Budapesti Közlöny, 1871. november (5. évfolyam, 251-275. szám)

1871-11-01 / 251. szám

Buda-Pest 1871. 251. szám Szerda, november 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. ITATALOS L­AF. ftanx METÓMta : Pasten , hatvani-utesa Előfizet*»! Ádax :Hivatalos Hirdetései: li Ad­ami B Ditiski: 10-ik uám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Baritok-tara Napórai porai ttotoanupissai.:Bud Arms im limes kobbra : A hivatalos „Értesítőbel igtatandi hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt ilőlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 80 kr. a bélyegért, 100— 800-ig 1 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 sóéért 1 frttal több. Egén érte . . Félévre . . . Négyed évre ... 10 , ... 6 . Égési évre. . Félévre . . Negyed évre . 18 frt.— kr. * b a 4 , *0 . 7. is. a. földszint. Usm­TOK nem küldetnek rtni. Mrmetet­len levelek cuk rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr, többszöri hir­detésért 9 kr. minden beigtatás­­nél. A bélyeg-díj külön mindem beigtatés élén SO ki siet. ért HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán, Karl­auf János báni táblai tanácsosnak, negyvenévi Szolgálati ideje alatt szerzett érdemei elismeréséül, saját és törvényes utódai részére a magyar nemességet díjmentesen adományozom. Kelt Schönbrunnban, 1871. évi October hó 25 én. Ferencz József, b. k. Báró Wenckheim Béla, s. k. A m. kir. pénzügy­minister az ó-budai korona­uradalmi ügyészi állomásra Jámbor László pesti köz- és váltó-ügyvédet nevezte ki. HIRDETMÉNY. Folyó évi november hó 1-jén Buda vizi­ városban kincstári fiókpostahivatal fog életbe lépni, mely az úgynevezett harminczad­ épületben helyeztetik el é­ s a Pest és Buda között közlekedő helyi járatok által nyert postaösszeköttetését. Ezen postahiva­tal levél- és kocsiposta-kü­ldemények felvételével és továbbításával foglalkozand, a kézbesítési szol­gálattal azonban csak annyiban bizatik meg, hogy azon városrészben levő hivatalok vagy c­égek számára, melyek levelezéseiket az ottani posta­hivataltól kívánják elhordani s e szerint nyilat­koznak, különfiókok rendeztetnek be. A buda-vizivárosi fiókpostahivatal felállítása következtében az eddig fenállott IV. számú levél­gyűjtőde folyó hó végével beszüntettetik. Pest, 1371. October hó 29-én. A m. kir. postaigazgatóság. NEMHIVATALOS RÉSZ. Az „Ellenőr“ tegnapi, 389. számában felel a „Bu­dapesti Közlöny“ múlt vasárnapi, 249-ik számában közzétett c­áfolatunkra. Felvilágosításainkat elfo­gadja ugyan, de egy pontra nézve nem találja azo­kat megnyugtatóknak. Idézzük szavait: „Korrekt beszéd. Semmi kifogásunk ellene. Már most csak azt mondja meg nekünk a pénzügymi­­niszer, hogy ha az a 10,000 frt nem vétetett fel az előirányzatba, hogy ha annak a 10,00­0 írtnak megszavazását sehol sem kérte a pénzügyminiszer, sem költségvetésében, sem a költségvetés mellé csatolt indokolásában, miért és mi oknál fogva szavazta meg azt újból a pénzügyi bizottság? „Hogy megszavazta, az kétségtelenül kitűnik okt. 22 én tartott ülésének jelentéséből, melyben szó szerint a következők olvashatók : „A beregszá­szi pénzügyigazgatóságnak Ungvárról Bereg­szászra való átköltözködésére előirányzott 10.000 ftot a bizottság megszavazta.“ A pénzügyi bizott­ságnak e jelentése megjelent a fővárosi lapoknak részint okt. 23-iki esti, részint okt. 24 iki reggeli kiadásaiban.“ S azután — hogy minden lehető ellenvetést meg­­c­áfoljon — így folytatja: „Azt felelik erre némelyek (a hivatalos lap ugyan nem állítja), hogy a pénzügyi bizottság új­ból megszavazta a 10.000 irtot, azért, mert az a jelen évben ki nem adatott. „Ezt is elfogadjuk. Legyen úgy. De itt ismét azt kérdezzük a pénzügyminiszertől, honnan és mikén tudta azt a pénzügyi bizottság, hogy ez a 10.000 frt az idén ki nem adatott, miután e kö­rülmény sem a költségvetésben, sem az indoko­lásban sehol egyetlen szóval sem említtetik föl ? „Az 1872-iki költségvetésbe csak összehasonlí­tás végett vetettek föl az 1871 iki költségvetés megállapított tételei, minden megjegyzés nélkül, — honnan tudta tehát a pénzügyi bizottság, hogy az 1875-iki kötségvetésnek ott elősorolt tételei közül melyek adattak ki és melyek nem ?“ Valóban igaza van az „Ellenőr“ -nek — a hiva­talos lap nem állítja s nem is fogná állítani, hogy a pénzügyi bizottság (ez évben is) megszavazta a 10.000 forintot, s nem­­ azon egyszerű okból, mert a pénzügyi bizottság nemcsak, hogy nem szavazta meg, de nem is tárgyalta az említett 10.000 forint kérdését. Bizonynyal igaz, hogy a pénzügyi bizottság tár­gyalásairól a lapokban kiadott jelentésekben ben­ne van az, mit az „Ellenőr“ állít, azt. i.,hogy a p. U. bizottság tárgyalta volna az említett 10.000 frt kérdését, — de ez a közlemény nem való, s minden alapot nélkülöző adat. A pénzügyi bizottság mun­kálataira nézve a lapok közleményei nemcsak, hogy nem hivatalosak, de még nem is hitelesek; e részben egyetlen hiteles forrás magának a bizott­ságnak jelentése, — abban pedig a fennirt 10,000 fi­tos tétel nem foglaltatik. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁS. A KÉPVISELŐHÁZ CCCLXXIII. ÜLÉSE 1871. OCTOBER 31-én délelőtt 10 órakor. Elnök : Somssich Pál. Jegyzők : Bujanovics, Széll, és Jámbor. A kormány részéről jelen vannak : Bittó Ist­ván és Kerkapoly Károly miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hi­telesíttetik. A mai ülésnek egyetlen tárgya a központi bi­zottság jelentése. Interpellate. Paulovics István : Következő interpellációt intézi a belügyminiszerhez Újvidék, Zombor és Szabadka városok főispánjának kineveztetésére vonatkozólag : Bár köztudomású dolog, hogy sem a nemzeti­ségi, sem a municipális törvény nem elégítette ki Magyarország polgárait, akármily nemzetiséghez tartozzanak azok, de kik valódi barátai az alkot­­­ányosságnak; miután azonban e törvények a tör­vényhozó testület vagy inkább annak többsége ál­tal hozattak és miután követelik, hogy az állam minden polgára által fentartassanak és tiszteltes­­senek, úgy vélem, hogy annyival is inkább köve­telendő a többségtől, hogy azokat önmaga is tisz­telje és fentartsa. De ez nem így történt. Legújabb időben történt a főispánok kinevezése az említett vá­rosokban. A­mint tudva van, ezen városok lako­sainak többsége szerb nemzetiségű. A t. ministe­riumban ugyan sokáig bíbelődtek avval, hogy ezen városokban, kivált Zomborban, de főkép Újvidé­ken, ki legyen a főispán; de már jó eleve azon elvben, de ferde elvben állapodtak meg, hogy le­gyen akárki, csak nem szerb, és csakugyan igy jön, homlokegyenest ellentétben a nemzetiségi tör­vénynyel. T. hát ! Ezen eljárás által nem csak meg van sértve a törvény, hanem az illető nemzetiség is, pedig minden szükség és alap nélkül, miután Ma­gyarország széles térein bőségben létezik főispáni hely minden polgár számára (Derültség.) Ezen alkalommal méltányos, sőt igazságos lett volna, a nevezett városokat, de főkép Újvidéket és Zom­­bort mint kiválóan szerb jellegű városokat a mu­nicipális törvény malasztjainak valamely morzsá­jával szerencséltetni; avagy a t. ministerium oly politikának hódol, melynélfogva magát feljogosít­va érzi a törvényt is megszegni ? De nézetem sze­­rint oly politika rész, és józannak nem nevezhető, sőt kárhoztatandó, mely a pozitív törvény megsze­gésével arra irányul, hogy az ország polgárait megsértse, a­helyett, hogy feladata szerint arra volna irányulva, azokat lecsillapítani és kielégíteni kiváltkép ott, hol semmi veszély, sőt az országra nézve haszon forog fenn. Azért, t. ház, Újvidék városának közönsége mél­tán elkeseredettnek érzi magát és méltán nyilat­koztató ki­elégületlenségét a ministériumnak ezen ügyben hozzá érkezett értesítés irányában, felhíván engem mint képviselőjét ezen érvellenes tényt a tör­vényhozó testület tudomására hozni és lehető or­voslását keresni. Habár, t. hát, én nem sokat törő­döm egy főispánnal és nem irigylem helyzetét, és sem én sem pedig más, kinek az igaz alkotmá­nyosság szívén fekszik, nem fogja pártolni ezen municipális törvényt, hanem inkább kárhoztatni, és annak mielőbbi megbuktatását s megszünte­tését kívánni, de miután már ezen intézkedés az országban mint törvény szerepel, úgy gondolom, hogy első­sorban az államhatóságok hivatják azt foganatosítani, de nem egyoldalúlag, hanem a többi államtörvény méltányos tekintetbevételével. Ennélfogva, t. ház, szerencsés vagyok a követ­kező interpellációt a ház asztalára letenni. Interpellare a t. m. kir. belügyminiszer úrhoz. 1. Mi oknál fogva nem hozott indítványba az igen tisztelt belügyministérium Újvidék, Zombor és Szabadka városok főispánja legfelsőbb kinevez­tet­ése végett oly egyént, ki a szerb nemzetiséghez tartozik, mely nemzetiség ezen városok lakosai többségét teszi ? 2. Mi elvek, mi törvény által jön vezéreltetve a ministerium ezen inditvány felterjesztésére? 3. Nem találja-e, hogy az által ki van kerülve és meg van szegve az 1868 ki 44. t. ez. 27 § a, és mi által igazolja e törvényt­elenességet ? 4. Szándékozik-e lépéseket tenni a törvény pót­lólagos teljesítésére, valamint az illető nemzetiség ezen tekintetbeni kielégítésére? Közöltetni fog a belügyministerrel. Kérvények. Bethlen János gr. Benyújtja az erdélyi kir. biztos hivatalához szolgálattétel végett beosztott belügyministeri fogalmazók és segédfogalmazók kérvényét, a ministeri fogalmazói személyzet szá­mára megszavazott 100 frt fizetés­ felemelésnak rájuk leendő kiterjesztése iránt. A MAI SZENT ÜNNEP MIATT LAPUNK KÖZELEBBI SZÁMA PÉNTEKEN NOVEMBER HÓ 3-ÁN JELENIK MEG.

Next