Budapesti Hírlap, 1930. július (50. évfolyam, 146-172. szám)
1930-07-30 / 171. szám
1930. július 30, szerbia Tető alatt a fedett uszoda Négy hónap alatt jutott el a bokrétaünnepéhez az úszósport margitszigeti hajléka A magyar úfezósportnak is a hegyekben elinduló vízcsöpp útját kellett megfutni, hogy patakokká egyesülve és folyamokká dagadva kiérhessen a roppant horizontot betöltő tengerhez. Hosszú volt az útja és kemény sziklatömbökön kellett átvágni magát A közöny sziklabércei állottak ellen, de végül is diadalt aratott rajtuk. Apró, kellemetlen és alkalmatlan uszodácskákban nőttek fel a magyar úszósport világnevet szerzett nagyságai, mindez azonban évtizedeken át érzéketlenül hagyta mindazokat a tényezőket, amelyeknekmódjukban állott volna az uszodamizériákon segíteni. El kellett érkezni Klebehberg Kunó gróf kultuszminisztésége korának, hogy megkaphassa az úszósport azt, ami már régen megillette, hogy Budapest megkaphassa a maga fedett uszodáját, aminő minden valamirevaló nagyvárosban már régesrégen föltalálható. A jó szándékok és a nemes megértés szerencsés találkozásának a gyümölcse tehát a margitszigeti fedett uszoda, amelynek égnek meredő falai között ma délután folyt le a bokrétaünnep s amelynek medencéjében négy hónap múltán már megtartják az első ünnepi versenyt is. A bensőséges, meghatóan szép ünnepnek tanúja volt mindenki, aki közelállónak tartja magát a magyar úszósport nagy ügyéhez. A kultuszminiszter, a székesfőváros, a Testnevelési Tanács, a Magyar Úszó Szövetség, a társszövetségek képviselői és néhányszáz főnyi sportközönség együtt lelkesedett az épülő mű előtt a bokrétaünnepet ülő munkássággal. A meghatódottságnak a perceiben pedig a magyar léleknek nem lehetett másra gondolni, mint arra, hogy bárcsak a magyar életnek minden vonalán így tudnának egybeforrni a magyar szívek és így tudnának összefogni a magyar kezek, az újraépítés sziszifuszi munkájában. Délután 6 órakor tűzték ki a bokrétaünnep megkezdését. Az épületen ma korábban véget ért a munka s a munkások mindenfelől az Uszoda hátulsó részén kijelölt hely köré sereglettek, ahol hatalmas táblán ez a felírás szerénykedett . Június 15-én megmozdult egy erdő és 50 vagonnyi faállvány kezdte elfoglalni az úszómedence helyét, hogy a tetőzetet hordó vasbetonívek és menyezetek súlyát vállalra vegye. Július 1-én a vasbeton vasszerelései készültek el és hordottak az állványokra, ahol azokat július 15-tőll kezdődőleg állították össze és amely munka e hét folyamán befejezést nyer és a jövő héten megkezdődik a nagy ívek és a tetőzetűek betonozása. A munka fele elkészült, a fő front és a hátsó rész hetek óta tető alatt áll. A középső rész alól szeptember elején kiemelik az állványszerkezeteket és megkezdődik a nagy medence építése. Az asztalos, lakatos, vízvezetéki és fűtési szerelőműhelyekben az elhelyezendő anyagokon már hetek óta dolgoznak, hogy az állványok szétbontása után a kész munkák megfelelő módon elhelyeztessenek. Még négy hónapi erőfeszítésnek kell következni, hogy a magyar sport és a magyar kultúrának új hajléka átadassák rendeltetésének. Lelkes éljenzéssel fogadott beszédét ezzel fejezte be Hajós Alfréd, az egykori olimpiai úszóbajnok s a párizsi szellemi olimpiász győztese: " Mielőtt a munkások szószólója, az építőmunkások ez ősi tradicionális ünnepén köszönteni kívánja az építtetőt és az ünnepségen megjelent közönséget, méltóztassanak megengedni, hogy megállapíthassam e négy hónap tapasztalatai nyomán, hogy a magyar építőmunkásnál szakértőbb, lelkiismeretesebb és szorgalmasabb munkást a föld kerekségén alig találni. Most Balla Ferenc előmunkás lépett előtérbe a magasban és messzire halló hangon, zamatos magyarsággal elszavalta egy kis diáknak, ifjabb Balázs Dezsőnek, Hajós Alfréd unokaöccsének erre az alkalomra írt alkalmi versét. Hatalmas taps jelezte az általános tetszést, de Balla Ferenc ezzel a sikerrel még nem érte be. Egyenként éljent kiáltott az uszoda falán ékeskedő táblán felsorolt nevekre, legelőször a kormányzóra, majd a kultuszminiszterre és sorba a többiekre s mindannyiszor fenékig ürítette az áldomás boros poharát. A bravúros köszöntőt a közönség és a munkások jóízű derültsége kísérte. A bokrétaünnep most az épület előtt folytatódott. Mészáros Károly dr. államtitkár a kultuszminiszter nevében üdvözölte az építkezés vezetőit és a munkásságot, kijelentve, hogy Klebelsberg Kunó gróf lélekben maga is itt van és teljes szívéből örvend a magyar úszósport újabb nagy külföldi sikereinek. Farkas Rezső műszaki tanácsnok a székesfőváros és Sipőcz Jenő dr. polgármester nevében mondott köszönetet, Demény Károly dr. államtitkár pedig az Országos Testnevelési Tanács nevében kérte Isten áldását a műre és a magyar hazára. Ezután Hajós Alfréd vezetésével a közönség megtekintette az építkezést, amely most már egészen áttekinthetően tárja a szemlélő elé az uszoda hatalmas méreteit, szépségeit és művészi kivitelét. ÉLJEN örönnéltóságú vitéz nagybányai HORTHY MKLÓS Magyarország kormányzója. Nagyméltóságú Klebelsberg Ernó gróf dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter, Budapest székesfőváros tanácsa és vezére Sipőcz Jenő polgármester, Országos Testnevelési Tanács és elnöke Karafiáth Jenő dr., Versenyuszoda műszaki bizottsága és elnöke Mészáros Károly dr. államtitkár, Fővárosi Közmunkák Tanácsa és elnöke Rakovszky Iván, Magyar Úszó Szövetség és vezére Homonnaty Tivadar dr., vitéz Tárczay Feticides Román miniszteri tanácsos, testnevelési osztály főnöke, Wild József, a Margitszigeti Gyógyfürdő rt. vezér, igazgatója, Hajós Alfréd tervező- és vezetőépítész, Gergely Jenő vasbeton tervezőmérnök, Lázár Lajos központi fűtés tervezőmérnök, Vértes Dezső villamos berendezési tervezőmérnök. Stabilépítő vállalat vezetősége: Darvas Jenő, Lipthay Ervin, TakácsÁrpád igazgatók. Az építkezés vezetői, tisztviselői, munkásai. Isten áldása lebegjen e mű felett s legyen örök értéke és dicsősége a magyar erő és akarás próbáinak. Itt állították föl azt az asztalkát amelyen tizenhét borospohárka várta, hogy tartalma áldozata lehessen az áldomásnak. Az ünneplő közönség lent foglalt helyet széles karéjban, fönt pedig előlépett Hajós Alfréd műépítész, az uszoda tervezője, hogy elmondja, mily nagyszerű és gyors munka elvégzésével jutott tető alá a fedett uszoda. Az első kapavágástól a bokrélaünnepig Március 17-én történt az első kapavágás — mondotta Hajós Alfréd, — de a munka igazi startja április 1-én volt. — 300 kubikus egyeét alatt 5000 fuvarnyi kavics talajt emelt ki. Április 15-én már lerakták az utca szélességű vasbetontalpakat és a 600 méter mélységre tervezett kazánház falai a Duna emelkedő vizétől hajtva, a föld színe fölé kerültek. Május 1-én már álltak az előcsarnok oszlopkorai, melyre a hó közepén a menyezetek vasbeton szerelése került. Június 1-én a nagy boltíveket alátámasztó pilléróriásokat betonozták és megkezdődött a tribünök építése is. A Capitol filmpalota büféje leiadó. Bővebbet a helyszínen. B.H A rákosszentmihályi ház, ahonnan a Byrd expedícióval beszélgettek Szandovics József külügyminisztériumi tisztviselő hat világrésszel érintkezett már rádión . Nemzetközi diplomákat kapott a legjobb magyar rövidhullámú amatőr Rákosszentmiihályon a templom mellett van egy kis családi ház, amelynek kéményéről csupasz drót húzódik a kert földjébe vert húszméteres árboc csúcsáig. Ez a lengő drótszál — fölösleges talán külön megjegyezni: — antenna. Abban különbözik a többi szentmihályi és budapesti antennától, hogy ezideig beszélgetést folytatott mind a hat világrésszel, mindezen felül pedig a déli sark tengerén kóválygó Eleanor Bolding nevű hajóval, amely, mint az újságok híradásaiból emlékezetes, a Byrd expedíció bázishajója volt. Egy zimankós hajnalon ez a drótocska világgá sugározta, hogy a szentmihályi villa lakója, Szandovics József külügyminisztériumi tisztviselő éppen abban fárad, hogy ismeretlen jóbarátot, rövidhullámú amatőrt keressen az éterben. Egyszerre csak jelentkezett valaki, aki a rövidhullámúak rejtélyes hieroglifnyelvén történt bemutatkozás után váratlanul a következőket mondotta: „Many greetings from Byrd expedition'1. Ami magyar nyelven annyit jelent, hogy: Sok üdvözlet a Byrd expedíciótól. Szandovics József, aki már néhány meglepő ismeretséget kötött az éterben, fölöttébb elcsodálkozott a szívélyes üdvözleten, mert a bemutatkozásból arra következtetett, hogy egy újzélandi amatőrrel beszélget. Kiderült aztán, hogy a Byrd expedíció bázishajója éppen Új- Zéland kikötője, Dunedin városa felé tartott, hogy szenet vegyen föl. Történetesen a gőzösön tartózkodott az újzélandi amatőr, akinek a hívójelét használta a hajó rádióstisztje, mert rendkívül szeretett volna érintekzésbe lépni egy európai kollégával, már pedig, ha saját hajójának a hívójelét meneszti világgá, akkor erre nem lehetett sok sansza, tekintve, hogy európai amatőrök nem igen keresgéltek az Eleanor Bolding nevű hajó hullámhosszúságán. Persze mindez csak hosszas faggatás után derült ki, de ugyanakkor kitűnt az is, hogy mennyire eredeti a szituáció. Mert közben a rákosszentmihályi magyar amatőr a hideg téli hajnalban felesége, bundáját nyakába akasztva vacogott masinája előtt, a délsarki expedíció hajójának rádiósa közölte, hogy ingujjra vetkőzve nyitott ablaknál ventillátor segítségével hűtőzik az égető délévi napsütésben, de eredménytelenül. Épp ezért még egyszer sok üdvözlet s a viszonthallásra. Beszélgetés az újzélandi földrengés egyik szemtanújával Szandovics József azonban, aki most egyszerre két diplomát is kapott, és nevet szereznevezei a magyar rádióamatőröknek, nem a Byrd expedícióval folytatott rövid eszmecseréjét tartja legkiválóbb teljesítményének. Hajnalokba nyúló éterbeli száguldása közben volt egynéhány kiváltkép emlékezetes kalandja. Ő volt az első magyar rövidhullámú amatőr,akinek sikerült összeköttetést teremteni Tij Zélanddal. Ujmódon nagyon is összemelegedett a húszezer kilométerre lakó ottani amatőrökkelés komoly barátságba keveredett a Christchurch városából való Bill Toon nevű tüzértiszttel. Pontosan 18.600 kilométer, tehát körül, a föld két legszélsőbb pontja közt elérhető legnagyobb távolság választotta el a két barátot, akik úgyszólván napról-napra üzengettek egymásnak. Nálunk hajnal volt, odaát szürkület, a közbülső félgömbre tehát árnyék feküdt, amikor a két barát beszélgetni szokott egymással. Csak árnyékban sikerült egymás üzenetét meghallani, mert a húszméteres hullám, amely gondolataikat közvetítette, úgy látszik, szereti az árnyékot, napfényben nem terjed. " Ebben az időben történt a napokig tartó újkélandi földrengés, amikor is Szandovics József hajnalonkint a rákosszentmihályi villában pontos és kimerítő jelentéseket kapott a szörnyűpusztításról, amelyet az elemi csapás a távoli Világrészben okozott. Természetesen jó huszonnégy órával előbb kapta a jelentéseket, mint a hivatalos távirati ügynökségek, úgy hogy mindennap megjósolhatta, mi fog történni a következő napon Új-Zélandban. Így esett meg a különös eset, hogy Szandovics József egy délelőtt fogadott barátaival, hogy a következő napon le fog csúszni Új-Zéldndban egy hegy. Mondani sem kell talán, hogy merész fogadását megnyerte: a másnapi lapok közölték a csodálatos természeti tüneményt jelentő táviratokat. A magyar amatőr évek óta űzi ezt az éjszakánként való kalandozást az éterben, ahol most már a tudománynak a világ különböző részein élő hatvanezer fanatikusa üzenget egymásnak, hogy a messzi világokból jött és adott üzenetek tanulságaiból lassan kint megállapítsák az éteróceán rejtelmes sajátosságait. Most van kialakulóbm az új navigációs tudomány, amely majd rendszerbe foglalja az űrben való gondolatkalandozás törvényeit és lehetőségeit. A szovjet itt is zavar Ez a hatvanezer amatőr nem ismeri ugyan egymást, de a közös cél, a tudomány előbbrevitele olyan meleg barátságba egyesítette a hatvanezer ismeretlent, amilyen ismerősök közt is ritkán fordul elő. Jellemző, hogy ebben az eddig példátlan, az egész földet átfogó barátságban is zűrzavart igyekeztek keltei a szovjet emberei. Az amatőröknél az a szokás, hogy ha egymással beszélgetnek, utána egymásnak lapot küldenek, nyugtázzák az éterben való találkozást. Egy ideig az orosz amatőrök is tartották magukat a nemzetközi szokásokhoz, elküldték a nyugta-levelezőlapot, mígnem aztán eszükbe jutott, hogy eszeket a levelezőlapokat ia felbomolják a szovjet propaganda cél A kilencvenöt pont története Hogy valaki ilyen diplomát nyerjen, ahhoz szükséges, hogy a hat világrész amatőr kollégáitól kapott nyugta-levelezőlapokat elküldje Amerikába, a nemzetközi ligához. Itt aztán megvizsgálják ezeket a lapokat és ha valami gyanúsat találnak, akkor Connecticut-ből, a központi nagy leadó-állomásról felhívják az illetőt, kikérdezik, kivaratják. Ha aztán minden feltételnek megfelel, akkor elküldik a diplomát. Ezt a diplomát kapta meg most Szandovics József külügyminisztériumi tisztviselő, az első magyar rövidhullámú rádióamatőr, aki valamennyi kontinens amatőr rádiósával beszélgetett már. De ugyanakkor egy másik diplomát is hozott neki a posta. Ebben a diplomában bizonyítják, hogy Szandovics József a rádióamatőrök nemzetközi nagy versenyén a legjobb magyar rövidhullámú amatőrnek bizonyult,lj módon tehát bekerült a nemzetek legjobbjainak listájába. Ezt a versenyt igen nehéz feltételekkel nemrégiben rendezték Európa és Amerika között. Azt eldönteni, hogy ki a világ legjobb rövidhullámú amatőrja, nem lehet. Az amatőr jóságát és tudását ugyanis készülékének minőségén kívül a légköri viszonyok is rendkívüli módon befolyásolják, úgy, hogy rossz amatőr rossz készülékkel sokkal jobb eredményeket mutathat fel kedvező légköri viszonyok mellett, mint szerencsétlen szériában a legkiválóbb rádiós a legtökéletesebb készülékkel. Éppen ezért a versenyen azt igyekeztek eldönteni, hogy egy-egy országban ki a legjobb rövidhullámú rádióamatőr. , E végből az Egyesült Államokban és Kanadában kérdést tartalmazó sürgönyöket menesztettek világgá, ezeket szó szerint és írásjel szerint el kellett fogni az európai amatőröknek, majd pedig egy másik amerikai amatőr részére le kellett adni a feleletet. Egy helyesen felfogott kérdés egy pontot jelentett, egy hibátlanul leadott és Amerikában fölvett válasz pedig két pontot. . A verseny két hétig tartott és az első héten olyan balszerencse üldözte a magyarokat, hogy a légköri viszonyok következtében úgyszólván egyetlen pontot sem tudtak szerezni. Szandovics József éjjelt nappallá téve ült készüléke mellett és valóságos kutató expedíciókra indult az életban, mígnem sikerült megállapítania azokat a napszakaszokat, amikor az amerikai barátiakkal érintkezni lehetett, így aztán a második héten már ment az üzenetváltás, de akkor is a legnagyobb nehézségekkel. Amerikában ugyanis a parti amatőrállomások kikötőszolgálatot is teljesítenek, így aztán gyakran megtörtént, hogy miközben Szandovics javában vette a kérdést, vagy adta, a feleletet, egyszerre csak „ráfeküdt" az ő hullámhosszúságára valamelyik bajba jutott amerikai hajó. Ilyenkor hirtelen kérni kellett a távoli barátot, hogy változtasson minél hamarabb hullámhosszúságot és úgy folytassa üzenetét. Ugyanekkor azonban keresgélni kellett, míg az új hullámhosszúságot megtalálta a kósza éterhullámok között. Ezzel a hatalmas munkával sikerült aztán elnyerni a kilencvenöt pontot, amely meghozta a nemzetközi diplomát és ezzel a magyarok neve bekerült a verseny győzteseinek nemzetközi listájára. Ezek a rövidhullámú történetek valósággal a fantasztikum határán mozognak. A legfantasztikusabb azonban az, ahogyan a rádió, a technikának ez a talán legcsodálatosabb alkotása, átalakította az emberek érdeklődését és gondolatvilágát. Jellemző ugyanis, hogy Szandovics József, az éterkalandok diplomás magyar hőse, búcsúzóul ezt a vallomást tette: — Annyira nem értettem az elektrotechnikához, hogy hat esztendővel ezelőtt még az elromlott villanycsengőt sem tudtam, megjavítani. Távoli kontinenseknek üzengető kis masináját azonban már maga készítette. in Mafoesh Kagofe » jaira. A lapokra rányomatták Lenin arcképét, továbbá egy földgömböt, amelyből lángok csapnak elő, miközben egy vörös elvtárs pöröllyel veri le a földet gúzsba kötő láncokat. Végül öt-hat nyelven az elmaradhatatlan felhívás: Világ proletárjai egyesüljetek! A magyar amatőrök testületileg be is szüntették az orosz „kollégákkal“ való érintkezést. Ezt a disszonáns megnyilatkozást nem tekintve, a legszebb harmónia uralkodik az egész vonalon és a derék amatőrök a tudomány fanatikusainak szeretetével pontosan számo m tartják egymás ténykedését. Különböző erkölcsi kitüntetésekkel és elismerésekkel buzdítják egymást: a legnagyobb megtiszteltetés, ha valakit fölvesznek a WAC-ba és erről diplomát adnak az illetőnek. WAC annyit jelent, hogy: Working all Continents, aminek viszont az a magyar értelme, hogy: dolgozott valamennyi világrészszel.