Budapesti Közlöny, 1875. szeptember (9. évfolyam, 199-223. szám)
1875-09-01 / 199. szám
Budapest, 1875. 199. szám. Szerda, September 1. SZKREKezTésép : Budapesten, barátok-tere b-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, barátok-tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem kiülhetnek gímra. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. EifizRTksi Áras : Naponkénti postai ■s.étküildéssel vagy helyben tánchoz hordva : Egész évre............................20 írt. Félévre......................................10» Negyedévre ......................5 » ügy lap ára 30 kr. HIVATAL08 HIRL'KTfcSEK * A hivatalos „Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 írt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frtésigy tovább minden 100 szóért 1 írttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. -------3S. HIVATALOS RÉSZ Király Ő Felsége hétfőn 10 órakor érkezett meg a déli vaspályán a Lajta melletti Bruckból, s tegnap délután 3 órakor ugyanoda visszautazott. Ó cs. és Apostoli királyi Felsége 1875. augustus 31-diki legkegyelmesebb TRÓNBESZÉDE. Tisztelt Urak! Főrendek és Képviselők! Kedvelt Híveink! Reménynyel és bizalommal üdvözöljük Önöket jelen országgyűlés kezdetén, mely nagyfontosságú kérdések megoldására van hivatva. A közélet és a kormányzat majd minden ágában mélyen beható törvényhozási intézkedések szükségesek, hogy kedvelt Magyarországunk a szellemi és anyagi jólét azon magaslatára emelkedjék, melynek elemeit bírja gazdag természeti forrásaiban, és melyre az országot emelni atyai szívünk forró óhajtása. Ennek első és nem mellőzhető feltétele : az ország pénzügyeinek rendbehozatala. Halasztást nem tűrő teendőik között komoly megfontolásokat és folytonos figyelmüket elsősorban az államháztartás rendezése és az ezzel kapcsolatos kérdések megoldása fogja igénybe venni. Magyarország tekintélye, hitele és állami létének biztosítása egyaránt parancsolja, hogy a szükséglet és a fedezet között a súlyegyen minél előbb helyreállíttassék. Ismerjük e feladat sokoldalú nehézségeit. Elvállalt kötelezettségek, monarchiánk biztonságának elutasíthatlan követelményei, a közigazgatás és fejlődés szükségletei állanak itt szemben a legnagyobb takarékosság jogosult követelményeivel. De bizton hiszszük, hogy ha a kormányzat minden ágára nézve a jó gazdálkodás érdekében megtörténik mindaz, aminek megtörténni kell, és aminek az állam létfeltételeinek, biztonságának, és fejlődésének veszélyeztetése nélkül megtörténni lehet; ha czélszerű és gyökeres kormányzati és igazságszolgáltatási javítások eszközöltetnek ; ha a nemzet híven egész múltjához készséggel és nemes kötelességérzettel meghozza azon áldozatokat, miket a kitűzött üdvös czél hazafiságától követel; ha a hitelviszonyok javítása és rendezése, a termelés, kereskedelem és ipar fejlesztésére szükséges egyéb intézkedések által gondoskodva leend az adóképesség emeléséről, és a vállalandó terhek könynyebb viselhetéséről, akkor, de csak is akkor fogunk sikeresen megküzdhetni a helyzet nehézségeivel. Úgy az államháztartás rendezése, mint az ország szellemi és anyagi érdekeinek előmozdítása czéljából kormányunk számos javaslatban bő anyagot nyújtana törvényt hozói működésüknek. Az ország pénzügyi helyzete az állam és az egyesek hitelviszonyaival szoros kapcsolatban áll, és mindkettő egyiránt s közvetlenül összefügg a jó közigazgatás- és igazságszolgáltatással, a nép műveltségének emelésével, a termelési, kereskedelmi s iparviszonyok és a közlekedési rendszer javításával. Mindezek pedig együttesen döntő befolyást gyakorolnak az adóképességre, mely viszont az összes államügyek kedvezőbb alakulásának egyik fő feltételét képezi. Mindezekre ki kell tehát a törvényhozás figyelmének terjedni, ha az ország s egyes lakosainak jólétét sikeresen előmozdítani akarja. Kormányunk javaslataiban nem mellő- zendi e szempontok egyikét sem;ki fognak azok terjedni a legsürgősebb teendőkre, a közélet minden ágában. Nem szándékunk egyenként felsorolni a készen és készülőben lévő javaslatokat, de azokon kívül, melyek az államháztartás akadálytalan vitelére, a pénzügyek rendezésére s az ezzel közvetlen kapcsolatban levő kérdésekre vonatkoznak, különösen felhívjuk még Önök figyelmét azon javaslatokra, melyeknek célja: összhangzatba hozni a közigazgatás különböző ágazatainak működését, a közigazgatást s az igazságszolgáltatást gyökeresen javítani, és pótolni az észlelt hiányokat; a közlekedési és közmunka-ügyet minden irányban rendezni és a vasúthálózatot a legsürgősb szükséglet határai között kiegészíteni, amelyek végre a főrendiház korszerű rendezésére, a nemzet szellemi fejlődésére, s a vallási és házassági kérdéseknek az élet szükségei által kívánt mérvben való megoldására irányulnak. Mindezen és az ezekkel összefüggő kérdések elintézése önöknek jutott feladatul, és nem kételkedünk, hogy tapintattal, czélszerű sorozatban és helyes időbeosztással fogják megbírálni és megállapítani az illető törvényeket, amint ezt az ország érdeke kívánja. Bizalmunkat helyezzük e mellett a nemzet józan felfogásába, mely nem fogja félreismerni, miszerint a legüdvösebb intézmények, a legjobb kormányzat is csak előmozdíthatják a népek jólétét, csak biztosíthatják a munka gyümölcsét , de hogy ezt csak a nemzet támogatása érlelheti meg, hogy a közjólétet megteremteni, kellő fokra emelni és tartósan megszilárdítani csak a valódi hazafiság, az egyéni szorgalom és kitartó munka képes. Kormányunk az érintetteken kívül egész buzgalommal törekszik a bankkérdés jog- és czélszerű megoldására. Ezen felül monarchiánk másik államának kormányával az 1867-ik évi XVI. törvényczikk által kijelölt módon tárgyalásokat folytat e törvény némely szabványainak módosítása iránt. Végre ezen országgyűlés törvényszerű tartamának lejárta előtt tárgyalás alá kell hogy jöjjenek azon egyezmények is, melyek monarchiánk két állama között 1807-ik és 1868-ik évben tíz évre köttettek. Ezekre nézve azon reményünket akarjuk kifejezni, hogy e tárgyalásokat a kölcsönös méltányosság szelleme fogja átlengeni. Uraim, Főrenciek és Képviselők! Az idő, az ország helyzete, s az előkészített javaslatok nagy száma erélyes és buzgó cselekvésre int, s önök követni fogják ez intelmet, mert minden vesztett per ez a haza vesztesége lenne. A külhatalmasságokkal fennálló szívélyes viszonyunk azon reményre jogosít, hogy a béke a legújabb időben felmerült események daczára fenn fog tartatni és így önök háborítatlanul fogják törvényhozói hivatásukat teljesíthetni. Áldást az egek Urától és sikert kívánván hazafias törekvéseiknek, az országgyűlést ezennel megnyitottnak nyilvánítjuk.