Budapesti Hírlap, 1935. március (55. évfolyam, 50-74. szám)

1935-03-09 / 57. szám

1935 MÁRCIUS 9, SZOMBAT B. H 1 7 A z esti liberális lap fájlalja, hogy a miniszterelnök a rádión keresztül szól a nemzethez és ezen a modern, hatalmas szerven keresztül ismerteti meg építő programját a közvélemény legszélesebb rétegeivel, amikor erre az ellenzéknek nincs módja. Nem értjük ezt a panaszt és nem hisszük, hogy liberális laptársunk komolyan gon­dolná azt, amit ír. Cikkében valóban már előre igyekszik elvenni az ellenvetés élét, hogy a miniszter- elnök mégis csak miniszterelnök, akit más mértékkel kell mérni, mint a többi pártvezért. Mi mégis azt hisz- szük, hogy rendjén van, ha a minisz­terelnök a rádióban megnyilatkozha- tik, mert a miniszterelnök politikája még sem pártpolitika. A miniszter- elnök legyen pártvezér, még pedig az alkotmányosságnak megfelelően min­dig a legnagyobb pártnak, a vezére. De minél nagyobb az a párt, annál in­kább elveszti pártjellegét és válik azonossá magával a nemzettel, ame­lyet a miniszterelnök minden elgon­dolásával és minden tettével mara­déktalanul szolgál. S ha ez a magya­rázat laptársunknak nem elég, hivat­kozhatunk a tételes törvényre, amely kizárja a napi politikát a rádióból, de a miniszterelnöknek mégis meg­engedi, hogy azon keresztül szólhas­son a nemzethez és azzal ezen a mó­don ismertesse meg programját, ter­veit, elgondolásait. így van ez más or­szágokban is és a liberális oldalon ne berzenkedjenek, ha. a magyar minisz­terelnök él azzal a joggal, amelyet nem is az ö kormányzása alatt alko­tott törvény biztosít számára és egy­ben a nemzet számára is. '\T-Wy figyelemmel olvastuk Bethlen J. V István gróf rendkívül érdekes nyilatkozatát, amelyet az olasz sajtó­nak adott. Az, hogy Bethlen István gróf elhagyta azt a tábort, amelyet mi szolgálunk, szemünkben semmit sem von le komoly szavainak nagy súlyából, egyéniségének országos, sőt elmondhatjuk, európai jelentőségé­ből. — A nyilatkozat egyik része arról szól, hogy a most összeülő par­lament valószínűen csak rövid le­járatú lenne, mert feladatköre főként a költségvetés és a választójogi tör­vény megalkotása. Ezzel szemben azonban éppen a miniszterelnök ma esti rádiószózatában hallottuk, hogy az új országgyűlésnek nagy és komoly programot kell megvalósítania. A költségvetési törvény és a pillanatnyi teendők végrehajtása eszerint csak megindítja az új parlament munká­ját, amely azonban a legnagyobb je­lentőségű reformalkatással folytató­dik. A miniszterelnök programjában félsorakoznak a társadalmi egyen­súly, a gazdasági fellendülés és meg­szilárdulás, az új ezerév megalapozá­sának egymásbakapcsolódó nagy ter­vei, amelyeket valóban csak egy összehangolt, a reformokért lelkesülő parlament egységes és következetes munkája valósíthat meg. Mindez együtt kétségtelenül bőségesen ele­gendő tennivaló egy ciklusra és a ma­gunk részéről nem látunk alapot annak a feltevésnek a megerősítésére, amit már más oldalról is hangoztat­tak, — mintha az új országgyűlés át­menetinek Ígérkeznék. Ellenkezően, a teendők hosszú sora várja azt, és ha a választások munkaképes parlamen­tet hoznak, nagy alkotásokra való el­hivatottság lesz annak osztályrésze. A vponyi György gróf, Gratz Gusz­táv a liberális pártban, — el­fogadva ott harmadik-negyedik he­lyen váló jelöltetéseket, — ez lehet meglepetés, de semmiesetre sem sére­lem és nem kíván magyarázatot. Mindazonáltal a „tettesek” szükségét, érzik annak, hogy szép, színes sza­vakban jelentsék be meggyőződésül' megváltozását. A nagyközönségnek azonban olyan furcsa ízlése van, hogy egészen egyszerűen csak őszinte­séget vár. Nem kellenek a görög­tüzes megnyilatkozások. Mondják csak meg egészen nyíltan, hogy mandátumhoz akarnak jutni és mivel ezt nem érhetik el a tömegek áltál, amelyeknek bizalmát eddig él­vezték, most arra is hajlandók, hogy olyan rétegek barátságát és jóindula­tát keressék, amelyek — enyhén szólva, — homlokegyenest ellenkez­nek világfelfogásukkal. Az Ügyvédi Kamara elnöke beszámolt az igazságügyminiszternek a kamarai választás bonyodalmairól Rövidesen béke várható A néhány nappal ezelőtt lezajlott ügy­védi kamarai választások eredményével tudvalevő, a keresztény nemzeti alapon álló ügyvédegyesületek felekezeti szem­pontból nem voltak megelégedve. Az ügyvédi pártok vezetői szerda este tartott értekezletükön elvileg amellett foglaltak állást, hogy a most megválasz­tott tisztikar és választmány tagjai mond­janak le és egy új választást tartsanak, amelyen a pártok egy kompromisszumos listával vegyenek részt. A pártvezérek közül többen a végleges döntés előtt pártjaik elé terjesztették ezt a pártközi megbeszélést. Az Egyesült Ügyvédi Pártok Nemzeti Szövetsége kebe­lébe tartozó pártok közül a Magyar Ügy­védek Nemzeti Egyesülete, a Keresztény Ügyvédek Nemzeti Csoportja és az Ügy­védek Reform Szövetsége véglegesen be­jelentette, hogy a kötelékébe tartozó és mgválasztott tagok lemondanak tisztsé­gükről. A középpárt és az unió tagjai Kö­vess Béla elnöknek adták át lemondó le­velüket azzal, hogy azt a béke érdekében belátása szerint használja fel. Az autonó­miát védő pártok szövetsége keretébe tar­tozó pártok pedig legnagyobbrészt péntek este foglalkoztak a lemondás kérdésével, de végleges döntést ezeken az üléseken nem hoztak. Mialatt a pártok így folytatták tárgya­lásaikat. a kamara egyhangúlag megvá­lasztott új elnöke, Kövess Béla dr. a maga részéről is mindent elkövetett, hogy helyreállítsa a békét az ügyvédi karban. Az elnök is állandóan beható tanácskozá­sokat folytatott a vezetőkkel és igyeke­zett kiegyenlíteni az ellentéteket. Kövess Béla elnök pénteken kihallgatá­son jelent meg Lázár Andor igazságügymi­niszternél, akit részletesen informált az ügy­védtársadalom békéjét feldúló választás eredményéről és az ennek kapcsán előál­lott helyzetről. Kövess Béla elnök a kihallgatásról jövet így nyilatkozott: — Ma még nincs végleges döntés sem­milyen irányban se, de elmondottam az igazságügyminiszter úrnak, hogy a leg­utóbbi választás eredménye milyen zűrza­varos helyzetet teremtett sorainkban. Ki­fejtettem, hogy a kibontakozás érdekében felvetődött egy új választás lehetőségének kérdése. Előterjesztéseink során az igaz­ságügyminiszter úr ismételten hangoztatta előttem, hogy ő a maga részéről is az auto­nómia feltétlen hive és többszöri kifejezést adott azon óhajának, hogy a választás folytán keletkezett nyugtalanság megszün­tetésére az autonómia keretében kell meg­oldási módot találni. Az igazságügymi­niszter úr is helyeselte azt a legutóbbi pártközi konferencián kialakult elgondolá­sunkat, hogy kompromisszumos megbeszé­lés után esetleg új választást tartsunk. Én indítványoztam, hogy az igazságügyminisz­ter úr a nyugalom helyreállítása érdekében és tájékozódás végett hallgassa meg közü­lünk többek véleményét is az előállott nely- zetről. Az igazságügyminiszter úr nyom­ban is közölte velem, hogy még a szombati nap folyamán meghallgatja egyelőre Krü- ger Aladár dr. és Blauner Mór dr. kartár­sainkat is. Szombat este elnöki értekezle­tet tartunk és hétfőn vagy kedden való­színűleg megtarthatjuk a folytatólagos pártközi konferenciát, amelyen már remél­hetőleg végleges döntést hallhatónk és ami a legfontosabb: remélhetőleg akkor majd végleg helyre tudjuk állítani kartársaink felkavart nyugalmát. Elfogták a monori gyilkost A budapesti nagycsarnokban került rendőrkézre A csendőrség és a budapesti rendőrség együttes bravúros munkája gyors ered­ményre vezetett, pénteken délben kézreke- rült Kerekes István, aki csütörtökre virradó éjszaka a monori országúton kegyetlen mó­don meggyilkolta Tóth Márton pusztacsévi gazdálkodót. A*!ig huszonnégy óráig tartott a kitűnő nyomozás, amely lépésről-lépésre jutott el a tettesig. Csütörtökre virradó éjszaka állt meg Tóth Márton kocsija a Tófá-porta előtt. A házbeliek ijedten látták, hogy a lovak gaz­dátlanul jöttek, senki se ül a bakon, azután megtalálták a kocsiderékban Tóth Mártont holtan, kegyetlenül összeszurkálva. A csendőrök azonnal hozzáfogtak a nyomo­záshoz. Nyomban az volt a feltevésük, hogy valaki felkérezkedett a kocsira és útközben az országúton végzett Tóth Mártonnal. A csendőrök végigjárták az országutat és el­jutottak a vecsési Pilmayer-féle korcs­mába. Pilmayer elmondotta, hogy szerdán este betért a korcsmába Tóth Márton egy húsz év körüli fiatalemberrel. Vacsoráztak, borozgattak és Tóth átadta a tárcáját a fiatalembernek, aki a gazda pénzéből fizette ki a számlát. Késő este indultak el. Tóth Márton a kocsiderékba feküdt és megkérte a fiatalembert, hajtsa a lovakat, mert ő fá­radt, aludni akar. A csendőrök ezután tovább mentek, Üllő és Monor között a 21. számú kilo­méterkőnél vérnyomokat fedeztek fel a hóban, itt történt a gyilkosság. Követték a vérnyomokat, amelyek három kilomé­ternyi hosszúságban mutatták, merre mentek a gazdátlan lovak. A további nyomozás során azt kutatták, ki lehetett az ismeretlen fiatalember, aki együtt bo- rozgatott Tóthtal a vecsési korcsmában. A személyleírás alapján a meggyilkolt gazdálkodó szomszédjának, Kerekes Sán­dor gazdálkodónak István nevű fiára te­relődött a gyanú. A huszonegy esztendős Kerekes István csak nemrégiben szaba­dult ki az aszódi javítóintézetből. Tudták róla, hogy gyakran jár Budapestre, nap­számos munkát szokott vállalni és több­ször megtörtént, hogy Tóth Márton hozta a kocsiján Budapestről Pusztacsévre. A csendőrök beállítottak Kerekes Sán­dorhoz, a fiát keresték, azonban nem ta­lálták otthon. Megtudták, hogy csütör­tökre virradó éjszaka jött haza, megmo­sakodott, reggel elment hazulról és azóta nem látták. Házkutatást tartottak és a holmijai között vérfoltos ruhát találtak. Minden jel azt mutatta, ő a gyilkos és alighanem Budapesten kell keresni. A csendőrség telefonjelentése alapján a • főkapitányságon azonnal megindult a nyomozás és városszerte keresték Kerekes Istvánt. Arra gondoltak, hogy a fiatal­ember talán most is a pályaudvarok, vagy vásárcsarnokok körül őgyeleg és munkát keres. Pénteken délben két óra tájban detektívek cirkáltak a Nagyvá­sárcsarnokban és figyelmesek lettek egy fiatal emberre, aki ruhadarabokat kínált eladásra. A személyleírása nagyjából rá- illett Kerekes Istvánra. A detektívek hoz­záléptek és rászóltak: — Mi a neve? Igazolja magát! A fiatalember elsápadt és ijedt hangon mondotta: — Kerekes Istvánnak hívnak, mit akarnak tőlem az urak? — No Pista, hát mi történt a monori országúton f Kerekes István egy pillanatig hallga­tott, azután lehajtotta a fejét: — Rendben van kérem, látom, hogy már úgyis tudják. Én csináltam a dolgot. A detektívek szíibilincset hurkoltak a kezére és a főkapitányságra vitték, ah,ol kihallgatták. Kerekes István beismerte, hogy megölte Tóth Mártont, de azzal vé­dekezett, nem akart gyilkolni, önvédelem­ből követte el a tettét. Azt mondotta, a vecsési korcsmában beboroztak, útközben összevesztek, kések kerültek elő és dula­kodás közben ölte meg Tóth Mártont. Kerekes Istvánt a főkapitányságon őrizetbe vették és szombaton átadják a. csendőrségnek. A gyilkosság pontos részleteit már a csendőrség fogja tisz­tázni a további nyomozás során. Gömbös miniszter­elnök választávirata Schuschnigg kancellárhoz Gömbös Gyula magyar miniszterelnök Schuschnigg dr. osztrák szövetségi kancel­lár üdvözlő táviratára a következő táv­irattal válaszolt: — A legőszintébben köszönöm Nagy­méltóságod barátságos érzelmeinek ki­fejezését, amelyeket teljes szívemből vi­szonozok. Én is át vagyok hatva attól a meggyőződéstől, hogy kipróbált együtt- munkálkodásunk a jövőben is javára lesz mind a két országnak és előmozdítja az európai békét. Gömbös Rintelen állítólag kancellár akart lenni BÉCS, márc. 8. A Rintelen-pör folytatólagos tárgyalásán a bíróság kihallgatta Maurer dr.-t, a Reichspost szerkesztőjét. Maurer beszámolt arról a beszélgetésről, amelyet az Ender-kormány lemondása és Dőli- fuss kinevezése előtt Stájerországban Rinte- lennel folytatott. Rintelen ez alkalommal meg­kérdezte a tanút, mit gondol, ki lesz kancel­lár? Minthogy általánosan tudott dolog volt, hogy Dollfuss lesz Ender utódja, a tanú cso­dálkozással fogadta a kérdést. Rintelen erre a következőket mondotta: „Nem hiszem, hogy Dollfuss lesz a kancellár. Én vagyok az, aki szóbajöhet. Ezt kívánják igen sokan a köz- gazdasági és a politikai körökben.” Maurer elmondja ezután, hogy Rintelen állásfoglalása a nemzeti szocialista mozgalom irányában Dollfusst kedvetlenséggel töltötte el. A vádlott tagadta a tanú kijelentéseit. Kihallgatták a vádlott unokaöccsét, Rintelen Hermannt, aki a vádlott és Dollfuss dr. viszo­nyáról Rintelen dr.-ra nézve kedvező vallo­mást tett. A délutáni tárgyaláson Weber dr.-t, az Osz­trák Távirati Iroda igazgatóját hallgatták ki, aki úgy tudja, hogy Dollfuss és Rintelen viszonya csak az utóbbi időben változott ked­vezőtlenre. Felolvasták Pavlikovszki tábori püspök levelét, amelyben a főpap azt írja, hogy Rintelen mindig aggódott az állam rend­jéért és nyugalmáért és hazafias érzelmű kormányhüségét nem lehet kétségbevonni. Ki­zárt dolognak tartja, hogy összeköttetésben állott a puccsistákkal, öngyilkossági kisérle- tét pillanatnyi idegösszeomlás hatása alatt követhette el. A tárgyalás folytatását szombat délelőttre halasztották. Hitler elleni összeesküvést lepleztek Dániában Kun Eé. .áttérben LONDON, márc. 8. A Daily Telegraph jelenti Kopenhágábói: A rendőrség nagyarányú terrorista összeeskü­vést fedezett föl, amelynek egyik bevallott célja Hitler meggyilkolása és németországi forradalom szitása volt. Eddig tizenhárom gyanúsítottat tartóztattak le, köztük két cseh, egy amerikai és három pánkommunistát. Az utóbbiak közül kettőnek jugoszláv útlevele volt. A letartóztatottaknál a rendőrség nagy­mennyiségű térképet és terhelő okiratokat ta­lált. Az ügyben Kun Béla nevét emlegetik; legutóbbi dániai látogatása állítólag ezzel az összeesküvéssel állott összefüggésben. Olaszország átadta válaszát Németország kérdéseire RÓMA, márc. 8. Az olasz kormány a római német kö­vetségen átnyújtotta Olaszországnak a francia-olasz jegyzőkönyv tárgyában fel­tett német kérdésekre adott válaszát. Az olasz válaszirat tartalma még ismo> rétién ugyan, de jól értesült politikai kö­rökben bizonyosra veszik, hogy Olaszor­szág jegyzéke igen barátságos hangú és közel áll a német felfogáshoz.

Next

Sign up   
/
Thumbnails
Contents