Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. december (6. évfolyam, 48-51. szám)

1872-12-01 / 48. számú melléklap

1872. Buda-Pest 48-dik szám. Vasárnap, december 1. A BUDAPESTI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJ­A. MEGJELENIK HETENKÉNT egyszer. Előfizetési érák: Egytt évr­e...................................................... Fél évre...................................................... Negyed évre .... . . . 2 frt 40 kr. 1 írt 20 kr. 1 50 kr. KOTKA SZÁM­ÁRA 5 kr. Előterjesztés a vallás- és közoktatási magy. kir. minister­­ium 1813. évi költségvetéséhez. (Folytatás és vége.) h) Pályadijazások. Mi sem hat az ifjú­ságnál a kötelesszervnél fokozottabb tevé­kenység kifejtésére, mint a versenynek kellő eszközökkel való ébresztése. E végre min­den jól berendezett tanintézetnél évente a legkitűnőbbeknek, vagyoni állapotukra való tekintet nélkül, díjak osztatnak ki. E czélra 300 főt irányoztatott elő, 4 első és 4 másodrendű pályadíjra addig is, míg idővel az ügyre nézve érdeklődő maecé­­nások által ilynemű alapítványok fognak keletkezni.­­) Az oktatási szükségletre, sík és dom­­bor rajzmintákra, könyvekre és élőminták díjazására a tavalinál 1.000 írttal több vétetett fel. Az iskola felszerelése csak fo­­konkint eszközöltethetvén s rajzminták és művésziesen illustrált könyvek drágák lé­vén, a többlet ezen tételnél annál mellőz­­hetlenebbnek mutatkozik, mert a láto­gatók fokozatos szaporodásával több minta használtaik fel. Ehez járul, hogy a fősz­­öntvények törékeny volta miatt ki nem kerülhető, hogy azokban soha kár ne essék, mely esetben ujjakkal kell a törte­ket pótolni. A­mi az élő mintákat illeti, az emberi test lévén minden sikeres művé­szeti tanulmány alapja, ily minták haszná­lata mellőzhetlen, de Pesten, hol még a mintaállásból élő egyének gyérek, aránylag drágák is. Az 500 frtnyi díj egyébiránt csak a mellőzhetlen szükséglethez képest fog felhasználtatni. k) Az esti tanfolyam látogatottsága, egy fametszeti tanfolyam berendezése, és az elemi (gyakorló) népiskola megnyitása az iskola helyiségeinek tágítását mellőzhet­­lenné téve. E végre azon házban, hol a rajztanárképezde jelenleg létezik,a 2-ik eme­letben több alkalmas helyiség kibérlése vált szükségessé, mi­által az 18­72-ki ebbeli előirányzat irányában 3.710 frtnyi több­költség mutatkozik. Ezen tágítás az isko­lára nézve mindaddig életkérdés, míg számára építendő nagyobbszerű épületben nem fog elhelyeztethetni.­­) A hivatali, irodai s házi szükségletek­­nek 500 írttal való felemelése az intézet tágításának következménye, megjegyez­tetvén, hogy a 600 frtnyi irodai átalány­ból az írnokot időről időre pótló dijnak fizettetik. m) Magyar nyelven irt művészeti táv­lattan maiglan sem létezvén, s kelendősége szűk körre lévén szorítva, alig várható, hogy magán­vállalkozó nemcsak a kiadási költséget viselje, de a szerzőt dijazza is; ily munka pedig úgy a rajztanárképezdében mint minden más nagyobb rajziskolában érezhetőn nélkülöztetvén, a húsz évre szá­­mitott, ivenkint 40 fttal dij­azandó mun­kára 800 frt irányoztatott elő. n) Az uj helyiségeknek a rajziskola czéljára való átalakítására, állványok, rajz­asztalok, polczok, szekrények, székek sat. beszerzésére 4.000 főt irányoztatott elő. Ezen felszerelések pontos s szilárd munkát igényelvén, rendszerint drágák s a szoká­sos árlejtési után czélszerűen, és mi fő, a kellő tartósságra számítva elő nem állítha­tók. Az előirányzott költség a szükséglet­hez képest fog felhasználtatni és az igazga­tóság annak idején utasittatni, hogy a le­hető legszigorúbb takarékossággal járjon el, mi mellett ezen összegnek némi, bár számokban egyelőre meg nem határozható része meg fog takarittathatni. Nagyszebeni jog­akadémia. Ezen intézetnél az 1872. évi költséghez képest................................1,100 frtnyi többlet mutatkozik. Pótlékok czimén a tanári testületben történt változásnál s azon körülménynél fogva, mert a tanári személyzet nyilván­tartása folytán azokról, kik az 1873. év fo­lyamán pótlékok élvezetébe lépnek, már gondoskodva van, s ennél fogva az év­közben esedékessé vált pótlékok külön fel­vétele nem szükséges — az 1873-ik évben csak 1,420 frt szükségeltetik, tehát 400 frttal kevesebb mint az 187­2-ik évben, míg ellenben lakbérek czimén az 1872-ik évben 1200 frt, 1873-ban pedig 1,700 frt lévén felvéve, a többlet 500 frtot tesz, mi­vel az államhivatalnokok már általában meghatározott lakbér-illetményekkel van­nak ellátva, s egyedül a jogakadémiai és középtanodai tanárok voltak e tekintetben csak fizetésük 10%-ára szorítva, mely, te­kintve a mindenhol nagy mérvben emelke­dett házbéreket, már közelítőleg sem fe­lelt meg a szükségletnek, — ennek czéljá­­ból mellőzhetlennek tartottam az igazgató lakbérét 300 írttal s a tanárokét 200 frttal venni fel. Minthogy végre a jogakadémiák, s a kolozsvári orvos-sebészeti intézet számára 1872. évre helyettesítésekre, rendkívüli jutalmakra, segélyezésekre és egyéb eset­leges kiadásokra 2.500 frt volt felvéve, — a kolozsvári egyetem felállítása által azon­ban a kolozsvári jogakadémia, s orvos-se­bészeti intézet megszűnik, csak a nagysze­beni jogakadémia e nemű szükségletéről kell gondoskodni, mely czélra aránylag az 1872-ik évi összeghez 1.000 frt vétetett fel. Középtanodák. A középtanodáknál az 1872-iki előirány­zathoz képest .... 185.994 frtnyi költség-többlet mutatkozik. Mig ugyanis e czélra 1872-ben 259.107 ft vétetett fel, 1873- ban a költség 445.101 frtra emelkedett. A fent ki­mutatott többletből 94.147 ft a gym­­nasiumokra, 91.847 pedig a reáliskolák­ra esik. Az 187­2-ik évi költségvetés tárgyalása alkalmával a budapesti középtanodai ta­nárok folyamodása következtében utasít­­tatott a ministerium, hogy a középtanodai tanárok fizetésének felemelése iránt ter­jesszen elő az 1873-ik évi költségvetés al­kalmával javaslatot. Ezen meghagyást úgy értelmezvén, hogy a fizetés-felemelés ne csak a kincs­tári alapból, hanem a tanulmányi alapból díjazott, állami hivatalnoki minőséggel bíró tanárokra is kiterj­esztendő, és­pedig annyival inkább, mivel ezen meghagyás legnagyobbrészt a tanulmányi alapból dí­jazott tanárok kérelmére keletkezett, és mivel különben megesett volna az, hogy míg a kisebb jelentőségű, az államkincs­tárból fentartott losonczi,kaposvári stb.gym­­nasiumok tanárai fizetési­ javításban része­sültek volna, a tanulmányi alapból­ fentar­tott, nagyobb fontosságú buda­pesti gym­­nasiumok tanárai kisebb fizetésükben meg­maradni kény­teleníttettek volna azért, mert a szerfelett igénybe vett tanulmányi alap — ha kiadásain egyébként nem könnyit­­tetik — a fizetés-javtást el nem bírja, — a budai kir. egyetemi gymnasiumot, mely, mint hajdan az egyetem kiegészítő része, az egyetemi alapból tartatott fenn, s a pesti gymnasiumot, mely az ötvenes évek­ben lett a tanulmányi alap terhére felál­lítva, a­nélkül, hogy egy krajczárnyi ala­pítványa lenne ez alapban, innen kivettem, s az állami költségvetésbe vettem fel, hogy ezáltal a tanulmányi alap kiadásai keves­­bíztetvén, az innen díjazott középtanodai tanárok fizetését az országgyűlés határo­zata folytán javítani lehessen. A­mi e fizetés-javítást illeti, azt ugyan nagyobb mérvben kívántam és pedig leg­inkább az­által eszközölni, hogy az évötö­­dös pótlék ne 100, hanem 200 frttal sza­­bassék meg, a fizetés az ajánlottnál 100 frttal több legyen, és szálláspénz fejében 48

Next