Budapesti Közlöny, 1874. június (8. évfolyam, 124-146. szám)

1874-06-02 / 124. szám

Budapest, 1874. 124. szám. Kedd, jimius 2. BUDAPESTI KÖZLÖNY. H­IVATALOS LAP. Szerkesztőség : Pesten, hat. ani-utcza 10-dik szám­ú emelet. Kiadó-hivatal : Pesten , barátok­ tere 7. 87. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek trsssz. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt: Egész évre................................12 frt. Félévre............................................6 . Negyedévre..................................3 . A »Hivat. Értesítő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. A hivatalos „Értesítő “-be iktatandó hirdeté­sek dijai a hirdetmény­nyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap Ara 10 kr. Hivatalos Hirdetések : Magánhirdetések: Egyhanábol petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hir­detésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Vallás- és közoktatásügyi magyar mi­niszerem előterjesztésére dr. Dulánszky Nándor esztergomi kanonok, sümeghi czim­­zetes apát és ministeri osztálytanácsost báczi czimzetes püspökké díjmentesen ki­nevezem. Kelt Bécsben, 1874. évi május hó 28-án. Ferencz József, s. k. Trefort, Ágoston, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán Ney Ferencz, a pest­városi főreáltanoda igazgatójának, negyven évi szolgálati ideje alatt a tanügy és iro­dalom terén szerzett érdemei elismeréséül Ferencz József­ rendem lovagkeresztjét ado­mányozom. Kelt Bécsben, 1874. évi május hó 28-án Ferencz József, s. k. Br. Wenckheim Béla, s. k.­­ császári és Apostoli kir. Felsége a közös kül­­ügyminister által tett legalázatosabb felter­jesztés alapján, i. e. május 22-től kelt legfelsőbb elhatározással gróf Saint-Genois Fülöp és báró Pereira-Arnstein Alfons ideiglenes segédeket, va­lamint Schäfer Gyulát, az alsó-austriai pénzügyi ügyészség fogalmazó-gyakornokát, követségi se­gédekké legkegyelmesebben kinevezni méltózta­­tatott. Ö cs. és Apostoli kir. Felsége i. e. május 19-től kelt legfelsőbb elhatározással, a közös külügymi­­nister által tett legalázatosabb felterjesztés alap­ján, a triesti görög királyi consullá kinevezett Charalambos Frangoudis kinevezési okleveléhez az exequaturt megadni méltóztatott A kir. igazságügyminister Békésy György ügy­védet a nagy somkuti kir. járásbíróság mellé bíró­sági végrehajtóvá nevezte ki. A kir. igazságügyminister az eperjesi kir. tör­vényszékhez II. oszt. segédtelekkönyvvezetővé Tardy József, ottani dijnokot neveztek­. A kir. igazságügyminister Denk Viktor pozso­nyi törvényszéki díjas joggyakornokot a magyar­óvári törvényszékhez, Kraft Károly selmeczbányai törvényszéki díjas joggyakornokot pedig a nezsi­­deri járásbírósághoz aljegyzőkké nevezte ki. A kir. igazságügyminister Csűrös Ferencz nagy­­enyedi járásbirósági végrehajtót hasonló minőség­ben a nagy­enyedi törvényszék mellé helyezte át. A fiumei m. kir. tengerészeti hatóság a keres­kedelmi tengerészethez a következőket nevezte ki: hajókapitányokká: Duimich Felixet, Costrenából; Premuda Miksát, Lussinpiccolóból; Tomassich Venczelt, Voloscából; hajóhadnagyokká : Bachich Benedeket, Pogliánból; Caleagno Jánost, Lussinpiccolóból; Chirinich Miksát, Lussinpiccolóból; Matkovich Ferenczet, Tersátóról; Randich Józsefet, Costrecából. Szabályzat a jogtairodák uj szervezéséről (Folytatás.) III. Fegyelmi szabályok. 47. §. A beiktatás, melyért az intézeti könyvtár javára szolgáló, s az igazgató által behajtandó­­­ért fizettetik, valamint a beiratás minden tanév kezdetén október hó első nyolcz napja alatt tör­ténik, és pedig az igazgatónál és az egyes taná­­­roknál, kiktől a beírandó előadásokat hallgat; a nyolcz nap lefolyása után jelentkező csak nyomós , okból, kari végzés alapján vehető fel; október hó utolsó napja után a felvételre kivételes méltányos­­sági okokból csak a közoktatási m. kir. ministé­­rium adhat engedélyt. 48. §. A jog- és államtudományi karokká át­alakult jogtanintézetek szervezete nem semesteri, hanem egész évi tanfolyamok rendszerén alapul­ván, az igazgatói felvétel az egész tanévre terjed ki, és a tanév második felében a beiratás csak az illető tanárok külön katalógusában történik, éspe­dig a második félév kezdetétől számított 8 nap alatt; de a tanárok neveiket a lecskekönyvbe csak úgy írhatják be, ha a tanuló az egész járó tanpénz befizetése iránt magát igazolja; ellenkező esetben e kötelezettség teljesítéséig csak feljegy­zésnek lehet helye. 49. §- Az előbbi szakaszban érintett okból a tanév második felére való új felvételnek nem le­het helye, kivéve, ha valamelyik, a jelen rendelet értelmében újjászervezett jogkörból történik az átmenet. Ugyanazért a tanpénz alóli felmentés is egész évre vonatkozik, jogában áll azonban a ta­nártestületnek, ha a felmentett nem fejtett ki kellő szorgalmat, kari végzéssel a felmentésnek a tanév második felére egészben vagy felerészben való megszüntetését az első félév végén tartandó tanártestületi ülésben kimondani, a midőn a tan­pénzfizetés kötelezettsége iránt ugyanazon sza­bály áll, mint a többiekre nézve, kik ily felmen­tést nem is élveznek. 50. §: A jogtanulók polgári viszonyaikra, vala­mint közrenyités alá eső cselekvényeikre nézve a köztörvények és hatóságok, akadémiai viseletükre és tankötelezettségeikre nézve pedig a kar fe­gyelmi hatósága alatt állanak. 51. §: A kari tanártestület hivatása arra töre­kedni, hogy ezen fegyelmi hatóság segélyével a jogtanuló ifjúságot az akadémiai szabadságnak saját, és a bennök reményét helyező haza javára való józan felhasználására, komoly tudományos törekvésre és fontos életpályájukra kívánt alapos képzettség elsajátítására telhetőleg indítsa. 52. §. Minden egyes tanár köteles hallgatóinak mind b­ezkelátogatási szorgalmáról, mind a tanul­mányokban való előmeneteléről koronkint tar­tandó colloquiumok által kellő meggyőződést ma­gának szerezni, és a szorgalmi vagy előmeneteli jegyeket aláíráskor a leczkekönyvben lelkiismere­tesen bejegyezni. 53. §. Tapasztalt leczkelátogatási hanyagság esetében az illető az igazgatónak feljelentendő, ki azt maga elé idézi és szorgalomra komolyan inti; nem használván az intés, a félévnek aláírása kar­­végzésileg a jövő félévben tanúsítandó szorgalom­tól felfüggeszthető­ makacsság és különösen fel­tűnő hanyagság esetében pedig az aláírás karvégzésképen egészen megtagadható, mely esetben, miután a jogtanintézet szervezete tanévi folyamok rendszerén nyugszik, az egész tanév elvész, sőt feltűnő, mások elcsábítására, és így a tanfegyelem lazítására vezethető hanyagsági ese­tekben a következő szakaszban érintett eljárásnak és fenyítésnek lehet helye. 54. §. Az akadémiai rendnek botrányt okozó m­egháborítása, a tanárok vagy tanulótársaik irá­nyában tanúsított illetlen, megbotránykoztató vise­let, vagy egyéb, a közfenyítés alá nem eső, de a fegyelem felforgatására szolgáló cselekvények eseteiben fegyelmi eljárásnak van helye, midőn a tanártestület fenyítésül vagy az igazgató általi, vagy a tanári testület előtti megintést, súlyosabb esetben a megrovást, sőt az intézettől egy évre való elutasítást mondhatja ki végzésileg. A külö­nösen súlyosbító körülmények közt elkövetett ki­hágás eseteiben a hosszabb időre, vagy más in­tézetektől elutasításra szóló büntetés iránt a kar indokolt, és a felvett jegyzőkönyvvel felszerelt felterjesztést intéz a közoktatási m. kir. ministe­riumhoz, melyhez különben minden karl­an kisza­bott fenyítés ellen 30 nap alatt nyitva áll a fe­­lebbezés útja. 55. §. A tanulók közhelyen az intézeti épületen kívül más mint társas czélokra nem gyülekezhet­nek ; az oktatásra rendelt épület helyiségeiben csak akadémiai ügyeik megvitatására gyülekez­hetnek össze, ha erre a tanácskozás tárgyának előleges bejelentése után az igazgatótól engedélyt nyertek, a­midőn azok, kik az engedélyt szorgal­mazzák, a rend fentartása és a fegyelmi szabály­zatok pontos megtartása iránt kezességet vál­lalnak. 56. §: A joghallgatók segélyezésére, vagy egyéb társadalmi és művelődési czélokra fennálló, vagy miniszeri engedély folytán ezentúl alakulandó­ egy­­letek az igazgató felügyelete alatt állanak ; az akadémiai fegyelem szempontjából való kötele­zettségeiket a felsőbb helyen jóváhagyott alap­szabályok határozzák meg. 57. §. Ha valamely jogtanuló a fennálló köz­törvények áthágása miatt bűnvádi vagy közren­dészeti vizsgálat alá vonatik, erről, valamint a ne­talán kiszabott büntetésről az igazgató hatósági­lag értesítendő, ki a szerint, a­mint a kihágás az akadémiai rendre, vagy a tanuló ifjúság akadé­­démiai becsületére többet, kevesebbet károsan ki­hat, a vétkes ellen indítandó fegyelmi eljárás iránt az előbbi szakaszok értelmében intézkedik. 58. §. A fegyelmi eljárás folytán kiszabott bün­tetések világlatban tartatnak ugyan, de a többi jogkarokkal és az egyetemekkel csak azon esetre közöltétnek, ha valamennyi jogtani intézetekből való kizáratásra vonatkoznak. Az, hogy valaki el­len fenyítés használtatott, sem a lecskekönyvben.

Next