Budapesti Közlöny, 1871. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1871-01-01 / 1. szám

Buda-Pest, 1871. Vasárnap, januárius 1, 1. szám. BUDAPESTI KÖZLÖ NY. HIVATALOS LAP. Előfizetési Irak : Naponta! postai szétküldéssel :Budapesten házhoz hordva : Egész évre . . Egész évre. . . 18 frt.Okr. Félévre . . . . . . 10 „ Félévre . . . 1 9 n » Negyedévre . . Negyedévre 4 „ 50 „ Szerkesztőség : Pesten, hatvani-utcza lö-ik szám I. emelet? Kiadóhivatal : Pesten, Barátok tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek gímet. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogradtattak el. ___________________ Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbe*' igtatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 100—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Maga NHIRDET esek: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr. többszöri hirdetésért? kr.minden beigtatásnál. A bélyeg-dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt.értékb. Előfizetés a „BUDAPESTI KÖZLÖNY"-re, a m. k. ministerium hivatalos lapja 1871. évi folyamára. Egész évre . . . .20 forint Félévre . . . . 10 „ Negyedévre . . . . 5 „ Falusi községeknek egész évre 12 „ „ fél évre . . 6 „ Megjegyzendő, hogy csupán csak falusi községekre szól az utóbbi leszállított előfizetés. Az előfizetési pénz a lap kiadó-hivatalába bérmentve küldendő, Pest, barátoktere, 7. sz. a. A t. hatóságok felkéretnek az ezen laphoz czimzett pénzküldemények bérmentes feladására, mivel alólírott kiadóhivatal bérmentetlen leveleket el nem fogadhat. A Buda-Pesti Közlöny kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország Királya stb., és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesités végett Felségünk elé: TÖRVÉNYCZIKK a jövedelemadóról szóló 1868. XXVI. t. czikk hatályának meghosszabbításáról és némely §-ának módosításáról. (Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1870- dik évi deczember hó 30-án.) 1. §. A jövedelemadóról szóló 1868. XXVI. t. czikk hatálya, határozatainak következő módosításai mellett, az 1871. év végéig kiterjesztetik. 2. §. A jövedelemadóról szóló 1868. XXVI. t. sz. 5. §-a következőkép módosittatik : Jövedelemadó alá nem tartoznak: 1. az I. osztályban: *a) az országban egy éven alól tartózkodó külföldieknek üzleti, úgyszintén az országban tett befektetések utáni jövedelme azon egy évre , és az országban tartózkodó török alattvalók keresete a fennálló államszerződések értelmében, azaz valódi török áruknak nagyban való bevite léből és eladásából, továbbábelföldi terményeknek és gyártmányoknak kiviteléből, és végre a Törökországból s oda való átviteli kereskedésből származó jövedelem; c) részvények utáni jövedelem, amennyiben az illető társulat jövedelme már meg lett adóztatva; d) a kincstári kezelés alatt álló magyar államvasutak jövedelme; e) azon vasúttársaságok jövedelme, amelyeknek adómentességét külön törvény biztosítja, ez adómentesség tartamára; f) a megyei házi pénztárak és a községeknek megyei, illetőleg községi adó fejében nyert jövedelme ; g) a törvény által országosan alapított közművelődési intézetek jövedelme; h) közintézetekül, azaz nem pénzvállalatokul tekintett jótékonysági intézetek (kórházak, árva- és szegényápoló intézetek, segélyegyletek, tébolydák, lelenczházak, vakok és siketnémák intézetei, kisdedóvodák) az általuk ápolt egyénektől netalán beszedett díjakból eredő jövedelme, akár hatóságok, akár egyátalán a nyerészkedési czél kizárásával alakult egyletek által tartatnak fenn; i) kolduló, vagy betegápolással foglalkozó szerzetesek e minőségben húzott jövedelme; j) papnövendékeknek, rendes tanulóknak személyes keresményük utáni jövedelme; k) gyárakban, bányákban, kereskedelmi és iparvállalatoknál és a mezei gazdaságnál alkalmazott legényeknek s egyéb segédmunkásoknak, továbbá cselédeknek és napszámosoknak keresetük utáni jövedelme. 2. a II. osztályban: a) külhatalmak itt székelő követeinek és consulainak e minőségben húzott járandóságai; b) a közös hadsereg, valamint a magyar honvédség tényleges szolgálatában lévő tisztek és legénység, hadbírák, hadbirósági gyakornokok, és tanonczok, tudori ranggal lévő katonai orvosok, és a hadtesti számvevők kincstári illetményei ; c) a Mária-Terézia-lovagrenddel és vitézségi , érmekkel összekötött járandóságok, és a fenn- nevezett rend vitézeinek özvegyeit, vagy a nyug- zsoldos rokkant katonákat illető nyugdíjak; d) szálláspénzek, napidíjak, a köz- és magán- ■ tisztviselők szálláspénze, lótartási járandósága, só- illetménye, átalányai, drágasági pótlékai és jutalomdíjai ; e) kincstári szolgálati díjak levonásával terhelt államtiszti fizetések a szabályszerű 12 havi levonási időszak tartamára; f) a pénzügyőri legénység fizetése és nyugdíja, valamint özvegyeik és gyermekeik ellátása ; g) a bányamunkások és özvegyeik nyug- és kegydíja; h) azon nyugdíjak és segélyezések, melyeket a testületek és egyletek által alakított alapokból ugyane testületek tagjai, vagy özvegyeik és árváik húznak. 3. a 111. osztályban: a) oly kölcsönök kamataiból eredő jövedelem, melyeknek adómentességét külön törvény biztosítja ; b) a királyi udvartartás költségei; c) közvetlenül a tudományok előmozdítására és a nyilvános közoktatás czéljaira szolgáló tőkék kamatjövedelme ; d) az I. osztályban adómentes intézetek és egyesületek tőkéinek kamatjövedelme, úgy az ezek által az államkincstárból nyert segédpénzek; e) kolduló és betegápolással foglalkozó szerzetek kamatjövedelme ; f) a részvények és elsőbbségi kötvények kamatai, ha azoknak adómentességét külön törvény biztosítja, vagy ha az azok után járó adót az illető társulatoi, a kamat kiszolgáltatásakor levonják ; w g) papneverékek és más rendes tanulók ösztöndíjai. Oly esetekben, midőn kétség támad azon kérdés felett, hogy valamely jövedelem melyik osztályba tartozik, vagy valamely jövedelem képezi-e tárgyát a jövedelemadónak, harmadik fokban a pénzügyminiszer határoz. 3. §. Az 57. §. következőleg bővíttetik: „Ezen felebbezés vagy élőszóval történhetik a végzés kihirdetésekor, vagy pedig írásban nyújtathatik be, a kihirdetéstől számítandó 15 nap alatt, az illető adóhivatal útján.“ 4. §. A 74. §. következőkép módosíttatik: „A bizottságok tagjai az államkincstárból illetményeket húznak, még pedig: 1. napidijakban : a) az adókivető bizottságok tagjai három frtot; b) a felszólamlási bizottságok tagjai öt frtot. Ezen napidijak a bizottsági tagok működési helyén nem lakó bizottsági tagoknak működésük egész tartamára, azon bizottsági tagoknak pedig, akik a bizottságok működésének helyén laknak, csak azon napokra járnak, melyeken a bizottság tárgyalásain részt vesznek. 2. fuvarköltségekben: A bizottság működési helyén nem lakó bizottsági tagok az oda- és visszautazásra mértföldenkint egy forintot. 5. §. E törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. Mi e törvényezikkel s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek s elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Meránban ezernyolczszáz hetvenedik évi deczember hó huszonhatodikán. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gr. Andrásy Gyula, s. k. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország Králya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesités végett Felségünk elé.