Budapesti Közlöny, 1871. április (5. évfolyam, 75-99. szám)
1871-04-01 / 75. szám
Buda-Pest 1871. 75. szám. Szombat, április 1. HIVATALOS LAP. Napoktai fost ajszít küldéssal : Egész évre.........................30 írt. Félévre..............................10 s Negyedévre...........................6 „ BUDAPESTI KÖZLÖNY. SssRMSíTőeio : Pesten, hatvani-otexa 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok tere 7. sx. a. földszint. KásiHATOX n.m küldetnek Tracz*. Bdrraenletlen levelek ezek rendes levelezőinktől fo* eadtatoek el. Előfixetási árai : BuDAJUSTBH házhoz hordva : Egész évre. . . 18 írt.— kr. Félévre .... 9 „ — „ Negyedévre 4 „ 60 „ Hivatalos HibditAskz : A hivatalos „Értesitöke-1 igteUndó hirdetés dijak a hirdetményüket együtt előlege««* beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 fr. a bélyegért, 100— 100-ig 1 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 írttal több. MaQIHHIBDItAsbk: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hirdetésért 8 kr. minden beigtatásnál. A bélyegdij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt ért HIVATALOS RÉSZ. A MAGY. KIR. BELÜGYMINISTER 7036. sz. a. kiadott KÖRRENDELETE Valamennyi törvényhatósághoz. A sziléziai császári királyi országos kormánynak folyó évi mártius 17-én 1762. szám alatt kelt értesítése szerint a Jablinka városában ez idén tartandó országos vásár május hó 8-ról május hó 15-ére tétetett át. Miről a törvényhatóság tudomás végett ezennel értesittetik. Budán, 1871. évi martius hó 25-én. A M. KIR. BELÜGYMINISTER 7118. szám alatt kiadott KÖRRENDELETE VALAMENNYI TÖRVÉNYHATÓSÁGHOZ. A sziléziai tartományi kormányzóságnak folyó hó 19 én 1875. szám alatt kelt közleménye szerint a Friedeck városában egyébként május hava 8-án tartatni szokott országos vásár ez idén°már május 1-én tartatik meg. A törvényhatóság erről megfelelő hirdetés végett értesittetik. Budán, 1871. évi mártius hó 27-én, Győr szabad királyi város kebelében „Fortuna“ név alatt alakult sorsjegy vásárlási egyletnek alapszabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerium által f. évi martius hó 27-én 8093. sz. a. a törvényes bemutatási záradékkal elláttalak. Unghvár városa engedélyt nyert, hogy az ott évenkint áldozó csütörtök, aznap, Jakab és Szent- Mihály napok előtti hétfőn és kedden tartatni szokott országos vásárokat megelőző hétnek keddi, vagy ha e nap ünnep lenne, szerdai napján kezdve három egymásra következő napon országos juh-és gyapjú-vásárokat tarthasson. Pesten, 1871. évi martius 25-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi magy. kir. ministeriumtól. A m. kir. pénzügyministerium a sásdi m. kir. adóhivatalt folyó 1871. évi ápril 24-től fogva Mágocsra helyezte át. NEMHIVATALOS RÉSZ. Bukovina „Istensegits“ magyar ajkú róm. kath. egyházközség templomának felépítésére Fehérmegyében 2 frt gyűlvén be, ez összeg a magyar királyi belügyministerium által rendeltetése helyére elküldetett. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCCXXIII-ik ÜLÉSE 1871. márcz. 31-én d. e. 9 órakor. Elnök: Somssich PÁL. Jegyzők: Széll Kálmán, Majláth István és Jámbor Pál. A kormány részéről jelen vannak: Kerkepoly Károly, Gorove István, dr. Pauler Tivadar, Horvát Boldizsár és Tóth Vilmos miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik . Kérvények: Gorove Istv. s Majláth István biróságok felállítása iránt, Vidats János, Zsedényi Ede pedig magánkérvényeket nyújtanak be; végül Széll Kálmán benyújtja a vasmegyei tanítók kérvényét, mely a tanítók állandósítását kéri és a baranyamegyei iskolatanács ismert emlékiratát pártolja. Mindezen kérvények az illető bizottságokhoz utasittatnak. Németh Albert : Megújítja egy a múlt évi ülésszakban beadott határozati javaslatát a kisebb regálék eltörlése iránt. Törvényjavaslat . Ivánka Imre : Törvényjavaslat czime alatt következő törvényjavaslatot terjeszt a ház elé: 1. §. Az 1868-iki XXXIII. t. sz. 20-ik szakaszában megállapított szabály alól oly községek képeznek kivételt, melyek az 1840 ik évi VII. t. sz. kihirdetése után magánföldesurak részbirtokát az úrbéri jobbágy telkekkel és zsellérekkel s ezeknek járandóságával együtt örökösen megvették. Az ilyen községek, az urbériségre nézve a magánföldesurakat képviselvén, kellően kimutatott úrbéri veszteségekért ugyanazon kárpótlásban részesülnek az országos alapból, mely az eladó földesurnak járt volna, 2. §. Jelen törvény végrehajtásával a belpénz és igazságügyministerek bizatnak meg. Indokolás. A képv. ház 1868. évi okt. 9-én tartott CCXCV. ülésében a napló X. kötetének 116.126.és 127. lapjain látható feljegyzés értelmében magyarázván az idézett törvény 20 ik szakaszát, a fentebbi hozzáadás az igazságügyét határozottan helyeslő kijelentését tekintve — elmaradt; mivel azonban a bíróságok egyes tagjai e magyarázatot a törvénybe foglaltnak nem látják, a fenti törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja a t. képviselőháznak. Ezen törvényjavaslat kinyomatása elrendeltetik. Napirend. Napirenden van a kérvényi bizottság jelentésének folytatólagos tárgyalása a brassói görög román község kérvénye tárgyában. Halász Boldizsár : Pártolja a kérvényi bizottságnak e tárgyban tett jelentését, de annak indokolását nem helyesli. Dr. Zichy Nándor : Megnyugvást láta vallás- és közoktatásügyminiszer határozatában és elfogadja a kérvényi bizottság véleményét illetőleg hozzájárni annak jelentéséhez. Hodossy József: Pártolja Mocsonyi indítványát. Pulszky Ágost : Módosítványt nyújt be, melyben kimondatnék, hogy az utolsó minister intézkedés életbe lépte előtt fenállott tényleges állapot tartandó fenn E módosítványt csak azon esetre kívánja elfogadtatni, ha a minister úr nem nyilatkoznék az iránt, váljon absolute fenn kívánja-e tartani az előbbi minister intézményét vagy sem. Mert ha absolute nem kívánja fentartani, hanem kimondja, hogy kellő vizsgálat után ideiglesen az ügyet újra szabályozni hajlandó, mégpedig úgy, hogy meglehet, miszerint mindkét fél az alapítványi oklevélbe is belenyugodnék, akkor módosítványát visszavonja. (Helyeslés jobbról.) Kerkapoly Károly pénzügyminiszer: Én azt gondolom, hogy a miniszer úr kívonata olyan, mi ellen talán nehéz volna, de ok sem forog fenn, kifogást tenni. Mit mond ő ? Azt, hogy a ház határozatába vétessék fel a bizottság véleményének legutolsó részlete, azon részlet, mely, ha jól tudom, azt mondja, hogy a miniszer eljárása vagy intézkedése ellenkezésben van saját közegeinek véleményével, mi nem helyeselhető. Ezt a t.hát, azt gondolom, határozatilag magáévá nem teheti, mert ebben oly általános elv volt kimondva, mely a miniszer felelősségét megszüntetné és a miniszer közegeinek felelősségét decretálná. Mert ha nem helyeselheti azt, hogy a miniszer, közegeinek véleményétől eltérőleg döntsön, akkor ez neki törvény, tehát azért őt, hogy a törvényt megtartotta, felelősségre vonni nem lehet. Ez már magában a kifejezésnek módjában, az általános elvben, mely benne rejlik, téves. Én azt gondolom, hogy a czél, mely eléretni kívántatik, az, hogy közmegnyugvásra intéztessék el ezen ügy. E czél az ügy revideálása által elérhető, tehát kevesebbel, mint a határozatban foglaltatik, és azért a többet el kívánja ejteni. Nem gondolnám, hogy lenne okhoz ragaszkodni. Szögyény László előadó: Amennyiben az igen t. minister úr nyilatkozata szerint úgy látom, hogy a kérvényi bizottság véleménye félreértetik, kötelességemnek ismerem, a kérvényi bizottság véleményének azon passusát, mely épen erre vonatkozik, amit az igen t. miniszer úr mondott, felolvasni és azután jelezni a kérvényi bizottság álláspontját erre nézve, mert nem szeretném, hogy a kérvényi bizottság véleménye félreértessék. A kérvényi bizottság t. i. azt mondja: ezen okmányokból, melyeket áttanulmányozott és átolvasott, a bizottság azon meggyőződést merítette, hogy a miniszer ideiglenes intézkedései nincsenek összhangzásban közegeinek véleményével és hogy az eltérés nincsen kellőleg igazolva. A kérvényi bizottság távolról sem akarta az által azt mondani, hogy a minister ezáltala kiküldött alantas közegeinek véleménye szerint köteles mindig eljárni, hanem lehet, hogy roszul fejezte ki magát véleményében és kérem ezt a szerint kiigazíttatni . — az volt a kérvényi bizottság nézete, hogy miután a miniszeri rendelet első soraiban hivatkozás történik az általa kiküldött királyi biztos, Béldy György jelentésére és egyszerűen csak az mondatik, hogy ezen jelentés következtében rendelem azt, ami következik 1.2.3. alatt és ezen 1.2.3. tökéletesen ellentétben van avval, amit az általa kiküldött királyi biztos neki jelentett,— a kérvényi bizottság csak azt kívánta jelezni, hogy ezen miniszeri rendelet nincsen logikai összefüggésben az előzménynyel, melyre épen hivatkozott, és távolról sem volt a kérvényi bizottság véleménye az, hogy a miniszer úrnak az általa kiküldött alantas közegeinek véleménye szerint kellene eljárni. A kérvényi bizottság nagyon tudja, hogy ez a par-