Budapesti Közlöny, 1868. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1868-04-01 / 76. szám

Buda-Fest, 1858. Szerda, april 1. 76. szám.I­HIVATALOS L­A IT. Előfizetési árak : napontai postai szétküldéssel : igéét évre.........................20 frt. gírívre.........................10 „ negyedévre...........................5 . Budapesten házhoz hordva : Egész évre ... 18 frt — kr. Félévre .... 9 „ — „ Negyedévre ... 4. „ 50 . Szerkesztőség : Budán, a vizí-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle biz. Kiadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. földszint. — Fiókkiadóhiv­atal : Gyury Pál papirkereskedésében, hatvani­ul ez a­l­sö sz. a. Pesten. Kéziratok u©m küldetnek vissza. Bérmen-­­­tetlen levelek csak rendes leve­lezőinktől fogadtatnak el. A m­i Magán hírük­­ í. bek : Eg­yhasábos petit sor egyszeri hir­detésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bé­­lyeg­dij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. Előfizetés a a m. k. ministerium hivatalos lapjára. 1868. april-juniusi negyedévre, Budapesten házhozhordással 4 ft 50 kr. Vidékre postai szétküldéssel 5 „ — „ Községek részére .... 3 „ — „ Megjegyzendő, hogy csupán csak ma­gyarországi és erdélyi községekre szól az utóbbi leszállított előfizetés. Az előfizetési pénz alap kiadóhivatalába vérmentve küldendő, Budán, a várban, Iskola-tér 162. sz., vagy pedig Pesten, Győri PÁL papirkereskedésében, hatvani­­utcza 1. sz. A „Budap. Közi..“ kiadóhivatala...­­ HIVATALOS RÉSZ, Személyem körüli magyar miniszerem előter­jesztése folytán Lévai Henrik, az első magyar általános biztositó­ bank vezénylő-igazgatójának, közhasznú működése elismeréseid, a III-ik osz­tályú vaskoronarendet díjmentesen adományozom s e részben egyúttal nevezett rendem cancellár-­­­­át is kellőleg utasítom. Kelt Budán, 1868-ik évi martius hó 24-én. Ferencz József, s. k. Gróf Festetics György, s. k. Würmer György, magyar királyi országos főpénz­tári járulnok vezetéknevének „Vári“-ra kért átvál­toztatása f. é. martius 28-án 71­. sz. a. kelt bel­­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Hartmann István, m. kit. országos főpénztári pénztárnok vezetéknevének „Kemény”-re kért átvál­toztatása folyó évi mártius 28-án 7123. szám alatt kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. A m. kir. i pénzügyminister Kestsrcanek Károlyt pénzügyi tanácsossá, továbbá báró Kualán Edét és Simics Ignáczot pénzügyi titkárokká a zágrábi or­­­­szágos pénzügyigazgatósághoz, és Radovinacs Mik- I -Üst pénzügyi tanácsossá s zágrábi kerületi pénzügy-­­ igazgatóvá nevezte ki. IVEMHIVATALOS RÉSZ. ő császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi ■ mártius hó 18-án Bécsben kelt legfelsőbb elhatáro-­­ zásával a szatmár-németi-i helv. hitv. evang. egyház- i községnek, nőneveldéje fölszerelésére, illetőleg e vég­ből egy czélszerü tanodai helyiség építésére a pro-­­ testans egyházi és iskolai czélok előmozdítására ren­­­­delt évi átalányból p. é. nyolczszáz (800) forintnyi se­­gélyt legkegyelmesebben engedélyezni méltóztatott. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ MARTI­U'S 30.­.­' TARTOTT ÜLÉSÉBEN ELŐTERJESZTETT TÖRVÉNYJAVASLATOK. TÖRVÉNYJAVASLAT öt kereskedelmi és iparkamarákról. 1. §. A kereskedelmi és iparkamarák a kereske­delem és ipar érdekeinek együttes képviselésére és előmozdítására hivatott törvényes közegek. 2. §. A kereskedelmi és iparkamarák a földmi­­­velési-, ipar- és kereskedelmi miniszer alatt álla­nak, annak rendeleteit egyenesen veszik és teljesí­tik, és előterjesztéseiket közvetlenül hozzá intézik. Hivatásuk teljesítésében azonban mind az ország törvényhatóságaival, mind magán­testületekkel és magánosokkal, mind végre egymás között is egye­nes levelezés által szabadon érintkeznek. 3. §. A kamarák hivatása és kötelessége: a) A kereskedés és ipar, valamint az e téren mű­ködő osztályok szükségeit folytonos figyelem­mel kisérve, czélszerű javaslatokat készíteni, ezeket a miniszer elé terjeszteni, úgy annak, s az ország törvényhatóságainak kereskedelmi és iparügyekben a kívánt felvilágosítást vagy véleményt kiszolgáltatni, a szaknevelést előse­gíteni s egyátalában a kereskedelem és ipar fejlődését közvetve és közvetlenül előmozdítani. b) A kamarai kerületben a kereskedelmi és ipar­­statiszikához tartozó adatokat gyűjteni és min­den év végével a ministernek átszolgáltatni. c) A kamarai kerület kereskedelmi, közlekedési és iparviszonyainak állásáról, az e részbeni tapasz­talások , panaszok és kívánalmakról a minis­ternek minden év végével rendes évi jelentést adni. d) A kamaránál letett árubélyegek, mustrák­ és mintákról pontos lajstromot vinni. e) Azon egyéneket, kik alkuszoknak jelentkeznek, szakértőleg megvizsgálni s az alkuszok sorába felvenni. f) A kereskedelmi szokás­jogok és előmutatott árupéldányok felett bizonyítványokat kiszol­gáltatni. g) A minister felhívására időnként véleményező bizottságokba vagy egyetemes kamarai gyű­lésbe tagokat küldeni. 4. §. Egyelőre a következő kamarák állíttat­nak fel: a) Buda-Pesten. Ehhez tartoznak: Pest, Pais és Solt- t. e., Esztergom-, Fehér-, Nógrád-, He­ves , és Külső-Szolnok t. e. és Csongrádmegyék, az ezekben fekvő sz. kir. városok és a Jász- Kun kerületek. b) Pozsonyban : Pozsony-, Nyitra-, Trencsén-, Árva-, Túrócz-, Zólyom-, Hont-, Bars- és Ko­­márommegyék s az ezekben fekvő sz. kir. vá­rosok számára. c) Sopronban. Ehhez tartoznak : Soprony-, Vas-, Zala-, Somogy-, Veszprém-, Baranya-, Tolna-, Győr- és Mosonymegyék s az ezekben fekvő sz. kir. városok. d) Kassán , Abauj-, Borsod-, Torna-, Gömör-, Szepes-, Liptó-, Sáros-, Zemplén-, Unghme­­gyék s a határaik közt lévő sz. kir. városok s a 16 szepesi város kerülete számára. e) Debreczenben : Bereg-, Ugocsa-, Marmaros-, Békés-, Bihar-, Csanád-, Szabolcs-, Szatmár-, Kraszna- és Közép-Szolnok vármegyék, s az ezekben fekvő sz. kir. városok s a Hajduváro-­sok kerülete számára. f) Temesvárt: Temes-, Arad-, Krassó-, Zaránd-, Torontál- és Bácsmegyékre, valamint a hatá­raik között lévő sz. kir. városokra. g) Kolozsvárott: Kolos-, Torda-, Doboka-, Belső- Szolnok-, Küküllő-, Alsó Fehér- és Hunyad­­megyék, Maros- és Aranyosszékek, Kővár- és Naszód-vidékek s az előszámláltakban lévő sz. kir. városokra. h) Brassóban: Besztercze, Brassó és Fogaras vi­dékek,Szeben-, Segesvár-, Medgyes-, Ujegy­­ház-, Szászsebes-, Nagy-Sink-, Szerdahely-, Szászváros-, Kőhalom szász székek, Csikszék, Háromszék, Udvarhelyszék székely székek. — Felső-Fehérvármegye s a mindezekben fekvő szabad kir. városokra. 5. §. A kereskedelmi és iparkamarák tagjai: 1- er. Beltagok, kik egyenlő számban képezik a kamara két osztályát, t. i.: a) a kereskedelmi, és b) az iparosztályt. A budapesti kamara részére 48, a többi kamarák részére pedig 32 kamarai beltag határoztatik. 2- or. Kamarai kültagok, a minister által megha­tározandó számban és alkerületekben. A kültagok száma azonban a beltagokét semmi esetben fölül nem múlhatja. E két rendbeli tagok jogai egyenlők. 3- or. Levelező­ tagok, kiket a kamara a szükség­hez arányos számban és helyeken saját belátása szerint, s nem tekintve a kereskedői vagy iparos minőségre, választ. A levelező­ tagok szavazati joggal a kamarák ha­tározatai hozatalánál nem birnak. Mindhárom rendbeli tagok hivatásukat fizetés nélkül teljesítik. 6. §. A kamarai bel- és kültagok választása öt egymásután következő évre történik, azok elteltével új választások eszközlendők. — A régi tagok újra megválaszthatók. Az időközben megürült helyek azok által töltet­nek be, kik az illető választó­kerületben az utolsó választásnál legtöbb szavazatot nyertek. 7. §. A megválasztott, erről történt értesítése utáni 14 nap alatt nyilatkozni köteles, várjon a reá esett választást elfogadja-e? El nem fogadás eseté­ben, az utána legtöbb szavazatot nyert egyén tekin­tetik megválasztottnak. 8. §. Választó mindazon iparos és kereskedő: a­ ki polgári jogai teljes élvezetében van; b) a kamara területén lakik; c) legalább egy év óta kereskedést vagy ipart önállóan és jogosítottan űz, ki olyanul mint nyilvános társ, vagy kereskedelmi és technikai fővezető működik, ki végre egy kereskedelmi vagy iparos részvény­vállalat igazgatója vagy e részbeni megbízottja. 9. §. Kamarai beltagul választható minden ipa­ros és kereskedő: a) ki polgári jogai teljes élvezetében van; b) a kamara székhelyén lakik; és c) legalább 3 év óta kereskedést, vagy ipart ön­állóan és jogosítottan űz, ki olyanul mint nyilvános társ, vagy kereskedelmi és technikai fővezető működik, ki végre egy kereskedelmi avagy iparos részvény­vállalat igazgatója. Kültaggá választható, ki az a) és c) pontok alatt a beltagoknál említett kellékekkel bir, és azon al­­kerület területén lakik, mely által választandó részen. 10. §. A kamara beltagjait a kamara székhelyén lévő iparosok és kereskedők, és pedig a kamara ipar­osztályának tagjait csak az iparosok, a kereskedelmi osztályét csak a kereskedők választják. 9.§. A kamara kültagjait az illető alkerület iparosai és kereskedői, és pedig egyik felében csak az iparosok, másik felében csak a kereskedők vá­lasztják.

Next