Budapesti Közlöny, 1874. szeptember (8. évfolyam, 198-222. szám)
1874-09-01 / 198. szám
Budapest, 1874. 198. szám Kedd. September 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY.SISI HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Pesten, hatvani-utcza 10-dik számú emelet. Kiadó-hivatal : Pesten, barátok tere 7. sz. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt: Egész évre................................12 frt. Félévre............................................6 . Negyedévre .............................3 » A »Hivat. Értesítő* egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetések • A hivatalos „Értesítő“-i» iktatárai hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1árt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 t'rt és így további'-mínden 100 szóért 1 írt taltót). A hivatalon hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kv. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszerem előterjesztésére Réthy Márt a kolozsvári tudomány-egyetemhez a menynyiségtani természettan tanszékére a rendszeresített illetményekkel nyilvános rendkívüli tanárrá nevezem ki, azon jogosítványnyal, miszerint a mennyiségtanból is előadásokat tarthasson. ■■ Kelt Béchben, 1874-dik évi augusztus hó 15-én. Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Mezey József és Meri Ferencz tanárokat a zombori államgymnasiumhoz rendes tanárokká nevezte ki. Az igazságügyi m. kir. minister, az 1874. évi XV. t. sz. 2. §-ban nyert felhatalmazásánál fogva Gyorgyovánszky György ó-becsei jbsági albirót a zombori, Szabó Sándor szigetvári jbsági albirót a nagy-kanizsai, Tóth Lajos szoboszlói jbsági albirót a nagy-károlyi, Kolos Gyula tokaji jbirósági albirót az ilosvai, Pásztory József kőszegi jbsági albirót a kis-czeli, Taug Emil körmöczbányai jbirósági albirót a malaczkai, Szabó József félegyházi jbirósági albirót a makói, Bethlenfalvay Antal szepes-szombati jbirósági albirót a nagy-mihályi, Révfy Imre kunhalasi jbirósági albirót a zalaegerszegi kir. jbirósághoz, végre Winkler Manó késmárki járásbirósági albirót az alsó-kubini és Kenéz Sándor kis-ujszállási jbsági albirót a nagyváradi kir. törvényszékekhez eddigi albirói minőségükben helyezte át. Heltinger József tapolczai lakos vezetéknevének »Hevesit-re kért átváltoztatása «. évi 35.535. számu belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. NEMHIVATALOS RÉSZ. Az »Ellenőr« vasárnapi számának két czikke hoz sújtó vádakat a honvédségi főruharaktár kezelése és annak parancsnoka, Fábry ezredes ellen, az ez ügyben jelenleg folyó vizsgálatot pedig úgy tünteti fel, mintha a kellő komolyságot nélkülözné, miáltal az illető haditörvényszék, de a honvédségi főhatóságok is a legsúlyosabban gyanusíttatnak. A folyamatban lévő vizsgálat keletkezésére nézve a következőket kell előrebocsátani: F. évi jul. 5. Móré százados, a főruharaktárban a parancsnok utáni rangidős tiszt, arra szólita fel Fábry ezredest, hogy miután úgy is már 40 évig szolgál és visszavonulásával mit sem veszt, hanem csupán a munka terheitől menekül: menjen nyugalomba, hogy a parancsnoki állást ő, Móré, nyerhesse el. Ha pedig vonakodnék, visszaélésekkel fogja felsőbb helyen vádolni. Fábry ezredes erről a honvéd-főparancsnoksághoz nyomban hivatalos jelentést tett, és saját becsületének megóvása végett is vizsgálatot kért, jóllehet Móré fellépését elmetábornak vélte tulajdonítani, amire utalt nem csak a fellépés módja, hanem az is, hogy az átverés,általán a kezelés elsősorban magát a nevezett századost, a parancsnokot pedig csak a felülvizsgálat illette, és ez utóbbi aláírása elé mi sem került, mielőtt az előbbi alá nem írta, miért a vád és a felelősség is elsősorban Mórét terhelte volna. Jóllehet a honvédfőparancsnokság is egyfelől szükségesnek találta Móré százados elmeállapotának orvosi megvizsgálását, másfelől tudva volt Fábry ezredesnek minden alkalommal tapasztalt kitűnő buzgalma, lelkiismeretessége és pontossága, az államszámszék és a miniszeri számvevőség által évenként többször tartott vizsgálatok pedig a főruharaktárban mindig a legnagyobb rendet constatálták; továbbá Ő Felsége maga, a honvédfőparancsnok ő fensége, és oly tekintély is mint Albrecht főherczeg, egyes szemlék alkalmával mindannyiszor teljes megelégedésüket nyilvánították a parancsnok és a főruharaktár állapota fölött, mindamellett a főparancsnokság, tekintve magának a parancsnoknak kérését, de még az ily ügyben szükséges és mindig szem előtt tartott és a minister által követelt szigort, a vizsgálatot azonnal elrendelte, és erről, az ügynek közlése mellett, a ministert is, július 9-én 111. évi. sz. alatt értesítette. Magában értetik, hogy a vizsgálat és a törvényes eljárás befejezése előtt minden véleménynyilvánítás akár jobbra, akár balra, mint illetéktelen, ki van zárva, és magában értetik, hogy ki van zárva úgy a ministériumnak, mint a főparancsnokságnak minden beavatkozása ezeknek menetébe. Magában értetik végre, hogy ha a vádak bármi részben alaposaknak bizonyulnának, bűnhődni fog a bűnös. De ha egyfelől helytelen volna, ha szemben a megindult törvényes vizsgálattal és ennek végeredménye előtt a felsőbb hatóságok a vizsgálat alá vontak mellett foglalnának állást, bárha a vádak még oly gyanús természetűek is, noha minden eddigi tapasztalatok ellenük szólnak, bizonyára még helytelenebb, előlegesen palctát törni egy oly tiszt fölött, aki 40 éves bű és buzgó szolgálat és a jelen alkalmazásában is tanúsított kitűnő minősége által általános tiszteletet és sokoldalú, s0t legmagasabb elismerést vívott ki, és aki a fentebb jellemzett természetű megtámadásra eddig szeplőtlen becsületének megóvása végett a vizsgálatot maga kérte. Minden becsületérző és becsülettudó ember solidáris érdeke az ilynemű kísérleteket a legkomolyabbban visszautasítani, mert különben könynyűvé válnék a lelkiismeretlen részakaratnak gázolni bárkinek becsületében. Tessék bevárni a hadi törvényszék független és mindenkinek beavatkozása fölött álló ítéletét, és majdan akkor követ dobni arra, aki bűnös, és akinek büntetése a katonai szigorú törvények szerint fog megtörténni. Ami pedig azon homályos gyanúsításokat és kétértelmű eérzásokat illeti, mintha a vizsgálat a kellő komolyságot és pártatlanságot nélkülözné, ezek legyenek visszautasítva, mint olyanok, melyek minden adat és minden ok nélkül a vizsgálatban eljárók, sőt a vizsgálatot elrendelő főparancsnok, és — ámbár ennek minden beavatkozásán és befolyásán az ügy egészen kívül esik — a mindszer ellen irányulnak, kiknek valamennyiüknek becsülete sokkal magasabban áll, semhogy fölérhetné oly rágalom, mely egyenesen és világosan Móré századosnak törekvéseivel és bevezetőleg jellemzett fellépésével látszik solidárisnak lenni. Mert a vizsgálat hosszabb tartama nem bizonyít egyebet, mint hogy annak szigorú alapossága ezt követelte; az »Ellenőr« közlésének azon állítása pedig, hogy Fábry ezredes azon kényelmes helyzetben van, »minden kihallgatás nélkül nézni végig a vizsgálat egész csiga lassú folyamát* —teljesen valótlan, mert a főparancsnok az ügy természetéhez képest, épen az ő kihallgatását rendelte el elsősorban, amint az a miniszerhez intézet közléséből is kitűnik. Hogy egyébkép az egész támadás a szántszándékos és roszhiszemű rágalmazás bélyegét messziről láthatólag hordja magán, mindenkink fel fog tűnni, ha összefoglalja az illető lap negyedik hasábja első kikezdésének azon állítását, miszerint »a vizsgálat egész huzavona kiméletessége azt sejteti, hogy az ügyet agyon akarják hallgatni« — a negyedik kikezdésnek az előbbivel meg nem férhető azon állításával, hogy ugyane vizsgálat, mely az agyonhallgatás szándékát sejteti, a legkompromittálóbb adatokat hozta volna felszínre. Hogy roszhiszemű rágalommal van dolga, tudni fogja mindenki, ha a czirókkal vegyített kefék átvételéhez kötött gyanúsításokat szembeállítja azon ténynyel, hogy czirókkal vegyített kefék, nem pedig tiszta szőr-kefék vannak rendszeresítve, és nem az utóbbiak, hanem az előbbinek ára fizettetik; hogy más a minta, más a kikötött anyag ; és hogy e kefék hasznavehetlenek, az mind megannyi valótlanság, mivel e kefék használtatnak átalán a hadseregnél és a honvédségben. És oly valótlan, hogykülönösen Fábry János ezredes parancsnokságának ideje óta hallatszott, és terjesztetett föl panasz a ministériumhoz, részint a kefék, részint a pokróczok, részint a tölténytáskák teljes hasznavehetetlensége iránt. Nem csak hogy ily panasz nem érkezett soha, de sőt minden ahhoz értő könnyen győződhetik meg az ellenkezőről.