Budapesti Közlöny, 1880. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1880-02-01 / 26. szám

Budapest, 1880. 26. szám. Vasárnap, február 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY HIVATALOS LAP. SZERKESZTŐSÉG : Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, II. lépcső, II. emelet, 6-ik ajtó. Kiadó­ hivatal : Budapesten, Ferencziek tere Athenaeum épület. Előfizetési Árok : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva . Egész évre..............................20 frt. Félévre 10 » Negyedévre ...... 5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hir­detések díjai előlegesen beküldendők, még­pedig 100­ szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100^ 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és így tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. ftt magánhirdetések: Egy hatodhasávos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri IS kr, és több­szöri hirdetésért­­.3 Zrt minden beik­­tatásnál. A­ bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán, Szita Károly vasme­gyei főcsendbiztosnak, a közbiztonság terén tett kiváló szolgálatai elismeréséül, a ko­ronás arany érdemkeresztet adományozom. Kelt Bécsben, 1880. évi január hó 24-én. Ferr­ncz József, s. k. Báró Orczy Béla, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán, Aisthatner János mo­soni községi jegyzőnek, sok évi, buzgó és sikeres szolgálatai elismeréséül, a koronás ezüst érdemkeresztet adományozom. Kelt Bécsben, 1880. évi január hó 26-án. Ferencz József, s. k. Báró Orczy Béla, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán, Szeleczky József al­­bertfalvi lakosnak, két embernek a vizbe­­fuladás halálától saját élete veszélyeztetése mellett véghezvitt megmentéséért, az ezüst érdemkeresztet adományozom. Kelt Bécsben, 1880. évi január hó 24-én. Ferencz József, s. k. Báró Orczy Béla, s. k. Ő császári és Apostoli királyi Felsége legke­gyelmesebben méltóztatott P­r­i­e­g­e­r Frigyes ezredesnek, a 17. sz. gy.­­ezred parancsnokának, saját kérelmére, a jól meg­érdemelt nyugalomba helyezését elrendelni; Knoblo­ch Ferencz ezredest, a 17. sz. gy.­­ezred tartalék-parancsnokát, ezen ezred­ parancs­­nokává, Braun János, 17. sz. gy.-ezredbeli alezredest, ezen ezred tartalék-parancsnokává kinevezni; továbbá: Fritsch Alajos várakozási illetékkel száml. szabadságolt 37. sz. gy.-ezredbeli őrnagynak, az utabbi felülvizsgálat folytán »rokkant« gyanánt nyugalomba helyezését elrendelni; azután: S­c­h­m­i­e­d­t Ede nyugdíjasnak, az előbb viselt hadnagyi rangot legfelsőbb kegyelemből, ado­mányozni ; végül :­ Ceb­usky Antal nyugalmazott katonai szám­­tanácsosnak, a 2. oszt. katonai főszámtanácsosi czi­­met, dijmentesen adományozni. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, Bécs­ben folyó évi január hó 20-án kelt legfelső elha­tározásával, Strzélany Jánost, a magyar ki­rályi honvéd gyalogság szabadságolt állományá­ban főhadnagygyá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Szende Béla, s. k. A véderőről szóló 1868. XL. törvényczikk 39. §-ának alapján, a következő tartalékos gyógysze­részeti hivatalnokok, a közös hadsereg tartaléká­ból 1879. évi deczember hó 31-ével, a magyar ki­rályi honvédség szabadságolt állományába áthe­lyeztetnek, illetőleg átvétetnek, és pedig: Szénássy Sándor tartalékos gyógyszerész­­járulnak a 17. számú helyőrségi kórház állomá­nyából a pesti 1-ső, Gr­e­s­z­n­e­r Gyula tartalékos gyógyszerész gya­kornok, a 17. számú helyőrségi kórház állományá­ból, a pest-jászsági 50-ik zászlóal szabadságolt állományába. Szende Béla, s. k. A m. kir. pénzügyminiszer, Knöpfler Ká­roly és H­u­d­o­b­a Gusztáv I. osztályú számtaná­csosokat, számvevőségi főnökökké nevezte ki. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minis­ter, a vezetése alatt álló ministerium számvevősé­géhez, Bally István 3. oszt. számtisztet, 2. osz­tályú számtisztté nevezte ki. A m. kir. igazságügy minister, P­o­lj­á­k Ig­­nácz debreczeni kir. törvényszéki bijnok­ot, ugyan­­noha írnokká nevezte ki. A magyar királyi igazságügyminister, Vajda Miklós dévai kir. törvényszéki, és Szathmáry Miklós marosvásárhelyi kir. já­­rásbirósági végrehajtókat kölcsönösen áthelyezte. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister rendelete, a tengeri hajók összeütközésének meggátlása iránt. Bevezetés. 1. CZIKK. Jelen rendeletben az a gőzhajó, mely csak vi­torlával, nem pedig gőzzel jár , a v i­t­o r l­á­s ha­­j­ó n a­k ; a gőzzel járó hajó pedig, akár alkalmaz egyidejűleg vitorlát, akár nem, gőzhajónak tekintetik. Rendszabály a hajólámpák alkalmazására nézve. 2. CZIKK. A következő 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9 és 10. czik­­kekben felsorolt lámpákat, és nem másféléket kell, akármilyen legyen is az időjárás, naplenyugtától napkeltéig alkalmazni. 3. CZIKK. Lámpák a gőzhajók számára. Menőben levő gőzhajón alkalmazni kell; a) az előárboczon vagy előtte, még­pedig a hajó teste fölött legalább 6 m. magasságban, vagy ha a hajó 6 méternél szélesebb, a hajó szélességé­nél nem csekélyebb magasságban egy olyképen berendezett és elhelyezett erősen fénylő fehér vi­­lágú lámpát, hogy annak egyenlő és félbe nem szakított fénye, a látkör 20/32 ed ivrészének meg­felelő szögben és pedig 10/12 ívrészének megfelelő szögben elölről mind a két oldalra (azaz 2/32 ívré­­szig a hajó oldaltól hátrafelé) terjedjen, és oly erős fénynyel világítson, hogy azt sötét éjjel és tiszta jégnél legalább 5 tengeri mértföldről látni lehessen; b) a hajó jobb oldalán egy olyképen berende­zett és elhelyezett zöld világú lámpát, hogy an­nak egyforma és félbe nem szakított fenye a lát­kör 10/32 ívrészének megfelelő szögben elölről jobb felé, azaz 2/32 ívrészig jobbra a hajóoldaltól hátra­felé terjedjen, és oly erős fénynyel világítson, hogy azt sötét éjjel és tiszta jégnél legalább 2 tengeri mértföldről látni lehessen; c) a hajó baloldalán egy olykép berendezett és alkalmazott vörös világú lámpát, hogy annak egyenlő és félbe nem szakított fénye a látkör 10/38 ívrészének megfelelő szögben elölről balfelé (azaz 2/12 ívrészig balra a hajóoldaltól hátrafelé) terjed­jen és oly erős fénynyel világítson, hogy azt sötét éjjel és tiszta jégnél legalább 2 tengeri mértföld­ről látni lehessen; d) az említett zöld és vörösfényű oldallámpákat a hajó belseje felé a lámpák oldalától legalább 90 cméterrel kiálló ernyőkkel kell ellátni a végből, hogy a lámpák fénye a hajó orrán túl a másik ol­dalról ne legyen látható. 4. CZIKK. Lámpák oly gőzösök számára, me­lyek más hajókat vontatnak. Gőzhajón, ha más hajókat vontat a végből, hogy más gőzhajóktól meg legyen különböztethető, az oldallámpákon kívül a 3. czikk a) pontja alatt előírt egy fehér lámpa helyett két fehér lámpát, még pedig függőlegesen egymás felett és egy mé­ternél nem kisebb távolságban kell alkalmazni. Ez a két lámpa ugyanoly berendezésű és fényű legyen és ugyanoly módon helyezendő el, mint az a fehér lámpa, mely más gőzösökön alkalmaztatik. (1. 3. §-a) 5. CZIKK. Az olyan hajón (gőzösen ép úgy, mint vitorlás hajón), mely távirdai huzalt elhelyez vagy fel­emel ; úgyszintén oly hajón, mely baleset folytán műveleteire nem képes, nappal az előárbocz előtt és pedig csudánál (Top) nem alacsonyabban, füg­gőlegesen egymás felett és egy mértemnél egymás­tól nem kisebb távolságban, három sötétszínű go­lyót vagy másféle jelző testet kell alkalmazni, me­lyeknek átmérője egyenként legalább 65 cmnyi legyen. Éjjeli és nappali jelzékek oly hajók számára, melyek műveletekre nem képesek. Ilyféle hajón éjnek idején ugyanazon a helyen, hol gőzösöknél a fehér lámpa van elhelyezve, és ha pedig a hajó gőzös volna, ezen fehér lámpa de- Lapunk mai számához fél iv melléklet és három s fél iv »Hivatalos Értesítő« van csatolva.

Next