Budapesti Hírlap, 1921. április (41. évfolyam, 69–93. szám)

1921-04-08 / 74. szám

1921 április 8. Budapesti Hírű? (z­. sz.) * (A tudományért.) A Tudományos Akadé­mia céljaira újabban a következő adományok érkez­tek: Hangija Szövetkezet budapesti középpontja: HIO.OOO korona, Hanon­d Szövetkezet helybeli fiókja: 3000 kor.; soproni kereskedelmi iskola ifjúsága: 1000 kor., Otthon írók és Hírlapírók Köre 10.000 kor., Teszek Művészek Klubja-' 10­ 000 kor­., Kisgazda •'.* Kisiparos Takarékpénztár (Kaposvár) ■ 2000 kor., Wed­deck Frigyesné grófnő: 10­ 000 kor., Esztergom vármegye: 2000 korona. * (A tenger mélységének titkairól) tart előadást F­irkasfalvy Kornél vasárnap délelőtt 11 órakor az Urániában. K­iadás. * (Városi Színház,) Az Ezüst sirály, a­mely ezen a héten érkezett el századik előadásához,­­vál­tozatlan vonzóerővel uralkodik a Városi Színház műsorán. A világhírű operett ezen a héten még pén­teken, szombaton és vasárnap este kerül színre Kos­sár­y Emma és Király Ernő föllépésével. Vasár­nap délután az álarcos bált adják a Városi Szín­házban,­­Vajna,­ Dezső vezénylésével. Föllép: Ván­ó Ber­ka, Dere Erzsi, Medveczky Bella, Ócskát­, Bi­hari­, Mednyai ,és Lakatos. * (Új darab a Magyar Színházban.) Ar­mour-nak, a jeles francia­ írónak Le Den­seur de Madame (A nagyságos asszony táncosa) című víg­­játéka lesz a Magyar Színház legközelebbi újdon­sága, a­mely Karinthy Frigyes fordításában és Tar­­nap Ernő rendezésében a még mindig zsúfolt háza­kat vonzó Búzavirág című darabban felváltva fog a műsoron szerepelni- A rendkívül kedves cselekmé­­nyű darab a most olyan divatos táncfzóborlot gú­nyolja ki. Kitűnő szerepei a Magyar Színház leg­jobb erőit, élükön Paulay Erzsivel, a Nemzeti Szín­ház művésznőjével, mint vendéggel, foglalkoztat­ják- A darabhoz gyönyörű új díszletek és ruhák ké­szülnek............................... * (A víg özvegy király­ színházi előadása) iránt óriási az érdeklődés. Lehár gyönyörű operettje szombaton délután kerül színre mérsékelt hetyánik­­kal a­ budai társulat előadásában. * (A Budai Színkörben) holnap pénteken •eSie a János vitéz, Kacsóh Pongrác operettje kerül •sünre, Albert Erzsivé, a címszerepben. Szombaton a Lili bárónő, vasárnap este a Három a kislány van műsoron- Módi szerepét Kulcsár Juliska játsza. * (A Renaissancs-Színház megnyitása.) A jövő héten új színházzal lesz gazdagabb Budapest művészi élete; a Renaissance Színhiáz megnyitja ka­puit. A megnyitó­ estét április 15-ére, péntekre tűzte ki az igazgatóság. Első újdonsága gyanánt Liptai Imre, a Pesti asszony című­ háromfelvonásos szín­­játékát mutatja be a színiház a Gőth-párral a­­fősze­repekben. Az első előadások jegyeit szombat reggel­­től kezdve árusítja a Trenaissance­ Szính­áz elővételi pénztára. * (A Várszínház előadásai) a mai naptól kezdődően technikai okokból néhány napig szüne- t­elnek. * (A buta ember­ a lányok darabja. A Bel­­város­i Színház a lányközönség kedvéért vasárnap délután, mérsékelt helyórákkal is előadja Szenes Béla vígjátékét. * Színház és Mozi. Csupa szenzáció! Hangverseny. * (Jótékonycélú hangverseny.) Júka Mar­git zongoraművésznő április 19-én a Vigadóban hangversenyt rendez a vak katonák és a nemzeti hadsereg javára. A nagy érdeklődéssel várt hang­versenyt Zadravetz István őr­­tábori püspök beszéde előzi meg. Jegy Bárdival kapható. * (Koehn Alfréd):április 14-én tartandó zon­goraestéje az idei évad egyik legszebb hangverse­nyének ("érkezik Jegy csekély számban kapható. 1-Méry.) Film-strikái. * (Verne Gyula ifjúsági regénye,) a Fekete Indiák ma utoljára kerül bemutatásra az Urániában 5. ..17 és H9 órai kezdéssel. Kijárás Bejárás Eljárás Feltárás Átjárás egyáltalában mindennemű Járás csakis és kizárólag PAti*ft-kaucsuksarkon lehetséges. KÖZGAZDASÁG.­­ Pártöljük a magyar ipart! ! Ez a csatakiáltás hangzott ma újra fel a Gyár-­­ iparosok Országos­ Szövetségének a gazdasági válság, kérdés­ében összehívott tanácskozásán. Régóta nem­­ hallottuk ezt a jelszót. A társadalom megfeledkezett róla, a közhatóságok pedig egyszerűen félretolják­, holott­­élő törvényünk van az 1907: III. iparfejlesztő törvény és Közszáll­ási Szabályzatunk, mely a ma­gyar hatóságokat magyar iparcikkek beszerzésére­­kötelezi. A hatóságok túl­tették magukat ezen a ren­delkezésen és, mint az értekezlet egyes szónokai ki­mutatták, az állam már évek óta külföldre megy rendelni. "Új és üde hang ebben a gazdasági,­válság­ról szóló koncertben, hogy vissza kell térnünk az iparpártolás törvényes alapjára, drágán épített, és nehezen fenntartható iparunk érdekében. Ebbe nem szólhat bele a szám­azás, ez a mi házi ügyünk. Egy másik egészséges mom­m­tum, mely a tárgyaláson fölmerült, hogy racionálissá kell tennünk a gyár­tást, a specializálódás útjára térnünk és elhagyni az olyan cikkek készítését, melyekben nem vagyunk versenyképesek. A harmadik szempont, mely a ta­nácskozásból kibontakozott, hogy szükséges állami munkák igénybevételével kell megtámasztanunk iparunkat, a­mivel csak fogyasztóközönségünk érde­­két elégítjük ki Lerongyolt vasutmníg telefonunk helyreállítása nemcsak ipari érdek, hanem a fogyasz­tásnak halaszthatatlan, érdeke is. Ezeket az áldozatokat az államnak iparunk fönntartása érdekében annál inkább meg fogja hozni, mert­ mint a tanácskozáson Fers­­ő Miksa igazgató tanulságos reforad­íjából kitűnt, más, köz­­vetlen állami, segítésre az ipar áfflügy sem számít­­­hat. Vannak iparosok, a­kik az általános gazdasági pangás közepette különös rojáz helyzetüket speciális állami intézkedéseknek köszönhetik. Fenyő igazgató megnyomása szerint még ezek­ sem várhatják külön veszteségük megtérítését. De nem várhat az ipar általános behozatali tilalmat sem, mert­ a koronát javító pénzügyminiszter egy­ általános intézkedéssel nem veheti magára az ódiumot, hogy épp ő áll út­jába az árak olcsóbbodásának. A törvényes iparpár­­tolási alapra "való visszatérésnek azonban mi sem ■állja útját­. Fenyő igazgató különben a következőkben látta az enyhülés módjait: az itt kielégítő mennyi­ségben gyártott cikkek vámjánál az aranyparitásra való áttérés, esetleg egyes cikkekre (retorzióképpen vagy más okból) behozatali tilalom. Keresi értelm­i szerződéseknek minél­­ gyorsabb kötése a szomszéd államokkal. Teljesen szabad, minden bürokratikus megnehezítéstől mentes kivitel. A szerek érdes rende­zése a kép, hogy a Máv­ rendeljen külföldről szenet, miáltal a magyar szénbányák újra rendelkezésére állhatnának a magyar iparnak. A kérdéshez többen szóltak hozzá. Elsőnek Kende Tódor, a Magyar vasművek­­és gépgyárak orsz- egyesületének igazgatója. Ő rendelte meg a Közszállítási Szabályzat­ iparpártoló rendelkezésének életrekeltését. .Az arany vám­­nem­ elegendő, retorzió­képpen ugyanazokat a behozatali korlátozásokat kell alkalmaznunk, melyekkel Csehország és Ausztria ellenünk él. Rationálissá kell tenni az egyes üze­mekben a gyártást. Moskovits Farkas teljesen csat­lakozik Kende érveléséhez. Legutóbb éppen az­­állam hozott be 150.000 pár cipőt külföldről. A közönség körében is meg kellene­­ indítanunk az iparpártoló mozgalmat­, annál inkább, mert a magyar készítésű portéka legalább jobb kvalitású a külföldinél. — Keleti Kornél a gazdasági válság telki oldalát tárja föl. A közönséget egyenesen izgatják arra, hogy tar­tózkodjék a vásárlástól. Ez ellen az oktalan és az ipart tönkre tevő bojkott ellen cselekedni kellene. A közgazdasági ügyekben való adminisztráció gyorsí­tását kívánja. Székely Izsó a legszükségesebb köz­munkák (vasút, telefon) elvégzését sürgeti. A ható­ságoknak nem szabad ,,a la baisse“ spekulálni és folyton halogatni az elodázhatatlan helyreállítási munkák­­foganatosítását. Mihályffy Dezső, Szántó Győző és Székács Imre fölszólalása után újra Fenyő Miksa igazgató szólalt föl, ki összefoglalta a tanácskozás anyagát és pót­lóan még a külkereskedelmi kérdéseknek a kereske­delmi minisztériumban való középpontosítását, kí­vánta,­­mire Weiss Manfréd báró szövis­­égi alelnöke az ülést berekesztette. __ A budapesti kereskedelmi és iparka­mara teljes ülése. A budapesti kereskedelmi és iparkamara ma Belatiny Artúr elnöklésével tartott teljes ülésén elsősorban a gazdasági válság kérdésé­vel foglalkozott. A kamara örömmel látja koronánk emelkedését, de attól tart, hogy a gazdasági válság, mely ma elsősorban az áru­készletek válsága, átter­jedvén a nagyiparra, szociális válsággá válik. Min­denekelőtt: a rak­­tár válságon akar enyh­itorni a kivi­teli lehetőségek fokozásával, a kiviteli illetékek és­­ járulékok eltörlésével és azzal, hogy miné­l gyorsab*­­ ban kereskedelmi szerződéseket kössünk :t számn­­j­e­szédos államokkal. A termelő iparban -­ várni el pénz­­ merev rendszere helyéb­e az arany-paritásos vám­rendszert kívánná életbelépteni. A válság tartamára a kereskedők és iparosok régi tartozásait nem volna szabad bolygatni és a legitim cégeknek, esetleg ál­lami biztosíték mellett, áruraktárukra lom­bard-hi­­telt kellene adni. A kamara kívánja a közmunkák ít megindítását és ,a fogyasztóképesség növelése érde­kében, hogy a tisztviselőknek adott járulékot a munkaadó hatóság készpénzben váltsa meg. — A la­­káskérdés megoldását a kamara az építkezések mi­nél gyorsabb megindításától várja. — A szálló-adó dolgában legfeljebb tizszázalékos adót tart megen­gedhetőnek a most ötven százalékra tervezett köz­ségi szálló-adó helyett. A szálló-szavatosság kér­dés­ében pedig a nyugati államok mintájára óhajtja megszabni az értékhatár és a szavatosság főtéte­leit. — Azután a teljes ülés a vasúti bajok tárgya­lására tért át. A legutóbbi időkben észlelt javulások elismerése mellett a kamara úgy látja, hogy a vasút nem éri el a teljesítésnek várható maximumát­, a­mit az adminisztráció fogyatékosságának és a bü­rokratizmus eddig még sohasem észlelt túltengőjé­­nek tulajdonit. A szállítási szerződések ma már tel­­­­jesen egyoldalú szerződésekké váltak. Nagy akad­téá­lga a vasúti fuvarozásnak a már rég elavult árufor­­galmi korlátozások fentartása. Helyesebbnek tar­taná a kamara, ha a Máv­ áttérne az egészen korlá­tozás nélküli forgalomra és csak szénhiány esetén hirdetne általános forgalmi korlátozást. Kifogásolja a kamara a szállítási korlátozások késedelmes kihir­detését és azt, hogy a kocsirendelésre irányuló kéré­seket nem a megrendelés sorrendjében intézik e. Kéri mindezeknek a bajoknak elhárítása­ céljából te közlekedési tanács visszaállítását, melyben az érde­e kelt kereskedelmi tényezők érvényesíthetnék a szál­­litásokra való befolyásukat.­­­ Azután megválaszt­tatunk a tisztességtelen verseny eseteinek elbírálási sora hivatott zsűri és választott bíróság tagjait. _ A záró számadások elfogadása után azután a budapesti kereskedelmi akadémiának 50.000 korona, a szé­kesfehérvári kereskedelmi iskolának­ 15­ 000 korona­ és a Máv, tanonciskola jóléti alapjának 5000 korona segélyt szavaztak meg és tíz ösztöndíjat írtak ki,s ötöt kereskedők és ötöt iparosok részére. Végül pe­­­dig Kemény Dezső titkárt, címzetes ügyvivő-titkárrá és Kármán Aladár segédtitkárt helyettes-titkárrá lép­tették elő.­­ — Kiviteli politikánk és a gazdasági válság. A Magyar Külkereskedelmi Szövetség e hónap­j­án,­ pénteken délután 3 órakor a Gyáriparosok Szövetsége nagytermében az egész kiviteli érdekeltség bevonásával­ széleskörű ankétet tart a gazdasági válsággal kapcsola­tos kiviteli problémákról, melyre vendégeket is szíve­­­sen lát. — Koronánk javulása és a kivitel. A Buda­pesti Közlöny április 7-i számában jelent meg a pénz­­ügy­miniszternek legújabb rendelete, a­ mely a kiviteli illetékről szóló 1920. XIII. t.-c. alapján kiadott rende­letek közül először számol a magyar korona javulásával. A rendelet ugyanis eltörli a hántolt köles irtási kiviteli illetékeket és a növényi zsíros olajok után pedig fenn­­állott kilogramonkénti 10 korona kiviteli illetékeket, ki­logramokénti teltsúly után 2 koronára szállítja le. Te­kintettel arra, hogy nagyobb mennyiségű olajos mag­­kivitelnek engedel­yezését tervezik, a szóbanforgó ren­delet az olajos magvak után is kiviteli illetéket állal­­it meg és pedig métermázsánként a teljeuty után 209 koronát. A Budapesti tőzsde. A mai tőzsde üzletfelén volt s az értékpapíroknál kisebb áresés mutatkozott. Az" valutapiac árfolyamai a Tegnapi niven zárultak. Érték­papírok árfolyama: Bankok: Angol-Magyar Bank 750—855 ( 850)­, Anglobank 785—795 (795), Iparbank 560 (560), Földhi­telbank 2650 (2600), Hazai Bank 600—605 1600), Her­­mes 410 (390), Magyar hitel 1645—1625 (1630), Ingat­­lanbank 880—820 (820), Forgalmi Bank 500—505 (300), Jelzálogbank 375—383 (380), Kereskedelmi Hitelbank 760 (760), Leszámítoló Bank 752—750 (755), Magyar-­ Olasz Bank 370—363 (365), Központi Jelzálogbank (200), Merkúr 460—470 (460), Nemzeti 680 (680), Osz­trák hitel 820—780 (800), Kereskedelmi Bank 6550 (6550), Bosnyák agrárbank 780—825 (810). Takarékpénztárak és biztosítók: Belvárosi 755­—­ 765 (760), Lipótvárosi 330 (325), Egyesült Fővárosi 2100 (2100), Általános Takarék 960—960 (960), Moktár 1910—1930 (1920), Pesti Hazai 23.230—23.750 (23.250) * Fonetero (2300), Nemzeti baleset 500­ (500). Malmok: Borsodam­akolci 2950 (2900), Konkordiir 2300—2150 (2200), Első budapesti 4075—4000 (3975) Gizella 1­100 (1410), Hungária 1625—1650 (2600), Testi Viktória 7950 (7700). Bányák és téglagyárak:­ Beocsini 4300—4300 (4350), Szentlörinci (1500), Cement 1500 (1500), Bánya­­kohó 3050—3123 (3125), István-tégla 710 (710), Kötete­nyai gőztégla 1800 (1800), Drasche 3700—4100 (4100), Magnezit (5100), Aszfalt 1000 (1000), Kerámia (1250), Újlaki (1800), Általános kőszén. 6000—5950—6130 (6100), Északmagyarországi (1900), Szászvári 2225—­ 2350 (2300), Salgótarjáni 4550—4750 (4700), Urikány 3450—3500 (3400). Nyomdák: Athenaeu­m 2400—2600 (2600), Frank­lin (7800), Révai 860 (860). Vasművek, gépgyárak: Koburg 2540—2510 (2525), Csáky 1055—1075 (1060). Gazdasági gépgyár (1300), Fegyvergyár 1200—1240 (1200), Ganz—Danubius 15.000 —14.800 (14.800), Ganz villamossági 3950—4000 (3950), Györffy—Wol­f 720 (715), Kaszab 1500 (1500), ~­Ang 1010—980 (990), Táplák 473—168 (407), Acél (3450), Magyar-belga (1450), Rimamurányi 2300—2173 (2200), Roessemann U#Q SeMick 970—927 5

Next