Budapesti Közlöny, 1871. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1871-09-24 / 219. szám

.VV. A kiállítás tárgya minden, a­mi a gazd­­iroszonykodási iparhoz tartozhatik, különösen: 1 (ii) Női kézimunkák: varrások, hímzések, min­­tán néven nevezendő műmunkák, — azontúl ken­ős , len, selyem, ezekből készült fonal*, czérna- szövetek, tekintettel ez utóbbiak mosására, s va­­násisára. SA (i) Mindennemű gyümölcs üde állapotban, kü­lönösen évszak szerint a szőlő ; m (.) mindazok befőzés és párolás, szárítás és vállalás, czukorban jegeczeztetés által és egyéb­­d­el feldolgozva, és eltarthatóságuknál fogva a ker­eskedelmi forgalomra elkészítve. M (o) Minden konyhakerti növény üde állapotban, sásö­őzés és párolás, eczetbe rakás és szárítás, s dégéb alkalmas feldolgozás által, eltarthatón ér- tlapesítve. V (o) Vadon tenyésző tápnövények, különösen a fidonba, üde állapotban és eltarthatóan értékesítve. 3 (o) Eczetek, szörpök, szeszek, növénynedvek és dégék házilag készített folyadékok. I (il) Kenyerek, kalácsok, minden néven nevez­­v­eő gazdasági- és csemege-sütemények, a mint­áik vidékenkint divatoznak, mint: pereczek, majszersü­ltek, pogácsák, lepények, bélesek és ha­­­­lók. A (L) Nyers tésztaneműek, mint tarhonya és egyéb fá­kis-készítmények, továbbá liszt, dara és korpa. 1 (SB) Húsfélék eltarthatón feldolgozva, mint zsír, morfilona, sódar, kolbászok és hús-sajtok, ludmell,­­ inak s­effélék. 3 (17) Fris tej és annak feldolgozása, túróban, vaj-­­ tra, különféle sajtokban, hová a tarkó is sc­­iftpitatik. 3 (8) Szappan, gyertya, házilag készített, kemé­­n öb­tö­s egyebek. A (69) Méz, csurgatott s lépekben, viaszsejtekben, és­­fokdolgozva. (0110) Gazdasszonykodási és házi­iparhoz szük­­­­séges eszközök és gépek , mint mosógépek, mán­iatirlók, vasalók, fonógépek, rokkák, motollok, üi­­té­k és szövőszékek, köpülők, sütők, gyaluk és óliiitó készületek, tojásköltő szekrények, tömegé- 89 ik és egyebek. .­.. A kiállítandó tárgyak f. é. okt. 12-ig legké­­t i időben a rendező bizottmánynál — a múzeumban 1­ 9d bejelentendők, hogy a bejelentett tárgyakhoz al­miul,imazkodva a kiállítási helyiségek czélszerűn aálókészíttessenek, és a tárlat lajstroma annak ide­­lmisen szerkesztethessék. Később beérkezett tár­­i­­fi­ak nem jöhetnek nyomtatás alá. d A A bejelentésben megnevezendő : l (p a) A kiállító neve és illetőleg honnét fog a ki­­s­illitmány küldetni. i (d b) A kiállítmány leírása : szám , darab, illető líra­i súly szerint. [ (a,c) Kijelentendő : ha váljon eladó-e a kiállít­ósi lány? ha igen, határozott ára, — hanem, mi­­n ttörténjék azzal a kiállítás után. i (b d) A kiállításra beküldött, s eladásra szánt tár­gyak, ha a kiállítás tartama alatt el nem adat­­ifiíbittak, a kiállítás bezárásakor árverelés útján fog- 19 k­.k el adatni pM Megjegyzendő, hogy az eladott tárgyak után a sov vételi ár, miután abból 10% a kiállítás költsé­­g 9*1 M fedezésére levonatott, a kiállító tulajdonosnak iu­ítsatik át. .IV VI. Az előre bejelentett kiállítandó tárgyak, a m­al­temények, üde növények kivételével, okt. 12-én, ök­/ ;s utóbbiak azonban a kiállítást megelőző napon, sfi.zaz okt. 14-én küldendők be a kiállításra. A filikiállítást rendező bizottmánynak, a nemzeti mu­­dánumban. HZ VII. A kiállítmányok elrendezése a kiállítást zabamdező bizottmányt illeti. UV VIII. A kiállítmányok bírálására szakértő ki­­ulllítottmány lesz kinevezve. .XI­IX. A kiállítás érdek­essége tekin­tetéből becse­ndebb tárgyak kisorsolása rendeztetik, akkint, X’gcogy az egyesület részére ajándékozott tárgyak nogxapoukint kifognak sorsoltatni. .X X. A kiállítás a közönség számára 10 kr be-­i ilgept­ dij mellett nyitva áll. Egy sorsjegy arra szin­ti­kén 10 kr. A A kiállítás bei rendezésével Simigh Istvánné, m­i;Szanyuga Józsefné és Frank Józsefné, J . a kiállítási pénztár kezelésével Hollán Ernőné, fr.'i fraun Alajosné alelnökök, Adler Antalné, Glacz­­ An­ntalné, Harsányi Ignáczné, Herczberg Sándorné, Vármay Gusztávné, Radelburg Berta, Kralo-— SZABÓ Károly a történelmi társulat homonna sztárai bizottsági működéséről érdekes jelentést ten. A bizottság Homonnán s­­ztárán tölte idejét. A homonnai Drugeth család levéltára csak két árpád-kori okmányt tartalmaz. Szabó Károly véleménye szerint ez igen ter­mészetes, miután a nevezett olasz eredetű család Ro­bert Károly alatt jött az országba, s nyert királyi bir­tokot. Magában foglal mintegy háromezer okmányt, meglehetősen elhanyagolt s megcsonkított. Ellenkezőleg : a sztárai, mely igen jó rendben van. Ez három részből­­ áll, melynek elseje 1400 okmányt tartalmaz ; másodiké­­ 3217 okmányból , mig harmadik része 1825 ok­­­mányból áll. — Ez utóbbiban igen érdekesek a jól­­ megőrzött pecsétek. — A kik a pecséttant kedvelik, itt szép rajzokat s tanulmányokat tehetnek. 4879 vánszky Istvánné, Liszy Istvánné, Nyomárkay Oszkárné, Pekáta-Argay Anasztázia, Kensz Ká­­rolyné és Röser Miklósné bizattak meg. Kelt Pesten, 1871. aug. 5-én. Gr. Zichy Pál Ferenczné Damjanich János özvegye szül. Korniss Anna, szül. Csernovits Emilia, pártfogónő, elnök. Sztupa György, jegyző. A kiállítandó tárgyak jutalmazására eddig be­gyűlt adakozások: Damjanich Jánosné, Braun Lajosné, Simigh Istvánné, Frank Józsefné, Pekáta Argay Anasztázia, Röser Miklósné 1 — 1 aranyat, Velis Náthán 5 frt. ISKOLA-ÜGY. Helyreigazítás. A nagy­körösi iskola tápinté­zetére vonatkozó jelentésben hibásan közöltetett, hogy ebéd és vacsora havi díja 8 frt, mert az ebéd külön a múlt évi árhoz képest 5 frtban álla­píttatott ugyan meg, de ebéd és vac­sora a gazda­sági választmány határozatánál fogva 7 frtra szállíttatott. Mit ezennel a nagy­kőrösi lyceumi igazgatóság megkeresésére helyreigazítunk. BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK A­ nnsbruchból, 22-ről jelentik, hogy az összes vá­lasztások igazoltattak. A brixeni és klauseni vá­lasztásoknál történt szabály­ellenességek miatt, a szabadelvű követek indokolt nyilatkozattal tartóz­kodtak a szavazástól. Bécs, sept 22. A községtanács elhatározta ma egyhangúlag, hogy az alsó ausztriai tart.-gyűlésnek magatartásáért köszönetet szavaz. Klagenfurt, sept. 22. A tart.-gyűlés politikai bi­zottsága elhatározta, hogy tiltakozást hoz javas­latba a leirat jogsértése ellen, s reméli, miszerint a ministeriumot az illetékes orgánumok felelősségre vonják. A tart.-gyűlés a leirat alapján végrehaj­tott minden cselekvényt érvénytelennek mond. Bécs, sept. 22. A kormány a „Wanderer“ t 90,000 írtért megvette ; e lap okt. 1-től nagyobb alakban jelenik meg Bresnitz, Petrino emberének, szerkesztése alatt. Bécs, sept. 22 Az alsó-ausztriai tart.-gyűlés el­határozta a reichsrathi választások eszközlését, azonban határozottan kikötötte, hogy a válasz­tandók csak alkotmányszerű reichsrathba lépnek be. Előadó Giskra. Bécs, sept. 22. Az alsó-austriai tártó­gyűlés al­kotmánybizottsága a kormánynak a reichsrathi választások eszközlésére vonatkozólag tett előter­jesztése fölött tanácskozott, s az előadó a „Presse“ szerint a mai határozat értelmében hihetőleg a vá­lasztások mellőzését fogja indítványozni. Brunn, sept. 22. A választási reformbizottság lényegtelen módosításokat hoz javaslatba a kor­mány-előterjesztéshez, melynek elfogadása fölött hétfőn kezdődik meg a tanácskozás. Csütörtökön a tart.-gyűlés feloszlattatik. Lemberg, sept. 22. A ruthenek nem igen jelen­nek meg a felirati vitára. A kormánypárti ország­­gyűlési képviselők egy új lapot indítanak meg. Zára, sept. 22. Az alkotmányhű képviselők az almissai és spalatói választások megakadályozása miatt tiltakozás mellett elhagyták a tart.-gyűlést. Mint Triest-bl­ 21-ről jelentik, a Konstantiná­­polyból Triestbe szándékozó Lloyd-gőzös kénytelen volt az ott kitört cholera miatt, a Lyrába szánt utasokat, s árukat Delos-ban szállítni ki, a­hol azoknak vesztegzárt kell tartaniok. KÜLFÖLD. FRANCZIA ÜGYEK. A versaillesi haditörvényszék 21-iki ülésében az ítélet 7­7­ órakor meghozatott, s Rochefort egy megerődített helyen belüli deportáltatásra, Mou­­nut egyszerű deportatiora, és Morét 500 frenyi pénzbírságra ítéltettek.­­ Az átvizsgálási tanács Ferré­s több mások fölebbezését elvetette. A „Times“ párisi levelezője 19-ről ezeket írja: „Ama német táviratok, melyek az ideiglenes kereskedelmi szerződés aláíratása, s a 6 megye odahagyatásának útjában álló akadályokra vo­natkoznak, lényegesen alaposak ugyan, azon­ban e táviratoknak azon következtetése, mintha az alkudozások meghiúsultak volna, elsietettnek tekintendő, mivel az alkudozások a 3. czikk ma­gyarázata tekintetében, mely fölött keletkeztek a jelen nehézségek, egy időre csupán fölfüggesztet­tek, gr. Amim ideiglenes gyöngélkedése követ­keztében. — Méltán remélhető, hogy az alkudo­zások újrafölvételével, könnyen fog egyetértés lé­tesülni a franczia kormány s a német követ közt, azon alapokon, melyekbe eredetileg mindkét fél beleegyezett.“ A „Pali Mall Gazette“ szerint a „Journal des Débats“ igazgatása, mely az alapító családjában maradt, Bertin Edének a múlt héten történt halá­láig, most már semmiesetre sem maradhat meg a család körében. Berlin unokaöcscsét Leon Say-t emlegették ugyan­ezen állásra, azonban ő jelen­leg szajnamegyei főnök lévén, nem igen hihető, hogy ezen állását a megürült kiadósággal akar­ná fölcserélni. A „Times“ párisi levelezője teljesen alaptala­noknak nyilvánítja azon híreket, melyek Rémusat külügyminiszer lelépéséről, s herczeg Broglie ál­tali helyettesítéséről szárnyalnak. Szerinte míg Th­iers lesz a köztársaság elnöke, legkisebb kilá­tás sem lehet arra, hogy e hírek valaha valósul­hassanak. Páris, sept. 22. Devienne, a semmitőszék elnöke meghalt. — A váltóleszámítolás a bankon kívül minden más pénzintézetben lehetetlen. Parisból 22-ről jelentik hogy gr. Remusat kül­ügyminister 21-én Olaszországból visszatért. A gr. Arnimmal folyó alkudozások a legjobb folya­matban vannak. A semmisítő törvényszék elnöke Devienne halá­lára vonatkozó közlés megc­áfoltatik. A­NGOL ÜGYE &. F. hó 18 én éjjel, Londonban, Olivers Music­ Hallban, a munkások népes meetinget tartottak, a Ne­wcastle-ben strike-oló munkások támogatása végett. — Odger hosszas beszédet tartván, kije­lenté, hogy ő részéről semmiféle szigorú elvet sem követ, a munkások napi munkáját illetőleg. Ő mindig azon nézetben volt, hogy a munka­órák­nak a nemzet szükségei által kell szabályoztat­­niok. Ha a gyárakba behozott gépek segélyével a munkásokra nézve lehetséges lenne, naponkint csupán 2 - 3 órát dolgozni, s mégis eleget ál­­lítni elő a nemzet ellátására, úgy ezen idő tel­jesen elegendő lenne a munkára; ellenkezőleg ha a nemzet szükségeinek födözésére 12 órai munka kívántatnék meg, a munkásoknak köte­lességük lenne ennyi órát dolgozni. Azonban a munka­adók semmi bizonyítékot sem hoztak elő arra nézve, hogy a naponkénti 10 órai munka szük­séges volna. Ellenkezőleg a vidéken több ezer egyén létezik alkalmazás nélkül, s az angolor­szági gyárosok nincsenek készletek díjjával, hogy szerződéseiket betölthessék. A munka­órák megrövidítése szükséges: először, mivel ez több egyén alkalmazását idézné elő; s másodszor, mi­vel a munkások­ s családjaiknak így több ide­jük lenne értelmi önképzésre. A newcastle- kér­désre térvén át, a strike egyik különös vonásául említi föl, hogy az nem az iparosok egyletének erőfeszítéséből eredt. Ama 8.000 egyénnek, kik a munkát abbanhagyták, '/6 -nál több nem tartozott az iparosok egyletéhez, a­mi azt tanúsítja, hogy az egylethez nem tartozók szintúgy kivonják a jó munkabért, s rövid munka­órákat, mint az egylet

Next