Budapesti Közlöny, 1870. május (4. évfolyam, 99-123. szám)

1870-05-01 / 99. szám

Buda-Pest, 1870. 90 szám. Vasárnap, május 1. Szerkesztőség : Pesten , hatvani­ utcz.A 10- ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok­­ tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­­gedtatunk el. Napontai postai szétküldéssel: Eg£sz évre..........................20 frt. Félévre............................10 „ Negyedévre.........................5 „ Hivatalos Hirdetések: A hivatalos ,,Értektébe-­­igtaródó hirdetési dijak a f­irdetm­énynyel együtt elől­egesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 írt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt. 1,00—300-ig 3 írt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. MaGÁNHIRDETÉSEK: Egy hasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hir­detésért 9 kr. minden beigtatás­­nál. A bélyeg­dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért. Előfizetési árak : Budapesten házhoz hordva . Egész évre. . . 18 frt—kr. Félévre .... 9 „ — „ Negyedévre . . . 50 * HIVATALOS RÉSZ. Vallá­s és közoktatási magyar miniszerem előterjesztésére. Szuppan Zsigmondi eszter­­gom főegyházmegyei valóságos kanonokot, beszterczebányai püspökké ezennel kine­vezem. Kelt Budán, 1870-ik évi márczius hó 23. Ferencz József, s. k. Báró Eötvös József, s. k. Vallás- és közoktatási magyar minis­terem előterjesztésére, a Szent-Szanisz­lóról nevezett rárosi czimzetes apátságot Troll Ferencz pécsi kanonoknak, és a Szt.­­Miklósról nevezett Székesfehérvár falain kivüli czimzetes prépostságot Báan József szintén pécsi kanonoknak adományozom. Kelt Bécsben, 1870. évi ápril­ió 21-én. Ferencz József, s. k. Báró Eötvös József, s. k. Magyar országos pénzügyministerem elő­terjesztésére, Redlich Adolf I. osztályú pénz­­ügyministeri titkárt, ugyanazon ministeri­­umhoz osztálytanácsossá nevezem ki. Kelt Bécsben, 1870. évi ápril 16-kán. Ferencz József, s. k. Lónyay Menyhért, s. k. Magyar belügyministerem előterjeszté­sére Pogány Károly és sófalvi Illyés Lajos, ministeri fogalmazókat, tiszteletbeli titká­rokká nevezem ki. Kelt Bécsben, 1870. évi április hó 21-én. Ferencz József, s. k. Rajner Pál, s. k. A vallás és közoktatási m. kir. minister, a ma­gyar nemzeti muzeum állattani osztályához őrse­géddé : Kari János orvostudort, segéddé: Mocsári Sán­dort; — ásványtani osztályához őrsegéddé: Wissinger Károly budai kir.főreáltanodai helyettes tanárt, segéddé: Paszlavszky József tanárjelöltet; — régiségosztályához pedig segéddé Hampd Jó­zsefet nevezte ki. A vallás- és közoktatási magy. királyi minis­ter, Bács-Bodrogh megyébe másod tanfelügyelővé Frankl István szabadkai gymnásiumi igazgatót nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister a budai műegyetem száraz-épitészeti tanszéke mellé újabb segédül Pü­nkösti Ferencz technikust ne­vezte ki. A magy. kir. pénzü­gyminister Schober Ignácz főnök-segédet, főnökké, és Platzer Ferencz bánya­tisztet, főnök-segéddé nevezte ki a szélaknai bá­nyahivatalhoz. A magy. kir. pénzügyminister Prahács Gyulát díjas gyakornokká a m. kir. központi állampénz­tárhoz nevezte ki. Hartl Edét a m. k. pénzügyminister Ill­adoszt. ideigl. számtisztté a beszterczebányai m. k. pénz­ü­gyigazgatósághoz nevezte ki. A magy. kir pénzügyminister a mármarosi bá­nya­igazgatósághoz iroda­tisztté Oláh József huszti tiszti írnokot, irodai segédtisztté Kracz Lajos­­ tiszti írnokot nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Tüze Vincze szám­tanácsost főpénztárnokká a selmeczi főpénztárhoz Ferschin Imre beszterczebányai pénztárnokot első számtisztté a selmeczi főbányagrófi hivatalhoz Remenár Frigyes pénztári ellenőrt beszterczebányai pénztárnokká, és Mihalovich János kohótisztet pénztári ellenőrré a selmeczi főpénztárhoz ne­vezte ki. A m. kir. pénzügyminister Vörös Sándor fogal­mazó-gyakornokot Il-ed osztályú fogalmazóvá az ungvári m. F pénzügyi igazgatósághoz nevezte ki A magyar királyi belü­gyminister Könyves Lipót számtisztet, nyugalomba helyeztetése alkalmával számtanácsosi czímmel ruházta fel. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minister Belleberg Nándor I. osztályú postatisztet a pécsi, Klein Ferencz és Chinovány Géza II. osz­tályu postatiszteket, amazt a székesfehérvári, emezt a nagy­kanizsai postahivatalhoz gondno­kokká nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister Haspély Zsgmond postahivatali el­lenőrt, postahivatali gondnokká és a mozgó posta­­hivatalok főnökévé nevezte ki. Az aradi magy. kir. pénzügyigazgatóság a ke­belében üresedésbe jött II. osztályú irodatiszti állomásra Kardos Sándor segédtisztet, s ennek helyébe Mersits­ Lajos kezelési gyakornokot irodai segédtisztté nevezte ki. A nagy-kunsági takarékpénztár alapszabályai i. e. 8691. sz. a. a földmivelés , ipar- és kereske­delmi m. kir. ministerium által a törvényes bemu­tatási záradékkal elláttattak. A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénzügyministeriumának közlése szerint, a Csehországban fekvő merkelsdorfi másodosztályú mellékvámhivatal, az adóvisszatérités mellett külföldre kiszállított sörrel való szabályszerű elbánásra felhatalmaztatok. A VALLÁS ÉS KÖZOKTATÁSI MAGY.KIH. MINISTERN­EK 481. szám. alatt kiadott RENDELETE A TANFELÜGYELŐKHÖZ. Az 1868. XXXVIII. törv. czikk. hatályba lépte, és a tanfelügyelői állomások betöltése óta egész mostanig való működésünk nagyrészben csak elő­készületnek tekinthető a törvény teljes végrehajtá­sához. Egyfelől mindenekelőtt a népiskolai köz­oktatásnak minden tankerületben és minden köz­ségben létező tényleges állapotát, valamint álta­lában a tankerületek s községek sajátlagos vi­szonyait kellett megismernünk, hogy megtudhas­suk, hol mit kell ? és a körülmények között mit miként lehet eszközölnünk ? másfelől időt kellett engednünk úgy a községeknek, mint különösen a hitfelekezeteknek, hogy közoktatási ügyeiket a törvény rendeletei szerint rendezhessék, és tanin­tézeteiket a törvény kívánalmainak megfelelőkké alakíthassák, s ez okból kíméletes elnézéssel kel­lett lennünk, vagy legfölebb egyszerű figyelmez­tetésre kellett szorítkoznunk oly helyeken és oly esetekben is, a­hol és a­melyekben sokáig el nem tűrhető hiányokat avagy mulasztásokat tapasztal­tunk. Különösen pedig azért láttam szükséges­nek a legkíméletesebb eljárást követni, mert erő­sen hittem, hogy hazánkban mindazok, kik a nép igazgatására, annak erkölcsi s általában szellemi vezetésére hivatvák, annyira át vannak hatva népoktatásunk újjászervezésének szükségérzeté­­től, miként valamint a községek és községi elöl­járóságok, úgy a hitfelekezetek s azok hatóságai is nem csak semmi akadályt nem igyekeznek az intézmények valósítása elé gördíteni, de, sőt ők nyújtandnak legbuzgóbban a kormánynak segéd­kezet azon népiskolai törvényünk végrehajtásá­ban, mely oly teljes tanítási szabadságot és auto­nómiát biztosít, minővel eddig a polgári községei, és felekezetek nagyobb része nem birt,­­ mert ennélfogva hittem, hogy az egyházi testületek hi­vatásukat az új viszonyok között is felismerve, egyfelől működésüket híveiknek eddig lai­usok által kezelt vallásos nevelésére, s másfelől a leg­gyöngébb felekezeti iskoláiknak a törvény kívá­nalmai szerint való feljavítására irányozandják, s különösen azon számtalan egyházközségeik gyer­mekeinek oktatására fordítandják erejüket és gondjaikat, melyekben eddig semmi iskola nem volt; mert végre hittem, hogy az egyházi testüle­teknek ezen remény lett működése mellett, a fele­kezeti iskolák legnagyobb része rövid idő alatt minden hivatalos kényszerítés nélkül, meg fog fe­lni a törvény kívánalmainak. Most azonban, mi­dőn a tankerü­letek rendezvék, midőn a tanfelügye­­lők kerületük s községeik állapotát ismerhetik, — és a statistikai adatokat begyűjthették; midőn általában a viszonyok felől tájékozva vagyunk, a tett tapasztalások folytán elérkezettnek látom az időt, melyben teljes erélylyel és hivatalos szigorú­sággal kell az 1868-iki XXXVIII. t. sz. rendeleté­nek az egyes községekben való részletes végre­hajtásához fognunk. Ennélfogva nagyságodat különösen a követ­ezőkben foglalt teendők erélyes és lehető gyors teljesítésére hívom fel: 1. Azon községeket, melyek törvény szerint kötelesek új iskolát állítani, ezen kötelezettségeik teljesítésére nagyságod minden rendelkezése alatt évő módon és eszközökkel sürgesse. Ha valamely község vonakodnék ezen kötelességét teljesíteni, vagy azt halogatná, tessék az illető járási szolga­­írat is fölkérni, hogy az illető községgel a tör­vény rendeletét teljesíttesse. Azután pedig a vona­kodó községeket, azok anyagi állapotát s viszo­nyait magában foglaló felterjesztés kíséretében nálam bejelentendő nagyságod. Elemi népiskolák állítására és építésére pedig: a) mindenek előtt azon községek kötelezendők és sürgetendők, melyekben semmi iskola sincs, és melyek legfelebb félórányi távolságra fekvő

Next