Budapesti Közlöny, 1876. február (10. évfolyam, 25-48. szám)

1876-02-01 / 25. szám

Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva . Egész évre.............................20 frt. Félévre.....................................10 . Negyedévre..............................5 . Egy lap ára 30 kr. Budapest, 1876. 25. szám. Kedd. február 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Budapesten, barátok-tere 8-ik szám I. emelet. Kiadó­hivatal : Budapesten, barátok-tere 7-ik szám a. földszint. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítő"-be iktatandó hirdeté­sek díjai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 írt, és 30 kr. a bélyegért, 100—300-ig 2 frt. 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és több­szöri hirdetésért 13 kr. minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Vallás- és közoktatási magyar minisze­rem előterjesztésére dr. Jenei Viktort, a ko­lozsvári egyetem ny. rendes tanárát, a té­teles nemzetközi jog előadására felhatal­mazom, ugyan ezet a protestáns egyházi jog előadásának kötelezettsége alól felmen­tem, s ezen egyházjognak előadására dr. Kolosváry Sándor nyilvános rendes tanárt feljogosítom. Kelt Budapesten, 1876. évi január hó 18-án. Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k. a császári és Apostoli királyi Felsége folyó éri január 15-én kelt legfelsőbb határozványával leg­kegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Thaly Kálmán honvédelmi ministeri osztálytaná­csos az olasz királyi szent Lázár- és Móricz-rend lovagkeresztjét elfogadhassa és viselhesse. A m. kir. igazságügyminister Szabó István ta­­polczai járásbirósági telekkönyvi írnokot a zala­egerszegi törvényszékhez segédtelekkönyvvezetővé nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister Hrutsár Ferencz gyöngyösi járásbirósági végrehajtót a rimaszom­bati kir. járásbírósághoz helyezte át. A m. kir. igazságügyminister a bajai kir. járás­bírósághoz aljegyzővé Paukovics Ottó ottani tör­vényszéki joggyakornokot nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister a nagykikindai kir. törvényszékhez H. oszt. segédtelekkönyvveze­tővé Szeppelfeld Máté ottani törvényszéki dijno­­kot nevezte ki. A szegedi m. kir. pénzügyigazgatóság Ludvig Ferencz szegedi illetékkiszabási hivatali I-fő oszt. p. v. fogalmazót hason minőségben kebelébe át­helyezte, Danzer Kornél Il­od oszt. ideiglenes p. v. fogalmazónak pedig az I-ső oszt. p. v. fogal­mazói állomást végleges minőségben fokozatos előléptetés utján adományozta. Prainer István budapesti lakos vezetéknevé­nek »Praie-ra kért átváltoztatása folyó évi 3786. számú belügyministeriumi rendelettel megenged­tetett Schreier Jakab, budapesti lakos vezetéknevé­nek »Kajdácsi«-ra kért átváltoztatása folyó évi 3789. számú belügyministeriumi rendelettel meg­engedtetett. Spitzer Mór budapesti lakos vezetéknevének »Ormai«-ra kért átváltoztatása folyó évi 3788. számú belügyministeriumi rendelettel megenged­tetett. A magyar királyi igazságügyminister I. évi 3106. sz. a. a következő rendeletet bocsátotta ki. Kálbor község törvénykezési tekintetben, a bras­sói kir. törvényszék területén lévő fogarasi kir. járásbíróságtól — a segesvári kir. törvényszék­hez tartozó nagy-sinki kir. járásbírósághoz oszta­tott be. Ezen rendelet folyó évi február hó 20-ával lép életbe. Kelt Budapesten, 1876. évi január 26-án. Hirdetmény. Ezennel közhírré tétetik, hogy a Gr. betű finom virginiai szivarok ára i. é. február 1-től kezdve 100 darab után 4 ft. 10 krról 4 ft. 60 krra és 1 darab után 4 */* krról 5 krra emeltetik. A magyar kir. pénzügy Mi­nisterium. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister Biharmegyében kebelezett Csökmő községnek megengedte, hogy minden szombaton hetivásárt tarthasson, helypénzszedési jog nél­kül ; mi ezennel közhírré tétetik. A­­mosonmegyei községi jegyzők egyleteinek alapszabályai a királyi belügyministerium részé­ről folyó évi 3926. szám alatt a bemutatási zára­dékkal elláttattak. IVEMHIVATALOS RÉSZ. A császári és Apostoli kir. Felsége a budapesti szegények segélyezésére újabban 1200 forintnyi összeget méltóztatott — magánpénztárából — leg­kegyelmesebben adományozni. Ő császári és Apostoli kir. Felsége a buda­pesti bölcsőde-egyletnek 150, a protestáns árva­ház s az izralita nőegylet tápintézete s leányárva­­háza részére 100—100, a Szent-György czimü be­­tegsegélyző egylet részére pedig 50 forintnyi ösz­­szeget méltóztatott — az ezen intézetek javára tar­tandó tánczvigalmakra történt 1. a. meghivatása folytán — magánpénztárából legkegyelmesebben adományozni. A vallás- és közoktatási minister felhívta a közvetlen felügyelete alatt álló felső és középta­nodák igazgatóságait (illetőleg az egyetemi taná­csokat) hogy az intézet kebelében, Deák Ferencz halála alkalmából gyászünnepélyt (illetőleg a r. kath. felekezeti jellegűek: gyász isteni tisztele­tet) tartsanak s ez intézkedéséről a protestáns, görög-keleti és izraelita iskolák főhatóságait is értesítette, azon reményének kifejezése mellett, hogy ezek is hozzá fognak járulni a nemzeti gyász hasonló ünnepélyes kifejezéséhez. Deák Ferencz tetemeit 30-án este 6 órakor he­lyezték a koporsóba. A beszentelést Schwendtner apát teljesítő segédlettel. 31-én reggel hat órakor egész csendben átszál­­líttatott a koporsó az académia palotájába, s a csarnok közepén felállított ravatalra helyeztetett. A közönség számára a csarnok 31-én délután nyittatott meg; a bemenet a Kisfaludy-termen át történik. A Deák Ferencz temetésének rendezésére az or­szággyűlés képviselőháza által kiküldött orsz.bizott­­ság a főrendiház e czélra kiküldött bizottságával és Budapest főváros küldöttségével együttesen ta­nácskozván, javaslatait Ohuczy Kálmán elnök által a képviselőház január 30-án tartott ülésében ter­jesztette a ház elé. A képviselőház azokat egyhangúlag határo­zattá emelvén, a főrendek január 31-én tartott ülésekben, szintén egyhangúlag, hozzájárultak. A bizottságnak határozattá emelt javaslatai kö­vetkezők : 1. Deák Ferenczet a szó teljes értelmében a nemzet halottjának tekintvén , a temetéshez és az egész végtisztelettételhez szükséges teendők iránt az országgyűlés intézke­dik ; és a temetésnek, a sírnak és síremléknek, valamint általában a végtisztelethez tartozó min­den szertartásnak költségeit az ország fedezi az országgyűlés költségvetésének czime alatt. 2. A temetkezés helye a budapesti köztemető­ben a fővárossal egyetértőig állapittatik meg. A mennyiben a dicsőült földi maradványainak végleges elhelyezésére alkalmas hely most rög­tön nem volna kijelölhető, a holttest ideiglene­sen egy még senki által nem használt és senkinek nevére nem írt sírboltba tétetik le. 3. A temetés ideje a legközelebbi csütörtökön, azaz február 3-án d. e. 11 órára tűzetik ki, az engesztelő szt.-mise áldozat pedig szombaton, február 5-én d. e. 10 órakor tartotik a belvá­rosi plébánia templomban. 4. A holttest a m. t. akadémiának általa e czélra fölajánlott palotájában tétetik ravatalra és a szertartás is ott kezdődik. 5. A temetés alkalmával a ravatalnál a képvi­selőház elnöke gyászbeszédet tart. 6. A gyászesetről a törvényhatóságok, a hor­­vát bán, az országgyűlés elnöke és a magyar tudo­mányos akadémia a két ház elnöke által aláírt értesítvényeken tudósíttatnak. Hasonlóul a két ház elnöke által aláírt gyászjelentés adatik ki. 7. Országos gyásznak határozattal kijelenté­sét a bizottság nem indítványozza, mert meg van győződve, hogy a veszteség nagyságát a nemzet oly mélyen érzi, hogy az önkényt magától is gyászolja, s gyászát a halotti szertartások befe­­jeztéig külsőleg is kifejezi. 8. A nemzeti színházban bezárólag febr. 3-áig előadás nem tartatik.

Next