Budapesti Közlöny Melléklapja, 1873. június (7. évfolyam, 22-26. szám)

1873-06-01 / 22. számú melléklap

1873. Buda-Pest. 22-dik szám. Vasárnap, junius 1. A BUDAPESTI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA. KSG.TEI­ENIK HETENKÉNT egyszer. * Eleti/etem­ arak: Epész­érre................................................................................2 k­t 40 kr. Fél űrre.................................................................... Negyed évre . ........................................................ . írt 20 kr. — 60 kr. EGYES SZAK­ML R­A 5 kr. Előterjesztés Európa több államának egyenes adórendszere tárgyában. Második rész. Austria egyenes adói. ír. Épületadó. (Folytatás.) Miután a rendes házbér- és házosztályadó harmadpótlékának az a czélja, hogy a házak adóztatása a jövedelemadó alapelveivel öszhangzásba hozassák, ennek folytán adósságokkal vagy szolgal­makkal terhelt házak tulajdonosai jogosítják a házakat terhelő adósságok kamataiból vagy az általuk teljesítendő szolgálmé­ra okból a törvény szerint ezekre es a jövedelemadóval fölért ösz­­szeget maguk javára visszatartani. Reformtervezet a házadót illetőleg. Az osztrák birodalmi tanácsban a fennemlített új földadó­­törvénynyel együtt előterjesztett, de tárgyalás alá nem került új törvényjavaslat által a házadórendszernek oly módosítása czéloztatott, mely szerint a­ házosztályadó egészen meg fogna szűnni, s a jövőben ennek helyén oly községekben, melyek nem kizárólag házbéradóval rovatnak meg, a házak évi haszonértéke pénzügyi tisztviselő elnöklete és vezetése alatt mű­ködő, felerész­ben a pénzügyi kormány, felerészben a járási képviselőtestületek által a háztulajdonosok sorából választott becslőbizottságok által fogna 5 évre megállapíttatni. Ezen törvényjavaslat szerint házbér alá eső községekben a bérva­lományok évenkint beterjesztendők lettek volna. A házadó évenkint a törvényhozás által meghatározott szá­zalékkal vettetett volna ki a házbérre, illetőleg becslés útján meg­állapított használati értékre. Épületfentartási költségek és tőketörlesztés fejében a házbér­adó alá tartozó községekben a lakrészek átlagos nyers jövedelme arányában 15, 20, 25 és 30 százalék, s bizonyos kivételes esetek­ben, t. i. oly házaknál, melyek lebontási elismervény mellett építtettek, vagy melyeknek tulajdonosai nem egyszersmind a házteleknek tulajdonosai, 50 százlék­ vonathatott volna le; a becs­lés útján állapított használati érték alapján megadóztatandó köz­ségekben a becslőbizottság egyúttal minden egyes házra külön állapította volna meg a fentartási költségek és tőketörlesztés szá­zalékát. III. Kereseti adó (Erwerbsteuer.) A kereseti adó a német tartományokba és Gácsországba az 1812. évi december 31-kén kelt nyilt parancscsal, a többi német­­szláv tartományokra pedig az 1815-ik évi december 16., 1817-ik évi junius 16., 1824-ik évi január 22. és 1851. évi december 9. kelt cs. nyilt parancsokkal vitetett, be. Kereseti adó alá esik mindenki, a ki haszonhajtó foglalko­zást űz, a vállalat jövedelemképessége­ és az üzlet kiterjedéséhez képest. A kereseti adó alól felmentvék , a napszámosok és segéd­munkások munkabére, a földmivelők, bányászok, a nyilvános és magán­tisztviselők, írók, művészek, orvosok, sebészek, állatorvo­sok, bábák, postamesterek, dohánytőzs­érek és lottógyűjtők, vé­gül tanítók oly községekben, melyek népessége 4000 lakosnál kevesebb. Az adó minden adókötelezettre az üzlet székhelyének tekin­tetbevételével külön vettetik ki. Az adótételek a szabályokban megállapítvák és állandók. A vállalatok négy főosztályba sorozvák és pedig a) az I. osztályba a gyárak, különösen az országos gyárak; b) a II-ik osztályba a kereskedelmi vállalatok és nagyke­reskedések ; c) a Ill-ik osztályba a művészek és iparo­­k; d) a IV. osztályba a neveléssel, ügynökséggel foglalkozó személyek, vagy áruk szállításával foglalkozó foglalkozások van­nak sorozva. Az üzlet székhelye annyiban vétetik tekintetbe, a­meny­nyiben Pécsben külön tarifa érvényes, a többi községekre nézve pedig népességükhöz képest különböző adótételek vannak az ot­tani iparosokra szabva. Gyárak és nagykereskedések székhelyükre való tekintet nélkül, 42, 84, 105, 315, 525, 735, 1050, 1575, illetőleg 315, 525, 735, 1060 és 1575 frtnyi adótételek alá esnek. A kereskedelmi vállalatokra nézve legcsekélyebb és legma­gasabb adótételek a következők : Bécsben 105—1050 frt; közsé­gekben, melyek lakossága 4000 lelket túlhalad, 42 —105 forint; 1000 — 4000 léleknél 31 — 84 frt; ezer lelken aluli községekben 2 frt, 10—52 frt 50 fr. A kézművesek Bécsben 5 — 315 frtot, más községekben a községek lakosságának kiterjedéséhez képest kisebb vagy na­gyobb összegben megszabott adótételeket fizetnek. Tirolra külön tarifatételek állanak. Triestben a kereseti adó­­ a jövedelemadó által pótoltatik­. Az egyszer megállapított adó az 1832-ik évi február 4-kén kelt legfelsőbb elhatározás értelmében mindaddig állandó, míg az üzleti viszonyok változása folytán az illeték fel nem emeltetik, vagy le nem szállíttatik. Az adó január és július havában előre fizetendő. Megszűnt iparüzletek csak a megszűnés­re következő félévre mentetnek fel az adó alól. Új iparüzletek adókötelesekké válnak az egész félévre nézve, melyben megnyittatnak. Az adó megrövidítése az adó háromszoros fize­­sével bün­tetetik. Az iparos köté­s az üzlet megkezdésekor az üzlet székhelyét és kiterjedését az adóhatóságnak bejelenteni. A kereseti adóhoz (a legalsó két osztályon kívül, melyek csak 7,0 pótlékot fizetnek), még a rendes adóval egyenlő pótlék is szedetik. Azonkívül a jövedelemadó is fizetendő. A jövedelmadóból azonban a kereseti adó leszámítandó, s csak a maradvány iratik elő jövedelemadó fejében, mely marad­vány különben a kereseti adó Vi­dánál kevesebb nem lehet. A jö­vedelemadó alól a legalsóbb kereseti adóosztályba sorozott ip­aro­­sok felmentvék. IV. Jövedelemadó. A jövedelemadót Ausztriában az 1849. évi october 29 én kelt nyilt parancs szabályozza.A

Next