Budapesti Közlöny, 1875. szeptember (9. évfolyam, 199-223. szám)

1875-09-01 / 199. szám

Budapest, 1875. 199. szám. Szerda, September 1. SZKREKezTésép : Budapesten, barátok-tere b-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, barátok-tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem kiülhetnek gímra. Bérmentet­­len­ levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. Ei­­fizRTksi Áras : Naponkénti postai ■s.étküildéssel vagy helyben tánchoz hordva : Egész évre............................20 írt. Félévre......................................10» Negyedévre ......................5 » ügy lap ára 30 kr. HIVATAL08 HIRL'KTfcSEK * A hivatalos „Értesítő“-be iktatandó hirdeté­sek dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 írt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frtésigy tovább minden 100 szóért 1 írttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és több­szöri hirdetésért 13 kr. minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr. oszt. ért. -------3S. HIVATALOS RÉSZ Király Ő Felsége hétfőn 10 órakor érkezett meg a déli vaspályán a Lajta melletti Bruckból, s tegnap délután 3 órakor ugyanoda visszautazott. Ó cs. és Apostoli királyi Felsége 1875. augustus 31-diki legkegyelmesebb TRÓNBESZÉDE. Tisztelt Urak! Főrendek és Képviselők! Kedvelt Híveink! Reménynyel és bizalommal üdvözöljük Önöket jelen országgyűlés kezdetén, mely nagyfontosságú kérdések megoldására van hivatva. A közélet és a kormányzat majd minden ágában mélyen beható törvényhozási intéz­kedések szükségesek, hogy kedvelt Ma­gyarországunk a szellemi és anyagi jólét azon magaslatára emelkedjék, melynek ele­meit bírja gazdag természeti forrásaiban, és melyre az országot emelni atyai szívünk forró óhajtása. Ennek első és nem mellőzhető feltéte­le : az ország pénzügyeinek rendbehozatala. Halasztást nem tűrő teendőik között ko­moly megfontolásokat és folytonos figyel­müket első­sorban az államháztartás ren­dezése és az ezzel kapcsolatos kérdések meg­oldása fogja igénybe venni. Magyarország tekintélye, hitele és álla­mi létének biztosítása egyaránt paran­csolja, hogy a szükséglet és a fedezet között a súlyegyen minél előbb helyreállít­­tassék. Ismerjük e feladat sokoldalú nehézsé­geit. Elvállalt kötelezettségek, monarchiánk biztonságának elutasíthatlan követelmé­nyei, a közigazgatás és fejlődés szükségle­tei állanak itt szemben a legnagyobb taka­rékosság jogosult követelményeivel. De bizton hiszszük, hogy ha a kormány­zat minden ágára nézve a jó gazdálkodás érdekében megtörténik mindaz, a­mi­nek megtörténni kell, és a­minek az ál­lam létfeltételeinek, biztonságának, és fej­lődésének veszélyeztetése nélkül megtör­ténni lehet; ha czélszerű és gyökeres kormányzati és igazságszolgáltatási javítások eszközöl­tetnek ; ha a nemzet híven egész múltjához kész­séggel és nemes kötelességérzettel meg­hozza azon áldozatokat, miket a kitűzött üdvös czél hazafiságától követel; ha a hitelviszonyok javítása és rende­zése, a termelés, kereskedelem és ipar fej­lesztésére szükséges egyéb intézkedések által gondoskodva leend az adóképesség emeléséről, és a vállalandó terhek köny­­nyebb viselhetéséről, akkor, de csak is akkor fogunk sikere­sen megküzdhetni a helyzet nehézségeivel. Úgy az államháztartás rendezése, mint az ország szellemi és anyagi érdekeinek előmozdítása czéljából kormányunk számos javaslatban bő anyagot nyújtana törvény­­t hozói működésüknek. Az ország pénzügyi helyzete az állam és az egyesek hitelviszonyaival szoros kap­csolatban áll, és mindkettő egyiránt s köz­vetlenül összefügg a jó közigazgatás- és igazságszolgáltatással, a nép műveltségének­­ emelésével, a termelési, kereskedelmi s ipar­viszonyok és a közlekedési rendszer javításával. Mindezek pedig együttesen döntő be­folyást gyakorolnak az adóképességre, mely viszont az összes államügyek kedve­zőbb alakulásának egyik fő­ feltételét ké­pezi.­­ Mindezekre ki kell tehát a törvényho­zás figyelmének terjedni, ha az ország s egyes lakosainak jólétét sikeresen előmoz­dítani akarja. Kormányunk javaslataiban nem mellő-­­ zendi e szempontok egyikét sem;ki fog­­­­nak azok terjedni a legsürgősebb teendők­re, a közélet minden ágában. Nem szándékunk egyenként felsorolni a készen és készülőben lévő javaslatokat,­ de azokon kívül, melyek az államháztar­tás akadálytalan vitelére, a pénzügyek rendezésére s az ezzel közvetlen kapcsolat­ban levő kérdésekre vonatkoznak, különö­sen felhívjuk még Önök figyelmét azon javaslatokra, melyeknek c­élja: összhangzatba hozni a közigazgatás kü­lönböző ágazatainak működését, a közigazgatást s az igazságszolgáltatást gyökeresen javítani, és pótolni az észlelt hiányokat; a közlekedési és közmunka-ügyet min­den irányban rendezni és a vasúthálózatot a legsürgősb szükséglet határai között ki­egészíteni, a­melyek végre a főrendiház korszerű rendezésére, a nemzet szellemi fejlődésére, s a vallási és házassági kérdéseknek az élet szükségei által kívánt mérvben való megoldására irányulnak. Mindezen és az ezekkel összefüggő kér­dések elintézése önöknek jutott feladatul, és nem kételkedünk, hogy tapintattal, czél­szerű sorozatban és helyes időbeosztással fogják megbírálni és megállapítani az il­lető törvényeket, a­mint ezt az ország ér­deke kívánja. Bizalmunkat helyezzük e mellett a nem­zet józan felfogásába, mely nem fogja fél­reismerni, miszerint a legüdvösebb intéz­mények, a legjobb kormányzat is csak elő­mozdíthatják a népek jólétét, csak bizto­síthatják a munka gyümölcsét , de hogy ezt csak a nemzet támogatása érlelheti meg, hogy a közjólétet megteremteni, kel­lő fokra emelni és tartósan megszilárdítani csak a valódi hazafiság, az egyéni szorga­lom és kitartó munka képes. Kormányunk az érintetteken kívül egész buzgalommal törekszik a bankkérdés jog- és czélszerű megoldására. Ezen felül monarchiánk másik államá­nak kormányával az 1867-ik évi XVI. tör­­vényczikk által kijelölt módon tárgyaláso­kat folytat e törvény némely szabványai­nak módosítása iránt. Végre ezen országgyűlés törvényszerű tartamának lejárta előtt tárgyalás alá kell hogy jöjjenek azon egyezmények is, melyek monarchiánk két állama között 1807-ik és 1868-ik évben tíz évre köttettek. Ezekre nézve azon reményünket akar­juk kifejezni, hogy e tárgyalásokat a köl­csönös méltányosság szelleme fogja átlen­­geni. Uraim, Főrenciek és Képviselők! Az idő, az ország helyzete, s az előké­szített javaslatok nagy száma erélyes és buzgó cselekvésre int, s önök követni fog­ják ez intelmet, mert minden vesztett per ez a haza vesztesége lenne. A külhatalmasságokkal fennálló szívélyes viszonyunk azon reményre jogosít, hogy a béke a legújabb időben felmerült esemé­nyek daczára fenn fog tartatni és így önök háborítatlanul fogják törvényhozói hivatá­sukat teljesíthetni. Áldást az egek Urától és sikert kíván­ván hazafias törekvéseiknek,­­ az ország­gyűlést ezennel megnyitottnak nyilvá­nítjuk.

Next