Budapesti Közlöny, 1873. április (7. évfolyam, 75-99. szám)

1873-04-01 / 75. szám

Budapest 1873. Kedd, április 1. 75. szám HIVATALOS LAP. RmxifxTolla : Partra, krtram-ntex» 10-ik Mám L­amelet Kiadó-hitatal . Partén, baritok-tere 7. u. s. fBldsnst. N.pmktttf poiUl i.ttkSMéMel nfj h.íyban hitt« hordr.­­ «úttlappal eorttti Égése évre ( 18 frt. Félévre ...... I . Negyedévre .... S . ELÖnitTrai Ásás : A .Bnd.pa.tl Kttlisy* m­.nttl.pltr» kftlSe , poftte »Mz hitt«. hordr. : Égése évre. . . « frt 40 kr. Félévre ... 1 . 80 . Negyedévre . .­­ . 80 . A .Hivat. Érte eitt* egye» száma fSUp nélkül 10 kr., aesal együtt 80 kr. Hivatalos Hm­ rr*sss: A­UT.Ule.,ár«e«tti‘,-h‘m iktaund* hirdetett dijai » Uu-Ga,areayey«i eeydu ilii^rrM bekdldsadok, méf pedig: 100 tecig vyiMH hirdeitt­­.rt 1 frt. ca 50 kr.­» bdlyegdrt, 100 - 100-1* 3 frt, 200—100-1* 3 frt • • igr fn féli, ml..« 100—Mr. 1 frttal t&Ob. A hivatalos hirdetést 1 gr esőid egyes lap­­ra 10 kr._____ Kismaron nem klU.Kuk -■-----MranMt­lon Imtok Mk noKle. ImioSfaiktSl bt-Jlll IHl III ]í #4 Magánhirdetések; Egyh&sÁbos petit wer hirdetésért 19 krM kételer­ 16 kr és többeBBK­ hirietésért 13 kr­­minden beiktatásnál. A bélyer dij külön minden beiktatás után 30 kr. ossz. ért. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyetér­téssel a következő törvényczikket terjesz­tették szentesítés végett Felségünk elé. TÖRVÉNYCZIKK az 1873-ik év első negyedében viselendő közter­hekről és fedezendő államkiadásokról szóló 1872-ik évi XXXI. törvényczikk hatályának 1873. évi ápril hó 30 dik napjáig kiterjesztése iránt. (Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1873. martius 3­1-én.) 1. §. Az 1873-ik év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő államkiadásokról szóló 1872. évi XXXI. törvényczikk hatálya 1873. évi april havának 30-dik napjáig kiterjesztetik. 2. §. Ezen törvény érvénye az 1873. évi államkölt­ségvetésről szóló törvény kihirdetése napján meg­szűnik. 3. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügy­­miniszer bizatik meg. Mi ezen törvényczikket s mindazt, ami abban foglaltatik, összesen és egyenként helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesit­jük, s mind magunk megtartjuk, mind más hiveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezer nyolczszáz hetven­­harmadik évi mártius hó harminczadikán. (P. H.) Ferencz József, s. k. Szláty József, s. k. Magyar belügyminiszerem előterjeszté­sére báró Orczy Bódogot a nemzeti szín­házi igazgatói állástól — saját kérelmére — buzgó szolgálatai elismerése mellett, kegyelemben felmentem. Kelt Bécsben, 1873. évi mart. hó 24-én. Ferencz József, s. k. Gr. Szapáry Gyula, s. k. RENDELET a horvát-szlavon határőrvidéki nagy f°aeladásokból befolyó, s határőrvidéki beruházásokra szánt jö­vedelmek ideiglenes elhelyezése iránt. 1. A bródi és péterváradi határőrezred terüle­tén történt nagy faeladásokból befolyó pénzek mindaddig, míg beruházásokra nem szükségeltet­nek, gyümölcsözően elhelyezendők. 2. Ezen elhelyezés lombard (zálogkölcsön) üz­let útján, a zálogba adott értékpapírok letétemé­­nyezése mellett eszközlendő. 3. Zálogul csak oly értékpapírok fogadhatók el, melyek a bécsi és budapesti tőzsdén jegyeztetnek, és jelentékeny félbeszakítás nélkül tényleg árul­tatnak, oly módon, hogy azoknak koronkénti tőzs­dei eladási ára nehézség nélkül megállapítható. 4. Az adandó zálogos kölcsön legkisebb összege 50.000 írtban, a kölcsönök időtartama 1—3 hóban állapittatik meg. A kamatlábra nézve mindenkor az osztr. szab. nemzeti bank által a lombard-ü­zletben alkalma­zott kamatláb irányadó. 5. A zálogképen elfogadandó értékpapírok meg­határozásánál kiválóan azon bizalmat érdemlő pénzintézetek jelzálogilag biztosított záloglevelei veendők tekintetbe, melyek a horvát-szlavén ha­tárőrvidék területén fekvő földbirtokra adnak köl­csönöket. Ezen pénzintézetek záloglevelei egy millió frt maximál összeg határán belül oly mennyiségben fogadhatók el zálogul, mely mennyiség megfelel az ezen intézetek részéről a határőrvidéknek nyúj­tott összes kölcsönök felének. Az efféle értékpapírok alapján a zálogra köl­csönadás mindaddig folytatandó, mig a faeladá­sokból befolyó pénzek beruházásokra nem szüksé­geltetnek ; minden esetre pedig 10 éven át, tehát 1883. év végéig. 6. A föntebbi 5-ik pont alatt megjelölt zálogleve­leken kívü­l zálogul csak azon értékpapírok fogad­hatók el, melyek a magyar korona terüle­tén érvényes szabályok értelmében minden kincs­tári vállalatnál biztosítékul elfogadtatnak. 7. A zálogkölcsönzésre alkalmas papírok zá­logul mindenkor csak­is koronkénti tőzsdei (a pénzrovatban jegyzett) eladási áruk 70 százaléka erejéig fogadhatók el. 8. Ha a zálogul elfogadott papírok tőzsdei árfo­lyama alábbszáll, a papírok tulajdonosai köteles a kölcsönnek megfelelő részét készpénzben visszafi­zetni, vagy a zálogba adott értékpapírok mennyi­ségét megfelelő arányban (7­­k­pt.) kiegészíteni. Ha az értékpapírok tulajdonosa az e czélból hozzá intézett felhívásnak azonnal eleget nem tenne, vagy a kölcsön visszafizetésére kitűzött ha­táridő lejártával a fizetést pontosan nem teljesí­tené, a zálogba adott papírok a bécsi vagy buda­pesti tőzsdén a tulajdonos költségén és veszélyére eladandók, s az eladási árból a kölcsön, a kama­tok s a költségek fedezendők. A­mennyiben pedig az eladási ár ezeknek fede­zésére nem elégséges, a kölcsönvevő a hiányért összes vagyonával kezeskedik. 9. A bródi és péterváradi határőr­ezredek terü­letén eszközölt faeladásokból befolyó pénzeknek a fentebbi határozatok értelmében eszközlendő elhelyezéséről a zágrábi cs. k. főhadiparancs­­nokság átruházott hatáskörében a vezénylő tábor­nok felelőssége alatt fog gondoskodni. 10. Azon pénzintézetek, melyek a horvát szlavón határőrvidék területén fekvő, jelzálogul szolgáló biztosítékok alapján kölcsönöket adnak, követelé­seik behajtása tekintetében a jelzálogok birtoko­sai irányában azon kedvezményekben részesíten­­dők, melyekben e részben az osztrák és magyar földhitelintézetek a fenálló törvények és szabályok értelmében részesülnek. 11. Ha másnemű, a fentebbi határozatok alá nem foglalható értékpapírok zálogképeni elfoga­dása, vagy e határozatoktól való kivételes eltérés szándékoltatnék, ehhez a m. k. pénzügyministe­riumnak az efféle papirok biztonságának és a ren­delkezésre álló pénzö­szegnek tekintetbevételé­vel esetről esetre kinyerendő jóváhagyása meg kívántatik. Kelt Gödöllőn, 1873. mart. 14. Ferencz József, s. k. Kerkapoly Károly, S. k. pénzügy­minister. Mi is — hivatkozással a m. kir. rainisterium­­nak ez ügyben a „Budapesti Közlöny“ 1873. martius 15-ki 62. számában közhírré tett hirdet­ményére — ezennel köztudomásra hozatik. Kelt Budapesten, 1873. évi mart. hó 28-án. Kerkapoly Károly, u. k. Császárné és királyné Ő Felsége a következő hölgyeket : Waldstein- Wartenberg Adél grófnét, szül. kö­röspataki Kálnoky grófnőt, Abensperg-Traun Valentine grófnét szül. Esz­­terházy grófnőt, kéthelyi Hunyady Alexandrina grófnét, szül. Bud­ Schauenstein grófnőt, Stillfried Ratenicz Hermina bárónét, szül. né­met-újvári Batthyány grófnőt, Haugwitz Anna grófnét, szül. Trautmannsdorf­­­ Weinsperg grófnőt saját palotahölgyeivé legke­gyelmesebben kinevezni méltóztatott. A magyar királyi igazságügy minister Kónya József igazságügyministeri fogalmazó-gyakorno­kot ugyanoda segédfogalmazóvá nevezte ki. A kir. igazságü­gyminister Mészáros Mihály hódmezővásárhelyi törvényszéki írnokot, telek­könyvi írnoki minőségben, a szentesi kir. járás­bírósághoz helyezte át. A kir. igazságügyminister a dévai törvényszék­hez írnokká Váradi Antal ottani dirnokot ne­vezte ki. A m. kir. igazságügyminister a szombathelyi kir. törvényszékhez telekkönyvi írnokká Simon József ottani dijnokot nevezte ki. A m. kir. pénzü­gyminister a vezetésére bízott ministeriumhoz Wagner József Bélát, Pikter Ár­mint és Dietrichstein Gézát harmadosztályú iroda­tisztekké nevezte ki. A maros­vásárhelyi magyar királyi ítélő tábla elnöke Pap Péter ügyvédi­­gyakornokot, a maros­­vásárhelyi magyar királyi ítélő táblához tisztelet­beli joggyakornoknak nevezte ki. A legközelebbi tanév kezdetével a fiumei csá­szári királyi tengerészeti akadémiában nagyobb számú fizetéses helyek és több, egész és fél szabad helyek lesznek betöltendők. Ezen intézetbe leendő felvétel iránti kérvények a felvételt igénylők ro­konai által a császári királyi közös hadügym minis­­teriumhoz (tengerészeti osztály, intézendők, és a legközelebbi katonai hely-, vagy hadkiegészítési kerületi parancsnokság útján, mely által az előírt minősítvényi beadvány melléklendő, legfeljebb folyó évi augustus hó 10 ig a közös hadügymi­­nistériumhoz beküldendők. A kérvényekhez következő okmányok lesznek melléklendők.-

Next