Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. szeptember (6. évfolyam, 35-39. szám)

1872-09-01 / 35. számú melléklap

1872. Buda-Pest 35-dik szám. Vasárnap, September 1. A BUDAPESTI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJ­A. Előfizetési árak: E­GYES SZÁM ÁLA egyszer. Fál évre negyed évre . — 80 kr. 5 kr. MEGJELENIK HETENKÉNT Egész évre . . Debreczen sz. k. város ható­sági szervezete 1872. (Folytatás.) A közlevéltár. A közlevéltáratok és segéde kezelése alatt áll. A közlevéltárnok felelősség alatt őrzi a levéltárt; az eredeti okmányokat csak tiszt­viselőknek adhatja ki, és pedig csak bizo­nyos határidőig, 8 térítvény mellett, hiteles másolatokat kiszolgáltat, a levéltárrende­zés egyik tényezője a régibb iratokra néz­ve, az újabbakat pedig tartozik úgy kezel­ni, hogy a kiadott utasítás szerint a rende­zett levéltárba beilleszthetők legyenek, az előiratokat idejében kiszolgáltatja, s azok visszakerüléséről, beosztásáról gondoskodik. A közlevéltár a főjegyző, illetőleg a le­véltárrendezésre felügyelő bizottmány fel­ügyelete alatt áll. Az erdészeti személyzet. Áll az erdőmesterből, négy erdészből, egy gyakornokból, 42 erdővédből. Az erdészeti személyzet, a tanács ellen­őrzése mellett, az erdőmester rendelkezése alatt áll, úgy az erdőkezelés, mint erdő­rendőrség tekintetében. Egyébiránt az erdészeti személyzet ál­landósítása kimondatik ugyan,de a mellett a hanyag és lelkiismeretlen kezelés, vagy képesség­hiány miatti elmozdítás fentar­­tatik. Az erdőmester és az erdőszék közt az erdők a kezelésre és felügyeletre nézve a tanács által oszlatnak fel, az erdészeti sze­mélyzet meghallgatásával. Az erdőségek kezelését illető fontosabb ügyekben az erdőmester, illetőleg az ösz­­szes erdészeti személyzet véleménye ki­veendő. Az erdőmester rendelkezik a többi er­­dészszel, a megállapítandó hatáskörben. Átalában az erdőmester felügyelete ki­terjed a városi összes erdőségre, erdei te­rületekre, csőszházakra, nyilvános séta- s befásított terekre, az országutak mellett levő fákra, az erdőségi határdombokra, utakra, hidakra; a vadászati tilalom fentar­­tás­át eszközli, az e tekintetben felmerülő erdei s mezőrendőri kihágásokat bejelenti. Az erdők fentartása, gyarapítása, a puszta területek beültetése tárgyában ja­vaslatokat terjeszt be a tanácshoz, s ha azok elfogadtatnak, úgy a közgyűlés­i ta­nács egyéb megbízásait illetőleg is, azok végrehajtását a gazdászati tanácsnok ellen­őrzése mellett eszközli. Az erdőmester a tanácsban, meghívásra, megjelenni köteles, s a gazdasági bizott­mány rendes tagja. A külrendőrség kezelésében az erdészeti személyzet a kapitányi hivatalnak segéd­kezet nyújtani köteles. További utasításait az erdészeti személy­zet a tanácstól, illetőleg a közgyűléstől veszi. Egészségügyi személyzet. Áll egy fő-, 1 kórházi orvosból, a kór­házi gondnokból, 2 állatorvosból, 1 bábá­ból, 4 betegápolóból, 1 kórházi szolgából. A hivatalos teendőket az alább jegyzett felosztás szerint teljesítik: 1. A főorvos az egészségügyre vonat­kozó minden mozzanatra felügyel, figye­lemmel kíséri a városban keletkezett beteg­ségeket, járványokat, s azokról havi és évi kimutatást terjeszt elő, megfigyeli a kór­anyag fejlődésére s terjedésére kedvező kö­rülményeket, s azoknak elhárítása iránt egészségügyi javaslatokat terjeszt idősza­­konként a végrehajtással megbízott hiva­talnokokhoz. Az aggottak, munkatehetetlenek menhá­­zában ápoltakat orvosi felügyelet alatt tartja. A város és egyházak által segélyzett ár­vákat, a város szolgálatában lévő cselédő­i­séget szükség esetében orvosolja. Az évi rendes és a pótsorozásoknál mű­ködni köteles. A helybeli gyógyszertárak rendes keze­lése felett őrködik, azokat évenként, fel­sőbb rendelet értelmében vizsgálat alá ve­szi, a közintézetek számára kiszolgáltatott gyógyszerek árjegyzékét felülvizsgálja. A fegyenczek feletti felügyeletet egész­ségi szempontból teljesíti. 2. A kórházi orvos a közkórház kezelé­sét vezeti és rendezi; a városi árvákat, sze­gényeket és cselédséget szükség esetén or­vosolja, a főorvos akadályoztatása eseté­ben annak helyettesítője. 3. A két alorvos közül az egyik a fe­­gyenczeket naponta ellátja a szükséges or­vosi segélylyel, míg a második a közkór­háznál működik. A védhimlőoltást, a halottvizsgálást tel­jesíteni, és a haláleseteket bejelenteni mind­ketten kötelesek. Meg vannak bízva, hogy a hozzájuk fo­lyamodott árvákat, szegényeket és városi cselédeket orvosi segélylyel ellássák. 4. Az állatorvosok közül egyik márczius 1-től november 1-ig a hortobágyi pusztán tartozik lakni, s az állatok egészségi álla­pota felett a szabályrendeletek értelmében őrködni; a második ugyanerre van meg­­bízva a város területén ; e mellett naponta vizsgálja a levágandó marhák egészségi ál­lapotát, és a vaspályán szállítandó marhá­kat ; a hetivásárokon jelen lenni köteles. A város tulajdonához tartozó állatok or­voslását mindkettő tartozik teljesíteni. Városgazdák, építtető biztos, szertárnok, cserép- és téglame­der. A tanács hatósága alatt állanak. Munkakörük az eddiginél czélszerűbb berendezést igényelvén, a tanács által fog külön utasításban szabályoztatni. Az általános iktató­­s kiadóhivatalok és az iroda. A főjegyző felügyelete alatt állanak. Az iktatókönyvet az iktató vezeti, a meg­állapítandó rovatok szerint. Az iktató tartozik: ünnep- és vasárna­pokon délelőtt 11 órától 12-ig, a többi na­pon délelőtt 9 órától 12-ig, délután 3 órá­tól 5-ig a beadványokat átvenni, rövid, de a lényeges pontokat magában foglaló kivo­natban, folyó­számok alatt beiktatni, az iktatókönyvben az ügydarabok számát a beadványon s mellékleten is feljegyezni, az előző számokat kikeresni, s a beadvá­nyon kívül megjelölni, az előiratokkal fel­szereltetni a beadványokat, és azokat dél­után 6 óráig az iktatókönyvvel együtt a polgármesterhez felvinni. Az iktatóköny­vet mindennap lezárni köteles. Az elintézett ügyek elintézési számát és napját az iktatókönyv illető rovatában tisztán feljegyezni. Az oly beadványokon, melyek mellé pénz és pénzérték is csatoltatik, tarto­zik az iktató annak minőségét és mennyisé­gét feljegyezni, s a polgármesterhez, ille­tőleg főjegyzőhöz, a rendes órát nem várva felvinni, hogy azok azonnal beutalványoz­­hatók, illetőleg letéteményezhetők legyenek. A kiadó tartozik a kiadványozás végett átadott iratok átvételét elismerni, s a kiad­mányozást pontosan idejében teljesíteni. A kiadó következő könyveket tartozik vezetni: A kiadó-,levéltározási-, kézbesítési-, ügy­hátrány-, posta- és pénzküldemény- köny­veket. Az elküldés végett hozzá utasított pénzt és pénzértéket haladék nélkül illető helyé­re küldeni, azokról térítvény­t venni, a pénz­könyvbe a küldemény minőségét és meny­­nyiségét bejegyezni, a pénzküldemények­­ről a revények eredetijét az illető ügyira­tokhoz csatolni s a pénzkönyvet minden héten a polgármesterhez, illetőleg a főjegy-

Next