Budapesti Közlöny, 1873. október (7. évfolyam, 225-251. szám)

1873-10-01 / 225. szám

Budapest 1873. 225. szám. Szerda, october 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Emen­sitíség : Pesten, hatvani-utcza 10-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Pesten , barátok­ tere 7. sz. a. földszint. Kt­rmtTOS „«a kfuldstnsk tímu. Bérmentet­­len ki r.rek­euk rendel s­relyeinktől fo­­gldatnak el. Előfizetési Árak : Népeakeszi poétái «átküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt: Egész évre .... 12 frt. Félévre.................................6 » Negyedévre .... 3 » A „Budapesti Közlöny“ melléklapjára külön, postán vagy házhoz hordva : Egész évre. . . 2 frt 40 kr. Félévre . . . 1­­­20 » Negyedévre — » 60 A »Hivat.Értesítő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítő­be iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegeiben beküldendők, még pedig 100 síréig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. A hivatalos hirdetést igazoló ,egyes lap ára 10 kr. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr.,kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyeg­­dij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán, Lapszky András új­vidéki hidászmesternek, több embernek — saját élete veszélyeztetése mellett — a hul­lámokból történt megmentéséért a koronás ezüst érdemkeresztet adományozom. Kelt Radmerban, 1873. évi september hó 25-én.Ferencz József, s. k. Br. Wenckheim Béla, s. k.­­ császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi sept. 23-án kelt legfelsőbb határozványával Ivacskovics Prokop görög-keleti román érsek- és metropolitának a belső titkos tanácsosi méltósá­got díjmentesen legkegyelmesebben adományozni méltóztatott A vallás- és közoktatási m. k. minister a buda­pesti gymnásiumi és reáltanodai, eddigelé külön fennállott tanárképezdék egyesítésére nézve az 187­6­. tanévre az átmenetet illetőleg a következő szabályzatot állapította meg : 1. §. Az egyesitett középtanodai tanárképezde három szakosztályból áll, u. m. nyelvészet-tör­ténelmi, mennyiségtan-természettudományi és ne­­velés-oktatástani szakosztályból. 2. §. A tanárképezdében az oktatás rendes kö­telezett tanterv alapján történik, melyhez a ké­­pezdei növendékek alkalmazkodni tartoznak; szabadságában állván a tanár-testületnek egyes kiváló növendékek számra, ezek képességének, hajlamának s netáni külön tudományos irányának megfelelő külön tantervet is megállapítani. A tanterv annyi ágra oszlik,­a­hány tanulmányi csoportot foglal magában az illető szakosztály. Ilyen csoport a nyelvészet­történeti szakosz­tályban : 1. az ó-classicai nyelvészeti, 2. a modern nyelvészeti, 3. a történelmi csoport. A mennyiségtan­ természettudományi szakosz­tályban : 1. a mennyiségtani, 2. ábrázoló mértani, 3. a természettani, 4. a vegytani, és 5. a természetrajzi csoport. 3. §. Ezen csoportok mindegyikére, figyelemmel arra, hogy mindegyik növendék legalább két középtanodai tantárgyra képeztessék s az ezekre vonatkozó segédtudományokkal megismerkedjék, a tantervet a képezdei tanártestület állapítja meg, s a közoktatási minister hagyja jóvá. 4. §. A tanterv megállapításánál alapelvü­l szolgál az, hogy kezdetben az elméleti és gyakor­lati oktatás középpontját a szorosan vett szak­tárgy oly terjedelmű és mo­dern kezelése képezze, mint a­milyen a középtanoda közvetlen érdekei­nek és igényeinek leginkább megfelel, s hogy to­vábbá, miután a tanárjelölt az illető tudomány alapelveit és sarkalatos tanait, azok rendszeres összefüggésében és egymáshozi vonatkozásában tisztán felfogta és behatóan megértette, s miután a középtanodai oktatás értékítésére szükséges kí­sérletek előkészítésében és végrehajtásában, vagy egyéb mutatványok összeállításában a kellő ügyes­séget megszerezte, szóval, miután a továbbépítésre megkívántató szilárd alap már meg lön vetve, csak akkor emelkedjék az oktatás azon magasabb színvonalára, melyen a tanárjelölt a valódi tudo­mány forrásaival közelebbről megismerkedvén, azokból nem csak új, eddigelé reá nézve érthetet­len igazságokat tanuljon meríteni, hanem saját ismeretkörének tágítására hathatós ösztönt, tu­dományos elvek feszegetésére és önálló nyomozá­sok tételére buvárlati szellemet és képességet is szerezzen. 5. §. A tanár képezze a tudomány-egyetemet és műegyetemet saját oktatási czéljaira annyiban használja fel, a­mennyiben a) azon előadások hallgatására nézve, melyek az egyetemi vagy műegyetemi időszaki tanrendből a képezdei tanterv követelményeivel megegyez­nek, az illető főtanintézethez utalja növendékeit s a képezdében csak ezen előadások netán szük­séges kiegészítéséről, vagy a kívánt gyakorlatok­ról gondoskodik, és b) az elméleti s magasabb irányú egyetemi és műegyetemi collegiumok hallgatására kötelezi nö­vendékeit. 6­ §. A tanárképezdei rendszeres tanfolyam tar­tamára nézve egyelőre érvényben maradnak az eddigi határozatok. 7. §: A tanárképezde élén egy igazgató áll, kit a közoktatásügyi minister nevez ki. Az igazgató az intézet felügyelő és végrehajtó közege, s mint ilyen annak érdekei fölött őrköd­vén, a központi igazgatásra vonatkozó ügyeket saját hatáskörében, a fontosabbakat pedig az illető szakosztálybeli, vagy ha szükségesnek ta­lálja, az összes képezdei tanárokkal tartandó ta­­nácskozmányok határozata szerint intézi el. 8. §. A szakosztályok felügyelő és végrehajtó közege a szakosztálybeli elnök, kit a nyelvészet­­történelmi és mennyiségtan-természettudományi szakosztályokat illetőleg a szakosztálybeli tanári kar választ, a nevelés-oktatástani szakosztályra nézve pedig a közoktatási minister nevez ki; a nevelés-oktatástani szakosztály elnöke egyszers­mind a gyakorló iskolának igazgatója is mindazon jogokkal és kötelezettségekkel, melyek középta­nodáknál az igazgató-tanárt megilletik. 9. §. Mindegyik főtanszak legalább egy külön tanár által képviseltetik. A tanárokat a közok­tatási minister nevezi ki. Főtanszakok a követ­kezők : A nyelvészet-történelmi szakosztályban: 1. Latin philologia 2. Görög „ 3. Magyar „ 4. Német . 5. Franczia nyelv és irodalom. 6. Világtörténelem és archaeologia. 7. Magyar történet. 8. Földrajz. A mennyiségtan­ természettudományi szakosz­tályban : 1. Mennyiségtan, két tanárral. 2. Ábrázoló mértan. 3. Elméleti természettan. 4. Kísérleti természettan. 5. Mechanika. 6. Általános vegytan. 7. Ipar-vegytan. 8. Ásvány- és földtan. 9. Növénytan. 10. Állattan. 10. §. A nevelés-oktatástani szakosztálynak szer­vezete, az abban működő tanárok száma és tan­köre ugyanaz marad, mint azt az eddigi szabály­zat megállapítja. 11. §. A képezdei rendes tagok száma a tör­vényhozás által e czélra engedélyezett összeg ere­jéhez képest az 1873/«­ tanévre egyelőre 31-ben állapittatik meg. 12. §. A rendes tagok felvétele az 187­3/«­ tanévre az eddigi gymnásiumi, illetőleg reáltanodai ké­­pezdére nézve fennáló módozat szerint történik. Minthogy azonban a modern nyelvek eddigelé a tanárképezdében nem voltak képviselve,az ezeket magában foglaló tanulmányi csoportba az 187­8­. tanévben felvétethetnek oly tanulók is, kik egye­temi előadásokat még nem hallgattak, és csak a gymnasiumi tanfolyamot végezték; ezek azonban csak mint rendkívü­li tagok vétethetnek fel azon kilátással, hogy a következő tanévben, a­mennyi­ben a felvételi vizsgálatot kellő eredménnyel ki­állják, hasonló minőség mellett a rendes tagok felvételénél elsőbbség fog nekik adatni. Ezekre nézve a rendszeres képezdei tanfolyam a gyakorló iskolai működésen kívül három évig fogván tartani, az erre vonatkozó tanterv is ehez képest állapítandó meg. 13. §. Ezek s általában a rendkívüli tagok szá­mára és felvételére nézve a tanártestület határoz ; jogaikra és kötelességeikre nézve az eddigi sza­bályzat határozatai s a kiadott rendeletek irány­adók. 14. §. Mindazon határozatokra nézve, melyek jelen szabályzat által meg nem változtattak, az eddigi szabályzatok és kiadott rendeletek egy­előre érvényben maradnak.

Next