Budapesti Közlöny, 1870. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)
1870-09-01 / 198. szám
Buda-Pest, 1870. 198. szám. Csütörtök, September 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Beerkesztőség : Pesten, hatvani-utcz.a I6-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Előfizetési árak : Napontai portai szétküldéssel :Budapestek házhoz hordta : Égé** évre . . Egész évre. . . 18 frt.— kr. Félévre . . . . . . 10 „ Félévre .... 9 „ — „ Negyedévre . . . . . 5 „ Negyedévre . . 4 , 50 „ Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbe** iktatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 100—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Magánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hirdetésért 6 kr. minden beiktatásnál. A bélyegi dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 5. §. A vizbér megváltásánál a váltságtőkét az évi tartozás megállapított értékének húszszoros öszszege képezi, melyből azonban beszedési és keze- Vallás- és közoktatási magyar miniszelési költség fejében öt százalék levonat* rém előterjesztésére Olteanu János, lúgos-187erig számittatik ki, éa állapittatik meg, egyházmegyei áldozárt, titkárt és szentszéki ifj A kol 1848. évig készpénz fizetés volt gyaülnököt, lugosi görög katholikus püspökké korlátban, az egy évi összeg a szabályzó ezennel kinevezem. Kelt Schönbrunnban, 1870. évi julius hó 15-én. Ferencz József, s. k. Báró Eötvös József, b. k. A m. kir. pénzügyminister Névery Antalt ellenőrré a nyitrai adóhivatalhoz nevezte ki. A pécsi m. k. pénzügyigazgatóság Hartl Edét I-s. oszt. irodatisztté, Dobra Jánost IIod oszt. irodatisztté, és Bedekovits Gézát irodai segédtisztté nevezte ki. Sz. kir. Körmöczbánya város területéhez tartozó Konosó községe engedélyt nyert, hogy évenkint húsvét utáni kedden, áldozócsütörtök, István király és mindenszentek napja utáni hétfőn s igy összesen négy baromvásárt tarthasson. 2) A hol 1848. évig határozott és változatlan mennyiségben terménybeli tartozás állott fenn, ennek értéke az 1848. évi középárak szerint számittatik. 3) Ha a malomvám egy bizonyos hányada volt az évi tartozás, akkor az 1858-tól 1867-ig történt szolgáltatások alapján az évi tartozás mennyisége és ára átlagosan számittatik. 4) Ha a tartozás vegyesen készpénzben és terményben teljesittetett, mindegyik az 1—3 pont alatt kijelölt elvek szerint számíttatik, és a kiszámított értékek összege lesz a szabályozó évi tartozás. 5) Ha azonban az 1848 ik év után a malom értéke annyira csökkent volna, hogy a megelőző pontok szerint kiszámított összes évi tartozás az 1858-tól 1867-ig a malomipar után beszedett és a malombirtokos által bebizonyítandó malomjövedelem egy évi átlagának egy hatodrészét meghaladná , az évi tartozás ezen egy hatodrészben állapítandó meg. 7. §. Amennyiben a malom után a víz használatáért fizetett vízbéren fölül, a malombirtokos a volt földesúr irányában még egyéb, vagy napszámban, vagy készpénzben, vagy az általa leírt földek utáni termények bizonyos hányadában meghatározott évi szolgáltatásokra volt kötelezve , ezekre nézve az udvartelki birtokról szóló törvény 3—13. §§-ainak határozatai alkalmazandók , és a vízbérért járó váltságon kívül, az ezen évi szolgáltatásokért, a hivatkozott törvény elvei szerint kiszámított váltság is megfizetendő. 8. §. A megváltásra és eljárásra nézve minden egyéb tekintetben az udvartelki birtokról szóló törvény 14—19. és 26. §- ai alkalmazandók. 9. §. Az úgynevezett hajómalmokra nézve megváltásnak helye nincs. Jövőre nézve az évi bér azon földtulajdonosnak jár, a hírek birtoka mellett (3. §. b.) a hajómalom 10. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyi-, belügyi , közlekedési-, kereskedelmi-és ipar-, és igazságügyi miniszerek bizatnak meg. TÖRVÉNYJAVASLAT a malomjog rendezéséről. 1. §. A malomjog mint kisebb királyi haszonvétel megszüntetik. 2. §. Saját tulajdonán mindenki bárminemű (vizi-, szárazi, mtt-) malmot szabadon építhet, és az ipartörvény határozatainak megtartása mellett felállztatik, a malomipart szabadon gyakorolhatja. 3. §. Vízi malmok építésénél a vízhasználati törvények is tekintetbe veendők, és míg a törvényhozás tüzetesebben intézkedik, egyelőre a következők rendeltetnek : a) patakokra és nem hajókázható folyókra mindegyik parttulajdonos saját partján szabadon építhet malmot, csakhogy ugyanezen jogában a másik part birtokosát ne akadályozza, miért is az építés előtt az 1840. X. t. sz. 5. § ában és az ipartörvényben meghatározott módon Pestmegye közgyűlése aug. 31-én. Pest-, Pilis- és Solt t. e. megyék tegnapelőtt folytatólagosan tartott közgyűlésén a cselédviszonyok rendezése tárgyában beadott javaslat 12. és 19 ik ai ellen az érdekeltek szót emel legelőször is Fáy Béla, közt netalán felmerülő viták elintézendők. A 12-ik §ban ugyanis kimondatik, hogy a b) hajókázható folyókban a partbirtokos avagy cseléd a szolgálatbalépés által a háznép tagjává annak megegyezésével más valaki malmot csak lévén, kötelességének mulasztása esetében irányzakkor építhet, illetőleg hajómalmot csak akkoráiban a gazda a házi fegyelem joggyakorlását állíthat föl, ha a hajókázás felügyeletére hivatott alkalmazhatja; a 19. § ban pedig, hogy a teljes lamhatóság jóváhagyása kieszközöltetett, a hajó- bérilletmény kiegyenlítése a szolgálati idő véglezási szabályzatokban foglalt rendeletek megtürgés leteltével a netaláni károk fejében felszámitatnak, és senkinek kár nem okoztatikítandó összeg levonása mellett eszközlendő. Fáy 4. §. Amennyiben a fennálló és a malombirtok azon esetben, ha ezen két tétel nem módosíttatok, kos tulajdonát képező malmok után a földesurnak a javaslatot nem hajlandó a részletes tárgyalás 1848. évig évi szolgáltatások jártak, ezeket 5—8. alapjául elfogadni, mert mindkét esetben sok §§-okban foglalt elvek szerint megváltandók. . visszaélésre nyílik tér. A 12 dik §-t úgy kívánná HELYHATÓSÁGOK. módositni, hogy csak a kiskorúakra alkalmaztassák a házi fegyelem, de ezekre is úgy, hogy egészségek és testi épségek sérelmet ne szenvedjen; a 1 19. §. pedig oda lenne módosítandó, hogy az okozott kár után levonandó bérilletménynek csak a községi elöljáróság beérése után legyen helye. Bossányi László : Nem osztja Fáy nézetét. Szigorúan kívánja a cselédviszonyt rendezni. A javaslatot elfogadja a részletes tárgyalás alapjául. Nyáry Pál : Addig is míg a törvényhozás e tekintetben intézkednék, szükségesnek látja, hogy a megye éljen kezdeményezési jogával, annál inkább, mert a küldöttségi javaslatban két nagy elv van kimondva : a munka szabadsága és a szerződés sérthetlensége. Helytelennek látja Fáy azon megjegyzését, hogy a javaslatot nem fogadja el részletes tárgyalás alapjául, holott ezt mint ilyent az által ismerte el, hogy a javaslat 12. és 19. § nak taglalásába bocsátkozott. A javaslatot elfogadja s a közgyűlésnek is ajánlja részletes tárgyalás alapjául. A gyűlés szintén elfogadta, Dalmady Győző: A 4-ik §. ellen emel szót Ebben ez mondatik: „minden cseléd tartozik magát egy a hatóság által kiadott és kiállított cselédkönyvvel ellátni.“ Azonban nincs meghatározva, hogy milyen legyen a cselédkönyv, amely hatóság állítja és adja ki azt. Ezeket látná szükségesnek közelebbről praecisirozni. Azt hiszi, hogy a cselédkönyv kiállítása a megyei hatósá got, annak kiadása pedig az illető községi elöljáróságot illeti. A közgyűlés elfogadja és egyszersmind megbízza Dalmadyt, hogy egy cselédkönyvi példányt kellő rovatokkal készítsen és azt a közgyűlésnek mnassa be. A közgyűlés másnap, szerdán folytattatott, az elnök Beöthy Lajos alispán 9’/* órakor megnyit-ván a jegyzőkönyv hitelesíttetik. Folytattatik a cselédviszonyok rendezése tárgyában beadott küldöttségi javaslat tárgyalása. A cselédrendszabályok 9. §-ának szövegezésébe, mely így szól: A helyreállni vonakodó cseléd azonfelül, hogy hatósági kényszerítő eljárással gazdájához állittatik, az utóbbinak kívánságára fogságbüntetéssel is fenyitendő, ezen szó után: „kívánságára“ s ez tétetik : „10 napig terjedhető.“ A 10. és 11-ik §. megjegyzés nélkül fogadtatnak el. Hosszabb vitára adott alkalmat a 12. §. ezen tétele : „A cseléd a szolgálatbalépés által a háznép tagjává válik, melynek mintegy folyománya a gazdának a cseléddel szemben a házi fegyelem joggyakorlása mondatik ki. Elnök: Megjegyzi, hogy itt nem jöhet létre családi viszony, annál kevésbé, mert a gazda és cseléd között kétoldalú szerződés keletkezik, ennélfogva egyik fél sem ruházható fel önbíráskodási joggal, és bizony a cseléd is megköszöni azt, hogy ily feltételek alatt vétessék fel valamely család körébe. Földváry Mihály: Felelve Beöthy Lajosnak azt mondja, hogy a cseléd bizonyosan olvasni fogja, mielőtt szolgálatot vállal, ezen §-t, és csak úgy áll be, ha azt elfogadja. A közgyűlés meghagyja az eredeti szövegezést. A javaslat többi §-ai is egyes megjegyzésekkel elfogadtatnak. Dalmady Győző: Bemutatja a közgyűlésnek a tegnapi megbízatás folytán elkészített cselédkönyvre, annak kiadása, kiállítása, szerkesztése és elveszésére vonatkozó munkálatát. A gyűlés elfogadja s a rendszabályoknak mintegy kiegészítéséül 21 ik §-nak létetik. NEMHIVATALOS RÉSZ. Ő császári és Apostoli kir. Felsége a saját és császárné s királyné Ő Felsége nevében a sepsiszt.-györgyi görög-keleti egyházközségnek templomépitésre 200 irtot méltóztatott magánpénztárából legkegyelmesebben adományozni.