Budapesti Hírlap, 1936. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-21 / 91. szám

12 SZÍNHÁZ ÜVÉSZET Szigeti zenekari hegedűestje : A Vigadó körül autótábor, az előcsarnok­ban hullámzó tömeg, a hangversenyteremben csupa estélyiruha és frakk; ilyen külsőségek csak a „nagy" koncertekhez tartoznak. Szi­geti Józsefnek szólt az ünnepi hangulat és feszült várakozás. A nagy művész hétfőn este három hegedűversenyt játszott a Fil­harmóniai Zenekar kíséretével és ezúttal is felejthetetlen gyönyörűséget szerzett hallga­tóságának kifinomodott stílusú virtuozitásával. A műsor első száma Bach d-moll verseny­műve volt, amelyet Szigeti játszott nálunk elsőnek. Ez az opusz a d-moll zongoraver­senynek hegedű-átirata, az újabb kutatások szerint állítólag ez volna a mű eredeti for­mája, amelyből a sokat játszott zongorakon­cert készült. A szélső tételek kétségtelenül jobban felelnek meg a koncertáló zongorának, míg a középső „Adagio” meleg­ fényű kanti- rénája a hegedűn szárnyal teljes szépségében. Szigeti főként ebben a mélyen költői tételben jutott el a klasszikus kifejezés feszürtségéhez. Hangjának eleganciája és előadásának nobilis közvetlensége minden egyes frázist szívünkbe lopott. Brah­ms D-dúr versenye volt az est leg­nagyobb élménye. A felépítés nagyvonalúsá­gában Szigeti utólérhetetlen és ebben a szim­­fonikus méretű remekműben mégsem sikkadt el egyetlen részlet sem. A témák ragyogó színpompája, a virtuóz figurációk sodró len­dülete tökéletesebb kidolgozásban el sem kép­zelhető. A nagy kadencia lélegzetelállítóan szép volt. Percekig zúgott a tapsorkán min­den tétel után. Befejezésül Mendelssohn versenyműve követ­kezett és ez az örökifjú romantika méltó koronája volt a hangversenynek. A kísérő zenekar, sajnos, nem állott fel­adata magaslatán. Pongyolán és sokszor túl­­hangosan szólt. Fleischer Antal vezényelte az együttest, amely keze alatt alig találta meg Sl, szólistával való benső kapcsolatot. (s. g.) * (A kormányzó a Néma levente jubilá­ns előadásán.) Heltai Jenő remek verses játéka, a Néma levente, hétfőn érte meg huszonötödik előadását a Magyar Színház­ban. Az idei évad egyik legnagyobb sikere a Néma levente, amelynek kiváló szerző­jét, Heltai Jenőt és főszereplőit: Bajor Gizit, Péchy Blankát, Törzs Jenőt, Szakács Zoltánt és Bilicsi Tivadart a jubiláris este zsúfolt háza hosszan ünnepelte. A szerep­lőkkel együtt minden felvonuás után ki­hívták a szerzőt is, akit az előadás u­tán vastapssal ünnepeltek. Az előadást végignézte vitéz nagybányai Horthy Mik­lós kormányzó és felesége is, akik ez­úttal másodszor tekintették meg A néma levente előadását. * (Aknay Vilma hazajön Budapestre.) Ak­nay Vilma, akinek Vajda Ernő ellen indított kártérítési pere kiegyezéssel véget ért, haza­jön Budapestre. A művésznő június 5-én érkezik. * (Énekkari hangverseny.) A Chinoin-gyári Énekkar vasárnap rendezte első hangver­senyét az újpesti városháza dísztermében. A fiatal vegyeskar kizárólag az énekkar­irodalom nagymestereinek műveit énekli. Or­­lando di Ixisso, Josquin, Praetorius-művek szerepeltek a műsoron. A közönség nagy tetszéssel fogadta az új énekkar bemutat­kozását.­­ * (Huszka Jenő és Palágyi Róbert képvise­lik a magyar színpadi szerzőket a berlini vi­lágkongresszuson.) A Magyar Színpadi Szer­zők Egyesülete a kultuszminisztériumhoz be­advánnyal fordult, amelyben kéri, hogy a berlini világkongresszusra kiküldendő két delegátusának: Huszka Jenőnek és Palágyi Róbert dr.-nak utazási és tartózkodási költ­ségeit a minisztérium vállalja. A világ szín­padi szerzői nemzetközi kongresszusukat­, melyet néhány évvel ezelőtt Budapesten tar­tottak, a közel­jövőben nyitják meg Ber­linben. * (A Budapesti Népszínházi Nyugdíjintézet) hétfőn tartotta 1936. évi rendes közgyűlését a központi városházán. Ilovszky János kor­­mányfőtanácsos megnyitószavai után Dingha Árpád igazgató beterjesztette az évi jelen­tést. A tagok meg-megújuló éljenzése köze­pette Szirmay Imre mondott köszönetet a Nyugdíjintézet vezetőségének atyai gondos­kodásáért. Június 10-től 14-ig tartanak a pécsi ünnepi játékok A pécsi ünnepi játékok rendezőbizottsága hevében Sik Lajos dr., a város főjegyzője, Budapestre érkezett. Sik főjegyző megkötötte a szerződést a Missa Solemnis pécsi előadá­sának szereplőivel: Lehotay Árpáddal, Táray Ferenccel, Timár Józseffel, Abonyi Gézával,­­Abonyi Tivadarral és Berky Józseffel. Megállapodott Horváth Jánossal, a Nem­zeti Színház kitűnő fiatal szcenikusával is, hogy a pécsi előadás szcenikai vezetését el­vállalja. A főjegyző tisztelgő látogatást tett Németh Antal dr.-nál, a Nemzeti Színház igazgató­jánál , aki ígéretet tett, hogy a jelmezeiket­­a pécsi ünnepi játékok rendelkezésére bo­­­csátja. A pécsi ünnepi játékok június 10-től H-ig tartanak. Ezalatt az idő alatt ötször kerül színre Tajházy György Missa Solemnis című liturgikus drámája a pécsi dómtéren. A pró­bák június elsején kezdődnek a szerző veze­tésével, aki maga rendezi drámája előadását. A liturgikus dráma statisztaszerepeit a pécsi dandárparancsnokság hozzájárulásával (százharminc önkéntes és hetven közkatona ■játssza. Az előadáson résztvesz hatvan kis­­pap és hatvan tanítóképzős növendék. Raj­tul­ kívül százötven tagú leánykórus, amely a polgári iskola növendékeiből rekrutálódik­­és a híres pécsi Gregorián Énekkar harminc­a■gyermektagja vesz részt az előadáson. A pécsi ünnepi játékok plakátját is Hor­­­váth János, a Nemzeti Színház díszletterve­­zője rajzolta, amely rövidesen a budapesti Utcákon is megjelenik. 1936 ÁPRILIS 21. KEDD B. H. Színházi konfetti A Nemzeti Színház pénteki bemuta­tója nagy nehézségek elé állítja a sze­replőket. Első eset, hogy prózai darabot koreográfia alapján kell játszaniok. Káli­nig Miklós A Roninok kincse című szín­játékát a japán színészet hagyományos játékstílusában viszi színpadra Németh Antal. Ez a színjátszó stílus egyforma súlyt helyez a szövegre és a mondani­valókhoz kapcsolt mozdulatokra, ame­lyeket a japán színjátszásban szinte tör­vényszerűen kell betartani. Miloss Aurél tanítja a speciális mozdulatokra a sze­replő gárdát. Különösen nehéz szerep jut Timár Józsefnek, aki a kettős fősze­repet játssza. A ruha és a mozdulatok tolmácsolják a nézőnek, hogy Timár Jó­zsef melyik jelenetben, melyik alakban lép színpadra. Érdekesebb s főképpen nehezebb feladat ritkán jut színésznek. * Dayka Margitot vasárnap hajnalban nagy veszedelem fenyegette. Lakásának hálószobájában beomlott a mennyezet s a művésznőt csak a véletlen szerencse mentette meg attól, hogy a másfél méter hosszúságban és egy méter szélességben lezuhanó vakolat és törmelék meg ne se­­besítse. A kitűnő művésznő az ijedtség­től elájult, a porfelhőben úszó szobából férje, Kovács Károly mentette ki. A mű­­vészpár szállodába költözött. Dayka Margitnak az ijedtségen kívül más baja nem történt s a szerepét a Szívdobogás­ban továbbra is változatlanul eljátssza esténként.* Nizsinszky Kyra, a világhírű táncos leánya, aki most nagyanyjánál, Márkus Emíliánál van látogatóban, vasárnap eljegyezte magát Igor Markievics kievi származású karmesterrel. A fiatal pár pénteken tartja esküvőjét a Mátyás­templomban.* A bécsi rádió május 14-én, csütörtökön előadja a Csongor és Turulé-t, Vörös­marty Mihály remekművét, Mohácsi Jenő fordításában, Németh Antal rende­zésében és Polgár Tibor kísérő zenéjével. * Hegedűs Tibornak gratulálnak a színészek a törzsasztalnál: — Remekül rendezted a tavaszt, Ti­­borkám! Hegedűs azt hiszi, a dicséret az Első tavaszi nap rendezésére céloz, amelyben csakugyan a tavasz minden sugara, iz­gató fénye, levegője, illata árad a szín­padról. ■ . A gratuláló azonban folytatja: — Csak azt áruld el, hogy kivel be­széltél az időjárást illetően? — Hogy-hogy? — kérdi meglepetten Hegedűs. — A színpadon nem csoda, ha meg­csinálod, hogy a darab kezdetén süt, a nap s a darab végére megint csak lehűl a levegő. De mondd meg, miképpen csi­nálod, hogy amióta a darab megy, min­den nap kedves tavaszi napsütéssel kez­dődik s estére elborul az idő, hűvös lesz és télies hangulat. Az időjárás is be­tartja a rendezői utasításokat? * Vasárnap eredeti operettet mutat be a rádió. Kiszely Gyula, a stúdió rendezője s több operett szerzője írta a rádióúj­­donság zenéjét és ugyancsak ő rendezi a darabot. Karrier a Tijkmag-ban az új kétfelvonásos rádióoperett címe. Szöve­gét, mely egy kiskorcsma két zenészéről szól, Tokaji György írta. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter Ottorino Respighi, a nagy olasz zeneszerző halála alkalmából az özvegyhez a következő táviratot intézte: „A nagy mester fájdalmas elvesztése alkalmából fogadja őszinte és mély rész­vétem kifejezését. Hatalmas lángelméjé­vel nemcsak hazájának, de az egész mű­velt világnak dicsősége és Magyarország barátja volt, akit mi csodálattal és sze­retettel vettünk körül. Hóman Bálint.” * (A Nyugdíjas Színészek Országos Szövet­ségének közgyűlése.) A Magyar Nyugdíjas Színészek Országos Szövetsége vasárnap köz­gyűlést tartott. A közgyűlésen Heves Béla elnökölt. Falussy István, a szövetség ügy­vezető­ főtitkára bejelentette, hogy a nyug­díjas színészek sérelmeik és kérelmeik tár­gyában Magyarország kormányzójához for­dultak s ügyük ez idő szerint a vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter előtt van, aki a bead­ványt véleményezés végett áttette az Orszá­gos Színészegyesülethez. Többek felszólalása után egyhangúlag megválasztották a tiszti­kart, amely túlnyomórészt az eddigiekből áll, így elnök lett újra Heves Béla, alelnökök Békeffi Lajos és Vákár Vilmos, ügyvezető főtitkár Falussy István. * (Szerzői est.) Az Országos Postás és Zene Kultúregyesület szombaton a Postás Otthon dísztermében Koncz Dezső író és zeneszerző rendezésében írói jubileumának tizenötéves fordulója alkalmából műsoros szerzői magyar estet rendezett. Az ünnepelt válogatott művei­ből összeállított műsor keretében a szerzőn kívül nagy sikert arattak Lovassy Edith operaénekesnő, Votisky Aliz dalénekesnő, Tóth Lya cimbalomművésznő, Árkossyné Szabó Margit előadóművésznő, Bakó Piroska gitárművésznő, Kelemen Angyalka és Majtényi Lea gyermekprimadonnák, Kárpát Zoltán zeneszerző, Bardócz Dénes dalénekes, Huszthy Róbert dalénekes, Vizoviczky Károly zene­szerző, Sanek Péter, Makádi Horváth László, Szabó József és Kutrucz János, továbbá az Országos Postászenekar Rubányi Vilmos kar­nagy vezényletével. A megjelent közönség a szerzőt és a közreműködőket lelkesen ünne­pelte. * (A rézkarc.) Amatőr kiadásban, kis pél­dányszámban jelent meg Varga Nándor gra­fikusművész, képzőművészeti főiskolai tanár könyve, amelyben a rézkarcot ismerteti. Varga Nándor a grafika művészetének lelkes hirde­tője, kinek számos megérdemelt sikere volt már hazánkban és a külföldön. Tudományos művét 22 évi tapasztalata alapján, Angol- és Olaszországban gyűjtött jegyzeteinek felhasz­nálásával írta meg. A könyv első részében a rézkarc készítésének módját írja le a legna­gyobb részletességgel, amit fametszeteivel is illusztrál. A könyv második része a rézkarc külföldi és hazai fejlődésében történeti átte­kintést nyújt, az utolsó fejezet pedig a réz­karcra vonatkozó nemzetközi irodalom ismer­tetését adja. Ha elgondoljuk, hogy mennyi rézlemezt, anyagot és papírt pazarolt el a kezdő grafikus a múltban, akkor Varga köny­véhez alkalmazkodva sok bosszúságtól és fe­lesleges kiadástól mentesül a mai grafikusnem­zedék. Varga 209 oldalas kitűnően illusztrált könyve a szakirodalomban hézagpótló mű és csakis a szerzőnél (Képzőművészeti Főiskola, VI., Andrássy­ út 71.) kapható. * (Vidám est a Fészekben.) A Fészek Mű­vészek Klubja csütörtökön fél 11 órai kezdet­tel divatbemutatóval egybekötött „Vidám­­est”-et rendez, kiváló művészek közreműködé­sével. Meghívók a klub titkárságánál vendé­gek részére a tagok előzetes bejelentésére igé­nyelhetők. Megjelenés estélyi ruhában. * (Zsigmondy—Országh—Kerpely) trióest, nem ma, hanem 28-án. Jegyek érvényben. (Szász.) Az olasz király, Marconi és Mascagni Respighi temetésén RÓMA, ápr. 20. Hétfőn délelőtt 11 órakor ünnepélyes gyászszertartás keretében temették el a Rómában elhunyt Respighi Ottorinot. A temetési szertartáson megjelentek a ki­rályi család és a kormány képviselői, Mar­coni, az akadémia elnöke, a római kor­mányzóság, Bologna, az elhunyt szülővá­rosa és a társadalmi egyesületek küldött­ségei, valamint az olasz akadémia tagjai és a zenei élet kiválóságai Mascagni veze­tésével. A temetési menethez többezer fő­nyi közönség csatlakozott. A kultuszminiszter részvéttáv­­irata Respighi özvegyéhez Heti hangverseny naptár Kedd: A Lener-vonósnégyes kamaraestje, Vi 8. — Zsigmondy Gábor—Országh Tivadar— Kerpely Jenő zongoratrió estje, ZA. fél 9. Szerda: Bartók—Dohnányi kétzongorás-est zenekarral, ZA. 8. Csütörtök: Nizsinszky Kyra táncestje, ZA. fél 9. Péntek: A British Broadcasting Corporation szimfonikus zenekarának hangversenye, Vá­rosi Szính­áz 8. — A Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola magyar estje, ZA. 8. Szombat: „Éneklő ifjúság”, a Magyar kó­rus és Énekszó énekkari hangversenye, ZA. 5. — Winnifred Cristie zongoraestje, ZA. 8. — Jótékornycélú hangverseny a Gyermekvédő Liga javára, VI. 8. 1 TUDOMÁNY, IRODALOM (* *) Az új elnök megválasztása ügyében érte­­kezletet tart a Kisfaludy Társaság. Berze­*­viczy Albert halálával megüresedett a Kis­faludy Társaság elnöki tisztsége. Az új elnök megválasztása körül az utóbbi hetekben ren­geteg kombináció látott napvilágott, így hírek terjedtek el arról, hogy legelőkelőbb irodalmi társaságunk elnökévé Voinovich Gézát, a Kis­faludy Társaság alelnökét, — aki főtitkára a Magyar Tudományos Akadémiának — választ­ják meg. Szóba került Ravasz László püspök neve is a jelöltek között, úgyszintén Hegedűs Lóránt és Pintér Jenő irodalomtörténész nevei is. Mindezek természetesen csak kombinációk. A Kisfaludy Társaság tagjai április 24-én, pénteken délután hat órakor a Tudományos Akadémia elnöki termében bizalmas értekez­letet tartanak az új elnök megválasztása ügyében. (*) Andersen Felicia a párizsi rádióban. Áp­rilis 25-én, szombaton, budapesti időszámí­tás szerint este nyolc órakor a párizsi rádió­ban (Poste National) új magyar költők ver­seit szavalja Andersen Felicia, a kitűnő előadóművésznő. A nagy érdeklődéssel várt szavalóestén a magyar művésznő Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Szabó Lőrinc franciára fordított verseit mondja el. *1 * (Budapest legkedvesebb m­­vészvendége) Budapest az utóbbi időben igen sok külföldi művészt látott vendégül. Ezek közül kétség­telenül a legnépszerűbbek egyike Helge Roswaenge, a világhírű operaénekes, aki magyar nőt vett feleségül és így félig-meddig hozzánk tartozik. Helge Roswaenge több íz­ben föllépett az Operaházban. Pályája egyik legnagyobb sikerét Flotow Márta című ope­rájában aratta. Ez az opera most film alak­jában is bemutatásra kerül Budapesten és miután ennek főszerepét is Helge Roswaenge játssza, addig is, míg ismét személyesen lép a magyar közönség elé, a filmen élvezheti Budapest publikuma a híres dán énekes mű­vészetét. * (Medgyasszay Vilma a mikrofon előtt.) A kormány amaz intézkedésének, amely a magyar nyelvet a mozik műsorán erőtelje­sebben akarja érvényre juttatni, hatása a magyar filmek gyártásán kívül a magyar szinkronizálásokban nyilvánul meg. Most ismét egy magyarra szinkronizált film kerül a közönség elé. A Magyar Filmiroda műter­mében nemrég készült el a „La Maternité” című francia film, amelynek magyar címe Az én fiam. Ezen a filmen szólal meg első­­ízben Medgyasszay Vilmának, a legkiválóbb magyar előadóművésznek egyikének a hangja, mert az egyik francia színésznő helyett ő beszélt a mikrofon előtt. A többi szerepet Lánczy Margit, Orsolya Erzsi és Baló Ele­mér mondták el. A film szövegét Lakner Artúr és Fedák Ágota dr. írták. * (Paderewsky filmen lép fel.) Londonból jelentik: Paderewsky, a világhírű zongora­művész júniusban Angliába jön, hogy egy regényes hangú film főhősének szerepét játsz­­sza el. A film, amelyet Lothar Mendes ren­dez, Paderewsky élettörténetét mondja el és a felvételek nemcsak Paderewsky művésze­tének fejlődését és zenei értelmezési módját, hanem technikája titkait is meg fogja örö­kíteni. * (Új H. G. Wells-filmek.) Londonból jelen­tik: Korda Sándor, a híres magyar filmren­dező, három új film-szövegkönyv írására szerződtette H. G. Wellst. A filmek befeje­zéséig Wells olyan heti fizetést fog húzni, amely állítólag a leghíresebb filmcsillagok jövedelmét is meghaladja. Korda egyébként új filmen dolgozik, amely az Új Kína meg­születésének történetét ábrázolja. Konrad Veidt játssza a főhőst, egy száműzött euró­pai tábornokot, aki a kínai hadsereg fő­vezére lesz.­­ (Marlene Dietrich három új filmre szerző­dött.) Az utóbbi időben többször napvilágot látott az a hír, hogy Marlene Dietrich el­hagyja­ Amerikát és Korda Sándor filmválla­­latához szerződik. Ezt a hírt ma végérvé­nyesen megcáfolja az a sürgöny, amelyet a Paramount-filmgyár központja küldött szét a vállalat organizációihoz. E sürgöny szerint Marlene Dietrich újabb három filmje kizáró­lagos joggal a Paramount-filmvállalathoz szerződött. A három film közül kettőt Ernst Lubitsch, egyet pedig Frank Lloyd rendez.­­ (A Tiszti Kaszinó zártkörű filmszínházá­nak műsora.) Április 21-én: A pénz rabjai (Inkishinoff, Iréne von Meyendorff). Április 22-én: Kaland az operabálon (Alessandro Zilhani, Carola Hahn, Hörbiger Pál). — Ápri­lis 23-án: Letört szárnyak (Myma Loy, Cary Grand). Április 26-án: A telivér lány (Rökk Marikei, Hans Stiiwe, Paul Kemp). Április 28-án: Bíborban — bársonyban (Kay Francis, Georg Brent). Előadások kezdete: negyed 5, negyed 7 és negyed 9 órakor. X (Homeros-mozgó), a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület mozija (Hermina-út 7. Telefon: 96—1—78.) a következő műsort mutatja be: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Somogyi Erzsi, Berky Lili, Jávor Pál, Dely Ferenc).— A legsötétebb Arikóban (dzsungel kultúrfilm). — Előadások: Hétköznap 4, háromnegyed 7, fél 10, vasárnap fél 2 órától folytatólag. Az első előadás mindennap mér-

Next