Budapesti Közlöny, 1868. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1868-04-01 / 76. szám
Buda-Fest, 1858. Szerda, april 1. 76. szám.IHIVATALOS LA IT. Előfizetési árak : napontai postai szétküldéssel : igéét évre.........................20 frt. gírívre.........................10 „ negyedévre...........................5 . Budapesten házhoz hordva : Egész évre ... 18 frt — kr. Félévre .... 9 „ — „ Negyedévre ... 4. „ 50 . Szerkesztőség : Budán, a vizí-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle biz. Kiadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. földszint. — Fiókkiadóhivatal : Gyury Pál papirkereskedésében, hatvaniul ez alsö sz. a. Pesten. Kéziratok u©m küldetnek vissza. Bérmen-tetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. A mi Magán hírük í. bek : Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. Előfizetés a a m. k. ministerium hivatalos lapjára. 1868. april-juniusi negyedévre, Budapesten házhozhordással 4 ft 50 kr. Vidékre postai szétküldéssel 5 „ — „ Községek részére .... 3 „ — „ Megjegyzendő, hogy csupán csak magyarországi és erdélyi községekre szól az utóbbi leszállított előfizetés. Az előfizetési pénz alap kiadóhivatalába vérmentve küldendő, Budán, a várban, Iskola-tér 162. sz., vagy pedig Pesten, Győri PÁL papirkereskedésében, hatvaniutcza 1. sz. A „Budap. Közi..“ kiadóhivatala... HIVATALOS RÉSZ, Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán Lévai Henrik, az első magyar általános biztositó bank vezénylő-igazgatójának, közhasznú működése elismeréseid, a III-ik osztályú vaskoronarendet díjmentesen adományozom s e részben egyúttal nevezett rendem cancellár-át is kellőleg utasítom. Kelt Budán, 1868-ik évi martius hó 24-én. Ferencz József, s. k. Gróf Festetics György, s. k. Würmer György, magyar királyi országos főpénztári járulnok vezetéknevének „Vári“-ra kért átváltoztatása f. é. martius 28-án 71. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. Hartmann István, m. kit. országos főpénztári pénztárnok vezetéknevének „Kemény”-re kért átváltoztatása folyó évi mártius 28-án 7123. szám alatt kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. A m. kir. i pénzügyminister Kestsrcanek Károlyt pénzügyi tanácsossá, továbbá báró Kualán Edét és Simics Ignáczot pénzügyi titkárokká a zágrábi országos pénzügyigazgatósághoz, és Radovinacs Mik- I -Üst pénzügyi tanácsossá s zágrábi kerületi pénzügy- igazgatóvá nevezte ki. IVEMHIVATALOS RÉSZ. ő császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi ■ mártius hó 18-án Bécsben kelt legfelsőbb elhatáro- zásával a szatmár-németi-i helv. hitv. evang. egyház- i községnek, nőneveldéje fölszerelésére, illetőleg e végből egy czélszerü tanodai helyiség építésére a pro- testans egyházi és iskolai czélok előmozdítására rendelt évi átalányból p. é. nyolczszáz (800) forintnyi segélyt legkegyelmesebben engedélyezni méltóztatott. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ MARTIU'S 30..' TARTOTT ÜLÉSÉBEN ELŐTERJESZTETT TÖRVÉNYJAVASLATOK. TÖRVÉNYJAVASLAT öt kereskedelmi és iparkamarákról. 1. §. A kereskedelmi és iparkamarák a kereskedelem és ipar érdekeinek együttes képviselésére és előmozdítására hivatott törvényes közegek. 2. §. A kereskedelmi és iparkamarák a földmivelési-, ipar- és kereskedelmi miniszer alatt állanak, annak rendeleteit egyenesen veszik és teljesítik, és előterjesztéseiket közvetlenül hozzá intézik. Hivatásuk teljesítésében azonban mind az ország törvényhatóságaival, mind magántestületekkel és magánosokkal, mind végre egymás között is egyenes levelezés által szabadon érintkeznek. 3. §. A kamarák hivatása és kötelessége: a) A kereskedés és ipar, valamint az e téren működő osztályok szükségeit folytonos figyelemmel kisérve, czélszerű javaslatokat készíteni, ezeket a miniszer elé terjeszteni, úgy annak, s az ország törvényhatóságainak kereskedelmi és iparügyekben a kívánt felvilágosítást vagy véleményt kiszolgáltatni, a szaknevelést elősegíteni s egyátalában a kereskedelem és ipar fejlődését közvetve és közvetlenül előmozdítani. b) A kamarai kerületben a kereskedelmi és iparstatiszikához tartozó adatokat gyűjteni és minden év végével a ministernek átszolgáltatni. c) A kamarai kerület kereskedelmi, közlekedési és iparviszonyainak állásáról, az e részbeni tapasztalások , panaszok és kívánalmakról a ministernek minden év végével rendes évi jelentést adni. d) A kamaránál letett árubélyegek, mustrák és mintákról pontos lajstromot vinni. e) Azon egyéneket, kik alkuszoknak jelentkeznek, szakértőleg megvizsgálni s az alkuszok sorába felvenni. f) A kereskedelmi szokásjogok és előmutatott árupéldányok felett bizonyítványokat kiszolgáltatni. g) A minister felhívására időnként véleményező bizottságokba vagy egyetemes kamarai gyűlésbe tagokat küldeni. 4. §. Egyelőre a következő kamarák állíttatnak fel: a) Buda-Pesten. Ehhez tartoznak: Pest, Pais és Solt- t. e., Esztergom-, Fehér-, Nógrád-, Heves , és Külső-Szolnok t. e. és Csongrádmegyék, az ezekben fekvő sz. kir. városok és a Jász- Kun kerületek. b) Pozsonyban : Pozsony-, Nyitra-, Trencsén-, Árva-, Túrócz-, Zólyom-, Hont-, Bars- és Komárommegyék s az ezekben fekvő sz. kir. városok számára. c) Sopronban. Ehhez tartoznak : Soprony-, Vas-, Zala-, Somogy-, Veszprém-, Baranya-, Tolna-, Győr- és Mosonymegyék s az ezekben fekvő sz. kir. városok. d) Kassán , Abauj-, Borsod-, Torna-, Gömör-, Szepes-, Liptó-, Sáros-, Zemplén-, Unghmegyék s a határaik közt lévő sz. kir. városok s a 16 szepesi város kerülete számára. e) Debreczenben : Bereg-, Ugocsa-, Marmaros-, Békés-, Bihar-, Csanád-, Szabolcs-, Szatmár-, Kraszna- és Közép-Szolnok vármegyék, s az ezekben fekvő sz. kir. városok s a Hajduváro-sok kerülete számára. f) Temesvárt: Temes-, Arad-, Krassó-, Zaránd-, Torontál- és Bácsmegyékre, valamint a határaik között lévő sz. kir. városokra. g) Kolozsvárott: Kolos-, Torda-, Doboka-, Belső- Szolnok-, Küküllő-, Alsó Fehér- és Hunyadmegyék, Maros- és Aranyosszékek, Kővár- és Naszód-vidékek s az előszámláltakban lévő sz. kir. városokra. h) Brassóban: Besztercze, Brassó és Fogaras vidékek,Szeben-, Segesvár-, Medgyes-, Ujegyház-, Szászsebes-, Nagy-Sink-, Szerdahely-, Szászváros-, Kőhalom szász székek, Csikszék, Háromszék, Udvarhelyszék székely székek. — Felső-Fehérvármegye s a mindezekben fekvő szabad kir. városokra. 5. §. A kereskedelmi és iparkamarák tagjai: 1- er. Beltagok, kik egyenlő számban képezik a kamara két osztályát, t. i.: a) a kereskedelmi, és b) az iparosztályt. A budapesti kamara részére 48, a többi kamarák részére pedig 32 kamarai beltag határoztatik. 2- or. Kamarai kültagok, a minister által meghatározandó számban és alkerületekben. A kültagok száma azonban a beltagokét semmi esetben fölül nem múlhatja. E két rendbeli tagok jogai egyenlők. 3- or. Levelező tagok, kiket a kamara a szükséghez arányos számban és helyeken saját belátása szerint, s nem tekintve a kereskedői vagy iparos minőségre, választ. A levelező tagok szavazati joggal a kamarák határozatai hozatalánál nem birnak. Mindhárom rendbeli tagok hivatásukat fizetés nélkül teljesítik. 6. §. A kamarai bel- és kültagok választása öt egymásután következő évre történik, azok elteltével új választások eszközlendők. — A régi tagok újra megválaszthatók. Az időközben megürült helyek azok által töltetnek be, kik az illető választókerületben az utolsó választásnál legtöbb szavazatot nyertek. 7. §. A megválasztott, erről történt értesítése utáni 14 nap alatt nyilatkozni köteles, várjon a reá esett választást elfogadja-e? El nem fogadás esetében, az utána legtöbb szavazatot nyert egyén tekintetik megválasztottnak. 8. §. Választó mindazon iparos és kereskedő: a ki polgári jogai teljes élvezetében van; b) a kamara területén lakik; c) legalább egy év óta kereskedést vagy ipart önállóan és jogosítottan űz, ki olyanul mint nyilvános társ, vagy kereskedelmi és technikai fővezető működik, ki végre egy kereskedelmi vagy iparos részvényvállalat igazgatója vagy e részbeni megbízottja. 9. §. Kamarai beltagul választható minden iparos és kereskedő: a) ki polgári jogai teljes élvezetében van; b) a kamara székhelyén lakik; és c) legalább 3 év óta kereskedést, vagy ipart önállóan és jogosítottan űz, ki olyanul mint nyilvános társ, vagy kereskedelmi és technikai fővezető működik, ki végre egy kereskedelmi avagy iparos részvényvállalat igazgatója. Kültaggá választható, ki az a) és c) pontok alatt a beltagoknál említett kellékekkel bir, és azon alkerület területén lakik, mely által választandó részen. 10. §. A kamara beltagjait a kamara székhelyén lévő iparosok és kereskedők, és pedig a kamara iparosztályának tagjait csak az iparosok, a kereskedelmi osztályét csak a kereskedők választják. 9.§. A kamara kültagjait az illető alkerület iparosai és kereskedői, és pedig egyik felében csak az iparosok, másik felében csak a kereskedők választják.