Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. december (6. évfolyam, 48-51. szám)
1872-12-01 / 48. számú melléklap
1872. Buda-Pest 48-dik szám. Vasárnap, december 1. A BUDAPESTI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA. MEGJELENIK HETENKÉNT egyszer. Előfizetési érák: Egytt évre...................................................... Fél évre...................................................... Negyed évre .... . . . 2 frt 40 kr. 1 írt 20 kr. 1 50 kr. KOTKA SZÁMÁRA 5 kr. Előterjesztés a vallás- és közoktatási magy. kir. ministerium 1813. évi költségvetéséhez. (Folytatás és vége.) h) Pályadijazások. Mi sem hat az ifjúságnál a kötelesszervnél fokozottabb tevékenység kifejtésére, mint a versenynek kellő eszközökkel való ébresztése. E végre minden jól berendezett tanintézetnél évente a legkitűnőbbeknek, vagyoni állapotukra való tekintet nélkül, díjak osztatnak ki. E czélra 300 főt irányoztatott elő, 4 első és 4 másodrendű pályadíjra addig is, míg idővel az ügyre nézve érdeklődő maecénások által ilynemű alapítványok fognak keletkezni.) Az oktatási szükségletre, sík és dombor rajzmintákra, könyvekre és élőminták díjazására a tavalinál 1.000 írttal több vétetett fel. Az iskola felszerelése csak fokonkint eszközöltethetvén s rajzminták és művésziesen illustrált könyvek drágák lévén, a többlet ezen tételnél annál mellőzhetlenebbnek mutatkozik, mert a látogatók fokozatos szaporodásával több minta használtaik fel. Ehez járul, hogy a főszöntvények törékeny volta miatt ki nem kerülhető, hogy azokban soha kár ne essék, mely esetben ujjakkal kell a törteket pótolni. Ami az élő mintákat illeti, az emberi test lévén minden sikeres művészeti tanulmány alapja, ily minták használata mellőzhetlen, de Pesten, hol még a mintaállásból élő egyének gyérek, aránylag drágák is. Az 500 frtnyi díj egyébiránt csak a mellőzhetlen szükséglethez képest fog felhasználtatni. k) Az esti tanfolyam látogatottsága, egy fametszeti tanfolyam berendezése, és az elemi (gyakorló) népiskola megnyitása az iskola helyiségeinek tágítását mellőzhetlenné téve. E végre azon házban, hol a rajztanárképezde jelenleg létezik,a 2-ik emeletben több alkalmas helyiség kibérlése vált szükségessé, miáltal az 1872-ki ebbeli előirányzat irányában 3.710 frtnyi többköltség mutatkozik. Ezen tágítás az iskolára nézve mindaddig életkérdés, míg számára építendő nagyobbszerű épületben nem fog elhelyeztethetni.) A hivatali, irodai s házi szükségleteknek 500 írttal való felemelése az intézet tágításának következménye, megjegyeztetvén, hogy a 600 frtnyi irodai átalányból az írnokot időről időre pótló dijnak fizettetik. m) Magyar nyelven irt művészeti távlattan maiglan sem létezvén, s kelendősége szűk körre lévén szorítva, alig várható, hogy magánvállalkozó nemcsak a kiadási költséget viselje, de a szerzőt dijazza is; ily munka pedig úgy a rajztanárképezdében mint minden más nagyobb rajziskolában érezhetőn nélkülöztetvén, a húsz évre számitott, ivenkint 40 fttal dijazandó munkára 800 frt irányoztatott elő. n) Az uj helyiségeknek a rajziskola czéljára való átalakítására, állványok, rajzasztalok, polczok, szekrények, székek sat. beszerzésére 4.000 főt irányoztatott elő. Ezen felszerelések pontos s szilárd munkát igényelvén, rendszerint drágák s a szokásos árlejtési után czélszerűen, és mi fő, a kellő tartósságra számítva elő nem állíthatók. Az előirányzott költség a szükséglethez képest fog felhasználtatni és az igazgatóság annak idején utasittatni, hogy a lehető legszigorúbb takarékossággal járjon el, mi mellett ezen összegnek némi, bár számokban egyelőre meg nem határozható része meg fog takarittathatni. Nagyszebeni jogakadémia. Ezen intézetnél az 1872. évi költséghez képest................................1,100 frtnyi többlet mutatkozik. Pótlékok czimén a tanári testületben történt változásnál s azon körülménynél fogva, mert a tanári személyzet nyilvántartása folytán azokról, kik az 1873. év folyamán pótlékok élvezetébe lépnek, már gondoskodva van, s ennél fogva az évközben esedékessé vált pótlékok külön felvétele nem szükséges — az 1873-ik évben csak 1,420 frt szükségeltetik, tehát 400 frttal kevesebb mint az 1872-ik évben, míg ellenben lakbérek czimén az 1872-ik évben 1200 frt, 1873-ban pedig 1,700 frt lévén felvéve, a többlet 500 frtot tesz, mivel az államhivatalnokok már általában meghatározott lakbér-illetményekkel vannak ellátva, s egyedül a jogakadémiai és középtanodai tanárok voltak e tekintetben csak fizetésük 10%-ára szorítva, mely, tekintve a mindenhol nagy mérvben emelkedett házbéreket, már közelítőleg sem felelt meg a szükségletnek, — ennek czéljából mellőzhetlennek tartottam az igazgató lakbérét 300 írttal s a tanárokét 200 frttal venni fel. Minthogy végre a jogakadémiák, s a kolozsvári orvos-sebészeti intézet számára 1872. évre helyettesítésekre, rendkívüli jutalmakra, segélyezésekre és egyéb esetleges kiadásokra 2.500 frt volt felvéve, — a kolozsvári egyetem felállítása által azonban a kolozsvári jogakadémia, s orvos-sebészeti intézet megszűnik, csak a nagyszebeni jogakadémia e nemű szükségletéről kell gondoskodni, mely czélra aránylag az 1872-ik évi összeghez 1.000 frt vétetett fel. Középtanodák. A középtanodáknál az 1872-iki előirányzathoz képest .... 185.994 frtnyi költség-többlet mutatkozik. Mig ugyanis e czélra 1872-ben 259.107 ft vétetett fel, 1873- ban a költség 445.101 frtra emelkedett. A fent kimutatott többletből 94.147 ft a gymnasiumokra, 91.847 pedig a reáliskolákra esik. Az 1872-ik évi költségvetés tárgyalása alkalmával a budapesti középtanodai tanárok folyamodása következtében utasíttatott a ministerium, hogy a középtanodai tanárok fizetésének felemelése iránt terjesszen elő az 1873-ik évi költségvetés alkalmával javaslatot. Ezen meghagyást úgy értelmezvén, hogy a fizetés-felemelés ne csak a kincstári alapból, hanem a tanulmányi alapból díjazott, állami hivatalnoki minőséggel bíró tanárokra is kiterjesztendő, éspedig annyival inkább, mivel ezen meghagyás legnagyobbrészt a tanulmányi alapból díjazott tanárok kérelmére keletkezett, és mivel különben megesett volna az, hogy míg a kisebb jelentőségű, az államkincstárból fentartott losonczi,kaposvári stb.gymnasiumok tanárai fizetési javításban részesültek volna, a tanulmányi alapból fentartott, nagyobb fontosságú budapesti gymnasiumok tanárai kisebb fizetésükben megmaradni kényteleníttettek volna azért, mert a szerfelett igénybe vett tanulmányi alap — ha kiadásain egyébként nem könnyittetik — a fizetés-javtást el nem bírja, — a budai kir. egyetemi gymnasiumot, mely, mint hajdan az egyetem kiegészítő része, az egyetemi alapból tartatott fenn, s a pesti gymnasiumot, mely az ötvenes években lett a tanulmányi alap terhére felállítva, anélkül, hogy egy krajczárnyi alapítványa lenne ez alapban, innen kivettem, s az állami költségvetésbe vettem fel, hogy ezáltal a tanulmányi alap kiadásai kevesbíztetvén, az innen díjazott középtanodai tanárok fizetését az országgyűlés határozata folytán javítani lehessen. Ami e fizetés-javítást illeti, azt ugyan nagyobb mérvben kívántam és pedig leginkább azáltal eszközölni, hogy az évötödös pótlék ne 100, hanem 200 frttal szabassék meg, a fizetés az ajánlottnál 100 frttal több legyen, és szálláspénz fejében 48