Budapesti Közlöny, 1873. október (7. évfolyam, 225-251. szám)
1873-10-01 / 225. szám
Budapest 1873. 225. szám. Szerda, october 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Emensitíség : Pesten, hatvani-utcza 10-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Pesten , barátok tere 7. sz. a. földszint. KtrmtTOS „«a kfuldstnsk tímu. Bérmentetlen ki r.rekeuk rendel srelyeinktől fogldatnak el. Előfizetési Árak : Népeakeszi poétái «átküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt: Egész évre .... 12 frt. Félévre.................................6 » Negyedévre .... 3 » A „Budapesti Közlöny“ melléklapjára külön, postán vagy házhoz hordva : Egész évre. . . 2 frt 40 kr. Félévre . . . 120 » Negyedévre — » 60 A »Hivat.Értesítő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbe iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegeiben beküldendők, még pedig 100 síréig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. A hivatalos hirdetést igazoló ,egyes lap ára 10 kr. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr.,kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán, Lapszky András újvidéki hidászmesternek, több embernek — saját élete veszélyeztetése mellett — a hullámokból történt megmentéséért a koronás ezüst érdemkeresztet adományozom. Kelt Radmerban, 1873. évi september hó 25-én.Ferencz József, s. k. Br. Wenckheim Béla, s. k. császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi sept. 23-án kelt legfelsőbb határozványával Ivacskovics Prokop görög-keleti román érsek- és metropolitának a belső titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen legkegyelmesebben adományozni méltóztatott A vallás- és közoktatási m. k. minister a budapesti gymnásiumi és reáltanodai, eddigelé külön fennállott tanárképezdék egyesítésére nézve az 1876. tanévre az átmenetet illetőleg a következő szabályzatot állapította meg : 1. §. Az egyesitett középtanodai tanárképezde három szakosztályból áll, u. m. nyelvészet-történelmi, mennyiségtan-természettudományi és nevelés-oktatástani szakosztályból. 2. §. A tanárképezdében az oktatás rendes kötelezett tanterv alapján történik, melyhez a képezdei növendékek alkalmazkodni tartoznak; szabadságában állván a tanár-testületnek egyes kiváló növendékek számra, ezek képességének, hajlamának s netáni külön tudományos irányának megfelelő külön tantervet is megállapítani. A tanterv annyi ágra oszlik,ahány tanulmányi csoportot foglal magában az illető szakosztály. Ilyen csoport a nyelvészettörténeti szakosztályban : 1. az ó-classicai nyelvészeti, 2. a modern nyelvészeti, 3. a történelmi csoport. A mennyiségtan természettudományi szakosztályban : 1. a mennyiségtani, 2. ábrázoló mértani, 3. a természettani, 4. a vegytani, és 5. a természetrajzi csoport. 3. §. Ezen csoportok mindegyikére, figyelemmel arra, hogy mindegyik növendék legalább két középtanodai tantárgyra képeztessék s az ezekre vonatkozó segédtudományokkal megismerkedjék, a tantervet a képezdei tanártestület állapítja meg, s a közoktatási minister hagyja jóvá. 4. §. A tanterv megállapításánál alapelvül szolgál az, hogy kezdetben az elméleti és gyakorlati oktatás középpontját a szorosan vett szaktárgy oly terjedelmű és modern kezelése képezze, mint amilyen a középtanoda közvetlen érdekeinek és igényeinek leginkább megfelel, s hogy továbbá, miután a tanárjelölt az illető tudomány alapelveit és sarkalatos tanait, azok rendszeres összefüggésében és egymáshozi vonatkozásában tisztán felfogta és behatóan megértette, s miután a középtanodai oktatás értékítésére szükséges kísérletek előkészítésében és végrehajtásában, vagy egyéb mutatványok összeállításában a kellő ügyességet megszerezte, szóval, miután a továbbépítésre megkívántató szilárd alap már meg lön vetve, csak akkor emelkedjék az oktatás azon magasabb színvonalára, melyen a tanárjelölt a valódi tudomány forrásaival közelebbről megismerkedvén, azokból nem csak új, eddigelé reá nézve érthetetlen igazságokat tanuljon meríteni, hanem saját ismeretkörének tágítására hathatós ösztönt, tudományos elvek feszegetésére és önálló nyomozások tételére buvárlati szellemet és képességet is szerezzen. 5. §. A tanár képezze a tudomány-egyetemet és műegyetemet saját oktatási czéljaira annyiban használja fel, amennyiben a) azon előadások hallgatására nézve, melyek az egyetemi vagy műegyetemi időszaki tanrendből a képezdei tanterv követelményeivel megegyeznek, az illető főtanintézethez utalja növendékeit s a képezdében csak ezen előadások netán szükséges kiegészítéséről, vagy a kívánt gyakorlatokról gondoskodik, és b) az elméleti s magasabb irányú egyetemi és műegyetemi collegiumok hallgatására kötelezi növendékeit. 6 §. A tanárképezdei rendszeres tanfolyam tartamára nézve egyelőre érvényben maradnak az eddigi határozatok. 7. §: A tanárképezde élén egy igazgató áll, kit a közoktatásügyi minister nevez ki. Az igazgató az intézet felügyelő és végrehajtó közege, s mint ilyen annak érdekei fölött őrködvén, a központi igazgatásra vonatkozó ügyeket saját hatáskörében, a fontosabbakat pedig az illető szakosztálybeli, vagy ha szükségesnek találja, az összes képezdei tanárokkal tartandó tanácskozmányok határozata szerint intézi el. 8. §. A szakosztályok felügyelő és végrehajtó közege a szakosztálybeli elnök, kit a nyelvészettörténelmi és mennyiségtan-természettudományi szakosztályokat illetőleg a szakosztálybeli tanári kar választ, a nevelés-oktatástani szakosztályra nézve pedig a közoktatási minister nevez ki; a nevelés-oktatástani szakosztály elnöke egyszersmind a gyakorló iskolának igazgatója is mindazon jogokkal és kötelezettségekkel, melyek középtanodáknál az igazgató-tanárt megilletik. 9. §. Mindegyik főtanszak legalább egy külön tanár által képviseltetik. A tanárokat a közoktatási minister nevezi ki. Főtanszakok a következők : A nyelvészet-történelmi szakosztályban: 1. Latin philologia 2. Görög „ 3. Magyar „ 4. Német . 5. Franczia nyelv és irodalom. 6. Világtörténelem és archaeologia. 7. Magyar történet. 8. Földrajz. A mennyiségtan természettudományi szakosztályban : 1. Mennyiségtan, két tanárral. 2. Ábrázoló mértan. 3. Elméleti természettan. 4. Kísérleti természettan. 5. Mechanika. 6. Általános vegytan. 7. Ipar-vegytan. 8. Ásvány- és földtan. 9. Növénytan. 10. Állattan. 10. §. A nevelés-oktatástani szakosztálynak szervezete, az abban működő tanárok száma és tanköre ugyanaz marad, mint azt az eddigi szabályzat megállapítja. 11. §. A képezdei rendes tagok száma a törvényhozás által e czélra engedélyezett összeg erejéhez képest az 1873/« tanévre egyelőre 31-ben állapittatik meg. 12. §. A rendes tagok felvétele az 1873/« tanévre az eddigi gymnásiumi, illetőleg reáltanodai képezdére nézve fennáló módozat szerint történik. Minthogy azonban a modern nyelvek eddigelé a tanárképezdében nem voltak képviselve,az ezeket magában foglaló tanulmányi csoportba az 1878. tanévben felvétethetnek oly tanulók is, kik egyetemi előadásokat még nem hallgattak, és csak a gymnasiumi tanfolyamot végezték; ezek azonban csak mint rendkívüli tagok vétethetnek fel azon kilátással, hogy a következő tanévben, amennyiben a felvételi vizsgálatot kellő eredménnyel kiállják, hasonló minőség mellett a rendes tagok felvételénél elsőbbség fog nekik adatni. Ezekre nézve a rendszeres képezdei tanfolyam a gyakorló iskolai működésen kívül három évig fogván tartani, az erre vonatkozó tanterv is ehez képest állapítandó meg. 13. §. Ezek s általában a rendkívüli tagok számára és felvételére nézve a tanártestület határoz ; jogaikra és kötelességeikre nézve az eddigi szabályzat határozatai s a kiadott rendeletek irányadók. 14. §. Mindazon határozatokra nézve, melyek jelen szabályzat által meg nem változtattak, az eddigi szabályzatok és kiadott rendeletek egyelőre érvényben maradnak.