Budapesti Közlöny, 1872. június (6. évfolyam, 123-147. szám)

1872-06-01 / 123. szám

Buda-Pest 1872. 123. szám Szombat, junius 1 Smrklesítőbég s Pesten, Kitvmi­ utca, 10-ik szám T. emelet. Csidóhivátal : Pesten, Barátok - tere 7. sz. a. földszint. Ki EJHÁTOK nem küldenek Tisza. Bérmentet­­len levelek cs&k rendet levelesöinktöl fo­gadt&ta&k eL Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt­­ Egész évre.....................12 írt. Félévre ...... 6 „ Negyed évre BUDAPESTI KÖZLÖNY.­H­­IVAT­A­la » 7j A V. Előfizetési Ád­a­m : A „Budapesti Khetriny" melléklapjára külön, postán vagy házdhoz hordva . Egész évre. . . 2 írt. 40 kr Félévre ... 1 „ 20 „ Negyed évre . . . „ 60 . A „Hivat. Értesítő“ egyes száma, főlap nélkül 10 kr. azzal együtt, 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos.„Értesítőben* iktatandó hirdetések dl.tal a hirdetménynyal együtt elő­legesen beküldendők, m­ig pedlig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 ért. éeSO kr. a bélyegért, 100— 200-1? 1 írt, 100—900-ig 3 frt és igy tovább minden lOVRZÓért 1 frttal több. MaUÁNYIRDZTESEKI Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hir­detésért 9 kr. mindért beiktatás­nál. A bélyeg­ dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért A hív­‘•■irdetést igazoló egyes lap ára 10 kr. HIVATALOS RÉSZ. Földmivelés-, ipar- s kereskedelmi mi­niszerem előterjesztésére Kozma Ferencz ministeri osztálytanácsost az állami lóte­nyésztési intézetek körül szerzett érdemei elismeréséül számfeletti ministeri tanácsossá nevezem ki. Kelt Bécsben, 1872. évi május 25. Ferencz József, s. k. Szlávy József, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán, Ratkovics Martin, a verdniki zárda főnökének, az állam és egy­ház körül szerzett érdemei elismeréséül, Ferencz-József-rendem lovagkeresztjét ado­mányozom. Kelt Bécsben, 1872. május 25. Ferencz József, s. k. Báró Wenckheim Béla, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán Piringer András sop­­roni gyármunkásnak, 50 évi hű és fáradha­tatlan szolgálatai elismeréséül az ezüst ér­demkeresztet adományozom. Kelt Schönbrunnban, 1872. évi május hó 20-án.Ferencz József, s. k. Báró Wenckheim Béla, s. k. , császári és Apostoli kir. Felsége é. május hó 10 én Budán kelt legfelsőbb elhatározásával Fliegauf Károly, temesvári építőmester­ és épí­tésznek, az épitészeti szakmában tett kiváló szol­gálatai elismeréséül a Ferencz József rend lovag­keresztjét legkegyelmesebben adományozni mél­­tóztatott. Ő cs. és Apostoli kir. Felsége május 22-töl kelt legfelsőbb kézirattal báró Petz Antal cs. k. ellen admirálnak, mint az I. oszt. vaskoronarend lovagjá­nak, a rendszabályai értelmében, a titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen legkegyelmesebben ado­mányozni méltóztatott. A közös külü­gyminiszer a konstantinápolyi nagy­követségnél alkalmazott báró Gödel-Lannoy Emil consuli növendéket, a nevezett nagy­követ­ségnél tolmács­segéddé nevezte ki. A kir. igazságügyminister a szeniczi törvény­székhez Írnoknak Rajcsányi Ferencz volt megyei esküdtet nevezte ki. A kir. igazságügyminister a székes­fehérvári törvényszékhez Írnoknak Horváth István törvény­­széki dirnokot nevezte ki. A kir. igazságügyminiszer a nagyszombati kir.. törvényszékhez segédtelekköny­vvezetőnek Benn­­ Béla nagy­szombati járásbirósági írnokot, ugyan­oda Írnoknak pedig Becskerék Gusztáv volt bars megyei törvényszéki kiadót nevezte ki. A kir. igazságü­gyminister a zsolnai járásbíró­ság mellé Martincsek Ferenczet, a vágbeszterczei járásbíróság mellé pedig Benyovszky Lászlót ne­vezte ki bírósági végrehajtóknak. A kir. igazságügyminister a soproni járásbíró­ság mellé birósági végrehajtónak Komjáthy János sopronmegyei volt esküdtet nevezte ki. A kir. igazságügyminister a pápai törvényszék­hez írnoknak: Garay János törvény­széki dijno­kot, és Czink Vidor, magán jogtanulót,­­ továb­bá a devecseri járásbírósághoz írnoknak: Tauffel Mihály törvényszéki dijnokot nevezte ki. A kir. igazságügyminister az alsó-kubini tör­vényszék mellé végrehajtónak Reviczky Matajecz Jánost nevezte ki. A kir. igazságügyminister a liptó-szent-miklósi törvényszék mellé bírósági végrehajtónak Platthy Imre ügyvédet nevezte ki. A kir igazságü­gyminister Horváth János deve­­cseri kir. járásbirósági végrehajtóin pápai járás­bírósághoz helyezte át. A m. kir. pénzügyminister Végh Sámuel fogal­­m­azó bijnokot és Kovács Gyula továmhivatali se- s­gédtisztet a vezetése alatti ministeriumhoz fogal­­­­mazósegédekké nevezte ki. A vallás- és közoktatási m. kir. minister Szpit­­kovszky Florist és Dvihally Emi­l, trsztenai kath. gymnasiumi helyettes tanárokat, ugyanoda rendes tanárokká nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister dr. Wachtel Aurél és Czeha Károly fogalmazósegédeket a nevezett ministeriumhoz fogalmazókká nevezte ki. A földme­velés-, ipar- és kereskedelemügyi mi­nister Biringer Jenő fogalmazó gyakornokot se­­segéd-fogalmazóvá nevezte ki. A fiumei és magyar-horvát tengerparti királyi kormányzó mint a tengerészeti hatóság elnöke, a magyar horvát tengerpart révhivatalaihoz, Belien Antal révsegédet, Cosmini Antal révküldöttségi főnököt és Sladovich Sámuel révsegédet révalkapitányokká, továbbá Cosmini Ferencz és Duimich András ellenőri Írnokokat első osztá­lyú révbiztosokká, Begna Károly ellenőrző Írnokot, Rogi­ Balázs és Simát Tamás révü­gynököket, másod osztályú révbiztosokká, végre Cattaro Antal, Milosevich Balázs révügynököket és Alaurich Ferencz helyettes révügynököt, har­mad osztályú révbiztosokká nevezte ki. Máltás Miksa sz. állománya honvéd gyalog, hadnagy a m. kir. honvédségben viselt tiszti rang­járól és eziméről önként leköszönvén, lemondása a honvédelmi ministérium által elfogadtatott. A „kun-szent-mártoni népbank“ mint önse­gélyző egyletből átalakult „Kun-szent­mártoni ta­karékpénztár“ alapszabályai és átmeneti intézke­dései a földművelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerium által a törvényes bemutatási záradék­kal elláttattak. Birtokrendezési előírás az ország erdélyi RÉSZÉBEN. A birtokrendezési ügyek közül az ország erdé­lyi részében követendő eljárás tekintetében, az 1871. Lill. t. ez. 80. §, s az LV. t. ez. 24. § a ál­tal adott felhatalmazás alapján rendelem, mint következik : I. Fejezet: Általános határozatok.­­ §. Az ugyanazon egy határra vonatkozó összes birtokszabályozási kérdések, ideértve a tagosítást, az irtványok, bérföldek, foglalások stb. iránti kér­déseket is, egy keresetlevélbe foglalandók, úgy hogy a czélba vett birtokszabályozási műveletek, melyeknek keresztülvitelére a segédadatok szük­ségeltetnek, már az első keresetlevélben egyen­­ként megneveztessenek; a segédadatok beérkezte utáni érdemleges keresetlevélben pedig mindenik egyes kérelem külön-külön pontban adassék elő. 2. §. Az erdő, legelő és nádas elkülönítése iránti pert köteles a vett földesur 1873. évi január l-ső napjáig megindítani, a­mi ma nem történnék meg, köteles a törvényszék, legfelebb egy hó alatt a határidő eltelte után, a pert a mulasztó földesur költségére egy e czélra kinevezendő gondnok ál­tal folyamatba tétetni. Azon perek, melyek az úrbéri birtokszabályo­zás körüli eljárás tárgyában 1868-dik évi October 12-kén kiadott utasítás 5-dik §. értelmében a tör­vényszék által kinevezett gondnok által indíttat­tak meg — a mennyiben az, a kinek részére a gondnok kineveztetett, a pernek saját maga vagy képviselője általi folytatása iránt nem intézkedett, továbbra is a kinevezett gondnok által folyta­­tandók. Szabadságában áll egyébiránt a félnek a per vezetését annak további folyamában is átvállalni, azonban a gondnok által eszközlött cselekmények hatálya ez által nem érintetik. 3. §. Oly városban, melyben volt úrbéresek és szabad föld birtokosai vegyesen bírnak ingatlan vagyont, úgyszintén a szabad községekben, ha sem a volt földesúr nem mond le nádas-, legelő- és er­­dőilletményéről, sem a volt földesur, és úrbéresek közötti birtokrendezés nem eszközöltethetik együt­tesen és egyszerre a községi összes birtokrende­zéssel , köteles a földesur volt úrbéresei ellen az erdő, legelő és nádas elkülönzése iránti pert a községi birtokrendezésnek bevégzésétől számított egy év alatt a fennebbi 2. §. értelmében megin­dítani. 4. §. A tagosítást a földesur vagy a volt uri­é­­resek bármelyike kérheti, s az mindig elrende­lendő, ha a tagosítást kívánók birtoka együttvéve a tagosítandó határ területének legalább egy har­mad részét képezi. Ezen egy harmad rész kiszámításánál a községi vagyonhoz tartozó birtok, valamint az egyház, iskola, kórház, közalapítványok s a közjogi tes­tületek/1­871. LV. t. sz. 19. §a­ közintézetek bir­toka a tagosítást kívánók birtokához számítandó. 5. §. A tagosítás mindenik határra nézve külön eszközlendő és ennek folytán senki sem kötelez-

Next