Budapesti Közlöny, 1878. június (12. évfolyam, 127-150. szám)

1878-06-01 / 127. szám

HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé. 1878. évi V. TÖRVÉNYCZIKK a magyar büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. (Szentesítést nyert 1878. évi május hó 27-én. Kihir­­dettetett az országgyűlés mindkét házában 1878. évi május hó 29-én. ELSŐ RÉSZ. ÁTALÁNOS HATÁROZATOK. I. FEJEZET. A jelen törvény hatálya, terület és személyek te­­kintetében. (Folytatás.) 9. §. A jelen törvény határozatai szerint büntetendő azon külföldi is, a­ki valamely, a 7. §. 2. pontjában meg nem említett bűntettet vagy vétséget, külföl­dön követi el, — a­mennyiben kiadatásának a szerződések vagy eddigi gyakorlat szerint helye nincs, és az igazságügy miniszer a bűnvádi eljárás megindítását elrendeli. 10. §. Azon magyar honosra, ki bűntettet vagy vét­séget követett el, ha ezen cselekménye után más állam honosává lesz is : a magyar honosokra meg­állapított szabályok,­­ azon külföldire pedig, ki mint ilyen, valamely bűntettet vagy vétséget követett el, ha utóbb a magyar állam honosává lesz, a külföldiekre megállapított szabályok al­kalmazandók. A 17. §. rendelkezése azonban ezen esetre is kiterjed. 11. §. Külföldön elkövetett bűntett vagy vétség miatt, a 8. és 9. §§. eseteiben, nem indíttathatik meg a bűnvádi eljárás : ha a cselekmény, az elkö­vetés helyén fennálló, vagy a magyar törvény sze­rint nem büntethető; vagy azok egyike szerint megszűnt büntethető lenni; vagy ha a büntetést az illetékes külföldi hatóság elengedte. 12. §. Ha a 8. és 9. §§. eseteiben a bűntett vagy vétség büntetése, az elkövetés helyén enyhébb an­nál, a­melyet ezen törvény megállapít, az előbbi alkalmazandó. 13. §. A 8. és 9. §§. eseteiben, a büntetésnek kül­földön kiállott része a magyar bíróságok által megállapítandó büntetésbe mindig beszámítandó. 14. §. Ha a magyar állam területén kívül elköve­tett bűntett vagy vétség miatt a külföldi törvény szerint oly büntetés lenne alkalmazandó, melyet a jelen törvény el nem fogadott, az a jelen törvény­nek (20. §.) azon büntetési nemére lesz változta­tandó, mely annak leginkább megfelel. 15. §. Ha a magyar honos, a magyar állam terüle­tén kívül, olyan cselekményt követett el, melyre a jelen törvény által hivatalvesztés vagy a politi­kai jogok gyakorlatának felfüggesztése van meg­állapítva , e mellékbüntetés alkalmazása végett, a bűnvádi eljárás akkor is megindítandó, ha bünte­tését külföldön már kiállotta, vagy ha azt, az il­letékes külföldi hatóság elengedte. 16. §. A jelen törvénynek azon rendeletei, melyek sze­rint az abban meghatározott bizonyos büntettek és vétségek miatt az eljárás csak a sértett fél indít­ványára kezdhető meg,­­ akkor is alkalmazan­dók , ha azok akár magyar honos, akár külföldi által külföldön követtettek el, vagy ha a külföldön elkö­vetett cselekmény, az elkövetés helyén fennálló tör­vények szerint csak a sértett fél indítványára ül­dözhető. 17. §. Magyar honos, más állam hatóságának soha sem adható ki. A monarchia másik államának honosa, csak sa­ját államhatóságának adható ki. 18. §. Más állam hatósága által hozott büntető ítélet, a magyar állam területén nem hajtható végre. 19. §. Az országgyűlés, úgyszintén a közös ügyek tár­gyalására kiküldött bizottság tagjainak mentelmi jogát, a jelen törvény nem érinti. III. FEJEZET: A büntetések. 20. §. A büntetések nemei következők : 1. halálbüntetés; 2. fegyház; 3. államfogház; 4. börtön; 5. fogház; 6. pénzbüntetés. Az 1., 2. és 4. pontok alatt megjelölt büntetések kizárólag bűntettekre, az 5. pont alatti pedig ki­zárólag vétségekre alkalmazandók. Az államfogház (3. pont), ha az 5 évnél rövi­­debb tartamra állapíttatik meg, vétség,­­ ha pe­dig öt évi vagy azon fölüli tartamban állapíttatik meg, bűntett esetében alkalmazandó. A pénzbüntetés, mint önálló büntetés kizárólag­­ vétségekre,­­ mint mellékbüntetés azonban bűn­tettekre és vétségekre is alkalmazható. 21. §. A halálbüntetés zárt helyen, kötél által hajta­­tik végre. 22. §. A fegyház vagy életfogytig tart, vagy határo­zott időtartamú. A határozott idejű fegyház leghosszabb tartama tizenöt év, legrövidebb pedig két év. 23. §. Az államfogház leghosszabb tartama tizenöt év, legrövidebb pedig egy nap. 24. §. A börtön leghosszabb tartama tíz év, legrövi­debb tartama pedig hat hó. 25. §. A fogház öt évig tarthat, legrövidebb tartama egy nap. 26. §. Pénzbüntetés akár mint önálló büntetés, akár mint mellékbüntetés , egy forinttól négyezer fo­rintig szabható ki. 27. §. A pénzbüntetések, elbocsátott szegény foglyok segélyezésére, és ifjú foglyok számára (42. §.) ren­delt javító intézetek felállítására és fentartására fordítandók. A befolyt pénzek e czélokra való for­dításáról az igazságügyminiszer intézkedik. 28. §. A fegyházbüntetés országos fegyintézetben haj­­tatik végre. 29. §. A fegyházra ítélt egyén (fegyencz) a megálla­pított, s az igazgatóság által kijelölt munka tel­jesítésére szorítandó, s a 30. §-ban meghatározott idő alatt éjjel és nappal, azontúl pedig éjjel ma­gán­elzárásban tartandó. Mindenik fegyencz fegyházi ruhát tartozik vi­selni, a fegyházi szabályok szerint élelmeztetik, s ezen szabályoknak és a házi fegyelemnek alá van vetve. Fegyintézeten kivül csupán közmunkára, és csak akkor alkalmazhatók a fegyenczek, ha őket a többi munkásoktól elkülöníteni lehetséges. 30. §. Mindenik fegyencz rendszerint büntetésének megkezdésekor magán­zárkába helyeztetik, s ha három évig vagy ennél hosszab ideig tartó fegy­házra ítéltetett, egy évig, — a három évnél rövi­­debb időre elitélt pedig, büntetése tartamának egy harmadrésze alatt, — a fegyházi szabályok­ban meghatározott látogatások, az iskola, az is­­teni tisztelet és szabad levegőn időzés (31. §.) kivé­telével, — mindenkitől elkülönítve, éjjel és nap­pal magán­elzárásban tartatik. Lapunk mai számához három és fél év »Hivatalos Értesítő« van csatolva. (A »Budapesti Közlöny« 126. száma, rendkívüli kiadásban, május 31-én jelent meg, */« Ivén, »Hivatalos Értesítő« nélkül.) Előfizetési Árak : naponkénti portai nétkiü­déssel ngy helyben bánboi borde* . Egész évre.............................30 frt. Félévre ........ 10 » Negyedévre ...... 5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Budapest, 1878. 127. szám. Szombat, junius 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. h­ivatalos lap. SzERKEEZTosán Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, IL lépcső, II. emelet, 8-ik ajtó. Kiadó­hivatal : Budapesten Ferencziektere Athenaem­ épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hir­detések dijai előlegesen beküldendők; még­pedig 100-szóig egyszeri hirdetéséért 1 frt, 100— 800-szóig 8 frt, 800—300-szóig 8 frt és így tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és több­szöri hirdetésért 13 kr. minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr. oszt. ért.

Next