Budapesti Közlöny, 1880. március (14. évfolyam, 50-73. szám)

1880-03-02 / 50. szám

mm sorozás alkalmával is, teljesen a fenálló szabályok szerint, és igy egyfelől a múlt 1879. évi hadjutalék végleges számbavétele alkalmával fenmaradott, illetőleg az ezen idő óta az idei fősorozásig kelet­kezett ujonczjutaléki és póttartaléki felületeknek, vagy többleteknek az idei ujoncz- vagy póttartaléki jutalékba való betudásával, s másfelől a múlt évi végleges számbavétel óta az idei fősorozásig mu­tatkozó ujoncz- és póttartaléki jutalékbeli hátra­lékoknak, illetőleg póttartaléki hézagoknak és ujonczjutaléki pótlékoknak, vagy pótlegényeknek az idei jutalékhoz való hozzászámitásával, állapítan­­dók meg: b) Ha két vagy több régibb sorozó járásból, az ezekbe tartozott valamely alkatrésznek elvétele vagy valamely más sorozó járásba tartozott alkat­résznek hozzávegyítése nélkül,egy újabb sorozó járás szerveztetett; az idén kiállítandó ujoncz és póttar­taléki jutalék akként állapíttatik meg, hogy az il­lető régibb sorozójárások ujoncz- és póttartaléki jutalékbeli felületei vagy többletei összegeztetnek, és az ezekből keletkezett új sorozó járásnak juta­lékába tudatnak be; s viszont a régibb sorozó­já­rások ujoncz- és póttartaléki jutalékbeli hátralé­kai, és az ideiglenes póttartalékosok után származó póttartaléki hézagai, illetőleg ujonczjutalékbeli pótlékai, külön-külön összeadatnak, és az újabb sorozójárásnak idei jutalékához hozzászámittat­­nak, és ezzel együtt födöztetnek. c) Az olyan sorozó járásokban,­­ a­melyek, vagy valamely régibb sorozó járásból, a­melynek ezelőtt alkatrészét képezték, szakittattak ki, és ez­úttal alakíttattak önálló sorozó járásokká, vagy pedig két avagy több régibb sorozó járáshoz tar­tozott községekből szerveztettek, illetőleg, a horvát­­szlavón alispánságokban, a politikai községekben történt változások folytán változásokat szenvedtek, és újonnan alakíttattak, — az idei fősorozás alkal­mával, egyedül a folyó évre kivetett újoncz- és pót­tartaléki jutalékok állítandók ki, s az ujoncz- és póttartalékbeli jutalékbeli hátralékok, és felülegek vagy többletek, illetőleg póttartaléki hézagok és ujonczjutalékbeli pótlékok, egyelőre teljesen figyel­men kívül hagyandók. Ezen felülegeknek, vagy hátralékoknak, pótlé­koknak és hézagoknak megállapítása, és az idei hadjutalék végleges számbavétele alkalmával leen­dő fedezése iránt, utólagosan és külünösen fog rendelkezés létetni. Kelt Budapesten, 1880. évi február hó 25-én. Szende Béla, s. k. Hirdetmény. (A. melléklet a 7000/V. sz. honv. min. körrendelethez.) 1. A sorozó bizottság, a . . . . sorozó járásban, ............nap alatt, és pedig .... -tól .... -ig, fogja végezni: a) a felszólamlások (ideiglenes fölmentés iránti folyamodások) elintézését; b) a tényleges szolgálat alól való fölmentés iránt beadandó kérvények tárgyalását; c) a hadi szolgálatra való képesség megállapí­tását ; d) a hadseregbe (hadtengerészetbe) való soro­zást, avagy a póttartalékba való beosztást, a sors­­szám rende szerint, a­meddig ezen jutalékok fe­dezve lesznek, — és ezek fedezése után a honvéd­ség állományába való sorozást; e) keresetképességük tekintetéből leendő meg­vizsgálását azon hadköteleseknek, a kik a hadi­­szolgálatra alkalmatlanoknak találtatván, vagy ideiglen fölmentetvén, be nem soroztattak, s a kik a törvényhozás útján meghatározandó had­mentességi díjat tartoznak fizetni. 2. Hogy azok, a­kik a sorozó bizottság előtti megjelenésre köteleztetnek, a fentebb kitűzött idő­szaknak minden egyes napján, csak annyian jelen­jenek meg, a­hányra nézve az újonszállítási eljá­rást el lehet végezni; e czélból a következő napi­rend állapíttatik meg úgymint: a) A felszólamlási folyamodások tárgyalása, a .............korosztálybeliekre nézve,........................... .............fog történni. b) A . . . . -től kezdve . . . . -ig terjedő idő az ujonszállítási eljárásra van szánva. Jelesen:­­­ azon első korosztálybelieknek kell meg­jelenniük, a­kik a . . . . -tól . . . . ig terjedő sorsszámok alatt vannak bejegyezve. . . . . -n azon...................... 3. A­ki a sorozó bizottság előtt, elháríthatatlan akadály közbenjötte nélkül, meg nem jelenik, az mint hadi­szökevény, a törvény egész szigorával fog leültettetni. 4. A hadköteleseknek teljes számú elővezeté­séért a községi elöljáró felelős. 5. Hogy a sorozó bizottság a felszólamlási fo­lyamodványokra nézve érdemlegesen határozhas­son, és a felszólamlók folyamodványaik hiányos fölszerelése miatt, el ne utasíttassanak: a felek, a családi értesítőknek, továbbá a hadkötelesek gyá­­molítás végett való szükséges voltának igazolásá­ra megkivántató községi bizonyítványoknak szer­kesztésére és kiállítására nézve, a következőkre tétetnek figyelmesekké , úgymint: A) Az anyakönyveket vezető lelkészek kötelez­tetnek : a) a családi értesítőket, nem a régibb minták szerint, hanem szorosan a védtörvény végrehaj­tása tárgyában kiadott utasításhoz VIII. szám alatt csatolt minta alakjában készíteni; b) azokba a családnak akár élő, akár meghalt összes tagjait, kihagyás nélkül, s mind a születési napoknak, főkép a fitestvérekre nézve, mind a nő­sülés és halálozás idejének szabatos beírásával, beiktatni; c) azon esetben, ha a fölmentetni kívánt hadkö­telesnek anyja újabban férjhez ment,• ezen újabb férjet, vagyis a mostoha apát, és annak netán előb­bi nejétől született gyermekeit, úgy­szintén az újabban férjhez ment nőnek előbbi férjétől szár­­­­mazott gyermekeit is, sorrendben bejegyezni ; d) a­hol egyetlen unokáért, vagy vőért történik ; a felszólamlás, nemcsak a nagyszülőket, s az apóst avagy anyóst, és a fölmentetni kért unokát, avagy í­vót, hanem a nagyszülőknek, illetőleg az apósnak, vagy anyósnak minden gyermekeit és férjhez ment leányait, s azoknak egész családját is, kivétel nél­kül bevezetni. B) A községi bizonyítványt illetőleg a m. kir. honvédelmi minister, 1871-ik évi október 12-éről 32.300. szám alatt kelt körrendeletével, egy sza­bályos mintát adott ki, mely a budapesti m. kir. tudomány-egyetemi könyvnyomdából megrendel­hető és megszerezhető. Ugyanazért: e) Az ideiglenes fölmentésért folyamodó felek, és a községi jegyzők, figyelmesekké tétetnek, hogy a kérvényeket ezen minta szerinti bizonyítványok­kal szereljék föl. f) Ezen bizonyítvány olyan két atya által, a kik­­­­nek az 1880-ik évi ujonczozásra felhívott, de sem az ideiglenes mentességre, sem a tényleges szolgá­lat alóli fölmentésre igénynyel nem biró fiaik van­nak, sajátkezűleg írandó alá, és egyszersmind a községi vagy városi elöljáróság által is kellőleg hitelesítendő. g) A bizonyítvány minden rovata, az illető szülő vagy rokon nevének, birtokának, kereset­módjának, és adójárulékénak, úgy­szintén a fölmentetni kért hadkötelesnek, és a községi tanuk fiai neveinek be­iktatásával, egytől egyik betöltendő, s a birtok, üzlet, mesterség, vagy más jövedelmi forrás, adó, és a többi tétel netaláni hiánya tüzetesen »nincs« szóval jelzendő. b) A szülőnek vagy rokonnak netán más község­ben létező birtoka vagy jövedelmi forrása, külö­nösen megemlítendő, s arról külön bizonyítvány melléklendő. i) Ha írni tudó olyan atyák, a­minek az f) pont alatt említtetnek, nem léteznének a községben : az illető törvényhatósági tisztviselő, a védtörvény vég­rehajtása tárgyában kiadott utasítás 39-ik szaka­szának 3-ik pontjához képest, köteles a tanukat hivatalból kihallgatni, s a vizsgálati jegyzőkönyvet a kérvényhez csatolni. k) A második és harmadik korosztálybeliekre vonatkozó, s a korábbi ujonczozásnál már használt családi értesítők és községi bizonyítványok, ha kü­lönben szabályszerűen vannak kiállítva, a családi és vagyoni viszonyokban történt vagy nem történt változásokra nézve, az anyakönyvvezetők, s illető­leg a tanúk és elöljárók által, kellőleg megnyitan­­dók, vagy szükség esetében egészen új okiratokkal pótolandók. l) A hadkötelesek testvéreinek sorhadbeli vagy tartalékbeli szolgálati kötelezettség alatt állása oly módon igazolandó, a­miként ezt a védtörvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 39-ik szakaszának 5-ik pontja szabja meg. m) Azon felszólamlási kérvényeket, a­melyek, valamely hiány miatt, és kiegészítés végett, a so­rozó járásbeli tisztviselő által visszaadattak, köte­lesek a felek, kellőleg fölszerelve, még a sorozó bi­zottság működése előtt, az illető tisztviselőhöz visszaszolgáltatni. 6. A tényleges szolgálat alól való fölmentés iránt, az 1868-ik évi 40-ik törvényczikk 27-ik és 29-ik szakaszaihoz képest, és az ezekben foglalt föltéte­lek alatt, a népiskolai tanítójelöltek, népiskolai ta­nítók, továbbá az öröklött mezei gazdaságok önál­ló tulajdonosai, és belföldi tengerész­, vagy hajó­­építési tanintézetek növendékei, azon esetben is folyamodhatnak, ha nem a hadseregbe (haditenge­részetbe), hanem a honvédségbe soroztatnak be. Az e részbeli folyamodvány azon módon szere­lendő föl, mely a hadsereghez besorozott és a tény­leges szolgálat alól való fölmentést kérő hadköte­lesekre nézve van meghatározva. A kellőleg fölszerelt kérvény, az újonczállítás alkalmával készen tartandó, és a hadköteles részé­ről, mihelyt az a hadiszolgálatra alkalmasnak ta­­láltatik, és a honvédségbe besoroztatik, a sorozó bizottság polgári elnökéhez azonnal benyújtandó. Elutasítás esetében, szabadságában áll a félnek az első fokúlag hozott határozatot fölebbezni, s a járásbeli tisztviselőhöz 14 nap alatt benyújtandó, és a honvédelmi miniszerhez intézendő felfolyamo­dással élni. 7. A tényleges szolgálat alól való fölmentés iránti folyamodvány csak akkor vétetik tárgyalás alá, ha az illető hadköteles a hadiszolgálatra már alkalmasnak találtatott; ellenkező esetben a fo­lyamodvány a félnek egyszerűen visszaadatik. 8. Az 1859. és 1858. évben született azon ifjak, a­kik az 1879. évi sorozás alkalmával ideiglenesen a póttartalékba osztattak be, szintén kötelezve vannak a sorozó bizottság előtt személyesen meg­jelenni, hogy reájuk nézve, a szerint, a mint a ha­diszolgálatra alkalmasaknak találtatnak, vagy az utóbbi sorozás óta törvényes fölmentési czímet nem nyertek, az idei első korosztálybeli állítás eredményéhez képest megállapítható legyen, vájjon továbbra is a póttartalékban hagyassanak-e meg, vagy az újonczjutalék fedezésére a hadseregbe (hadtengerészetbe), vagy végre, ezen jutalék födö­­zése után a honvédségbe osztassanak-e be. 9. A hadseregbe (hadtengerészetbe) vagy hon­védségbe besorozott egyének, a rendes hadiszolgá­latba való belépésre, illetőleg a fegyver gyakorla­tokra, 1880-ik évi október 1-ai napja előtt nem hi­vatnak be. 1622

Next