Budapesti Közlöny, 1873. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1873-05-13 / 110. szám

918 IRODALMI HÍREK. Az EgGENBEBGER-FÉLE könyvkereskedésben meg­jelent : A FÜVÉSZET ALAPVONALAI, tekintettel a műveltebb néposztály szükségeire. A magyar tud. akadémia által a hölgyek dijával koszoruzott pályamű. Irta dr. Soltész János, sárospataki tanár. Budapest. 1873. kis 8-adr. 141 1. Számos ábrával. Ára 1 frt 50 kr. Műveltebb olvasók s még nők is élvezettel és tanulsággal fogják olvasni e hasznos és hiánypótló munkát, melyről an­nak idejében az akad. birálók nagy elismeréssel szóltak. A „Képes Kiállítási KöZLÖNY“-Bek harmadik száma is megjelent gazdag illustratióval s változatos tartalommal. Első lapján gr. Zichy József kereskedelmi minister arczképét közli; negyedik és ötödik oldalán az egyiptomi alkirály épületét, továbbá a dunagözha- józási épület, az elsassi paraszt ház, s egy angol virág­kioszknak rajzát. A szövegből megemlítjük „A női munka a kiállításon“ czimü czikket s az élénken irt bécsi tár- czalevelet. Kiállítási szemléje változatos. Ezen kivül útmutatót is közöl, moly állandó rovat lesz, s melynek a kiállításra ránduló közönség jó hasznát fogja venni. A „Képes Kiállítási Lapok“ előfizetési ára 6 hóra 8 frt, az előfizetési pénzek a Franklin-társulathoz (Pest, egyetem-utcza) küldendők. A „Vasárnapi Újság“ a bécsi nagy kiállítás ideje alatt rendes közleményein kivül külön mellékleteket ad olvasóinak, melyekben a megnyílt nagy világverseny átalános érdekű nevezetesb részletei és főbb mozzana­tai képekkel illustrált leirásokban lesznek ismertetve. E mellékleteket, melyekből az első szám a „V. U.“ május 4-iki száma mellett küldetett szét, a kiadó „Franklin-társulat“ intézkedése folytán a „Vasárnapi Újság“ összes előfizetői minden külön dij nélkül kap­ják hetenkint a lappal együtt. A székely történeti pályadij-alapra a Jakab Elek ál­tal megkezdett gyűjtés már kedvező eredményt mutat fel, csak a Budapesten levő említett tisztviselők nevei hiányzanak az időnkint közlött kimutatásokból, azért Borosnyai Osz»kár (budavári casinoban) és Szántó Samu (p. ü minist. IV. a) oszt.) bazafiui tisztelettel kérik fel az illetőket, hogy e czélra becses adományaikat a ná­luk levő iveken mielőbb feljegyezni szíveskedjenek. Fellegi Viktor,az Apollo szerkesztője kiadásában megjelent: Magyar Lant. Átiratok kedvelt népdalok felett. Zon­gorára szerzé Sipos Antal. 1) Télen nyáron. 2) Huszár vagyok. 3) Hull a levél. 4) De sok falut. . . 5) Ördög bújjon ... 6) Csípd meg bogár . . 7) Helyre Kati. Díszes szin nyomatú czimlappal ellátva. Ára 1 frt 60 kr. TÁBORSZKY ÉS PaBSCH mükereskedésében meg­jelent : Befútta az utat a hó. Csárdás. Zongorára szerkesztő Tisza Aladár. Ára 60 kr. Igen diszes czimképpel. — A NÉPSZÍNHÁZI NAGYBIZOTTSÁG két ülésben (kedden és pénteken) tárgyalta a szinház leendő telke kérdését. A bizottság előtt a kormánynak egy értékes propozicziója feküdt, mely a vita anyaga volt. A kor­mány ugyanis a nemzeti operaház számára legalkalma­sabb teleknek ismervén meg a népszínház tulajdonát képező hermina-téri telket, oly ajánlatot tett a népszín­házi bizottságnak, hogy tőle e telket 500,000 frt vé­telárért megváltja, ha a népszínházi bizottság a maga részéről hajlandó a népszínházát a józsefvárosi sörfőző utczára — a leendő külső körútra építeni, hol erre al­kalmas telek jelöltetett is ki,mely 154,000 írtért meg­szerezhető lenne. A kormányt ezen előterjesztésénél a következő tekintetek vezérelték: e combinátió által mindenekfölött lehetővé tétetnék mind az operaház, mind a népszínház égető kérdését gyors megoldás elé vinni, lovábbá gondoskodni kívánt arról is a kormány, hogy a színházak a város egyes részeiben arányosan oszoljanak el. így az operaház a Terézvárosban a sugár­úton lenne közel a Lipótvároshoz, a nemzeti szinház a Józsefváros és Terézváros mesgvéjén, a kerepesi-ut tor­kolatán, hova a belvárosból a hatvani-uteza viszen; a népszínház a nagy-státio-uteza és üllöi-ut közt a Jó­zsefváros és Ferenezváros érintkező vidékén. Végül nyomatékkai birt a kormányra nézve az is, hogy a nép­színház ideépitesevel a külső körút, s ez egész vidék emelkedésének is erős lendületet adna. A nagybizottság átalában hajlandónak mutatkozott egy hasonló combi- nátióhoz járulni, de több tagja határozottan szólt a népszínháznak a Józsefváros ezen kieső részébe való építése ellen. A város eredeti intentiói, melyek arra bírták volt, hogy épen a Terézvárosban jelöljön telket, Steiger Gyulában találtak erélyes szószólót. A népességi arányok, a maeyarosodás szüksége épen olt, nem különben magának a népszínháznak boldogulása har- czolnak a királyutcz i telek mellett. O bizonyára szivén viseli e városrész érdekeit, de f. magasabb nemzeti szem­pontok előtt meg kell hajolnia. A nyilvános mulató-he­lyek a népességi mozgalomnak nem előtte járni szoktak, hanem követik az áradatot. Ma még a Józsefváros egy nagyobb szinház föntartására nem képes; ha a né­pesség meglesz, meglesz ott a szinház is könnyebben mint a Terézvárosban, mely nagyobbrészt német ajkú, míg a Józsefvárosban a magyarság zöme lakik stb. Középületek dolgában pedig rövidséget e városrész sem fog szenvedni, mert hisz oda van tervezve az ipar mú­zeum is. Az első (keddi) ülésen végleges határozat nem hozatott, hanem bizottság küldetett ki, mely a telekre nézve újabb combinátiót terjesszen a plenum elé a péntekre tett gyűlésen. E gyűlésre a bizottság elnöke Fellner bécsi építészt, a népszínház terve készítőjét is meghívta, a ki a helyszínén megvizsgálta a telkeket, s a bizottságnak részletes véleményes jelentést tett. A te­lekkérdés ez ülésen redukáltatott a józsefvárosi sörfőző- utczai s a király-utezai (Valero-ház) telek közti válasz­tásra. Az építőmester művészi szempontból határozottan a józsefvárosi mellett nyilatkozott, de gyakorlati s üz- I leti szempontból csak a király utczait ajánlhatja, rész- I letesen Írván le kedvező fekvését, s az előnyöket, melyekkel a másik fölött bír. A nagybizottság elnöke • jelenti, bogy a minapi ülésből Kiküldött nagy bizottság a helyszínén ugyanazon meggyőződésre jutott, s e sze- , riut a bizottság a király utczai telek mellett döntött, oly kikötéssel, hogy az illető telek jelenlegi birlokosa (Csillag ur) a szükséghez képest a szinház hosszában I vagy háta mögött marad; üres telek irányában a maga i költségén, illetőleg a saját területéből kihasítva utczát I nyisson. S igy, ha a kormány ezen kombináczió mellett I is föntartja ajánlatát, akkor az operabáz a Hermina- : téren, a népszínház a király-utczában fog épülni. Ez­után még tárgyaltatott részletesen a telek miként való i föluasználásának kérdése, nemkülönben az építendő szinház terve, mely 2,500 emberre van számítva. — Meghívás a budapesti ügyvédegylet negyedik j szakosztálya által f. hó 16 án d. u. 5 órakor az egy- I leti helyiségekben tartandó ülésre. Napirenden állanak i a magyar jogászgyülés indítványai. Iveit Budapesten I 1873. évi máj, 10 én. Elnöki megbizásból dr. Sieg­mond, szakosztályi jegyző. — Munkácsi Mihály legújabb festménye. Két párisi lap : a „Moniteur Universel“ és a „Bien Public“ egyszerre isim rtetik Munkácsy Mihály legújabb festményét : „Az éjjeli csavargók.“ A jelenet Magyar- ország egy kis városkájában játszik; az őszi regg pirja már föltűnik az égen ; egy keskeny utczából, melynek sarkán gyümölcsárusnő ép áruit rakosgatja, az éjjeli őrség négy csavargót bátrakötött kezekkel bekisér. Az első csavargó még ifjú ember, rongyos dolmányban, borzas fővel, büszkén lép; mögötte egy himlöhelyes visszataszító alacsony férfi lépdel; a harmadik inkább részeges fráter : sokszorosan foltozott, szinehagyott öl­tönye, rongyos kabátja, őszbe csavarodott haja és sze­meinek kifejezése a korcsmái hőst első pillanatra elárul­ja. A negyedik |egy húsz éves ficzkó, ki börköténye által elárulja, hogy tisztességes munkához szokott; fé­lénk magatartása arról tanúskodik, hogy először engedte magát elcsábittatni e társaság által. Szemét lesüti és kalapjával arczát födi. Útközben egy csinos leány nyal találkozik ; ez szive választottja ; a leány meghökKcn, nem akar szemeinek hinni és fájdalmas aggálylyal jól nézi a legényt, vájjon csakugyan ő e az ? . . . Az ácsor­gók gyülekeznek, nézik azt a mákvirág társaságot, bán­talmazzák őket; a leányok ujjal mutatnak reájuk. Egy anya megfélemlett gyermekét keblére szorítja. — A kép — mint nevezett lapok Írják — erőteljesen van festve ; alakjai kidomborodnak a háttérből, különösen a lakatos legény leánya élénken van rajzolva és színezve ; az egész képen félhomály terül el, mi kellemet és ko­moly öszkangot ad. Munkácsy mé’tósággal s egy philo- soph gondolkozásával fest; alakjait a nép salakjából szokta választani, s kifejezései igazak. „Ifjú festőink jól tennék, ha Munkácsitól — festeni és gondolkozni tanulnának“ mondja a „Bien Public.“ f Kovács Áron, marosvásárhelyi ref. lelkész május 10-én éjjel hirtelen meghalt. — A PESTI ELSŐ GYERMEKMENHELY javára Wahr- mann Sándor 100 és Ullman Sándor 50 frt alapítványt tettek. Deutsch Jakab 20 és Műnk Róza 5 frtnyi évdij fizetése mellett léptek az egylet rendes tagjai közé. Pirniczer Alajos és Pollák Paulin 10 —10 frtot, Heller Gábor és Manovill Hermin 5 — 5 frtot adakoz­tak. — Fogadják a nevezett urak és urhölgyek az egy­let forró hálájának nyilvánítását. Kelt Budapesten, 187 3. évi május 10. Halász Dezső, az egylet jegyzője. — A 8ZT.-18TVÁN TÁRSULAT f. hó 15-én, csütörtö­kön délutáni 4 órakor választmányi gyűlést tart. GAZDASÁG. A MAGYAR FÖLDHITELINTÉZET negyedévi kimutatása 1873. mart. 31 én. Activum : 1. Jelzálogi kölcsönök : (104.806 érő jelzálogok által fedezve) a) záloglevelek- s jövedékje­gyekben b) készpénzben (alapsz.. 40. §. szerint) 2. Rendelkezésre álló összegek ■ a) készpénzkészlet b) váltókészlet c) követelések folyó számadás­ban d) különféle értékpapírok e) Előlegek ,904 frt 64 krt frt. kr. 33.951,089 19 110,317 99 34 061,497 18 59,467 73 2.037,582 92 385,073 33 1.490,810 54 88,i>95 33 4.061,029 75 3. A kölcsönös jótállási alap zá­loglevelei 267,800 — 4. Intézeti ház vételára 250,000 — 5. Fölszerelés leszállított értéke 3,000 — 6. Alapítványi kötelezvények 1.148,200 —­39.791,436 93 Passivum : < 1.Záloglevélforgalom: (98.891,552 frt 93 krt érő ! elzálogok által fed zve) és pedig: frt. kr a) sorsolás alá eső zálogleve­lek forgaln» 33.919,600 — b) kisorsolt záloglevelek for­galma 346,900 — 34.266,509 — 2. 10 éves jövedékj egyek for­galma (2.612,364 frt 93 krt érő ; jelzálogok által fedezve) 122,300 — 3. Pénztári jegyek forgalma 463,995 83 4. Lejárt kamatszelvények forgalma : a) záloglevelek után 6,952 — b) tiz éves jövedékjegyek után 60 — c) alapítványi okiratok után ___ 4,345 — 5 . Biztosítási alapok : a) kölcsönös jótállási alap alapszab. 122. §. szerint) b) alapítványi és tartaléktöke (az országos alap által befi­zetett 500,000 frt belefogla­lásával c) tiszta üzleteredmény 1872. dec. 31-ig 11,357 370,525 — 1.835,400 — 1.346.535 01 3.552,460 01 6. Több számla egyenlege 1.374,824 09 39.791,436 93 Lukács Antal, Trebitsch lgnácz, igazgató. főkönyvvtízetö. Jelen kimutatás a pénztári készletekkel és az intézeti könyvekkel összehasonlittatván, azokkal minden tételre nézve megegyezőnek találtatott. Gróf Károlyi György s. k. a felügyelő-bizottság elnöke, Zichy Antal s. k. Wodiáner Albert s. k., a felügyelő-bizottság tagjai. Csengery Antal s k., igazgató-titoknok. Az ELSŐ MAGYAR IPARBANK FORGALMI KIMUTATÁSA 1873. évi április hó 1-t,öl—30-ig. Bevétel. Betételek......................... 535,975 írt — kr. P énztári utalványok . . . 60,200 „ — „ Biztosítéki alap .... 695 „ — _ \

Next

/
Thumbnails
Contents