Budapesti Hírlap, 1930. július (50. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-30 / 171. szám

6 B. H. 1930, július 30, szerda LeiarfózMák Horváth Menyhértet, a hírhedt nemzetközi kalandort I Horváth Menyhért fantasztikus kalandjai és pályafutása, tündöklése és bukása, az előkelő bécsi szállótól a pesti toloncházig ' Pozsonyból érkezett rövid távirat jelentette ma, hogy az ottani rendőrség politikai osz­tálya letartóztatta Horváth Menyhértet, a hír­hedt nemzetközi szélhámost. A szűkszavú je­lentés csak annyit árul el a letartóztatás oká­ról, hogy Horváth Menyhért állítom titkos politikai akció szolgálatába szegődött volna és Becsből jött hamis útlevéllel. A pozsonyi rendőrség semmi közelebbi "tájékozást sem adott a nyilvánosság számára a letartóztatás hátteréről. Horváth Menyhért neve nem először szere? pelt már a nyilvánosság előtt különféle, igen rejtélyes és homályos esetekkel kapcsolatban. Eddigi ügyei, amelyek Európa rendőrségei­nek már igen sok gondot okoztak, rendszerint közönséges bűncselekmények, kalandorcsínyek és csekkhamisítások voltak, míg most a hír szerint politikai kalandorrá avanzsált. A középeurópai államok Budapest, Bécs es Bcriin rendőrségeinek sok bosszúságot okoz­tak már Horváth Menyhért-, a rendőrség be­céző nevén Horváth „Menyus“ viselt dolgai. A kolozsvári származású ember, aíki most még alig negyven éves, egymagában annyiszor sze­repelt már a rendőri krónikáiban, mint egy tucatnyi más nemzetközi kalandor együttesen. ‘A legkülönfélébb agyafúrt trükkökkel és nagyszerűen kieszelt fogásokkal szélhámos- kodta végig egész Közép-Eur-ópáf és _ olyan ügyesen manipulált, hogy ha rendőrkézre is került, rendszerint sikerült magát kimosnia s mindössze csak egyszer történt, hogy hosz- szaibb ideig maradt börtönben, de akkor egy­folytában hat esztendőt ült. Horváth Menyus benzint rekvirál A rendőri krónika szenzációsnál szenzáció- sabb, valóságos kalandorregénybe illő esete­ket jegyzett föl róla- ­Kolozsvárról indult el a karrierje. Mar fia­tal korában Budapestre került. A fővárosban töltött esztendeiről nincsenek pontos följegy­zések. Akkor még úgy látszik, nem volt szük­ség arra, hogy a rendőrség szemmel tartsa. A háborúban tűnt föl clősiör egy ravaszul ki­eszelt szélhámossággal. A háborúban sok gon­dot okozott az autósoknak a bénán beszerzése. A katonaság ugyanis minden fölkutatható benzinkészleteket rekviralt hadi célokra. Bu­dapesten is egy katonai hatóság intézte a benzinkiutalásokat. Egy szép napon, a legna­gyobb benzinhiány idején megjelent ebben a katonai hivatalban egy szépen dekorált ősz­hajú főhadnagy, egy másik fiatal katonatiszt volt a kíséretében. Bemutatkoztak a hivatal Vezetőjének. — X. T. főhadnagy vagyok — mondotta az idősebb férfi. — Ez pedig itt kérem a fiam! _ Ezután előadta, hogy ő vidéki malomtnlaj- donos, egy pestmegyei községben van a malma. Mikor kitört a háború, a fiam bevo­nult, bár nekem nem kellett volna katonai szol­gálatot teljesíteni, lelkesedésből önként jelent­kezett szolgálatra és most a fiával együtt szolgál. i A szépen hangzó bevezetés után rátért jö­vetelének a céljára. Előadta, hogy a fiával együtt a harctéren küzdenek, itthon pedig ez­alatt alkalmazottak gondjára bízták a mal­mot. Az alkalmazottjaik ügyetlenek, nem tud­ják megszerezni a gépekhez szükséges benzint és a malom lassan tönkre megy. Mindezek után hazafias érdemére való hivatkozással, leérte, hogy utaljanak ki a számára nagyobb mennyiségű benzint. Mivel különféle iratokkal és okmányokkal támasztotta alá a kérését, a hivatalban méltá­nyolták is a kérelmet és nagyobb mennyiségű benzint utaltak ki a számára. Apa és fiú nagy farkantyúpengetásscl távoztak el és magukkal vitték a benzinutalványt. Mint később kide­rült, a fiatalabbik Horváth Menyhért volt az idősebb pedig egy barátja, aki az apai sze­repre mindössze az predesztinált, hogy fiatal kora ellenére már ősz volt a haja. Az ősz haj, a jó fellépés és a katonai egyenruha segítségé­vel — amelyet, mondani sem kell, hogy jog­talanul viseltek — sikerült is nekik meglehe­tősen leapasztani a katonai hivatal benzin- készletét. A benzinutalványt azután drága pénzen eladták. Aki még Kun Bélát is becsapja r A második nagyobb szabású esete a kammün Watt történt. A proletárdiktatúra vezérkara, Kun Béla és társai, mikor a szomszédos álla­mok elzárkóztak a tanácsköztársaság számára Való szállítások elől, a legkótesebb alakokkal is összeálltak, hogy különféle árukat és élelmi­szereiket csempésszenek be az országba. Horváth Menyhértnek kapóra jött az alka­tom. Szolgálatra jelentkezett Kun Bélánál és # mindenható vörös diktátor személyesen adott át neki óriási Összeget azzal a rendeltetéssel, bogy a pénzen élelmiszereket vásároljon Bécs­iben és azt csempéssze be az ország területére. Horváth Menyhért zseb re vágta az . összeget, természetesen nem fehér pénzben, hanem dol- Hbrban és más jó. idegen valutában. A szovjet reménysége kiutazott Becsbe, Kun Béla pedig várta, hogy majd jön csempészükön az élelmi­szer. Az élelmiszer nem jött, viszont Horváth Menyhért sem adott többé hírt magáról. A jószimatú kalandor ugyanis B öcsben tele­pedett le, nagylábon élt a szovjettől szerzett pénzen és eszeágában sem volt, hogy akármit is vásároljon. Kun Bélának. A majmos attasé A proletárdiktatúra bukása Bécsben érte. Ebben az időben a bécsi Ringen általános fel­tűnést keltett, hogy excentrikus külsejű férfi, aki félszemén fekete kötéssel, fején vörös fez­zel, a vállán pedig egy kis majommal szokott állandóan sétálgatni. Az osztrák főváros kö­zönsége „a majmos ember“ néven ismerte a fezes urat, aki nem volt más, mint Horváth Menyhért. A ravasz Menyus az egyik legelő­kelőbb szállóban bérelt lakosztályt és névjegye­ket nyomatott ezzel a felírással: Melchior Horváth de Be őshaza, a rio de janeiroi követ­ség attaséja. Attaséi minőségében elfelejtette a magyar nyelvet, csak franciául, angolul beszélt, viszont annál többet forgolódott a fezőrök és külföldi valutaágensek között, akik akkoriban ellepték Bécset. A rio de janeiroi attasé maga is valu­taüzletekkel foglalkozott. Rendszerint dollár- csekkekkel kereskedett és igen homályos üzle­teket bonyolított le. Egy nagy bécsi cégnek a dollárcsekkeken kívül nagymennyiségű Stdvarsant adott el. Ezt a gyógyszert akkoriban alig lehetett kapni és a bécsi vállalat örömmel fogadta Horváth Menyhért jelentkezését, aki vállalkozott arra, hogy Olaszországból kerülő úton Sálvarsant hoz. Föl is mutatott fuvarleveleket, amelyek azt bizonyították, hogy a bécsi pályaudvaron egy vagónrakományra való Salvarsanja áll. A bécsi cég megbízottja kiment a pálya­udvarra, fölmyitotta a vagont, amelyben lepe­csételt és gondosan leszögezett ládát talált. A legfelső ládát kinyitotta és valóban Salvarsan volt benne. A pénzt erre kifizették, Horváth Menyhért a tárcájába süllyesztette és még az­nap elutazott. A naiv bécsiek boldogan vitték a raktárukba a Salvarsanos ládákat, de mikor kinyitották, egynek a kivételével valamennyi­ben Salvarsanos dobozokba csomagolt értékte­len port találtaik. Horváth addigra már árkon-bokron túl volt. Ugyanekkor rájöttek azok a bankok, amelyek dollárcsekkeket vásároltak tőle, hogy a csekkekre nincs fedezet. A valutaforgalmat korlátozó rendeletek miatt azonban nem mer­tek lármát csapni, mert féltek, hogy ők is bajbakeverednek. Ezért inkább hallgattak és futni engedték. Hatévi börtön után Budapest Horváth Menyus ekkor hosszú ideig nem hallatott hírt magáról. Egy-két esztendő múlva Berlinben tűnt fel, ahol homályos csekkügyek miatt meggyűlt a baja a rendőr­séggel. Ebben az időben nemzetközi rendőr­kongresszus volt Berlinben, amelyen magyar rendőrtisztviselők is resztvettek. A berliniek dicsekedve emlegették a budapesti rendőr­tisztek előtt, hogy sikerült nekik Horváthot ártalmatlanná tenni. Az ügyes kalandor azonban rövidesen ki­szabadult a berlini fogházból és Becsbe tette át székhelyét. Újabb csekkhamisítások után újabb kalamitások következtek és a dolog­nak az lett a vége, hogy bíróság elé állítot­ták. Most már utolérte az igazságszolgálta­tás keze: hatévi börtönre ítélték. Tavaly szabadult ki az osztrák börtönből és egyszerre csak váratlanul Budapesten ter­mett. Itt álnéven jelentette be magát és nyomban a megérkezés után egy zavaros és bonyolult hitelüzletet kötött. A nagystílű kalandor, akit a rendőrség úgy emleget, mint aki megteremtette a „szélhámosság magasis­koláját“, Budapesten már csak pár százpen­gős üzlettel próbálkozott, de ezen is rajta­vesztett. Biró Zsigmond nyugalmazott detek- tív-föfelügyel5, akinek aktív koráiban sok dolgot adott, felismerte őt az utcán és rend­őrnek adta át. A toloncházba került, ahol közigazgatási eljárást indítottak ellene. A magyar állam- polgársága nem volt rendben. Megállapítot­tak, hbgy tulajdonképpen román alattvaló, mint nemkívánatos idegent kitiltották Magyar- orszáa területéről. Pár napig tartó rövid vendégszereplés után kiebrudalták az országból. Négy hónappal ezelőtt történt mindez és Horváth Menyhért most újra hallat magáról. Ezúttal mint politikai kalandor. Sági Pál Halálos autószerencsétlenség a Ferenez József rakparton ■ ■ 1 m—tttot Két autó tülkölésétől megijedt és az egyik elé ugrott egy kárpitosmester Súlyos, halálosyégű autószerencsétlenség történt kedden este a Ferenc József-ratfcpar- ton. Nádas László 23 éves magánhivatalnoík, a Reimaun-antóképviselet tisztviselője, a vál­lalattól használatra kapott Bp. 30—229 rend­számú autóján haladt végig a Ferenc József- rakparton a híd irányában. A kocsit Nádas vezette, mellette ült a menyasszonya, Kulka Erzsébet 20 éves tisztviselőnő, a kocsi belse­jében. pedig egy barátja, Reitsam Gyula 25 éves tisztviselő. Amikor a Havas-u-tca sarkára értek, éppen abban a pillanatban indult el egy Weiss Manfréd autó, amely addig a gya­logjáró szélién várakozott. Nádas László jobbra kanyarodott, hogy megelőzze a Weiss Manfréd kocsit. Ugyanebben a pillanatban lelépett a gyalogjáróról Sánta Károly 57 éves kárpitosmester és az utca túlsó oldalára igye­kezett. A Weiss Manfréd kocsi vezetője és Nádas László is egyszerre fü'lköltek. A Wmss Manfred kooei vezetője állítólag az országúti dudát használta. Sánta Károly ebben a pillanatban már né­hány lépést tett és elhaladt úgy a Weiss Manfréd koca, mint Nádas László kocsija előtt. A szerencsétlen ember azonban annyira megijedt az egyszerre felharsanó két duda hangjától, hogy elvesztette a fejét és ahe­lyett, begy tovább haladt volna, hirtelen meg­fordult és vissza akart fordulni a gyalog­járóra. •Nádas autójának sárhányója azonban el­kapta és pedig olyan erővel, hogy magasra a levegőbe dobta, Sáifta Sár^g .öeeaetpíi Jagok­kai, véresen terült el a kövezeten. A gázolás pillanatában Nádas hirtelen fékezett, aminek következtében a kocsija oldalt farolt és neki­vágódott a gyalogjáró szélén álló hirdető- oszlopnak. A kocsi ablaktáblái betörtek és az üvegcserepek súlyosan összevagdalták Kulka Erzsébetet és Reitsam Gyulát, Nádasnak azonban semmi baja nem történt. A másik autó a baleset után továbbment. A szerencsétlenség helyén pillanatok alatt nagy csődület támadt, értesítették a mentőket is, akik elsősegítségben részesítették a sebe­sülteket. Sánta Károly állapota már remény­telen volt: bordái betörtek, koponyaalapi tö­rést szenvedett és belső vérzése támadt. Kulka Erzsébettel és Reitsam Gyulával együtt a Rófcus-kórházba vitték. A kárpitosmester két órával a kórházba- szállítása után belehalt sérüléseibe. A másik két sebesültet a kórházban ápolják. A főkapitányságról rendőri bizottság ment a szerencsétlenség helyére, rövid szemlét tar­tott, azután a főkapitányságon megkezdték Nádas Irszló kihallgatását. Nádas azt állítja, hogy nem bűnös, a szerencsétlenséget Sánta Károly ijedtsége idézte elő. ő szabályosan hajtott és tülkölt és nem tehet róla, hogy a kárpitosmester valósággal a kocsija elé ugrott. A rendőrség kihallgatása után elengedte Nádas Lászlót, miután a kihallgatott tanuk vallomásából valószínűnek látszik, hogy a tra­gikus véget ért Sánta Károly önmaga yolt Tízévi kényszermunka a sikkasztó bankárnak PÁRIZS, júj. 29. (A Budapesti Hírlap távirata.) Drákói büntetéssel sújtotta szerdán a párizsi büntető- törvényszék egyik tanácsa Paquement ismert párizsi bankárt, Párizs egyik legelőkelőbb vi­lágfiát, a becsületrend lovagját. Paquement két évvel ezelőtt banküzletet alapított Párizs­ban, majd a múlt év őszén háromszázoter frank adósság hátrahagyásával Svájcba szö­kött. A svájci hatóságok letartóztatták és ki­adták Franciaországnak. A büntetőtörvény­szék bűnösnek mondotta ki hamis csőd bűntet­tében és ezért tízévi kényszermunkára ítélte< Az elítéltet a becsületrend lovagkeresztjétől is megfosztották. Az indiai és egyiptomi kérdés az angol alsóház elölt Vihar egy széksértési eset körül LONDON, júl. 29. Az alsoházban MacDonald miniszterelnök Baldwin kérdésére bejelentette, hogy a kor­mány fel fogja hívni a két ellenzéki pártot, küldjenek képviselőket az indiai alkotmány­tervező konferenciára, másrészt azonban a! kormánynak fönn kell tartania teljes szabad­ságát a konferencia eredményeként a parla­menthez terjesztendő javaslatok tekintetében. Lloyd George kérdésére kijelentette a mi­niszterelnök, hogy mindegyik párt három vagy négy megbízottat fog küldeni. A Simon- bizottság mint ilyen a konferencián nem kép­viselteti magát és maga Sir John Simon som fog meghívást kapni. Az interpellációk után áttéri a Ház a szék­sértési eset tárgyalására. Sandham képviselő fel akarta olvasni be­szédének teljes szövegét, amit a speaker nem engedett. Ezután Sandham hangoztatta, hogy fenntartja minden egyes szavát annak, amit mondott, mert a munkások becsülete neki előbbrevaló a konzervatív kévviselők becsü­kénél. Végül ismételten támadta a bejelen­tést tevő Pinkerton lord konzervatív képvi­selőt, mire a speaker kétszer rendreutasítotUt s végül is megvonta tőle a szót. Sandham erre elhagyta a Házat. | MacDonald miniszterelnök: Ä képviselő út határozott vadakat emelt, de most semmit sem bizonyított es semmit sem vont vissza. Javaslom, hogy az ügyet utaljuk a kiváltságok bizottsága elé (mentelmi bizottság). A javaslatot az összes pártok egyhangú he­lyesléssel elfogadták, de a jelenlevő szélsőbal- oldali szocialisták vitát provokáltak és Sand- hamot éljelenezve, kétségbevonták a Ház és a miniszterelnök pártatlanságát. Brown szélsőbaloldali szocialista azzal fe­nyegetőzött, hogy vizsgálat esetén okiratokat fog produkálni a korrupció vádjának bizonyí­tására. A Ház végül a miniszterelnök javaslatát 419 szavazattal 8 ellen elfogadta. Churchill képviselő szóvá tette az egyiptomi helyzetet. — Szerencsés véletlen, — úgymond, — hogy az angol csapatokat nem vonták vissza a za­varok kitörése előtt. A mai helyzetet az egy évvel ezelőtti viszonyokhoz hasonlítva, kér­dezte, hogy kit terhel a felelősség a változá­sért. MacDonald miniszterelnök válaszában han­goztatta, hogy bűn és őrültség volna, ha Ang­lia elhárítaná a felelősséget az egyiptomi ide­gen alattvalók élet- és vagyonbiztonságáért. A helyzet már annyira javult, hogy a hadihajó­kat vissza lehetett vonni. Egyiptom belügyeiré nézve teljesen szabad a négy fenntartott ügy kivételével. E fenntartott ügyekre nézve is remélhetőleg sikerül majd megegyezni az egyiptomi néppel. Az angol kormány ma is állja a szerződéstervezet feltételeit. J Baross-téren kis Dzlefhelyiség azonnal olcsón Kiadó. A CAPITOL filmpalota épületében.

Next

/
Thumbnails
Contents