Budapesti Közlöny, 1870. október (4. évfolyam, 223-248. szám)
1870-10-01 / 223. szám
Buda-Pest, 1870 223. szám. Szombat, October 1. ktrauTOI nem tükf-tnpV ti.,,*. Wruwt»; Jlatowtai tortái kAtkOlbíbbii, : Égé-?* évre..........................20 frt. félévre............................10 „ BidAPERTES HÁZHOZ HORDTA Égési évre. . . 18 frt.— kr. Félévre .... 9 „ — s Neíryedérre . . 4 , 50 , na í«rr«iek ««* reudw l«v«U»(tektiW lv «L )"**. er‘* HIVATALOS L A I3. Ei őrírtTksi Arak . . .. 6 . *iii«x»s2TÖBt8 : Pesten . hatfani-utca 10-kk síim I. emelet. Kiaixíh.'Vát.vl : Pesten, Barátok - tere 7.-be. v földszint. Hitatalos Hirdktískk : A hivatalos „Értesítőbe" iátatndó hirdetési dijak a hirdetőnényűiel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 80 kr. a bélyegért, 100— 100-ig 1 frt, 200—800-ig 3 frt és igy tovább minden lO0szóért 1 frttal több. UmitHitDiTim: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hirdetésért 9 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. árt. HIVATALOS RÉSZ. A magyar kir. belügyministerium számvevőségéhez Guáry Sándor I-ső, Végtrer Antal Isod és Hubay Gyula Illad osztályú számtisztekké neveztettek ki Lichtblau Stje, Majer Márton és Mózes, és ezek kiskorú gyermekei vezetéknevüknek „Levelekin-re kért átváltoztatása folyó évi 16.625. számú belüigyministeriumi rendelettel megengedtetett. Albano, Anagni, Civitacastellana, Civitavecchia, Corneto, Ferentino, Frosinone, Roma, Velletri, Viterbo, egyházi állami távírdák a forgalomnak újra nyitvák. NEMHIVATALOS RÉSZ. Magyaromig képviselőháza i. é. aug. 5 én ületeit bizonytalan időre felfüggesztvén,a házelnöki felhatalmazta, hogy a szükséghez képest tartandó legközelebbi ülés napját hírlapok útján idejekorán kihirdesse. Ezen felhatalmazásnál fogva a legközelebbi ülést i. e. okt. hónap 22 ik napjára tűzöm ki, s a képviselő urakat hivatalosan felkérem, hogy a most kitűzött napon d. e. 11 órakor a képviselőhöz termében megjelenjenek. Pest, 1870. sept. 30 án. SOMSSICH PÁL., a képviselőhöz elnöke. Az ORSZÁGOS HONVÉDSEGÉLYZŐ-EGYLET ALAPSZABÁLYAI. *) Az egylet czélja és czime. 1. §. Az 1848/9 ik évi hadjáratban rokkantakká lett vagyontalan és munkaképtelen honvédek és az akkor elvett vagy rokkantságuk következtében később elhalt honvédek vagyontalan és munkaképtelen özvegyeinek élethossziglan leendő segélyezésére, illetőleg ellátására társulat alakul ily zim alatt: »Országos honvédsegélyző egylet“ Szervezete. 2. §. Az egyletnek tagja mindenki, ki a kitűzött czél eléréséhez bármily összeggel járni. 3. §. A társulat ügyeit intézi: a) a közgyűlés, melyben szavazattal bir minden oly tag, ki egyszer mindenkorra legalább 50 frt tőkét alapított, vagy tíz év tartamára legalább évenkint befizetendő öt forintot kötelezett; b) a felügyelő- választmány, mely 42 tagbóláll s a közgyűlés által viszonylagos szavazattöbbséggel választatik; e) a kezelő-bizottság, mely az elnökök és jegyzőkön kívül, a felügyelő-választmány által saját kebeléből választandó 12 tagból áll. 4. §■ A közgyűlés általános szavazattöbbséggel választ: elnököt, alelnököt és két jegyzőt, kik *) Egy iv szerkesztőségünknél is lévén letéve: figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy a hozzánk beküldendő adományokat rendeltetésük helyére juttatjuk s hogy a tagokká lenni kívánók aláírásait is szívesen elfogadjuk, egyúttal a felügyelő-választmány és a kezelőbizottságnak is elnökei, illetőleg jegyzői. 5. §. A közgyűlést rendszerint évenkint egyszer Pestre, 15 nappal előzetesen az elnök, illetőleg az alelnök, hírlapok útján hívja egybe. 6. §. A közgyűlés határozatképességére 50 tag jelenléte szükséges. 7. §. A kezelő bizottság az egylet végrehajtó közege, mely az alapszabályok értelmében és a 42-es választmány felügyelete alatt kezeli az egylet vagyonát és hajtja végre a közgyűlés határozatait. 8. §. A kezelő bizottság maga állapítja meg ügyrendét, mely a felügyelő-választmány jóváhagyása után lép életbe. 9. §. A segédszemélyzet tagjainak számát, munkakörét és fizetését a felügyelő-választmány jóváhagyása mellett a kezelő-bizottság határozza meg. 10. §. A felügyelő-választmányt és kezelő-bizottságot annyiszor a mennyiszer szükséges, az elnök, illetőleg alelnök hívja egybe. 11. §. Határozathozatalra egyik elnök és jegyzőn kívül a felügyelő-választmányban 9, a kezelőbizottságban 3 tagnak jelenléte szükséges. 12. §. Az elnökök, jegyzők, a felügyelő-választmány és kezelő-bizottság tagjai díj nélkül működnek. Alaptőke beszerzése és kezelése. 13. §. Az egylet alaptőkéje önkéntes adományokból alakul, melyeknek beszerzésére az egész országban lehető legnagyobb kiterjedésben körözendő aláírási ívek bocsáttatnak ki. 14. § Az aláírási íveket az elnökök egyike, a felügyelőbizottság 2 tagja és egy jegyző írják alá. 15. §. Az egylet czéljának előmozdítására elfogadtatnak : a) egyszer mindenkorra készpénzben vagy bármi más értékben lefizetett tőkék; b) időhöz kötött évi járadékok. 16. §. Száz forintnyi vagy annál nagyobb tőkeösszegek, ha betáblázás által vagy egyéb módon kellőleg biztosittanak, évi 6% fizetése mellett az aláírónál meghagyathatnak. 17. §- Az aláírások és befizetések hírlapok útján fognak kihirdettetni és nyugtatványoztatni. 18. §: A készpénzben vagy értékpapírokban befizetett tőkevagyon a magyar állam által biztosított kamatozó papírokba helyeztetik el, a tőkevagyonnak csakis jövedelme és az évi adományok fognak a kitűzött czélra fordíttatni. 19. §. Az egylet vagyonát a magyar földhitelintézet kezeli, mely a kezelő bizottság hltványozására teljesíti a fizetéseket. 20. § A segélyzendők részére utalványozandó összegek havonkint előre a központi állampénztárba fognak áttétetni s a magyar kir. pénzügyminiszer fel fog kérelni arra, hogy az egyes illetékeket saját közegei által fizettesse ki a jogosultaknak. 21. §. Segélyeztetésre igényt tarthatnak: a) azok, kik az 1848 —1849 ik évi hadjáratokban rokkantakká lettek és vagyontalan s munkaképtelen állapotban vannak ; b) az akkor vagy rokkantságuk következtében később elhaltak vagyontalan és munkaképtelen özvegyei, ha ki tudják mutatni, hogy már 1848—1849-ben az illetők nejei voltak. Az évi segélyezés mennyisége. 22. §. A jogosultak élethossziglan, vagy addig részesülnek segélyben, mig bármi után vagyonhoz vagy oly jövedelemforráshoz nem jutnak, melynek folytán a további segélyezés szüksége megszűnik. 23. §. Az egylet törekvése a feneműtett rokkantakat és özvegyeket évenkint annyi segélyesben részeltetni, amennyit a rendes hadsereg hason rangfokozatú rokkantjai, vagy az abban szolgáltak után hátrahagyott özvegyek húznak. 24. §. Mindaddig, míg az adományozott tőkék kamata és az évenkénti ajánlatok összege a fenn kitett czél elérésére nem elegendő, a gyűjtés a felügyelő választmány által erngedetlenül folytatandó, s időközben is, ha a kitűzött zárt határidőre a belügyminiszérium útján az illetők folyamodványai minden törvényhatóságból be fogtak érkezni, s azok érdemlegesen el lesznek intézve, az évi járadékokból s a már befizetett tőkék kamataiból alakított összeg, a megállapítandó rangfokozati kulcs arányában a jogosultaknak évenkint ki fog oszlatni. 25. §. Amint az egylet anyagi ereje akár későbben gyűjtött aláírások, akár egyes segélyezettek elhunyta folytán, a még élők számával szemben gyarapodik, az egyesek évi segélypénze szaporíttatik mindaddig, allig a 23.§ ban meghatározott mennyiséget eléri. 26. §. A 21. § a) és b) pontjaiban meghatározott segélyezendők közül azok, kik a cs. k. hadseregben maguk, illetőleg férjük tiszti állomása után Ő Felsége kegyelméből ellátást nyernek, csak annyiban tarthatnak igényt az egylet segélyezésére, amennyiben amaz ellátás nem felelne meg azon összegnek, mely az egyiet által a velük, illetőleg férjükkel a honvédségnél egy rangban állottaknak az egylet által nyújtatik. 27. §. Az előbbi szakesz rendelkezése alkalmazandó mindazokra is, kik bármely más alapból nyernek segélyezést. 28. §. Ha a segélyzendők száma annyira megfogy, hogy az egylet egész jövedelme a jelen alapszabályok értelmében többé nem vétethetnék igénybe, vagy ha az egylet pénzereje oly magasra emelkednék, hogy az első szakaszban felsoroltak segélyzése után az egylet jövedelmeiből még feleslegek is maradnának fenn, csak oly vagyontalan és munkaképpen honvédek segélyzésére fordítandók (23 §.), kik nem az 1848. hadjárat alatt de azután lettek munkaképtelenekké. A még ezenfelül netalán fennmaradó összegek hovaforditásáról a 37. § ban kitett ezer szem előtt tartásival a kezelő-bizottság elterjesztése folytán a felügyelő választmány hattároz. 29. §. A kezelőbizottság évenkint kimuatást és rendes számadást készít s azt a felügyelő választmánynak bemutatja. 30. § A felügyelő választmány a bemutatott évi számadásokat megvisgálja, megállapítja és az évi rendes közgyűlésnek elterjeszti. 31. §. Az évi eredmény a közgyűlés által hírlapok utján fog közzététetni. Segélyezndök összeírása. 32. §. Az egylet kitűzött czélja szerint vak segélyezetésre, illetőleg ellátásra igényt tarók őszszeiratására a m. kir. belügyministerium fog fölkéretni.