Budapesti Közlöny, 1871. november (5. évfolyam, 251-275. szám)
1871-11-01 / 251. szám
Buda-Pest 1871. 251. szám Szerda, november 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. ITATALOS LAF. ftanx METÓMta : Pasten , hatvani-utesa Előfizet*»! Ádax :Hivatalos Hirdetései: li Adami B Ditiski: 10-ik uám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Baritok-tara Napórai porai ttotoanupissai.:Bud Arms im limes kobbra : A hivatalos „Értesítőbel igtatandi hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt ilőlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 80 kr. a bélyegért, 100— 800-ig 1 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 sóéért 1 frttal több. Egén érte . . Félévre . . . Négyed évre ... 10 , ... 6 . Égési évre. . Félévre . . Negyed évre . 18 frt.— kr. * b a 4 , *0 . 7. is. a. földszint. UsmTOK nem küldetnek rtni. Mrmetetlen levelek cuk rendes levelezőinktől fogadtatnak el Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr, többszöri hirdetésért 9 kr. minden beigtatásnél. A bélyeg-díj külön mindem beigtatés élén SO ki siet. ért HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán, Karlauf János báni táblai tanácsosnak, negyvenévi Szolgálati ideje alatt szerzett érdemei elismeréséül, saját és törvényes utódai részére a magyar nemességet díjmentesen adományozom. Kelt Schönbrunnban, 1871. évi October hó 25 én. Ferencz József, b. k. Báró Wenckheim Béla, s. k. A m. kir. pénzügyminister az ó-budai koronauradalmi ügyészi állomásra Jámbor László pesti köz- és váltó-ügyvédet nevezte ki. HIRDETMÉNY. Folyó évi november hó 1-jén Buda vizi városban kincstári fiókpostahivatal fog életbe lépni, mely az úgynevezett harminczad épületben helyeztetik el é s a Pest és Buda között közlekedő helyi járatok által nyert postaösszeköttetését. Ezen postahivatal levél- és kocsiposta-küldemények felvételével és továbbításával foglalkozand, a kézbesítési szolgálattal azonban csak annyiban bizatik meg, hogy azon városrészben levő hivatalok vagy cégek számára, melyek levelezéseiket az ottani postahivataltól kívánják elhordani s e szerint nyilatkoznak, különfiókok rendeztetnek be. A buda-vizivárosi fiókpostahivatal felállítása következtében az eddig fenállott IV. számú levélgyűjtőde folyó hó végével beszüntettetik. Pest, 1371. October hó 29-én. A m. kir. postaigazgatóság. NEMHIVATALOS RÉSZ. Az „Ellenőr“ tegnapi, 389. számában felel a „Budapesti Közlöny“ múlt vasárnapi, 249-ik számában közzétett cáfolatunkra. Felvilágosításainkat elfogadja ugyan, de egy pontra nézve nem találja azokat megnyugtatóknak. Idézzük szavait: „Korrekt beszéd. Semmi kifogásunk ellene. Már most csak azt mondja meg nekünk a pénzügyminiszer, hogy ha az a 10,000 frt nem vétetett fel az előirányzatba, hogy ha annak a 10,000 írtnak megszavazását sehol sem kérte a pénzügyminiszer, sem költségvetésében, sem a költségvetés mellé csatolt indokolásában, miért és mi oknál fogva szavazta meg azt újból a pénzügyi bizottság? „Hogy megszavazta, az kétségtelenül kitűnik okt. 22 én tartott ülésének jelentéséből, melyben szó szerint a következők olvashatók : „A beregszászi pénzügyigazgatóságnak Ungvárról Beregszászra való átköltözködésére előirányzott 10.000 ftot a bizottság megszavazta.“ A pénzügyi bizottságnak e jelentése megjelent a fővárosi lapoknak részint okt. 23-iki esti, részint okt. 24 iki reggeli kiadásaiban.“ S azután — hogy minden lehető ellenvetést megcáfoljon — így folytatja: „Azt felelik erre némelyek (a hivatalos lap ugyan nem állítja), hogy a pénzügyi bizottság újból megszavazta a 10.000 irtot, azért, mert az a jelen évben ki nem adatott. „Ezt is elfogadjuk. Legyen úgy. De itt ismét azt kérdezzük a pénzügyminiszertől, honnan és mikén tudta azt a pénzügyi bizottság, hogy ez a 10.000 frt az idén ki nem adatott, miután e körülmény sem a költségvetésben, sem az indokolásban sehol egyetlen szóval sem említtetik föl ? „Az 1872-iki költségvetésbe csak összehasonlítás végett vetettek föl az 1871 iki költségvetés megállapított tételei, minden megjegyzés nélkül, — honnan tudta tehát a pénzügyi bizottság, hogy az 1875-iki kötségvetésnek ott elősorolt tételei közül melyek adattak ki és melyek nem ?“ Valóban igaza van az „Ellenőr“ -nek — a hivatalos lap nem állítja s nem is fogná állítani, hogy a pénzügyi bizottság (ez évben is) megszavazta a 10.000 forintot, s nem azon egyszerű okból, mert a pénzügyi bizottság nemcsak, hogy nem szavazta meg, de nem is tárgyalta az említett 10.000 forint kérdését. Bizonynyal igaz, hogy a pénzügyi bizottság tárgyalásairól a lapokban kiadott jelentésekben benne van az, mit az „Ellenőr“ állít, azt. i.,hogy a p. U. bizottság tárgyalta volna az említett 10.000 frt kérdését, — de ez a közlemény nem való, s minden alapot nélkülöző adat. A pénzügyi bizottság munkálataira nézve a lapok közleményei nemcsak, hogy nem hivatalosak, de még nem is hitelesek; e részben egyetlen hiteles forrás magának a bizottságnak jelentése, — abban pedig a fennirt 10,000 fitos tétel nem foglaltatik. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁS. A KÉPVISELŐHÁZ CCCLXXIII. ÜLÉSE 1871. OCTOBER 31-én délelőtt 10 órakor. Elnök : Somssich Pál. Jegyzők : Bujanovics, Széll, és Jámbor. A kormány részéről jelen vannak : Bittó István és Kerkapoly Károly miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. A mai ülésnek egyetlen tárgya a központi bizottság jelentése. Interpellate. Paulovics István : Következő interpellációt intézi a belügyminiszerhez Újvidék, Zombor és Szabadka városok főispánjának kineveztetésére vonatkozólag : Bár köztudomású dolog, hogy sem a nemzetiségi, sem a municipális törvény nem elégítette ki Magyarország polgárait, akármily nemzetiséghez tartozzanak azok, de kik valódi barátai az alkotányosságnak; miután azonban e törvények a törvényhozó testület vagy inkább annak többsége által hozattak és miután követelik, hogy az állam minden polgára által fentartassanak és tiszteltessenek, úgy vélem, hogy annyival is inkább követelendő a többségtől, hogy azokat önmaga is tisztelje és fentartsa. De ez nem így történt. Legújabb időben történt a főispánok kinevezése az említett városokban. Amint tudva van, ezen városok lakosainak többsége szerb nemzetiségű. A t. ministeriumban ugyan sokáig bíbelődtek avval, hogy ezen városokban, kivált Zomborban, de főkép Újvidéken, ki legyen a főispán; de már jó eleve azon elvben, de ferde elvben állapodtak meg, hogy legyen akárki, csak nem szerb, és csakugyan igy jön, homlokegyenest ellentétben a nemzetiségi törvénynyel. T. hát ! Ezen eljárás által nem csak meg van sértve a törvény, hanem az illető nemzetiség is, pedig minden szükség és alap nélkül, miután Magyarország széles térein bőségben létezik főispáni hely minden polgár számára (Derültség.) Ezen alkalommal méltányos, sőt igazságos lett volna, a nevezett városokat, de főkép Újvidéket és Zombort mint kiválóan szerb jellegű városokat a municipális törvény malasztjainak valamely morzsájával szerencséltetni; avagy a t. ministerium oly politikának hódol, melynélfogva magát feljogosítva érzi a törvényt is megszegni ? De nézetem szerint oly politika rész, és józannak nem nevezhető, sőt kárhoztatandó, mely a pozitív törvény megszegésével arra irányul, hogy az ország polgárait megsértse, ahelyett, hogy feladata szerint arra volna irányulva, azokat lecsillapítani és kielégíteni kiváltkép ott, hol semmi veszély, sőt az országra nézve haszon forog fenn. Azért, t. ház, Újvidék városának közönsége méltán elkeseredettnek érzi magát és méltán nyilatkoztató kielégületlenségét a ministériumnak ezen ügyben hozzá érkezett értesítés irányában, felhíván engem mint képviselőjét ezen érvellenes tényt a törvényhozó testület tudomására hozni és lehető orvoslását keresni. Habár, t. hát, én nem sokat törődöm egy főispánnal és nem irigylem helyzetét, és sem én sem pedig más, kinek az igaz alkotmányosság szívén fekszik, nem fogja pártolni ezen municipális törvényt, hanem inkább kárhoztatni, és annak mielőbbi megbuktatását s megszüntetését kívánni, de miután már ezen intézkedés az országban mint törvény szerepel, úgy gondolom, hogy elsősorban az államhatóságok hivatják azt foganatosítani, de nem egyoldalúlag, hanem a többi államtörvény méltányos tekintetbevételével. Ennélfogva, t. ház, szerencsés vagyok a következő interpellációt a ház asztalára letenni. Interpellare a t. m. kir. belügyminiszer úrhoz. 1. Mi oknál fogva nem hozott indítványba az igen tisztelt belügyministérium Újvidék, Zombor és Szabadka városok főispánja legfelsőbb kineveztetése végett oly egyént, ki a szerb nemzetiséghez tartozik, mely nemzetiség ezen városok lakosai többségét teszi ? 2. Mi elvek, mi törvény által jön vezéreltetve a ministerium ezen inditvány felterjesztésére? 3. Nem találja-e, hogy az által ki van kerülve és meg van szegve az 1868 ki 44. t. ez. 27 § a, és mi által igazolja e törvénytelenességet ? 4. Szándékozik-e lépéseket tenni a törvény pótlólagos teljesítésére, valamint az illető nemzetiség ezen tekintetbeni kielégítésére? Közöltetni fog a belügyministerrel. Kérvények. Bethlen János gr. Benyújtja az erdélyi kir. biztos hivatalához szolgálattétel végett beosztott belügyministeri fogalmazók és segédfogalmazók kérvényét, a ministeri fogalmazói személyzet számára megszavazott 100 frt fizetés felemelésnak rájuk leendő kiterjesztése iránt. A MAI SZENT ÜNNEP MIATT LAPUNK KÖZELEBBI SZÁMA PÉNTEKEN NOVEMBER HÓ 3-ÁN JELENIK MEG.