Budapesti Közlöny, 1880. május (14. évfolyam, 100-122. szám)

1880-05-01 / 100. szám

házak, az 1882-ik évi deczember hó 31-éig, sem állami sem községi adóalap tárgyát nem képezik­ A téritvényes épületek közül azok, melyek bármi okból az 1882. évi deczem­­ber hó 31-én túl fenmaradnak, az 1883. évi január hó 1-ső napjától kezdve községi pótadóval rovat­nak meg; azok pedig, melyek bármi okból az 1884. évi deczember hó 31-én túl is fenmaradnak az 1885. évi január hó­l­ső napjától kezdve állami adóval ro­vatnak meg. Az 1882. éven túl fenmaradt téritvényes épü­letek a községi pótlék, illetőleg állami adó kivet­­hetése czéljából a fennálló adótörvények értelmében az 1883. év január havában összeirandók. 2­ §• Az 1879. évi árvíz után épült és az 1884. évi deczember hó 31-ig lakható állapotba helyezett végleges uj házak közül azok, melyek az árviz kö­vetkeztében földig lerombolt épületek telkén, a ko­rábbi épületek falanyagainak vagy tetőrészeinek felhasználásával vagy a nélkül, az újon megállapí­tott építkezési rendszabályoknak megfelelőleg épít­tettek, legyenek ezen épületek akár önnállóak, akár az 1868. évi XXII-ik törvényczik 23. §-a szerint uj adó tárgyát képező toldalék-építmények, azon naptól kezdve, melytől fogva lakható állapot­ba helyeztettek, az 1896. évi deczember hó végéig állami adómentességben részesittetnek. 3. §. a) Azon épületek, a melyek város szabályozása folytán előállott uj telkeken teljesen újonnan épít­tetnek és a jelen törvény kihirdetésétől számított 10 év alatt lakható állapotba helyeztetnek, álta­lánosságban tizennégy évig mentesek az állami adótól; b) azon épületek, melyek a város szabályozási terve szerint nyitandó kis­körút mentén emeltet­nek : tizenhat évig; c) azon épületek végre, melyek a kiskörút s a Ti­sza folyam között fekvő és továbbá az úgynevezett Sina-telken eddig házhelyeknek nem használt terü­leteken legalább egy emeletre építtetnek, tizen­­nyolcz évig mentesek az állami adótól. Az ezen §-ban körülirt adómentesség kezdetét veszi: 1. azon épületeknél, melyek 1884. év deczember hó végéig lakható állapotba helyeztetnek, 1885. évi január hó 1-ső napjától; 2. azon épületeknél, melyek 1884. évi deczem­ber hó 31-ke után lakható állapotba helyeztetnek az építés bevégeztét követő béridőszak 1-ső nap­jától. 4­ §­ A 2. és 3. §-okban említett házak adómentessé­gét a házadó iránti gyakorlati szabályokban körül irt módon és időben a királyi adófelügyelő álla­pítja meg. 5­ §­Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminis­­zer bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a­mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenként he­lyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szente­sitjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáznyolczva­­nadik évi április hó huszonnyolczadikán. Ferencz József, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. 1880. évi XIX. TÖRVÉNYCZIKK a Szeged szab. töh­. város területének árviz elleni biztosítására 1879. évben tett munkálatok költsé­geinek viseléséről és az államkincstárból Szeged vá­rosnak ugyanezen évben adott előleg-összeg megté­rítésének elengedéséről. (Szentesítést nyert 1880. évi márczius hó 28-án. Kihir­­dettetett az országgyűlés képviselő házában 1880. évi április hó 29-é­n, a főrendek házában április hó 30-án.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé:­­­§­Az 1879. évi XXV. t. sz. 1. §-ában elősorolt munkálatokkal járó, a szegedi árvíz következtében szükségesekké vált költségeken felül, Szeged szab. kir. város belterületének árvíz ellen való védelme­­zésére szolgáló, ez idő szerint még építés alatt álló körtöltés költségeit, valamint a sövényházi ideig­lenes töltés építési költségeinek fedezetlenül ma­radt részét is az állam viseli; a város azonban az igénybe vett épitési területet és anya­gödröket in­gyen tartozik átadni és a szakközegek által hiva­talból igénybe vett fuvarokat ingyen teljesitni. 2.§. Szeged szab. kir. város részére, közigazgatási költségeinek fedezésére, az államkincstárból 1879. évben előlegezett 369,042 frt 55 ^ kr. megtéríté­séről az állam végleg lemond. 3­ §­Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerő­sitjük és szentesít­jük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáznyolczva­­vanadik évi április hó huszonnyolczadikán. Ferencz József, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. 3350 1880. évi XX. TÖRVÉNYCZIKK a Tisza és mellékfolyói mentében alakilt vizszabá­lyozó és ármentesitő társulatok és Szeged szab. kir. város részére kötendő állami kölcsönről. (Szentesítést nyert 1880. évi április hó 28-án. Kihir­­dettetett az országgyűlés képviselő házában 1880. évi április hó 29-én, a főrendek házában április hó 30-án.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hu fórendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő­ törvényczikket ter­jesztették szentesitőle végett Felségünk elé : I. FEJEZET. 1.§. Az 1879. évi XX. és XXXV. törvényczikkek­­ben foglalt rendelkezések kapcsában felhatalmaz­­tatik a pénzügyminister, hogy 40 millió oszt. ért. forintot kölcsön útján szerezzen be, és­pedig: a) a Tisza és mellékfolyói mentében alakult viz­szabályozó és ármentesitő társulatok részére, ezen törvény 11. §-ában közelebb körülirt czélokra 25 millió irtot. b) Szeged szab. kir. város újjáépítési czéljából, középítményekre a városnak és lakházak építésére a szegedi kárvallott lakosoknak adandó kölcsö­nökre 15 millió irtot. 2.§. Az előző szakaszban említett 40 millió forintnyi kölcsön létesítése czéljából felhatalmaztatik a pénzügyminiszer, hogy 44 millió o. ért. forintnyi névértékű nyereménykölcsön-kötvényeket bocsát­hasson ki, melyek évi 4 százteli papírban kama­toznak és e mellett a pénzügyminiszer által meg­állapítandó sorsolási terv alapján nyereményekben részesülnek. 3­ §• A kölcsön 50 év alatt törlesztendő oly módon, hogy kamat- és tőketörlesztési járulék fejében évenkint összesen 2.400,000. oszt. ért. frt fizetendő és pedig félévenkint utólagosan, 1.200,000 frtos részletekben. 4­ §­ A pénzügyminiszer felhatalmaztatik, hogy a köl­­csön-kötvények 22 millió frtnyi névértékű felét a folyó 1880. évben akként árusítsa el, hogy ebből az általa megállapítandó határidőkben, az időközi kamatokon kívül 20 millió forintnyi készpénz folyjon be az állampénztárba. A kölcsönykötvények másik fele az 1880., 1881. és 1882-ik években akként értékesítendő, hogy ebből hasonlókép legalább 20 millió frt készpénz folyjon be az állampénztárba. Ezen értékesítésből előállható többlet a 17. és 24. §§. rendelete szerint alakítandó tartalék­alapok­hoz aránylagos részben és azok javára csatolandó. 5. §. A kölcsönből az állampénztárba befolyt pénzek a pénzügyminiszer által alapszerűen kezelendők. A nem értékesített kötvényekre eső nyeremé­nyek ezen kölcsön­alap javára esnek. 6. §. Az állami kölcsönből ezen törvény 1. §-ának a) és b) pontjai értelmében engedélyezett kölcsönök után fizetendő évi járulékok pontos befizetéséért az illető vízszabályozó és ármentesítő társulatok, ille­tőleg Szeged szab. kir. város az alább következő 7., 17., 23. és 24. §-okban jelzett módon keresked­nek; ezen évi járulékok kizárólag a kölcsön után teljesítendő fizetésekre fordítandók; és úgy ezen évi járulékok, valamint a 8. §-ban említett tarta­lék-alapok, — még­pedig a mondott társulatok által alkotott közös tartalék-alap a társulatoknak nyújtott kölcsönök erejéig, — a szegedi tartalék­­alap pedig a szegedi házbirtokosoknak adott köl­csönök erejéig a kötvény­birtokosok biztosítására szolgálnak. 7­ §• A vizszabályozó és ármertesitő társulatoknak, valamint Szeged szab. kir. városnak és az ottani kárvallott lakosoknak adandó kölcsönök után fize­­tendő évi járulékok az 1879. évi XXXIV. tör­­vényczikk 5­ §-ában megállapított elsőbbségi jog­gal bírnak. Az évjáruléki részletek az 1876. évi XV. t. czikk értelmében úgy az illető vizszabá­lyozó társulatoktól, illetőleg Szeged várostól, mint az egyes fizetőköteles magánfelektől az egyenes adók módjára szedetnek és esetleg hajtatnak be; a május 15-éig, illetőleg november 15-éig be nem fizetett évjáruléki részletek után a késedelmi ka­matok, esetleg intésdíjak és behajtási illetékek ép úgy számíttatnak, mint az egyenes adók után.

Next