Budapesti Közlöny, 1876. április (10. évfolyam, 75-99. szám)
1876-04-01 / 75. szám
Budapest, 1876. 75. száza. Szombat, április 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva . Egész évre ...... 20 írt. Félévre ......................................10 * Negyedévre..............................5 * Egy lap ára 30 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „ Értesítőbe iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt. 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 írttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Szerkesztőség? : Budapesten, barátok-tere 8-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Budapesten, barátok-tere 7-ik szám a. földszint. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF. ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1876. évi V. TÖRVÉNYCZIKK a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. törvényczikk módosításáról és kiegészítéséről. (Szentesítést nyert 1876. évi február hó 29-én. Kihírdettetett az országgyűlés képviselő házában 1876. évi márczius hó 23-án, a főrendek házában márczius hó 24-én.) (Folytatás) 33. §. A községi adók kivetésére nézve a következők rendeltetnek: Kis- és nagy községekben ép úgy mint rendezett tanácsú városokban a község minden tagját egyenlően érdeklő közigazgatási költségek az összes egyenes államadók arányában; azon költségek pedig, melyek a földbirtok érdekében léteznek, csak az érdekeltek földadója arányában vettetnek ki; azon költségek végre, amelyek a két osztályba nem sorozhatók, milyenek a belrendőrségi és a közbiztonságra vonatkozó kiadások, a föld-, bányaadó és a pusztai haszonbérlőknek ezen haszonbérlet után fizetett jövedelmi adója kivételével, a többi egyenes adónemekre vettetnek ki. Az első pont alatt említett közigazgatási költségek kivetésének alapjául a községhez közigazgatásilag csatolt puszta illetőleg havasok után fizetett egyenes adóknak csak fele része vétethetik. A gazdászati és mezei felügyelet költségeihez járulni nem tartoznak a községben lévő vagy a községhez csatolt földbirtokok tulajdonosai, kik e költségeknek hasznát nem veszik és e tekintetben magukról gondoskodnak. Két község egymás mellett levő határain épült gazdászati, kereskedelmi vagy gyártelepek tulajdonosai, a telephez tartozó beltelkek hovatartozása iránt, a jelenben fennállókra nézve ezen törvény életbeléptétől számított egy év alatt, — az ezután létesítendőkre nézve pedig a telep felállítása alkalmával a tárgyalást megindítani tartoznak. 34. §: Rendezett tanácsú városokban a törvényhatóság indokolt előterjesztése folytán, amennyiben az állam jövedelmeinek csökkenése s az ipar- és kereskedelem érdekeinek veszélyeztetése nélkül eszközölhető, a kormány kivételesen megengedheti, hogy azok közvetett államadókra is vethessenek pótadót, s jövedelmeik szaporítása végett a városban s annak területén illetékeket, helypénzeket, vámokat szedhessenek, sőt az állam által igénybe nem vett új adónemeket is hozhassanak be. 35. §. A községi lakosok kézi- és szekeres munkára is kötelezhetők. E szolgálmányok a közmunka szabályozásáról szóló törvény elvei szerint vettetnek ki , vagy természetben teljesittetnek vagy pénzzel váltatnak meg és csak az utczák, a községet védő gátak, közlekedési vonalak és eszközök fentartására fordíthatók. 36. §. A község belsejében lévő utak és egyéb közlekedési eszközök fentartásához szükséges szolgálmányok alól azonban a községhez közigazgatásilag csatolt puszták illetőleg havasok birtokosai kivétetnek, ha a községben semminemű belsőséggel nem birnak. Valamint nem tartoznak járulni a községi dűlő utak és a községet vagy annak határát védő gátak fentartásához sem, ha kimutatják, hogy az előbbieket nem használják,illetőleg hogy az utóbbiak egyszersmind birtokaikat is nem védik. 37. §: Közveszély, tudniillik hófúvás, árvíz, tűz stb. eseteiben az elöljáróság, tekintet nélkül az előző §-ban tett kivételre, az összes gyalog és szekeres erőt, a veszély elhárítására betudás nélkül felhasználhatja. 38. §. A községek és a hozzájuk csatolt puszták illetőleg havasok birtokosai a községi adók és egyéb szolgálmányok megváltása végett, bizonyos átalányösszeg fizetése iránt 6 évről 6 évre terjedő egyezséget köthetnek. Ezen egyezség érvényességéhez a törvényhatóság jóváhagyása szükséges, mely ha megtagadtatok, ezen határozat bármelyik fél által a belügyministerhez felebbezhető. 39. §. Az 1871. XVIII. törvényczikk 134., 135. s 136. §-ai helyett a következők rendeltetnek . Rendezett tanácsú városoknak külön törvényhatósággá leendő átalakulását a törvényhozás engedi meg. A felett pedig, hogy a puszta községgé, a kisközség nagy-községgé, nagy-község rendezett tanácsú várossá és viszont, hogy a rendezett tanácsú város nagy-községgé, nagyközség kisközséggé alakuljon át, vagy valamely község eddigi állásával felhagyva, más községhez csatlakozhassék vagy azzal egyesülhessen, vagy a pusztából lett község ismét mint puszta valamely községhez közigazgatásilag csatlakozhassék, az érdekelt községek és felek, valamint az illető törvényhatóság meghallgatása mellett a következő §-ok korlátai között a belügyminiszer határoz. 40. §. Ha a kisközség nagyközséggé, nagyközség rendezett tanácsú várossá akar átalakulni, az átalakításért folyamodók kérvényüket az illető törvényhatóságnál nyújtják be és tartoznak bebizonyítani: a) hogy ezen átalakulást a községi lakosok és birtokosok azon része kívánja, mely együtt a község összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti; és b) hogy az ezen átalakulás folytán reájuk nehezedő kötelezettségek pontos teljesítésére elégséges szellemi és anyagi erővel rendelkeznek ; c) kis-községnek nagy-községgé alakulása esetében még igazolandó, hogy a másik vagy a többi kis-község a körjegyzőség további fentartására képes marad vagy valamely más körjegyzőséghez czélszerűen csatlakozhatik. Ha be van bizonyítva mindaz, ami a fentebbiek szerint bebizonyítandó, az átalakulás meg nem tagadtathatik. 41. §. Ha valamely puszta birtokosai azt önálló községgé kívánják átalakítani, tartoznak beigazolni, ahogy ezen átalakulást a pusztai birtokosok azon része kívánja, mely együtt a puszta összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti; b) hogy az átalakítandó területen legalább 50 állandóan megtelepedett család lakik és ezek között a lélekszám arányához képest felállítandó képviselőtestület választás alá eső tagjainak számát lagalább háromszorosan meghaladó számban találtatik oly lakos, ki saját tulajdonul házat vagy földet bir, az ezek után fizetett állami adó alapján nyeri választói jogosultságát s e szerint a pusztáról saját akaratján kívül el nem távolittathatik; c) hogy elegendő számban vannak oly törzslakosok, kik jegyzői állomás kivételével a többi elöljárói állomások betöltésére a törvény értelmében képesítve vannak; d) hogy alkalmatos községház és a törvény kellékeinek megfelelő népiskola felállításáról és pedig czélszerű helyen gondoskodva van ; e) hogy a pusztai lakosok és birtokosok, az egyesek túlterheltetése nélkül, anyagilag is képesek lesznek az átalakulás folytán reájuk háruló terheket viselni s átalában teljesíteni mindazt, amit egy községnek úgy saját belügyei elintézése, mint a közigazgatás és közoktatás tekintetében a törvény és szabályrendeletek szerint teljesíteni kell; végre , hogy a község, melytől a puszta elszakad, azontúl is képes lesz mint kis- vagy nagyközség telje