Budapesti Közlöny, 1867. június (1. évfolyam, 68-90. szám)

1867-06-01 / 68. szám

Buda-Pest, 1867. 68. szám. Szombat, junius 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIV­AT­ALOS LAP. Előfizetési : Napontai postai szétküldéssel: Egész évre .... 20 frt. Félévre............................10 , Negyedévre .... 5 „ Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . 18 frt. — kr. Félévre ... 9 „ — „ Negyedévre . 4 „ 60 „ Szerkesutuseg: Országút, 38. sz. (Sándor-utcza sar­kán). Az udvarban jobbra 1. emelet. Kiadó-hivatal: Pesten, barátok­ tere 7-ik sz. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmen­­tetlen levelek csak rendes leve­lezőinktől fogadtatnak el. Magán­hirdetések : egyhasábos Petit ■or egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésen 7 kr, minden beiktatásnál. A bélyeg­ dij külön minden beiktatás után 30 kr p. értékben. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. belügy -­ministeriumhoz tisztelet­beli fogalmazó-segédekké kineveztettek Ber­czik Árpád, B­o­l­y­ó Károly, G­y­e­n­e Gusz­táv, K­es­z­t­er Antal, Per­nefy János, Sző­­g­y­é­n­y­i Béla és Szabolics Manó. Hogy azon alkotmányos ünnepélyeknek, me­lyek a nemzet által 0 cs­­s apost. kir. Felsé­geik, a király és királyné dicsőséges megko­­ronáztatásuk alkalmából rendeztetni fognak, úgy a tanárok és tanítók, mint a tanuló ifjúság tanúi lehessenek , megengedem, h­ogy a majdan hivatalosan közzéteendő koronázási s azzal összekötött ünnepélyek napjai, az ezeket meg­előző és követő egy-egy napokkal együtt, Ma­gyarország összes tanintézeteiben szünidővel ünnepeltessenek meg. Budán, 1867-ik évi máj. 30 áv. B. E­ö­t­v­ö­s József, s. k. vallás- és közoktatási m. kir. minister. Andrássy Gyula ministerelnök ur, b. Eöt­vös József, Ger­­ve István, gr. Mikó Imre minister urak. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. A beérkezett irományok közt van Zmes­­k­á­­ Mór Árvamegye alsó-kubini kerületében és gr. Zsigray Fülöp a mura-szombati ke­rületben megválasztott képviselő megbízó le­vele; továbbá F­á­y Gusztáv képv. Gömörme­­gyében és Mocs­áry Lajos képv. Borsod­­megyében megválasztott alispánoknak képvi­selői állásukról való lemondása. Zichy Antal képv, mint az állandó igazoló bizottság előadója, előterjeszti e bizottság vé­leményét Boros Pál és b. Mednyánsz­­k­y Dénes képviselők választásáról. Mindkét képviselő a szokásos határidő fönntartásával igazoltatik, és Boros Pál a hatodik, b. Med­­nyánszky Dénes a hetedik osztályba sorsol­­tatik. Napirenden van a keddi ülésben két ízben elfogadott törvényjavaslatok fölötti végleges szavazás. Ez megtörténik és mind a négy tör­vényjavaslat nagy többséggel, a miniszerek kinevezéséről és a nemzetőrségről szóló javas­lat majdnem egyhangúlag véglegesen elfogad­tatik. Az elfogadott javaslatok szokott módon fognak a főrendiházzal közöltetni. Ezután J­oannovics György képv, mint a koronázási hitlevél tárgyában választott or­szágos küldöttség jegyzője, következő jelen­tést olvas föl: Jelentése a koronázási hitlevél tárgyában kiküldött országos választmánynak az országgyűléshez. Midőn a koronázási hitlevél tárgyában kikül­dött országos választmány 1. évi május 29 -én megalakult, mielőtt hozzáfogott volna a koro­názási hitlevél elkészítéséhez, melynek beve­zetésében a trónváltozás okának megemlítése nem mellőzhető, fölhozatott, hogy Ő Felségé­nek V­ik Ferdinándnak a trónról 1848. decem­ber 2-án történt lemondására és a lemondási okiratokra nézve, melyek a 61-diki országgyű­léssel közöltettek, azon országgyűlés aggodal­makat fejezett ki, s ezek megszüntetését kívánta Ő Felségétől két rendbeli föliratában. Amaz okiratokat az 1861-diki országgyűlés magyar közjogi szempontból formájukra nézve hiányosaknak nyilvánította, mert midőn Ő Fel­sége V. Ferdinánd 1848 ik évi december 2 k án a császári koronáról lemondott, nem adott ki külön okiratot az iránt, hogy a magyar koro­náról is lemond;­­ lemondásában pedig Ma­gyarországot külön meg sem említette, hanem csak átalános lemondásába foglalta sorról Ma­gyarországot külön nem értesítette. Hasonlóul Ferencz Károly Főherczeg Ő Fen­sége sem értesítette Magyarországot arról, hogy már 1848-ban­­lemondott azon örökösö­dési jogáról, mely Ő Felségének V­ ik Ferdi­nándnak a trónról való lemondása után a sanctio pragmatica értelmében illette volna. Az 1861-ki országgyűlés az ország jogainak jövendő biztosítása czéljából ama forma­hiány utólagos pótlását, és a Magyarországhoz külön intézendő lemondási okiratok kiesz­közlését kérte Ő Felségétől, hogy azokat or­­szággyűlésileg tárgy­alhassa, törvénybe igtat­­hassa s ekképen az ország utólagos hozzájáru­lását is kifejezhesse , tiltakozván egyszersmind a lemondások átalánosságából Magyarország alkotmányos önállása csorbítására vonható minden következtetés ellen. Az országgyűlésnek ismételt felirataiban föl­terjesztett kívonatára még eddig megnyugtató válasz nem érkezvén, az országos választmány fölvilágosítást kért a ministériumtól, hogy tör­tént e sikeres lépés az ország mondott kívá­natának kielégítésére, vagy legalább fog e leg­közelebb történni ? Ministerelnök úr a fölszólítás folytán szóval is nyilatkozott. Írásban is beadta nyilatkozatát, melyet ./§ alatt tisztelettel ide mellékel az or­szágos választmány, azon kéréssel, hogy mi­után nem érzi magát följogosítva, az ország említett kivonatai fölött, melyek a lemon­dásra vonatkoztak, s az 1861-ki országgyűlés­ről ismételve fölterjesztettek, határozni, mert csak az országgyűlés mondhatja ki megnyug­vását azokra nézve, mik a ministerelnöki nyi­latkozatban foglaltatnak, — méltóztassék az or­szággyűlés e tárgyat végzésileg eldönteni, hogy a koronázási hitlevélbe a trónról lemon­dást a szerint lehessen beigtatni. Pesten, május 31 én 1867. B. Sennyey Pál, s. k. az országos választmány elnöke. Joannovics György, s. k. az országos választmány jegyzője­ Gr. Andrássy Gyula ministerelnök ur nyi­latkozata. */. A ministerium a történt lemondásokban lé­tező formahiányokat maga részéről is elismeri. Minthogy azonban az 1861-ki országgyűlés sem vonta kétségbe azt, mint valóságos s meg nem változtatható tényt, hogy Ő Felsége V­ik Ferdinánd 1848. évi december 2-án a magyar trónról is lemondott, de az ország jogainak ép­ségben tartása s jövendő biztosítása tekinteté­ből azt kivánta, hogy minden innen vonható következtetések elleni óvása, úgyszintén az or­szágnak ezen lemondáshoz való utólagos hoz­zájárulása magában a törvényben kifejez­­tessék . A ministérium azon nézetben van, hogy ezen formahiányok az oly hosszúra haladott idő után legczélirányosabban akkér volná­nak pótolhatók, és az 1861-ki országgyűlési határozat eg­ély a legbiztosabban azáltal lesz elérve, ha a törvényhozás egy — ez alkalom­mal alkotandó törvényczikkben . Felsége V. Ferdinánd és Ferencz Károly főherczeg le­mondását beigtatván, az ezen lemondások for­mahiányából netán vonható következtetések ellen óvását kijelenti, jövőre pedig aziránti jogát föntartja, miszerint a trónlemondás ténye mindenkor Magyarország külön értesítése mel­lett és hozzájárulásával történjék. Pest, május hó 30-án 1867. Gr. Andrássy Gyula, 8. k. E jelentés és az ahhoz mellékelt ministeri nyilatkozat fölolvastatván, Deák Ferencz képv. azt indítványozza, hogy az mielőbb, ha lehet, még ma, nyomassék ki és osztassék ki a ház tagjai közt, s hogy a ház a holnapi ülés­ben vegye tárgyalás alá, nehogy az országos küldöttség munkálkodása hosszabb időre fél­­beszakittassék. E helyesléssel fogadott indít­ványra Madarász képviselő azt jegyzi meg, hogy e kérdés 1861 ki és mai tárgyalása kö­zött nem csak alaki, hanem lényeges különb­ kivonat a „Wiener Zeitung« hivatalos részéből. Ö cs. k. Apostoli Felsége k­é­t h­e­l­y­i gróf H­u­n­y­a­d­y Lászlót cs. k. kamarási méltó­sággal legkegyelmesebben fölruházni méltóz­­tatott. Ő cs­ k. Apostoli Felsége f. évi máj. 2- tól kelt legfelsőbb határozatával S­m­a­i­c­s Berta­lant, Fiumemegye főispánját, s Fiume­s Buccari polgári kapitányát ezen méltóságától legke­gyelmesebben fölmenteni méltóztatott. NEMHIVATALOS RÉSZ. A főrendi ház ülése május 31-dikén d. e. 3/­12 órakor. Elnök: M­a­j­­­á­t­h György országbíró ; jegy­zők : b. Maj­thény­i László, gr. Sztáray Antal; a kormány részéről jelen volt: báró Wenckheim Béla belügyminiszer. Joannovics György, a képviselőház jegyzője, áthozza az elfogadott közösügyi tör­vényjavaslatot , valamint az arra vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatot, melyet felváltva báró Majthényi László és gr. Sztáray Antal olvasnak fel. A tárgyalás holnap d. e. 11 órára tűze­tik ki. Elnök kéri ezután a házat, hogy Szlávy József államtitkár és képviselő helyett, ki ki­vált a házból, új jegyzőt válasszon, mire a szavazás azonnal megtörtént. Az eredmény holnap közöltetik. Utána b. Majthényi László fő­ispán szólalt föl s azt jegyzé meg, hogy mi­után jegyzővé lett megválasztatása óta a főis­páni karban tetemes változások történtek, s a főrendek talán más jegyzőt akarnak válasz­tani: megköszöni azon bizalmat, melylyel a főrendi ház irányában mindeddig viseltetett s visszalép állásáról, mire a ház egyhangúlag újra megválasztá jegyzőnek. A gyűlés 11 órakor oszott szét. A képviselőhöz ülése május 31-dikén reggeli 11 órakor. Elnök:Szentiványi Károly ; jegyző : O é­s­v­a­y Ferencz. A ministeri padon: gr.

Next