Budapesti Közlöny, 1878. június (12. évfolyam, 127-150. szám)
1878-06-01 / 127. szám
HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé. 1878. évi V. TÖRVÉNYCZIKK a magyar büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. (Szentesítést nyert 1878. évi május hó 27-én. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1878. évi május hó 29-én. ELSŐ RÉSZ. ÁTALÁNOS HATÁROZATOK. I. FEJEZET. A jelen törvény hatálya, terület és személyek tekintetében. (Folytatás.) 9. §. A jelen törvény határozatai szerint büntetendő azon külföldi is, aki valamely, a 7. §. 2. pontjában meg nem említett bűntettet vagy vétséget, külföldön követi el, — amennyiben kiadatásának a szerződések vagy eddigi gyakorlat szerint helye nincs, és az igazságügy miniszer a bűnvádi eljárás megindítását elrendeli. 10. §. Azon magyar honosra, ki bűntettet vagy vétséget követett el, ha ezen cselekménye után más állam honosává lesz is : a magyar honosokra megállapított szabályok, azon külföldire pedig, ki mint ilyen, valamely bűntettet vagy vétséget követett el, ha utóbb a magyar állam honosává lesz, a külföldiekre megállapított szabályok alkalmazandók. A 17. §. rendelkezése azonban ezen esetre is kiterjed. 11. §. Külföldön elkövetett bűntett vagy vétség miatt, a 8. és 9. §§. eseteiben, nem indíttathatik meg a bűnvádi eljárás : ha a cselekmény, az elkövetés helyén fennálló, vagy a magyar törvény szerint nem büntethető; vagy azok egyike szerint megszűnt büntethető lenni; vagy ha a büntetést az illetékes külföldi hatóság elengedte. 12. §. Ha a 8. és 9. §§. eseteiben a bűntett vagy vétség büntetése, az elkövetés helyén enyhébb annál, amelyet ezen törvény megállapít, az előbbi alkalmazandó. 13. §. A 8. és 9. §§. eseteiben, a büntetésnek külföldön kiállott része a magyar bíróságok által megállapítandó büntetésbe mindig beszámítandó. 14. §. Ha a magyar állam területén kívül elkövetett bűntett vagy vétség miatt a külföldi törvény szerint oly büntetés lenne alkalmazandó, melyet a jelen törvény el nem fogadott, az a jelen törvénynek (20. §.) azon büntetési nemére lesz változtatandó, mely annak leginkább megfelel. 15. §. Ha a magyar honos, a magyar állam területén kívül, olyan cselekményt követett el, melyre a jelen törvény által hivatalvesztés vagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése van megállapítva , e mellékbüntetés alkalmazása végett, a bűnvádi eljárás akkor is megindítandó, ha büntetését külföldön már kiállotta, vagy ha azt, az illetékes külföldi hatóság elengedte. 16. §. A jelen törvénynek azon rendeletei, melyek szerint az abban meghatározott bizonyos büntettek és vétségek miatt az eljárás csak a sértett fél indítványára kezdhető meg, akkor is alkalmazandók , ha azok akár magyar honos, akár külföldi által külföldön követtettek el, vagy ha a külföldön elkövetett cselekmény, az elkövetés helyén fennálló törvények szerint csak a sértett fél indítványára üldözhető. 17. §. Magyar honos, más állam hatóságának soha sem adható ki. A monarchia másik államának honosa, csak saját államhatóságának adható ki. 18. §. Más állam hatósága által hozott büntető ítélet, a magyar állam területén nem hajtható végre. 19. §. Az országgyűlés, úgyszintén a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjainak mentelmi jogát, a jelen törvény nem érinti. III. FEJEZET: A büntetések. 20. §. A büntetések nemei következők : 1. halálbüntetés; 2. fegyház; 3. államfogház; 4. börtön; 5. fogház; 6. pénzbüntetés. Az 1., 2. és 4. pontok alatt megjelölt büntetések kizárólag bűntettekre, az 5. pont alatti pedig kizárólag vétségekre alkalmazandók. Az államfogház (3. pont), ha az 5 évnél rövidebb tartamra állapíttatik meg, vétség, ha pedig öt évi vagy azon fölüli tartamban állapíttatik meg, bűntett esetében alkalmazandó. A pénzbüntetés, mint önálló büntetés kizárólag vétségekre, mint mellékbüntetés azonban bűntettekre és vétségekre is alkalmazható. 21. §. A halálbüntetés zárt helyen, kötél által hajtatik végre. 22. §. A fegyház vagy életfogytig tart, vagy határozott időtartamú. A határozott idejű fegyház leghosszabb tartama tizenöt év, legrövidebb pedig két év. 23. §. Az államfogház leghosszabb tartama tizenöt év, legrövidebb pedig egy nap. 24. §. A börtön leghosszabb tartama tíz év, legrövidebb tartama pedig hat hó. 25. §. A fogház öt évig tarthat, legrövidebb tartama egy nap. 26. §. Pénzbüntetés akár mint önálló büntetés, akár mint mellékbüntetés , egy forinttól négyezer forintig szabható ki. 27. §. A pénzbüntetések, elbocsátott szegény foglyok segélyezésére, és ifjú foglyok számára (42. §.) rendelt javító intézetek felállítására és fentartására fordítandók. A befolyt pénzek e czélokra való fordításáról az igazságügyminiszer intézkedik. 28. §. A fegyházbüntetés országos fegyintézetben hajtatik végre. 29. §. A fegyházra ítélt egyén (fegyencz) a megállapított, s az igazgatóság által kijelölt munka teljesítésére szorítandó, s a 30. §-ban meghatározott idő alatt éjjel és nappal, azontúl pedig éjjel magánelzárásban tartandó. Mindenik fegyencz fegyházi ruhát tartozik viselni, a fegyházi szabályok szerint élelmeztetik, s ezen szabályoknak és a házi fegyelemnek alá van vetve. Fegyintézeten kivül csupán közmunkára, és csak akkor alkalmazhatók a fegyenczek, ha őket a többi munkásoktól elkülöníteni lehetséges. 30. §. Mindenik fegyencz rendszerint büntetésének megkezdésekor magánzárkába helyeztetik, s ha három évig vagy ennél hosszab ideig tartó fegyházra ítéltetett, egy évig, — a három évnél rövidebb időre elitélt pedig, büntetése tartamának egy harmadrésze alatt, — a fegyházi szabályokban meghatározott látogatások, az iskola, az isteni tisztelet és szabad levegőn időzés (31. §.) kivételével, — mindenkitől elkülönítve, éjjel és nappal magánelzárásban tartatik. Lapunk mai számához három és fél év »Hivatalos Értesítő« van csatolva. (A »Budapesti Közlöny« 126. száma, rendkívüli kiadásban, május 31-én jelent meg, */« Ivén, »Hivatalos Értesítő« nélkül.) Előfizetési Árak : naponkénti portai nétkiüdéssel ngy helyben bánboi borde* . Egész évre.............................30 frt. Félévre ........ 10 » Negyedévre ...... 5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Budapest, 1878. 127. szám. Szombat, junius 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. hivatalos lap. SzERKEEZTosán Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, IL lépcső, II. emelet, 8-ik ajtó. Kiadóhivatal : Budapesten Ferencziektere Athenaem épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hirdetések dijai előlegesen beküldendők; mégpedig 100-szóig egyszeri hirdetéséért 1 frt, 100— 800-szóig 8 frt, 800—300-szóig 8 frt és így tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért.