Budapesti Közlöny, 1873. június (7. évfolyam, 126-148. szám)
1873-06-15 / 136. szám
színi szemle. A drámai válfajokról. Negyvennyolczadik közlemény. A drámai középfajok. .. A drámai középfajok osztályozása. A tragoediák és vígjátékok két nagy osztálya közt, a harmadik nagy osztályt az eddig általánosságban ismertetett színművek képezik. Ezek vagy egészen komoly tartalmúak, vagy nagyobb mértékben vegyületei a komoly és vig elemnek, mint azt a két első osztály tűrhetné. Mint egészek sem tragoediák, sem vígjátékok, mert katasztrófájuk nem tragikai, komoly irányú cselekvények pedig nem komikai. Főhősei fenségesek és nagyszerűek is lehetnek, de nem tragikaiak, sem komikaiak , mert szerves drámai műben, mint már mondottuk, a hős, annak törekvése, összeütközése, küzdelme és katasztrófája egymást kölcsönösen föltételezvén, az oly művek, a hős minőségéhez képest, vagy tragoedia, vagy vígjáték lennének. A főhős tehát vagy egészen komoly, vagy vidámabb, humoros színezet mellett, törekvésénél fogva olyanná válik. Amely szinműben egy főhős nem emelkedik ki, hanem a cselekvényt két vagy több főszemély törekvése, drámai összeütközése és küzdelme alkotja, a fentebbi okoknál fogva, szintén a komoly rész képviselőinek kell túlsülyben lenniök, s a főérdeket magukhoz ragadniok ; e részben nem mindig a mennyiség, hanem inkább a jelentőség és nyomatékosság határozván. E harmadik nagy osztályba tartoznak, különböző elnevezéssel, a szorosan vett komoly drámák ; hősi, történeti, polgári, nép- és regényes drámák , történetek, nézőjátékok, színjátékok, színművek, népszínművek sat. amily czimek alatt divatoztak, vagy most is divatoznak. Ha a vegyes tartalom szerint akarnék osztályozni, Polonius után az összerakott czimezésnek nem volna sem vége, sem hossza. Mi mindezeket általánosan színműveknek nevezvén, a tárgyaláskor két osztályba sorozzuk. Az első osztályt képezik a szoros értelemben vett komoly drámák, melyek a vigelemből csak annyitvesznek fel, mint a tragoediák ; a második osztályt pedig a vegyes fajnak, melyek a komoly és végelem nagyobb mértékű vegyületéből állnak elő. Ellentétben a régi és újabb klassikaival, az öszszes keresztyén drámai költészet regényes, de vannak színművek, melyek nem annyira regényes drámák, mint inkább drámai formában regények, ezeket czélszerűbb lesz külön tárgyalni. Mindezek a drámai művek, több vagy kevesebb eszményízéssel, vagy egészen a nélkül, a valódi életet tükrözvén vissza, realistikusak. Azonban, valamint a tragédiából és vígszínművekből, úgy ezekből sincsenek kizárva a képzeleti (phantastikus) világ jelenségei, milyenek a szellemek, tündérek sat, melyekről már volt szó, a tragikaival és komikaival, egy szóval „jónak“ nevezhetünk. Ezekben magasabb színvonalon az erkölcsi rend, a politikai, társadalmi s családi élet épen oly nagy érdekei és kérdései foroghatnak fenn, mint a tragoediákban; hőse és jellemei épen oly nagyszerűek lehetnek, bennek a szenvedélyek is épen oly magas hullámokat vethetnek; a drámaiság épen úgy elengedhetlen föltételük, a reál és ideál épen oly szerencsésen egybeolvadhatnak, vagyis a valódi életnek épen oly költői és művészi tükrei lehetnek, mint a tragoediák ; de azon a határozó fordulóponton, hol tragoediában a tragikai katasztrófa múlhatlanul s mintegy szükségkép előállana, a cselekvény oly (de teljesen indokolt) fordulatot vesz, mely ama „jó“ bevégzéshez vezet. Az ily drámák, valamint a tragoediák a fenséges fogalmainak felelnek meg, azzal a különbséggel, hogy míg a tragoedia a hősben a fenségesnek erőszakos romlása és megsemmisülése , a dráma fölemelkedése, győzelme, vagy menekülése vagy megmentése. A tragikai nemezis marad el, mert a hős vagy nem is követett el oly hibát, tévedést vagy bűnt, melyért sújtotta volna, vagy annyira jóvátette, hogy elmaradását teljesen indokoltnak találjuk, sőt némely esetekben épen az keserítne el és beszántana, ha lecsapna. De a komoly dráma e legmagasabb fokozatáról, mely a tragikaival határos, lejebb is szállhat s az életnek nem ily viharos, hanem csöndesebb folyását is visszatükrözheti, kisebb szabású jellemekkel, nem oly magas törekvésekkel, alantibb fokozatú szenvedélyekkel, azonban mindig érdekes drámai összeütközéssel és küzdelemmel, több vagy kevesebb eszményítéssel, de szintén tanulságosan. De általában meg kell jegyeznünk, hogy valamint tragoediában, mint láttuk, legnehezebb a hiba, tévedés, vétség vagy bűn és bűnhődés közt a súlyegyént eltalálni, elkeserítés vagy boszankodás helyett, hogy erkölcsi érzetünket megnyugtassa s fölemelje: úgy drámában is legnehezebb feladat ez az egyensúlyi kiegyenlítés, még pedig úgy, nehogy a jellem és cselekvény nagyszerűsége a „jó“ végben eltörpüljön ; nehogy meddő vagy kisszerű cselekvénynyel, szóval drámaiság nélkül, a dráma csupán nagyszerű jellemek rajta legyen, nehogy a magasra fokozott szenvedély eredménytelenül, mint a felfújt és hirtelen felszúrt vagy lelohadt hólyag, nevetségessé váljék. Mindezektől a drámaköltőt az indokoltság s erős drámaiság mentheti meg, melyeknek fogalmait itt szükségtelen ismétlenünk. Ezek helyett a jelzett kiegyenlítés módjai közül hozunk fel néhányat, fölemlítvén a nehézségeket is, melyek azt kétessé vagy épen lehetlenné tehetik. Drámában is legjobb s legczélszerűbb a fősulyt egy hősre fektetni s mi ily hősről fogunk beszélni; azonban az oly drámákban, melyekben a cselekvényegység föltétele alatt egy ily hős helyett főszemélyek emelkednek ki, az itt mondandók ezekre is értendők. A drámai hősök, kiknek törekvése jó. Legegyszerűbb alkotásuak azok a drámák, melyekben a hős törekvése valamely jó czélt tűz ki, s ellentállásra, akadályokra találván, azokat drámai küzdelemben legyőzi, és czélját eléri. A jó vég feltételeztetvén, az ily törekvés és czél erkölcsileg csak jó, igaz, jogosult lehet, s a vele ellenkező drámai fél a jogosulatlan, s a dráma ennek bukásával végződik. Itt tehát a jogos hős s a jogtalan intrikus áll szemközt. Itt a kiegyenlítés könnyű, mert az győz, kinek a győzelmet mi is kívánjuk. De nehezebb a drámai érdek fenntartása. Minél hatalmasabb a hős, annál hatalmasabbnak s veszélyesebbnek kell lenni az ellenfélnek is; itt igazán nem küzdhet óriás és gyermek, különben a küzdelem nem csak érdektelenné, de nevetségessé is válhatik. Ha pedig a sors veszi át az intrikus szerepét, könnyen csak véletlenségek halmaza lesz a dráma, s belső drámai élet nélkül események összeaggatása. Másik veszély az, hogy az ily erényhős nem fejlődvén, könnyen merevvé egyhangúvá, unalmassá lehet, mi végre is hatástalan”., hidegen hagy. Élénkebbé teheti a küzdelmet, ha a hős a hatalmas ellenfél által mintegy lesújtva, erejét megfeszíeni kényszerül, hogy újra fölemelkedjék ; ha csákóknak, kísértéseknek van kitéve, melyeket nehéz legyőznie, hogy ismét akarata lehessen az uralkodó ; ha szerencsétlenségek érik, melyek miatt szenved, de azok sem tántoríta tják el, s terelik el czéljától; ha a sors is ellene fordul, s azt is le kell győznie. A küzdelemben, üldöztetésben, eltántorodásban, szédelgésben stb. ( a győztes lelki erőnek e kifejtése a jellemet is fejlesztheti s többoldalúvá teheti. — Esküdtszéki tárgyalás. Sajtóvétséggel vádolt Kuthy Imre ellen, id. dr. Wagner Dániel által emelt vád fölött az esküdtszéki tárgyalás folyó hó 30-án délelőtt 9 órakor tartatik. Ugyancsak sajtóvétséggel vádolt Geldzähler F. ellen, melyet Fleischmann Adolf indított ellene, az esküdtszéki tárgyalásra folyó hó 25-ik napjának délelőtti 10 órája tűzetett ki. — A NAGY-KÖRÖSI nagy erdőben farkasvadászatot tartottak f. hó 7 -én, miután a ragadozók a legelő marhák közt nagy kárt okoztak. Elejtetett egy hím farkas és egy nőstény; a kan roppant példány volt. A vadászat előtt pár nappal még egy csikót vágtak le e ragadozók. — A BUZAROZSDÁRÓL Cohn Ferdinánd boroszlói tanár a „P. Lt.“ szerint a következő véleményt mondá : A betegség kivált melegebb vidékeken igen elterjedt szalmarozsda (puccinia straminis), mely mindig a leveleikét támadja meg előbb és azokat rozsdavörös foltokkal lepi el (uredo rubigo vera). E rozsda csak később hat át a szárakra és kalászokra a vörös rozsdapor terjedése folytán. A beküldött búzanövények levelei rendkívüli , komoly dráma. Ez a szorosabb értelemben vett dráma, melynek tartalma a drámai főbb alkatrészekben komoly, s a komikumból ellentétekül, folio gyanánt, vagy nyugpontokul, vagy kisebb epizódul csak annyit vesz fel magába, mennyit a tragoedia is fölvehet. Ezekben tehát az alapföltételek, a hős, s a cselekvényt alkotó főjellemek, s ezeknek törekvése, összeütközése, küzdelme általában komoly, m oly katastrófával azonban, mint már értelmeztük, melyet, hogy ismétlésekbe ne essünk, ellentétben 1126 mértékben meg vannak támadva a rozsda által, úgy hogy részben elhaltak, és a termésben bizonyos hiánylatnak kell beállnia.E hiánylat nagyságát még nem lehet meghatározni, mert a szárak és kalászok eddig még csekély mérvben vannak vagy épen nincsenek megtámadva, és egyedül az időjárástól fog függni, várjon és mily mérvben terjed ki majd a betegség a szemekre is. A kalászok időről-időre ismételt górcsői megvizsgálása által azonban valószínűleg ítéletet lehetne szerezni a betegség haladásáról. — A PESTVÁROSI STATISTIKAI HIVATAL heti kimutatása az 1873. junius 1-től junius 7-ig. A Szülések és halálozások. Élve született 191 gyermek, elhalt 196 személy. A halálesetek tehát 5 esettel muilják felül a szüléseket. Az élve szülöttek közt volt mál törvényes, 50 törvénytelen; nemre nézve 94 fiú, 97 leány. Halva született 11 gyermek. A halottak közt volt 117 férfi, 79 nő, kik közül 72 személy a kórházban halt el. Ezen halálesetekből történt: vasárnap június hó - én 26, hétfőn június 2-án 28, kedden június 3-án 24, szerdán június 4-én 29, csütörtökön június 5 én 29, pénteken június 6 án 28, szombaton június 7-én 32. Az elhaltak közt volt 38 egy éven aluli gyermek. A halált okozta : tüdőbaj 48 esetben. Hagymáz 7 esetben. Himlő 4 esetben. Bélhurut 6 esetben. Rángás 9 esetben. Cholera 31 esetben. Veleszületett gyengeség 8 esetben. A lakásukon elhaltakból esik. a belvárosra 5. Lipótvárosra 8. Terézvárosra 45. Józsefvárosra (Kőbánya nélkül) 39. Ferenczvárosra 27. Kőbányára 0. B) Kereskedés. Összes vasúti és hajóforgalom. M. kir. államvaspályán Pestre érkezett 138,371, elszállittatott 42,283 vámm. M. kir. államvaspályán Kőbányába érkezett 19,141, elszállittatott 3,863 vámm. Osztr. államvaspályán Pestre érkezett 70,944, elszállíttatott 87,582 vámm.