Budapesti Közlöny, 1880. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1880-02-01 / 26. szám
Budapest, 1880. 26. szám. Vasárnap, február 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY HIVATALOS LAP. SZERKESZTŐSÉG : Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, II. lépcső, II. emelet, 6-ik ajtó. Kiadó hivatal : Budapesten, Ferencziek tere Athenaeum épület. Előfizetési Árok : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva . Egész évre..............................20 frt. Félévre 10 » Negyedévre ...... 5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hirdetések díjai előlegesen beküldendők, mégpedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100^ 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és így tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. ftt magánhirdetések: Egy hatodhasávos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri IS kr, és többszöri hirdetésért.3 Zrt minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán, Szita Károly vasmegyei főcsendbiztosnak, a közbiztonság terén tett kiváló szolgálatai elismeréséül, a koronás arany érdemkeresztet adományozom. Kelt Bécsben, 1880. évi január hó 24-én. Ferrncz József, s. k. Báró Orczy Béla, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán, Aisthatner János mosoni községi jegyzőnek, sok évi, buzgó és sikeres szolgálatai elismeréséül, a koronás ezüst érdemkeresztet adományozom. Kelt Bécsben, 1880. évi január hó 26-án. Ferencz József, s. k. Báró Orczy Béla, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán, Szeleczky József albertfalvi lakosnak, két embernek a vizbefuladás halálától saját élete veszélyeztetése mellett véghezvitt megmentéséért, az ezüst érdemkeresztet adományozom. Kelt Bécsben, 1880. évi január hó 24-én. Ferencz József, s. k. Báró Orczy Béla, s. k. Ő császári és Apostoli királyi Felsége legkegyelmesebben méltóztatott Prieger Frigyes ezredesnek, a 17. sz. gy.ezred parancsnokának, saját kérelmére, a jól megérdemelt nyugalomba helyezését elrendelni; Knobloch Ferencz ezredest, a 17. sz. gy.ezred tartalék-parancsnokát, ezen ezred parancsnokává, Braun János, 17. sz. gy.-ezredbeli alezredest, ezen ezred tartalék-parancsnokává kinevezni; továbbá: Fritsch Alajos várakozási illetékkel száml. szabadságolt 37. sz. gy.-ezredbeli őrnagynak, az utabbi felülvizsgálat folytán »rokkant« gyanánt nyugalomba helyezését elrendelni; azután: Schmiedt Ede nyugdíjasnak, az előbb viselt hadnagyi rangot legfelsőbb kegyelemből, adományozni ; végül : Cebusky Antal nyugalmazott katonai számtanácsosnak, a 2. oszt. katonai főszámtanácsosi czimet, dijmentesen adományozni. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, Bécsben folyó évi január hó 20-án kelt legfelső elhatározásával, Strzélany Jánost, a magyar királyi honvéd gyalogság szabadságolt állományában főhadnagygyá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Szende Béla, s. k. A véderőről szóló 1868. XL. törvényczikk 39. §-ának alapján, a következő tartalékos gyógyszerészeti hivatalnokok, a közös hadsereg tartalékából 1879. évi deczember hó 31-ével, a magyar királyi honvédség szabadságolt állományába áthelyeztetnek, illetőleg átvétetnek, és pedig: Szénássy Sándor tartalékos gyógyszerészjárulnak a 17. számú helyőrségi kórház állományából a pesti 1-ső, Greszner Gyula tartalékos gyógyszerész gyakornok, a 17. számú helyőrségi kórház állományából, a pest-jászsági 50-ik zászlóal szabadságolt állományába. Szende Béla, s. k. A m. kir. pénzügyminiszer, Knöpfler Károly és Hudoba Gusztáv I. osztályú számtanácsosokat, számvevőségi főnökökké nevezte ki. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister, a vezetése alatt álló ministerium számvevőségéhez, Bally István 3. oszt. számtisztet, 2. osztályú számtisztté nevezte ki. A m. kir. igazságügy minister, Polják Ignácz debreczeni kir. törvényszéki bijnokot, ugyannoha írnokká nevezte ki. A magyar királyi igazságügyminister, Vajda Miklós dévai kir. törvényszéki, és Szathmáry Miklós marosvásárhelyi kir. járásbirósági végrehajtókat kölcsönösen áthelyezte. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister rendelete, a tengeri hajók összeütközésének meggátlása iránt. Bevezetés. 1. CZIKK. Jelen rendeletben az a gőzhajó, mely csak vitorlával, nem pedig gőzzel jár , a v ito r lás hajó n ak ; a gőzzel járó hajó pedig, akár alkalmaz egyidejűleg vitorlát, akár nem, gőzhajónak tekintetik. Rendszabály a hajólámpák alkalmazására nézve. 2. CZIKK. A következő 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9 és 10. czikkekben felsorolt lámpákat, és nem másféléket kell, akármilyen legyen is az időjárás, naplenyugtától napkeltéig alkalmazni. 3. CZIKK. Lámpák a gőzhajók számára. Menőben levő gőzhajón alkalmazni kell; a) az előárboczon vagy előtte, mégpedig a hajó teste fölött legalább 6 m. magasságban, vagy ha a hajó 6 méternél szélesebb, a hajó szélességénél nem csekélyebb magasságban egy olyképen berendezett és elhelyezett erősen fénylő fehér világú lámpát, hogy annak egyenlő és félbe nem szakított fénye, a látkör 20/32 ed ivrészének megfelelő szögben és pedig 10/12 ívrészének megfelelő szögben elölről mind a két oldalra (azaz 2/32 ívrészig a hajó oldaltól hátrafelé) terjedjen, és oly erős fénynyel világítson, hogy azt sötét éjjel és tiszta jégnél legalább 5 tengeri mértföldről látni lehessen; b) a hajó jobb oldalán egy olyképen berendezett és elhelyezett zöld világú lámpát, hogy annak egyforma és félbe nem szakított fenye a látkör 10/32 ívrészének megfelelő szögben elölről jobb felé, azaz 2/32 ívrészig jobbra a hajóoldaltól hátrafelé terjedjen, és oly erős fénynyel világítson, hogy azt sötét éjjel és tiszta jégnél legalább 2 tengeri mértföldről látni lehessen; c) a hajó baloldalán egy olykép berendezett és alkalmazott vörös világú lámpát, hogy annak egyenlő és félbe nem szakított fénye a látkör 10/38 ívrészének megfelelő szögben elölről balfelé (azaz 2/12 ívrészig balra a hajóoldaltól hátrafelé) terjedjen és oly erős fénynyel világítson, hogy azt sötét éjjel és tiszta jégnél legalább 2 tengeri mértföldről látni lehessen; d) az említett zöld és vörösfényű oldallámpákat a hajó belseje felé a lámpák oldalától legalább 90 cméterrel kiálló ernyőkkel kell ellátni a végből, hogy a lámpák fénye a hajó orrán túl a másik oldalról ne legyen látható. 4. CZIKK. Lámpák oly gőzösök számára, melyek más hajókat vontatnak. Gőzhajón, ha más hajókat vontat a végből, hogy más gőzhajóktól meg legyen különböztethető, az oldallámpákon kívül a 3. czikk a) pontja alatt előírt egy fehér lámpa helyett két fehér lámpát, még pedig függőlegesen egymás felett és egy méternél nem kisebb távolságban kell alkalmazni. Ez a két lámpa ugyanoly berendezésű és fényű legyen és ugyanoly módon helyezendő el, mint az a fehér lámpa, mely más gőzösökön alkalmaztatik. (1. 3. §-a) 5. CZIKK. Az olyan hajón (gőzösen ép úgy, mint vitorlás hajón), mely távirdai huzalt elhelyez vagy felemel ; úgyszintén oly hajón, mely baleset folytán műveleteire nem képes, nappal az előárbocz előtt és pedig csudánál (Top) nem alacsonyabban, függőlegesen egymás felett és egy mértemnél egymástól nem kisebb távolságban, három sötétszínű golyót vagy másféle jelző testet kell alkalmazni, melyeknek átmérője egyenként legalább 65 cmnyi legyen. Éjjeli és nappali jelzékek oly hajók számára, melyek műveletekre nem képesek. Ilyféle hajón éjnek idején ugyanazon a helyen, hol gőzösöknél a fehér lámpa van elhelyezve, és ha pedig a hajó gőzös volna, ezen fehér lámpa de- Lapunk mai számához fél iv melléklet és három s fél iv »Hivatalos Értesítő« van csatolva.