Budapesti Közlöny, 1871. április (5. évfolyam, 75-99. szám)

1871-04-01 / 75. szám

Buda-Pest 1871. 75. szám. Szombat, április 1. HIVATALOS LAP. Napoktai fost aj­szít küldéssal : Egész évre.........................30 írt. Félévre..............................10 s Negyedévre...........................6 „ BUDAPESTI KÖZLÖNY. SssRMSíTőeio : Pesten, hatvani-otexa 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok­­ tere 7. sx. a. földszint. KásiHATOX n.m küldetnek Tracz*. Bdrraenlet­­len levelek ezek rendes levelezőinktől fo* eadtatoek el. Előfixetási árai : BuDAJUSTBH házhoz hordva : Egész évre. . . 18 írt.— kr. Félévre .... 9 „ — „ Negyedévre 4 „ 60 „ Hivatalos HibditAskz : A hivatalos „Értesitöke-1 igteUndó hirdetés dijak a hirdetményüket együtt előlege««* beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 30 fr. a bélyegért, 100— 100-ig 1 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 írttal több. MaQIHHIBDItAsbk: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hir­detésért 8 kr. minden beigtatás­­nál. A bélyeg­dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt ért HIVATALOS RÉSZ. A MAGY. KIR. BELÜGYMINISTER 7036. sz. a. kiadott KÖRRENDELETE Valamennyi törvényhatósághoz. A sziléziai császári királyi országos kormány­nak folyó évi mártius 17-én 1762. szám alatt kelt értesítése szerint a Jablinka városában ez idén tartandó országos vásár május hó 8-ról május hó 15-ére tétetett át. Miről a törvényhatóság tudomás végett ezennel értesittetik. Budán, 1871. évi martius hó 25-én. A M. KIR. BELÜGYMINISTER 7118. szám alatt kiadott KÖRRENDELETE VALAMENNYI TÖRVÉNYHATÓSÁGHOZ. A sziléziai tartományi kormányzóságnak folyó hó 19 én 1875. szám alatt kelt közleménye szerint a Friedeck városában egyébként május hava 8-án tartatni szokott országos vásár ez idén°már május 1-én tartatik meg. A törvényhatóság erről megfelelő hirdetés vé­gett értesittetik. Budán, 1871. évi mártius hó 27-én, Győr szabad királyi város kebelében „Fortuna“ név alatt alakult sorsjegy vásárlási egyletnek alap­szabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerium által f. évi martius hó 27-én 8093. sz. a. a törvényes bemutatási záradékkal ellát­talak. Unghvár városa engedélyt nyert, hogy az ott évenkint áldozó csütörtök, aznap, Jakab és Szent- Mihály napok előtti hétfőn és kedden tartatni szo­kott országos vásárokat megelőző hétnek keddi, vagy ha e nap ünnep lenne, szerdai napján kezdve három egymásra következő napon országos juh-és gyapjú-vásárokat tarthasson. Pesten, 1871. évi martius 25-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi magy. kir. ministeriumtól. A m. kir. pénzügyministerium a sásdi m. kir. adóhivatalt folyó 1871. évi ápril 24-től fogva Má­­gocsra helyezte át. NEMHIVATALOS RÉSZ. Bukovina „Istensegits“ magyar ajkú róm. kath. egyházközség templomának felépítésére Fehér­megyében 2 frt gyűlvén be, ez összeg a magyar ki­rályi belügyministerium által rendeltetése helyére elküldetett. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCCXXIII-ik ÜLÉSE 1871. márcz. 31-én d. e. 9 órakor. Elnök: Somssich PÁL. Jegyzők: Széll Kálmán, Majláth István és Jámbor Pál. A kormány részéről jelen vannak: Kerkepoly Károly, Gorove István, dr. Pauler Tivadar, Horvát Boldizsár és Tóth Vilmos miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hi­telesíttetik . Kérvények: Gorove Istv. s Majláth Istvá­n biróságok felállítása iránt, Vidats János, Zsedényi Ede pedig magán­kérvényeket nyújtanak be; végül Széll Kálmán benyújtja a vasmegyei tanítók kérvényét, mely a tanítók állandósítását kéri és a baranyamegyei iskolatanács ismert emlékiratát pártolja. Mindezen kérvények az illető bizottságokhoz utasittatnak. Németh Albert : Megújítja egy a múlt évi ülés­szakban beadott határozati javaslatát a kisebb regálék eltörlése iránt. Törvényjavaslat . Ivánka Imre :­ Törvényjavaslat czime alatt kö­vetkező törvényjavaslatot terjeszt a ház elé: 1. §. Az 1868-iki XXXIII. t. sz. 20-ik szakaszá­ban megállapított szabály alól oly községek ké­peznek kivételt, melyek az 1840 ik évi VII. t. sz. kihirdetése után magánföldesurak rész­birtokát az úrbéri jobbágy telkekkel és zsellérekkel s ezek­nek járandóságával együtt örökösen megvették. Az ilyen községek, az urbériségre nézve a magán­­földesurakat képviselvén, kellően kimutatott úrbéri veszteségekért ugyanazon kárpótlásban részesül­nek az országos alapból, mely az eladó földesur­­nak járt volna, 2. §. Jelen törvény végrehajtásával a bel­­pénz és igazságügyministerek bizatnak meg. Indokolás. A képv. ház 1868. évi okt. 9-én tartott CCXCV. ülésében a napló X. kötetének 116.126.és 127. lap­jain látható feljegyzés értelmében magyarázván az idézett törvény 20 ik szakaszát, a fentebbi hoz­záadás az igazságügyét határozottan helyeslő ki­jelentését tekintve — elmaradt; mivel azonban a bíróságok egyes tagjai e magyarázatot a törvény­be foglaltnak nem látják, a fenti törvényjavasla­tot elfogadásra ajánlja a t. képviselő­háznak. Ezen törvényjavaslat kinyomatása elrendeltetik. Napirend. Napirenden van a kérvényi bizottság jelentésé­nek folytatólagos tárgyalása a brassói görög ro­mán község kérvénye tárgyában. Halász Boldizsár : Pártolja a kérvényi bizott­ságnak e tárgyban tett jelentését, de annak indo­kolását nem helyesli. Dr. Zichy Nándor : Megnyugvást lát­­a vallás- és közoktatásügyminiszer határozatában és elfo­gadja a kérvényi bizottság véleményét illetőleg hozzájárni annak jelentéséhez. Hodossy József: Pártolja Mocsonyi indítványát. Pulszky Ágost : Módosítványt nyújt be, mely­ben kimondatnék, hogy az utolsó minister in­tézkedés életbe lépte előtt fenállott tényleges álla­pot tartandó fenn E módosítványt csak azon esetre kívánja elfo­gadtatni, ha a minister úr nem nyilatkoznék az iránt, váljon absolute fenn kívánja-e tartani az előbbi minister intézményét vagy sem. Mert ha absolute nem kívánja fentartani, hanem kimondja, hogy kellő vizsgálat után ideiglesen az ügyet újra szabályozni hajlandó, még­pedig úgy, hogy meg­lehet, miszerint mindkét fél az alapítványi oklevél­be is bele­nyugodnék, akkor módosítványát visszavonja. (Helyeslés jobbról.) Kerkapoly Károly pénzügyminiszer: Én azt gondolom, hogy a miniszer úr kívonata olyan, mi ellen talán nehéz volna, de ok sem forog fenn, kifogást tenni. Mit mond ő ? Azt, hogy a ház hatá­rozatába vétessék fel a bizottság véleményének legutolsó részlete, azon részlet, mely, ha jól tudom, azt mondja, hogy a miniszer eljárása vagy intéz­kedése ellenkezésben van saját közegeinek véle­ményével, mi nem helyeselhető. Ezt a t.­hát, azt gondolom, határ­ozatilag magáévá nem teheti, mert ebben oly általános elv volt kimondva, mely a miniszer felelősségét megszüntetné és a miniszer közegeinek felelősségét decretálná. Mert ha nem helyeselheti azt, hogy a miniszer, közegeinek véle­ményétől eltérőleg döntsön, akkor ez neki tör­vény, tehát azért őt, hogy a törvényt megtartotta, felelősségre vonni nem lehet. Ez már magában a kifejezésnek módjában, az általános elvben, mely benne rejlik, téves. Én azt gondolom, hogy a czél, mely eléretni kí­vántatik, az, hogy közmegnyugvásra intéztessék el ezen ügy. E czél az ügy revideálása által elérhető, tehát kevesebbel, mint a határozatban foglaltatik, és azért a többet el kívánja ejteni. Nem gondol­nám, hogy lenne ok­­hoz ragaszkodni. Szögyény László előadó: A­mennyiben az igen t. minister úr nyilatkozata szerint úgy látom, hogy a kérvényi bizottság véleménye félreérte­tik, kötelességemnek ismerem, a kérvényi bizott­ság véleményének azon passusát, mely épen erre vonatkozik, a­mit az igen t. miniszer úr mondott, felolvasni és azután jelezni a kérvényi bizottság álláspontját erre nézve, mert nem szeretném, hogy a kérvényi bizottság véleménye félreértessék. A kérvényi bizottság t. i. azt mondja: ezen ok­mányokból, melyeket áttanulmányozott és átol­vasott, a bizottság azon meggyőződést merítette, hogy a miniszer ideiglenes intézkedései nincsenek összhangzásban közegeinek véleményével és hogy az eltérés nincsen kellőleg igazolva. A kérvényi bizottság távolról sem akarta az által azt monda­ni, hogy a minister ezáltala kiküldött alantas kö­zegeinek véleménye szerint köteles mindig eljár­ni, hanem lehet, hogy roszul fejezte ki magát vé­leményében és kérem ezt a szerint kiigazíttatni . — az volt a kérvényi bizottság nézete, hogy miu­tán a miniszeri rendelet első soraiban hivatkozás történik az általa kiküldött királyi biztos, Béldy György jelentésére és egyszerűen csak az monda­­tik, hogy ezen jelentés következtében rendelem azt, a­mi következik 1.2.3. alatt és ezen 1.2.3. tö­kéletesen ellentétben van avval, a­mit az általa kiküldött királyi biztos neki jelentett,— a kérvényi bizottság csak azt kívánta jelezni, hogy ezen mi­niszeri rendelet nincsen logikai összefüggésben az előzménynyel, melyre épen hivatkozott, és távol­ról sem volt a kérvényi bizottság véleménye az, hogy a miniszer úrnak az általa kiküldött alantas közegeinek véleménye szerint kellene eljárni. A kérvényi bizottság nagyon tudja, hogy ez a par-

Next