Budapesti Közlöny, 1869. április (3. évfolyam, 73-98. szám)
1869-04-01 / 73. szám
Buda-Pest, 1869-73. szám. Csütörtök, pril 4. KÖZLÖNY. BzftUft tízkg : Pmtui . 10-ik síim 1. í*i»e!«t. Kladómiyatal : Putts, Bsíita« - tér* 7. •*. ft. frildaxiut. tiimiTOK nt» AUdet»»k vtMmft. BíntaDUK- la lerólak wk rodet Intel te SUktal fofftduntaftk «L II IYATALOS LAP. Ei.6fit«t*«i ísak : Ni.rowtAi roar aj «xaratosissKL : Broimru «Axitox hobdya : Egésa irr».................20 frt. Égisz írre... 18 frt— kr. Félírr«.....................10 , FáUrr* .... * , — „ Nigyodírr».................t , Negyedim 4 , 60 „ HtTSTftLOf HniDBTI*BI : A h. v.u.o. „iktethHbe-* igtele&de hirdetit dijak a tirdetaaiayeytesyftti a!61c|rfe«e bektUdeodö, mégpedig: UK) aaoig as/aatri hirdeldstrt 1 frt, it to kr. a Wlyagirt, 10«— 10« lg S frt, *»0—*00 i* 3 frt et Igy toribb mtvden lOOnvert I frtial tSbli. MagínSirdetísik: JQgjLftsabot petit tor egyszeti hirdetitértS kr. többezeri hirdetétért 7 kr.minden beigtatlanAL A beteg-dij külön minden beiptsztít útin 30 kr. ptsz-értékb. HIVATALOS RÉSZ. Magyar ministerelnököm előterjesztése folytán, Cserhalmay Ferencz sz. kir. pestvárosi főszámvevőt magyar honvédelmi ministeriumom számvevőségi osztályához igazgatónak ezennel kinevezem. Kelt Bécsben, 1869. marthis hó 27-én. Ferencz József, s. k. Gr. AndrásyGyula, s. k. A magy. kir. ministerelnök mint a honvédelmi ministerium vezetője. Schwanda István volt magy. kir. helytartótönési fogalmazót, továbbá Moyó Dénest fogalmazóvá, Hajtk Antal volt magy. kir. helytartótanácsi gyakornokot segédfogalmazóvá, Mózer Nándor volt magy. kir. helytartótanácsi járornokot és Kiss Ferenczet segédhivatali aligazgatóvá, Mehtorin János volt magy. kir helytartótanácsi irodatisztet, Miklós Józsefet, és Unjer Lajos volt magy. kir. helytartótanácsi járulnokot, irodatiszté a magy kir. honvédelmi ministeriumhoz kinevezte. Ő cs. és Apostoli kir. Felsége 1869. márt. 1- től kelt legfelsőbb elhatározásával méltóztatott Tillich Ferencz, őrvezetőnek az 1. számú országos csendőrségi parancsnokságnál, egy embernek a vizbefulladástól saját élete veszélyeztetésével eszközölt megmentéséért az ezüst érdem keresztet legkegyelmesebben adományozni. Ő cs. és Apostoli kir. Felsége 1869. márt. 2- tól kelt legfelsőbb elhatározásával méltóztatott Anderson Frigyes esenkre, őrnagynak a 12. száma gr. Neiperg dragonyos-ezrednél, a fölülvizsgálat eredménye szerint, mint ideiglenesen rokkantnak, egy évi idő múlva megújítandó fölülvizsgálat mellett, az ideiglenes nyugalmi létszámba fölvételét legkegyelmesebben elrendelni. Őcs és Apostoli kir. Felsége 1869. martina 2- től kelt legfelsőbb elhatározásával méltóztatott a katonai térképkészítésnél alkalmazásban álló Lutz Antal őrnagynak az 53. számú Lipót főherczeg gyalogezrednél, a hadseregi létszámba áthelyezését legkegyelmesebben elrendelni. ő cs. és Apostoli kir. Felsége 1869. márt. 27-től kelt legfelsőbb elhatározásával méltóztatott az eddigi gráczi parancsnokló tábornokot báró Maroicsics di Madonna de Monte József táborszernagyot bécsi parancsnokló tábornokká legkegyelmesebben kinevezni, továbbá a táborkari törzs főnökét b. John Ferencz altábornagyot, ezen állásától kegyelemben felmenteni és gráczi parancsnokló tábornokká legkegyelmesebben kinevezni. A franczia fényképészeti társulat igazgató bizottmánya folyó éri május h- - én Páriában egy fényképészeti kiállítást fog megnyitni, mi ezennel köztudomásra hozatik. Pest, 1869. mártius 26-án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. IGAZSÁGÜGYMINISTERI RENDELET a polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868:LIV. törvényczikk életbeléptetése, s az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában. Az 1868:LIV. tezikk folytán, ugyanezen tvényczikk életbeléptetése s az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában nyert felhatalmazás erejénél fogva rendelem, a mint következik : I. Czikk. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyszó 1868 : LIV. tczikk 1869-ik évi június elsejével lép életbe, s minden azzal ellenkező törvény vagy szabályrendelet ezen naptól fogva hatályon kivül létezik. II. Czikk. Az eljárás mindazon keresetek és ügyek iránt, a melyek az 1868 : LIV. tezikk hatálybalépte napjától kezdve újonnan indíttatnak vagy létetnek folyamatba, a fennidézett törvény szerint történik. A szabály áll a már benyújtott keresetekre nézve is, a melyek idéző végzéssel még el nem intéztettek, vagy az ideig, törvényhez, szab. I. — 46 §. szerint csak az eljárás módjának kérdésében vannak tárgyalás alatt. III. Czikk: Azon perekre nézve, amelyek iránt a tárgyalás folyamatban van, a következő szabályok tartandók meg : 1. Sommás szóbeli perekben, ha a tárgyalás befejeztetett, de ítélet még nem hozatott: az ítélethozatal, — ha pedig a tárgyalás még nincs befejezve, a további tárgyalás is, az 1868 : LIV. tezikk szerint történik. 2. A rendes perek az eljárás módjára és állapotára (stadium) való tekintet nélkül jegyzék mellett a pertárba tétetnek át, s az eljárás további folyamában pertárilag kezeltetnek. 3. Ha rendes szóbeli perekben a tárgyalásra, s rendes írásbeli perekben valamely perirat beadására határnap van kitűzve, e napon a felek, illetőleg képviselőik a pertárban tartoznak megjelenni. Egyéb esetben megjelenési határnap kitűzéséért bármelyik fél folyamodhatik. 4. A megjelenési határnapon tartozik a fél magával hozni periratát az 1868 : LIV. tezikk szabályai szerint akkor is, ha az ügy rendes szóbeli utón tárgyaltatott. 5. A további periratok beadására, a beadás határidejére, a halasztásokra s átalában a pertári kezelésre, illetőleg a jegyzőkönyvi tárgyalásra nézve, az 1868: LIV. tzikk szabályai szolgálnak zsinórmértékül. IV. Czikk. Rendes szóbeli pereknél, a melyekben a tárgyalás befejeztetett, s rendes írásbeli pereknél, a melyekben a periratok már beadattak, a bizonyítási eljárásra, valamint az előadásra és ítélethozatalra nézve az 1868. LIV tezikk szabályai alkalmazandók. Oly esetben azonban, midőn valamelyik fél akár ellenfelét kínálta meg a főesküvel, akár maga ajánlkozott ennek letételére, a bíróság köteles ítélethozatal előtt tárgyalást tartani, a 44. § ban szabályozott eljárás szerint, a czélból, hogy a felek a főeskü ajánlása és elfogadása vagy viszszakinálása iránt az 1868: LIV. tezikk rendeleteire való tekintettel nyilatkozhassanak. V. Czikk. A felebbvitel (275 §.) az 1868 : LIV. tezikk hatálybalépte előtt keletkezett azon határozatok ellen, melyekre nézve a beadási határidő az említett törvény hatálybaléptekor még le nem járt, az 1868: LIV. tezikk szabályai szerint s azon bírósághoz nyújtandó be, melyhez azt az emlitett törvény hatálybalépte előtt beadni kellett volna, még akkor is, ha azon bíróság az 1868: LIV. tezikk szerint illetéktelenné vált. Ez utóbbi esetben mindazonáltal az ilyen biróság csak az átvételt eszközölheti; az elintézés ellenben az 1868: LIV. tezikk szabályai szerint s azon biróság által történik, a melyhez az ügy a X. czikk értelmében átteendő. Ugyanez áll az igazolásra és perújításra nézve is, a mennyiben a határidő, — mely alatt e jogorvoslatnak az előbbi törvk. szabályok szerint helye lehet, — az 1868. LIV.ezikk hatálybalépte napjáig még le nem járt. A hol az említett törvény ezen határidők tekintetében az előbbi törv.szabályoktól eltérőleg intézkedik , a perorvoslatok érvényesítésére a hosszabb határidő áll nyitva. VI. Czikk. A felebbvitel alatt levő ügyekre nézve a következők rendeltetnek: 1. Azon első folyamodási biróságok, a melyeknek az eddig fennállott törvényk. szabályok szerint gyakorolt felebbviteli bíráskodásit az 1868: LIV. trezika megszünteti, tartoznak az ezen törvény hatálybaléptéig el nem intézett ilyetén ügyeket a kir. ítélő táblához, mint másodbirósághoz felterjeszteni, további illetékes eljárás végett 2. A mely ügyben az előbbi pontban érintett első folyamodási biróság már ítélt másodbiróságilag az 1868: LIV. tvezikk hatálybalépte előtt, a további felebbvitel, — akár az említett törvény hatálybalépte után, akár azt megelőzőleg adatott be, — különbség nélkül a magyar kir. cáriához küldendő, harmadbiró ági elintézés végett. 3. Azon ügyek, a melyek az 1868 . LIV. törvényczikk hatálybaléptekor a kir. ítélő tábla mint harmadfolyamodási biróság által még el nem intézettek , hasonlóan a magy kir. cáriához tétetnek át harmadbírósági határozathozatal végett. 4. Az 1868: LIV. tvczikk 25. §-ában emlitett azon ügyekre nézve, a melyekben a kir. itélő-tábla az emlitett törvény hatálybalépte napjáig az elbbi törvényi szabályok szerint harmadbiróságilag végérvényesen határozott, nincs helye további felebbvitelnek. 5. A 4. pontban nem érintett azon ügyek, amelyekben az eddigi törvényi. szabályok szerint a