Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. május (6. évfolyam, 18-21. szám)
1872-05-05 / 18. számú melléklap
Buda-Pest 1872. Vasárnap, május 5. 18-dik szám. A BUDAPESTI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA. Előfizetési Árak : MEGJELENIK HETENKÉNT Egész évre........................................................2 frt 40 ki. EGYES SZÁM ÁGA egyszer. Fél évre .......................................................1 frt 20 kr. 5 kr. Negyed évre .... . . . - Wkr. / -------------------------------------------- --------- ----------------------------------- A földvidelén-, ipar- és kereskedelem ügyi magyar kir. ministeriumnak öt évi működése (1867-től 1872-ig) a minister megbízásából az egyes szakosztályok hivatalos jelentéseinek alapján összeállitá Pestimre, e ministerium államtitkára. (Folytatás.) Eltekintve azonban a lótenyészintézetek nagy pénzértékéül, az azokban meglevő tenyészanyagban oly közgazdasági kincs került a m. kir. földmivelési ministerium korlátlan rendelkezése alá, melyet az országos lótenyésztés felvirágoztatására a lehetőleg legczélszerűbb kezelés által teljesen felhasználni kötelességének tartotta. Ezen kötelesség szülte felelősség érzetében a ministerium azonnal az átvétel után az ország legkitűnőbb szakférfiaiból egy országos központi lótenyész-bizottmányt állított össze, melyet minden, a lótenyészintézetek körében előforduló fontosabb tenyésztési, gazdasági vagy szervezési kérdésben tanácsadó közegként igénybe vesz, hogy így az ügyvezetésnél az egyoldalúság lehetőleg mellőztessék. E bizottmány a pesti lovaregylet három, az országos gazdasági egylet két választott tagjaiból s az ország különböző vidékein lakó hat szakértő tenyésztő gazdából alakult. Tagjai továbbá a ministérium részéről a földmivelési és állategészségügyi osztályok vezetői, a lótenyészintézetek parancsnokai s a ménesbinokok gazdaigazgatói. A lefolyt három év alatt minden lényeges kérdésben esetről-esetre véleményadásra hivatott fel ezen országos bizottmány, s azon kívül minden év october havában az őszi lóversenyek alkalmával teljes ülést tart, melyben az ügyosztály vezetője a lefolyt évben tett intézkedéseket a bizottság bírálata alá bocsátja, s azután a legközelebbi év programmját is bővebb megvitatás végett előterjeszteti. Ezen bizottmány javaslatai vétettek tehát a lefolyt három év alatt is alapul a m. k. álladalmi lótenyészintézetek kezelé-sénél. Ami már most magát a kezelést illeti,, ez az intézetek főrendeltetésének szemmel tartása mellett három ágazatra oszlik, a. m. a) a ménesek főtartására szükséges állambirtokok gazdasági kezelésére, b) a méntelepek kiegészítésére hivatott államménesek tenyésztési kezelésére, és c) az országos lótenyésztés közvetlen felvirágoztatására hivatott álladalmi méntelepek kezelésére. Mielőtt e három külön ágazat szerint részleteztetnék a lefolyt három évi kezelés vázlata, szükségesnek látszik az eddig mindhárom irányban szolgáló kezelési személyzet szervezetét egész általánosságban felemlíteni. Tekintettel azon körülményre, hogy úgy a ménesekben folytatott tenyésztésnél, mint a telepek kezelése és felhasználásánál is a nagyértékű tenyészanyag ellátása és kezelése körül csak a legpontosabb rendtartás és szabatos eljárás mellett lehet az ország érdekeit és vagyonát biztosítottnak tartani, elhatároztatott, hogy — miután hazai népességi viszonyaink mostohasága és cselédrendszerünk hiányossága a nagy kiterjedésű és sok egyén szolgálatát igénybe vevő intézetek kezelő-szükségét mindenkor és minden időre biztosítni alig engedné, a lótenyész- intézetek kezelésére nézve a katonai szervezet továbbra is megtartassák, s miután kiderült az is, hogy a katonai szervezet melletti kezelés — eltekintve a pontosság- és szigorú rendtartástól — a polgári kezelésnél nevezetesen olcsóbb, smert honvédelmi törvényeink a honvédségre kötelezett polgároknak háborún kívül folytonos szolgálatra használását nem engedik, a katonai szervezetre nézve kénytelen volt a ministerium a közös hadseregnek kiegészítő részét képező méneskarnak a magyar területen lévő intézetekben szolgálatot tevő részét igénybe venni, s azért tározája költségére vállalta át az említett méneskar szükségleteinek fedezését. Ezen katonai kar tisztán katonai ügyekre nézve a közös hadügyministériumnak maradt ugyan alárendelve, de műszaki tekintetben, sőt mindazon katonai szolgálati esetekben is, melyek a tenyésztést vagy az intézetek bármily kezelési ügyét érintik, kizárólag a földművelési ministérium rendelkezése alá tartozik, úgy annyira, hogy a személyes kérdéseknél az előléptetési, nyugalmazási, áthelyezési stb kérdések csak ennek beleegyezésével intézhetők el. A tisztán katonai ügyek kezelésével és a ministérium rendeleteinek végrehajtásával a katonai kar felügyelője van megbizva, ki mint, katonai parancsnok egyúttal közvetítő közeg a közös hadügyi s a magyar földmivelési ministérium között. Ő felelős a katonaság közti rend fentartása és a katonaságot illető rendeletek teljesítéséért. a) A ménesgazdaságok kezelése. A ménesgazdaságok az átvételig a ménesekkel egyesítve a ménesparancsnokok felügyeletére s a katonai főfelügyelő igazgatására voltak bizva. Minden gazdaság élén egy gazdasági igazgató állt ugyan, de ez a ménesparancsnoktól függvén s annak mint katonai közeg teljesen alárendelve lévén, szakszempontból sem intézheté önállólag a gazdaság kezelését. Ezen viszony a gazdaságok szakszerű kezelésére bénítólag hatvan, a földmivelési ministérium azt az átvétel után azonnal teljesen megszünteté. A ménesgazdaságok kezelése ugyanis teljesen elválasztatott a ménesek kezelésétől. Minden egyes ménesgazdaság élére egy önálló felelős gazdasági igazgató állíttatott, s úgy ez, mint a hadügyministériumtól átvett többi gazdatiszt polgári tisztviselőként a m. kir. államtisztviselők létszámába lett felvéve; az újonnan alkalmazandó gazdatisztek kinevezésénél pedig azon alapelv fogadtatott el, hogy az álladalmi ménesgazdaságokban jövőre csak oly gazdatisztek alkalmaztatnak, kik valamely gazdasági tanintézeten elméleti szakképzettséget szerezvén, gyakorlati működésüket,gazdasági tudomány mai színvonalát emelhetik. Ily igények mellett a gazdatisztek aránytalan javadalmazását is egyidejűleg a kor igényeihez képest felemelni kellett. A hadügyminiszériumtól 3 év előtt átvett 22 gazdatiszt közül időközben történt halálozások és nyugdíjazások folytán ma már csak 13 van szolgálatban, újonnan kinevezett magyar származású és megfelelő szakképzettséggel bíró gazdatiszt pedig van jelenleg a 30 személyből álló létszámban 17. A ménesgazdaságok cselédsége a lefolyt három év alatt még egészen katonailag volt szervezve s egy külön parancsnok vezénylete alatt minden egyes ménesintézetben az úgynevezett gazdasági osztályt (Oeconomie-Departement) képezte. Ezen katonai osztály létszáma : Kisbéren..................... 276 Bábolnán ....... 190 Mezőhegyesen.......... 606 Összesen 1,072 személyből állott. Figyelembe véve azon körülményt, miszerint az álladalmi méntelepeknek folytonos gyarapítása, azaz a ménlétszámnak fokozatos szaporítása és új telepek felállítása által a rendelkezésre álló katonai legénység is fokozatosan mindinkább igénybe vetteik s igy a katonai méneskarnak jelen létszáma már a legközelebb jövőben sem