Budapesti Közlöny, 1880. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1880-02-01 / 26. szám

lyett, függőlegesen egymás felett és egy méternél nem kisebb körökben elhelyezett, 3 vörösszínű gömb alakú lámpát kell alkalmazni, melyek átmé­rője egyenként legalább 65 cmnyi legyen. E jelzőtestek és lámpák a közeledő hajóval tu­datják azt, hogy a hajó műveletre képtelen és az útból ki nem térhet. A fennemlített hajókon, ha uton nincsenek, az oldallámpákat nem szabad alkalmazni, mihelyt azonban útnak indulnak, kötelesek azokat alkal­mazni. 6. CZIKK: Lámpák vitorlás hajók számára. Útban levő vagy vontatott vitorlás hajón ugyan­azon lámpákat kell alkalmazni, melyek a 3.czikk értelmében az útban levő gőzhajók számára elő­­írják,, kivévén mindazonáltal a fehér világú lámpát. 7. CZIKK: A kis vitorlás hajók számára előírt külön lámpák. Kis vitorlásokon, melyeken kivált rész időben a zöld és vörös lámpák szilárd módon meg nem erősíthetők, ezen lámpákat mégis a fedélzeten a hajó illető oldalán készen kell tartani, és más ha­jóval való találkozás esetében összeütközés kike­rülése végett az illető oldalon idejekorán kell elő­­mutatni és pedig oly módon, hogy lehető tisztán kivehetők legyenek és hogy a zöld világu lámpát a hajó baloldaláról, a vörös világu lámpát pedig a hajó jobb oldaláról látni ne lehessen. Hogy e mozdítható lámpákat a lehető legna­gyobb biztossággal és könnyűséggel használni leh­e­hessen, a lámpákat kívülről az általuk mutatott fény színével be kell festeni és alkalmas ernyők­kel el kell látni. 8. CZIKK. Lámpák a horgonyon levő hajók szá­mára. Horgonyon levő hajón (vitorláson ép úgy, mint gőzösön) fehér világú legalább 20 cm. átmérőjű gömb alakú lámpát kell alkalmazni, és pedig oly ponton, melyről az legjobban látható, mindazáltal 6 méternél nem magasabban a hajó teste felett. Ezen lámpa olyképen helyezendő el, hogy fénye tisztán, egyenlően és megszakítás nélkül a látkör minden irányából és legalább egy tengeri mért­­földnyi távolságról látható legyen. 9. CZIKK. Lámpák a kalauzhajók számára. A kalauzhajók, melyek állomásaikon a kalauz­szolgálatot ellátják, nem a többi hajók számára előírt lámpákat, hanem az árbocz csúcsán a lát­kör minden irányából látható fehér világú lámpát használnak; ezenfelül pedig még 1­5 perc­nél nem hosszabb időközökben egy vagy több lángtü­zet kell mutatniok. Oly kalauz-hajókon, melyek a kalauz-szolgála­tot nem végzik, a többi hajók számára előírt lám­pákat kell alkalmazni. 10. CZIKK. Lámpák a halászhajók és egyéb fe­detlen hajók számára. a) Útban levő halászhajók vagy más fedetlen hajók nem kötelesek többi hajók számára előírt oldallámpákat alkalmazni; ezek helyett azonban minden fedetlen hajón készen kell tartani egy égő lámpát, mely egyik oldalán zöld, a másik olda­lán pedig vörös üvegű. Ezen lámpát összeütközés kikerülése végett más hajóval való találkozás esetében oly képen kell mutatni, hogy a zöld fényt a hajó baloldaláról, a vörös fényt pedig a hajó jobb oldaláról látni ne lehessen. b) Horgonyon levő halászhajók vagy más fe­detlen hajók, világos fehér lámpát tartoznak mu­tatni. c) Halászhajókon, melyek vontató hálóval ha­lásznak, árboczaik egyikén két vörös világú lámpát kell alkalmazni, még pedig függőlegesen egymás felett és 1 méternél nem kisebb tá­volban. d) Hajókon, melyek fenék­hálóval halásznak árboczaik egyikén függőlegesen egymás felett 1 méternél nem kisebb távolban két lámpát kell al­kalmazni, melyek közül a felső vörös, az alsó pe­dig zöld világú, azonkívül kötelesek vagy a többi hajók számára előírt oldallámpákat alkalmazni, vagy ha azok nem volnának alkalmazhatók, készen kell tartaniuk a 7-ik czikkben előírt színes lám­pákat, vagy pedig a vörös és zöld üvegű lámpát, mint ez ezen czikk a) pontja alatt leírva van. e) A halász­hajók és fedetlen hajók egyébiránt robbanó tüzet is mutathatnak, a­mennyiben ezt szükségesnek találják. Jegyzet: Az ezen czikkben előszabott lámpák, az oldallámpák kivételével, olymódon berendezett gömbalakú lámpásokban legyenek, hogy világukat a látkör minden irányában látni lehessen. 11. CZIKK: Lámpák oly hajók számára, melyeket más hajó utolér. Oly hajón, melyet más hajó valószínűleg utolér, az összeütközés kikerülése végett idejekorán fehér világot vagy lángtüzet kell mutatni a hátulsó fe­délzet felett. Szabályok a köd stb. idejében való jelzésre. 12. GZIKK, Jelzések ködös, zavaros időben és havazás alkalmával. A gőzhajónak gőzsíppal vagy más hathatós hangjelző-gőzmű­derrel kell ellátva lenni, mely olykép helyezendő el, hogy hangja akadályokba ne ütközzék. Azonkívül a gőzhajón fúvó vagy más mechanikus szerkeszet segélyével megszólalandó erős ködkürtnek és éles hangú harangnak kell lennie. Vitorlás hajók is hasonló ködkürttel és hasonló haranggal látandók el. Az e czikkben felsorolt jelzések ködös, zavaros időben és havazás alkalmával úgy nappal, mint éjjel a következőképen alkalmazandók. a) Minden útban levő tartozik gőzsípjával vagy más gőzhangjelzőjével 2 percznél nem hosszabb időközökben hosszúra nyúlt hangot adni. b) Minden útban levő vitorlás hajó tartozik köd­kürtjével, 2 percznél nem hosszabb időközökben jelt adni és pedig ha szorosan jobbról jövő széllel jár egy hangot, ha balról jövő széllel jár 2 hangot, ha kedvező széllel vagy szél előtt jár 3 egymás után következő hangot. c) Gőz- és vitorláshajók, melyek nincsenek út­ban, tartoznak 2 percznél nem hosszabb időközök­ben a haranggal jelt adni. 13. CZIKK: A gyorsaság mérséklése ködös vagy zavaros időben, valamint havazás alkalmával. Minden hajó, legyen az gőzös vagy vitorlás, kö­dös vagy zavaros időben, valamint havazás alkal­mával csak mérsékelt gyorsasággal haladhat. Szabályok a hajók kormányzása és a vitorlák ke­zelése tekintetében. 14. CZIKK. Két vitorlás hajó találkozása. Ha két vitorlás hajó egymáshoz közeledik, úgy hogy összeütközés veszélye állhat elő, azoknak egyike a másik előtt következőleg tartozik ki­térni. a) a kedvező széllel járó hajó a szorosan a szél­lel járó hajónak; b) a szorosan jobbról jövő széllel járó hajó, a szorosan balról jövő széllel járó hajónak ; c) ha mind a két hajó kedvező, de ellenkező irányból jövő széllel jár, a baloldalról jövő széllel járó hajó a másik előtt tartozik kitérni; d) ha mind a két hajó kedvező, de ugyanazon oldalról jövő széllel jár, a szél ellen menő hajó a szél alatt jövő hajónak tartozik kitérni; e) hajó, mely a szél előtt jár, a másiknak tarto­zik kitérni. 15. CZIKK. Két gőzhajó, mely ellenkező oldal­ról egymással találkozik. Ha két gőzhajó homlokegyenest vagy majd­nem homlokegyenest tart egymásnak úgy, hogy az összeütközés veszélye állhat elő, mindkét hajó tar­tozik irányát jobbfelé venni úgy, hogy egymástól balra szabadon elhaladhassanak. Ezen czikk csak oly esetekben alkalmazandó, ha két hajó homlokegyenest vagy majdnem hom­lokegyenest tart egymásnak úgy, hogy az összeüt­közés veszélye előállhat, nem talál azonban alkal­mazást oly esetben, midőn két hajó irányváltoztatás nélkül egymás mellett szabadon elhaladhat. A fen­tebbi czikk határozmányai tehát csak azon esetre alkalmazandók, ha a két hajó mindegyike egyene­sen vagy majdnem egyenesen tart egymásnak, azaz ha nappal a két hajó mindegyikének árboczai a másiknak árboczaival egy vonalban láthatók, éjjel pedig ha mindkét hajó oly állásban van, hogy egyik a másiknak mindkét oldallámpáit láthatja. Ezen czikk mindazonáltal nem alkalmaztatik oly esetekben, midőn nappal az egyik hajó a má­sikat maga előtt oly állásban látja, hogy saját iránya, az utóbbinak iránya által rézsűt vágatik, és éjjel midőn az egyik hajónak vörös lámpája, a másiknak vörös lámpájával, vagy az egyiknek zöld lámpája, a másiknak zöld lámpájával szem­ben áll, vagy ha a vörös lámpa a zöld nélkül és megfordítva a zöld a vörös nélkül szemben látható vagy végre, ha a két színes oldallámpa nem a hajó előtt, hanem más irányban látható. 16. CZIKK. Gőzhajók, melyek iránya egymást vágja. Ha két gőzös oly irányban tart egymásnak, hogy az összeütközés veszélye előállhatna, azon gőzös tartozik kitérni, melynek jobb oldalán a má­sik hajó van. 17. CZIKK. Ha egy gőzhajó és egy vitorlás hajó oly irány­ban halad, hogy reájuk nézve összeütközés ve­szélye előállhat, a gőzhajó a vitorlás hajó előtt tartozik kitérni. 18. CZIKK. A gőzhajók sebességének mérsék­lése. Minden gőzhajó, mely más hajóhoz oly módon közeledik, hogy összeütközés veszélye előállhat, köteles sebességét mérsékelni, vagy ha szükséges megállani és hátrafelé menni. 19. CZIKK. Esetleges hangje­l­zések a gőzhajók irányának megváltoztatásánál. Ha útban levő gőzhajónak, az itt előírt szabá­lyok folytán, irányát változtatni kell, ezt a látkör­­ben levő más hajóval, következő gőzsíp jelzésekkel tudathatja. Egy rövid fütty azt jelenti, hogy : »Irányomat jobbra veszem« ; két rövid fütty azt jelenti, hogy : »Irányomat balra veszem" ; három rövid fütty azt jelenti hogy : »Teljes erővel hátrafelé megyek.« Ezen jelzések használata szabad tetszésre bi­­zatik, ha azonban alkalmaztatnak, szükséges, hogy a hajó mozdulata az adott jelzésnek megfe­leljen. 20. CZIKK. A fentebbi czikkekben elősorolt szabályok ér­vényben tartása mellett, átalában minden hajó, akár gőz, akár vitorlás hajó legyen az, köteles más hajónak túlélése esetében, ez utóbbinak útjából kitérni. 21. CZIKK. Gőzhajók szűkmedrű utakban. Szűkmedrü vizekben (csatornákban) a gőzhajó­nak, ha azt veszély nélkül teheti, a viziút vagy a viziút közepének a hajóhoz eső jobb oldalán kell járnia. 22. CZIKK: A 14., 16., 17.és 20. czikkek kiegészítése. Mindazon esetekben, midőn a fentebbi szabá­lyok szerint az egyik hajónak a másik előtt kell kitérni, az utóbbi hajó köteles irányát megtartani. 23. CZIKK: Különös esetek fentartása. Az elősorolt szabályok alkalmazásánál kellően tekintetbe kell venni mind a hajózásnál előfordul­ható veszélyeket, mind azokat a különös eseteket, midőn közvetlen veszély kikerülése végett szabá­lyoktól való eltérés szükségesnek látszik. 830

Next