Budapesti Közlöny, 1876. április (10. évfolyam, 75-99. szám)

1876-04-01 / 75. szám

Budapest, 1876. 75. száza. Szombat, április 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva . Egész évre ...... 20 írt. Félévre ......................................10 * Negyedévre..............................5 * Egy lap ára 30 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „ Értesítőbe iktatandó hirdeté­sek dijai a hirdetménynyel együtt el­őlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt. 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 írttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Szerkesztőség? : Budapesten, barátok-tere 8-ik szám I. emelet. Kiadó­hivatal : Budapesten, barátok-tere 7-ik szám a. földszint. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és több­szöri hirdetésért 13 kr. minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF. ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1876. évi V. TÖRVÉNYCZIKK a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. törvényczikk módosításáról és kiegészítéséről. (Szentesítést nyert 1876. évi február hó 29-én. Kihír­­dettetett az országgyűlés képviselő házában 1876. évi márczius hó 23-án, a főrendek házában márczius hó 24-én.) (Folytatás) 33. §. A községi adók kivetésére nézve a következők rendeltetnek: Kis- és nagy községekben ép úgy mint rende­zett tanácsú városokban a község minden tagját egyenlően érdeklő közigazgatási költségek az összes egyenes államadók arányában; azon költségek pedig, melyek a földbirtok ér­dekében léteznek, csak az érdekeltek földadója arányában vettetnek ki; azon költségek végre, a­melyek a két osztályba nem sorozhatók, milyenek a belrendőrségi és a közbiztonságra vonatkozó kiadások, a föld-, bánya­adó és a pusztai haszonbérlőknek ezen haszonbér­­let után fizetett jövedelmi adója kivételével, a többi egyenes adónemekre vettetnek ki. Az első pont alatt említett közigazgatási költ­ségek kivetésének alapjául a községhez közigaz­gatásilag csatolt puszta illetőleg havasok után fize­tett egyenes adóknak csak fele része vétethetik. A gazdászati és mezei felügyelet költségeihez járulni nem tartoznak a községben lévő vagy a községhez csatolt földbirtokok tulajdonosai, kik e költségeknek hasznát nem veszik és e tekintetben magukról gondoskodnak. Két község egymás mellett levő határain épült gazdászati, kereskedelmi vagy gyártelepek tulaj­donosai, a telephez tartozó beltelkek hovatarto­zása iránt, a jelenben fennállókra nézve ezen tör­vény életbeléptétől számított egy év alatt, — az ezután létesítendőkre nézve pedig a telep felállí­tása alkalmával a tárgyalást megindítani tartoz­nak. 34. §: Rendezett tanácsú városokban a törvényható­ság indokolt előterjesztése folytán, a­mennyiben az állam jövedelmeinek csökkenése s az ipar- és kereskedelem érdekeinek veszélyeztetése nélkül eszközölhető, a kormány kivételesen megengedheti, hogy azok közvetett államadókra is vethessenek pótadót, s jövedelmeik szaporítása végett a város­ban s annak területén illetékeket, helypénzeket, vámokat szedhessenek, sőt az állam által igénybe nem vett új adónemeke­t is hozhassanak be. 35. §. A községi lakosok kézi- és szekeres munkára is kötelezhetők. E szolgálmányok a közmunka szabályozásáról szóló törvény elvei szerint vettetnek ki , vagy ter­mészetben teljesittetnek vagy pénzzel váltatnak meg és csak az utczák, a községet védő gátak, közlekedési vonalak és eszközök fentartására for­díthatók. 36. §. A község belsejében lévő utak és egyéb közle­kedési eszközök fen­tartásához szükséges szolgál­mányok alól azonban a községhez közigazgatási­lag csatolt puszták illetőleg havasok birtokosai kivétetnek, ha a községben semminemű belsőség­gel nem birnak. Valamint nem tartoznak járulni a községi dű­lő utak és a községet vagy annak határát védő gá­tak fentartásához sem, ha kimutatják, hogy az előbbieket nem használják,illetőleg hogy az utób­biak egyszersmind birtokaikat is nem védik. 37. §: Közveszély, tudniillik hófúvás, árvíz, tűz stb. eseteiben az elöljáróság, tekintet nélkül az előző §-ban tett kivételre, az összes gyalog és szekeres erőt, a veszély elhárítására betudás nélkül fel­használhatja. 38. §. A községek és a hozzájuk csatolt puszták illető­leg havasok birtokosai a községi adók és egyéb szolgálmányok megváltása végett, bizonyos áta­lányösszeg fizetése iránt 6 évről 6 évre terjedő egyezséget köthetnek. Ezen egyezség érvényességéhez a törvényható­ság jóváhagyása szükséges, mely ha megtagadta­tok, ezen határozat bármelyik fél által a belügy­­ministerhez felebbezhető. 39. §. Az 1871. XVIII. törvényczikk 134., 135. s 136. §-ai helyett a következők rendeltetnek . Rendezett tanácsú városoknak külön törvény­hatósággá leendő átalakulását a törvényhozás en­gedi meg. A felett pedig, hogy a puszta községgé, a kis­község nagy-községgé, nagy-község rendezett ta­nácsú várossá és viszont, hogy a rendezett taná­csú város nagy-községgé, nagy­község kisköz­séggé alakuljon át, vagy valamely község eddigi állásával felhagyva, más községhez csatlakozhas­­sék vagy azzal egyesülhessen, vagy a pusztából lett község ismét mint puszta valamely községhez közigazgatásilag csatlakozhassék, az érdekelt köz­ségek és felek, valamint az illető törvényhatóság meghallgatása mellett a következő §-ok korlátai között a belügyminiszer határoz. 40. §. Ha a kis­község nagy­községgé, nagy­község rendezett tanácsú várossá akar átalakulni, az áta­lakításért folyamodók kérvényüket az illető tör­vényhatóságnál nyújtják be és tartoznak bebizo­­nyítani: a) hogy ezen átalakulást a községi lakosok és birtokosok azon része kívánja, mely együtt a köz­ség összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti; és b) hogy az ezen átalakulás folytán reájuk nehe­zedő kötelezettségek pontos teljesítésére elégsé­ges szellemi és anyagi erővel rendelkeznek ; c) kis-községnek nagy-községgé alakulása ese­tében még igazolandó, hogy a másik vagy a többi kis-község a körjegyzőség további fentartására képes marad vagy valamely más körjegyzőséghez czélszerűen csatlakozhatik. Ha be van bizonyítva mindaz, a­mi a fentebbiek szerint bebizonyítandó, az átalakulás meg nem ta­­gadtathatik. 41. §. Ha valamely puszta birtokosai azt önálló köz­séggé kívánják átalakítani, tartoznak beigazolni, a­­hogy ezen átalakulást a pusztai birtokosok azon része kívánja, mely együtt a puszta összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti; b) hogy az átalakítandó területen legalább 50 állandóan megtelepedett család lakik és ezek kö­zött a lélekszám arányához képest felállítandó képviselőtestület választás alá eső tagjainak szá­mát lagalább háromszorosan meghaladó számban találtatik oly lakos, ki saját tulajdonul házat vagy földet bir, az ezek után fizetett állami adó alapján nyeri választói jogosultságát s e szerint a pusztá­ról saját akaratján kívül el nem távolittathatik; c) hogy elegendő számban vannak oly törzsla­kosok, kik jegyzői állomás kivételével a többi elöl­járói állomások betöltésére a törvény értelmében képesítve vannak; d) hogy alkalmatos községház és a törvény kel­lékeinek megfelelő népiskola felállításáról és pe­dig czélszerű helyen gondoskodva van ; e) hogy a pusztai lakosok és birtokosok, az egyesek túlterheltetése nélkül, anyagilag is képe­sek lesznek az átalakulás folytán reájuk háruló terheket viselni s átalában teljesíteni mindazt, a­mit egy községnek úgy saját belügyei elintézése, mint a közigazgatás és közoktatás tekintetében a törvény és szabályrendeletek szerint teljesíteni kell; végre ,­ hogy a község, melytől a puszta elszakad, azon­túl is képes lesz mint kis- vagy nagy­község telje­

Next