Budapesti Közlöny, 1870. április (4. évfolyam, 74-98. szám)

1870-04-01 / 74. szám

Pest-Buda, 1870. 74. szám. Péntek, április BUDAPESTI KÖZLÖNY II I V A T A. I, O » A I*. Kéziratok nem kísértnek vissza. Bérme'.re­­­jen levelek csak rendes levelezMnk*.'-- Jo-Előfizetési árak : Napokrai postai szétküldéssel. Egész évre..........................20 frt. Félévre..............................10 ^ Negyedévre...........................5 n Budapesten házhoz hordva : Egész évre. . . 18 frt.i­kr. Félévre . Negzyedévre 50 „ SzEKKEszrösÉQ : Pesten, q.cz. 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok ■% tere 7. sz. a. földszint. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesitöbe** igtatando hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: illy szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt. és 30 kr. a bélyegért. 100— 2®0-ig 2 frt. i00—300-ig 3 frt és igy tovább minden i­00 szóért 1 frttal több. Macákhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hir­detésért 9 kr. minden beigtatás­nál. Abélyesz-dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Magyar belügyminiszerem előterjeszté­sére, idősb gróf Ráday Gedeon jásekun-ke­­rületi főkapitányt ezen állásától felmentem. Budán, 1870. mártius hó 29-é . Ferencz József, s. k. Raj­ner Pál, s. k. A közmunka- és közlekedési m. kir. minister­­ a vezetése alatti ministeriumban Schönholcz Ru­dolfot és Hajnal Antalt Il-od rendű mérnökökké; Baitsch Róbertet és Fábián Jánost 1-sö rendű, Hlatky Jánost és Luks--Fábry Bélát 11-ed rendű segédmérnökökké nevezte ki. Kasztél Salamon pécsi lakos vezetéknevének „Somogyi”-ra kért átváltoztatása folyó évi 5210 számú belügyministeriumi rendelettel megenged­tetett. Weisz Ignácz pesti iparos vezetéknevének „Fe­­héra-re kért átváltoztatása f. é. 505. számú bel­ügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Haan József, Gyula, Béla és Anna szegszárdi lakosok vezetéknevüknek „Abapu-re kért átvál­toztatása f. évi 5243. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A m. kir. pénzügyminiszer a máramaros-szigeti m. k. bányaigazgatóság kerületébe gazdatisztnek Újhelyi Farkast ; orvosnak Pehárdy Lipótot; tiszttartónak Zankó Károlyt; gazdasági számvi­­vőnek Fiala Józsefet; ispánnak Lapsánszky Fü­löpöt és írnoknak Farbaky Lörincze­ nevezte ki. Máramarosvármegyében fekvő" Huszt korona városnak megengedtetett, hogy a 'folyó évi april hó 18. 19-ik napjaira eső országos vására az ün­nepek miatt ugyanazon hó 11. 12-ik napjain tartathassák meg, a­mi ezennel közhirré tétetik. Pesten, 1870. évi martius hó 29. A földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi magyar királyi ministeriumtóL NEMHIVATALOS RÉSZ. Császárné s királyné Ő Felsége néhai Bruns­wick Teréz grófnő emlékszobrának felállítására 100 forintot méltóztatott­ magán­pénztárából leg­­kegyelmesebben engedélyezni. Császárné s királyné Ő Felsége a késmárki kisdedóvó-intézetnek 100 frtnyi segélyt méltózta­tott legkegyelmesebben engedélyezni. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CLVII-dik ÜLÉSE ■ 87­0. MÁRCZIUS 31-ÉN E E. 10 ÓRAKOR. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők : Jámbor P., Széll K., Majláth I. A kormány részéről jelen vannak: gr. An­­drásy Gy., b. Eötvös J., Horvát B., gr. Fel-I­u­ics Gy., Gorove I., Lónyay M., gr. Mikó L.­­ miniszerek. A jegyzőkönyv észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök : Elekes György, Küküllő megye felső­­ kerületében elválasztott országgyűlési képv.­be­­l küldötte megbízó levelét, ő maga azonban, elfog-­­­lalva lévén, csak néhány nap múlva fog megje­­­­lenhetni. Megbízó levele az állandó igazoló bizott­sághoz tétetik át. Bars megye közönsége az inkompatibilitási tör­vény meghozatala iránt folyamodik. A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Udvarhelyszék városa Buda város közönségé­nek Fiume visszacsatolása iránti felterjesztését pártolja. A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Nekem több bejelenteni valóm nincs. Drágfy Sándor : Pestmegye Vácz járásában fekvő Rátót község összes lakosságának kérvé­nyét mutatja be, melyben az orosz hadsereg által tett 30.513 p.­árt kár egy részének megtérítését­­ kérik. Zámori Kálmán : Komárom megyébe kebele- s­zett Szimő község részéről kérvényt nyújt be,­­ melyben a közte és az esztergomi érsekség közt­i fenforgó hűbéri s egyéb birtok­viszonyok végle­ges megszüntetését kérik. A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Miletics Svetozár : Interpellatiója a magy. kir. pénzügy-s vonatkozólag a ministerelnök úrhoz a horvátországi­ Lonjsko polje tekin­tetében : Ismerik-e a nyilvános, de adatokkal és indo­kokkal megerősített híreket, hogy rögtönzött s részrehajló bizottmányi jelentés és alaptalan adatok és előszámla alapján , a zágrábi nem teljes országgyűlési ülés , v­alamint a közös korona részéről, úgy a magyar országgyűlés részéről kicsalt törvényesítés folytán Rauch György báró és társai társaságával, más vállal­kozók versenye nélkül, és az illető 88 község meghallgatása nélkül, alkottatott az 1869-diki mártius 13-án Lonjsko­polje kiszárítása végett 4­­2 millió fri­rt egyezmény? Hogy ezen vállalat Zornberg báró közlekedési felügyelő előszámlája szerint 2.101.033 frt 41 f­rtért, a társaság részéről történt albérlés folytán 2.575.000 frtért foganatosíttathatott volna, hogy tehát a társaság 2 millió frtnyi igazságtalan és törvénytelen hasznot kapott a lonjsko-poljei 118.000 főnyi lakosság pedig 4 millió írttal meg van károsítva, és hogy ez Rauch báró bán, mint a társaság titkos czimborája részéről való hatalmá­vali visszaélés által eszközöltetett ? ha ismerik, tettek-e minister urak, ha nem, szándékoznak-e tenni lépéseket és pedig. A pénzügyminiszer úr, hogy ez ügyben nyomo­zás indíttassék; eközben említett egyezmény ha­tálya felfüggesztessék, és hogy ent említett adatok bebizonyulása esetében az egyezmény mint törvény­telenül alkotott és kicsalt megsemmisíttessék, a vétkesek pedig feleletre vonassanak , a miniszerelnök úr, hogy a nyomozás eredmé­ny­es következménye folytán lépéseket tegyen, hogy Rauch báró bán a korona részéről egyfelől az illetékes országgyűlés részéről másfelől fele­letre vonassék, és hogy hatalmával való vissza­élése következményeit tapasztalja , vagy végre magukra vállalják-el említett tettek és következmé­nyeik miatt minister urak a feleletet ? Közöltetni fog az illető minister urakkal. Simonyi Lajos b. interpellátiója a vallás és közoktatási minister úrhoz : Aradváros értelmisé­gének és háztulajdonosainak nagy része m. évi junius hóban felszólamlást nyújtott be t. vallás- és közoktatási miniszer úrhoz, melyben azon kérelmét fejezte ki, hogy az aradvárosi, nagyobb részben tisztviselőkből állott rendkívüli közgyűlésen né­hány szótöbbséggel a részben Arad megye által kezelt Bibits-alapítványból, részben állampénzen építendő, a Maros partra kitűzött lyceum helyisége bármely más, a város központját képező helyre tétessék át. Ezen kezeim között levő felszólamlás­ban, helyrajzzal és hiteles okiratokkal kimutat­­tatott, hogy a rendkívüli gyűlés által kijelölt he­lyiség Arad városa közvetlen átellenében, a Ma­ros folyó partjától 40­—50 ölnyire fekszik, és pe­dig azon helyen, melyen 1848—49. évben a vár ágyúi által az összes épületek leromboltattak. Ezen helyiség Ő Felsége által azon feltétel alatt adatott át újabban Arad városának, hogy az itt emelendő épületekben­ háború alkalmával oko­zandó károkat a kincstár nem kárpótolandja; to­vábbá, hogy ez a közel Maros folyó árjának van kitéve, és végtére, hogy a kérdéses helyiség Arad­megye és a város határ szélén fekszik, hová a ta­nuló ifjúság a távol városrészekből, a nagy heti vásárok és lóvonatú vaspályával elfoglalt főtéren át folytonos legázoltatás veszélye között juthat csak. A t. minister úr ezen, a legalaposabb indokok­kal támogatott kérelmet visszautassa, azon okból — úgymond — „mivel a felemlített körülmények kellő megvitatása után" — lett a városi rendkí­vüli gyűlés által a kérdéses hely kijelölve. Minthogy azonban a szóban forgó lyceum a Bibits alap- és állampénzből építtetik és Arad vá­rosa csak a telket adja, ezen városi határozat egyedül döntőnek nem tekinthető , miután továbbá a t. minister úr a múlt őszszel Aradon létekor, és épen hetivásáros napon személyesen is meggyő­ződhetett felszólamlók által a lyceum helyisége el­len felhozott veszélyek alaposságáról, t. miniszer úrhoz következő kérdéseket van szerencsém in­tézni: 1- szer. Czélszerű­nek tartja-e, hogy a lyceum a város végén építtessék, és pedig oly helyre, a­me­lyen a vár által minden kártérítés nélküli összejö­­vetésnek és a Maros folyó árjainak van kitéve ? 2- szor. Hiszi e, hogy a tanuló ifjúság és különö­sen ennek szegényebb része, a távolság és a le­gázoltatás veszélye által nem fog gátoltatni a lyceum látogatásában ? 3 év. Hiszi-e hogy a lyceum, ha ezen czélszerűtlen helyre csakugyan építtetik, az alapító magasztos szándékának és az ország által reá fordított költ­ségnek teljesen meg fog felelni? és végre 4-et. Nem tartja-e szükségesnek, hogy a felme­rült számos és fontos panaszok következtében az épitendő lyceum helyisége a kormány által újból megvizsgáltattassék. Eötvös József dr. oktatásügyi minister: T. képv. ház! Ezen interpellatióra azonnal felelhetek. (Halljuk!) Igen t. barátom Arad városának vi­szonyait sokkal jobban ismeri, mint én ; ismeri az egész ügyet s ismeri az okokat, melyeknél fogva ezen lycealis épület ott jelöltetett ki. A helyiséget nem én kerestem ki, hanem Arad városa, Arad­­vármegye, melyek mind —kivéve valami 150 aláí­rót, kik a lycealis épületet egy mellékutczában akarták volna felállítani,­­ mind­ezen helyet jelölték ki. Én magam mentem oda, hogy meg-

Next