Budapesti Közlöny, 1880. május (14. évfolyam, 100-122. szám)
1880-05-01 / 100. szám
házak, az 1882-ik évi deczember hó 31-éig, sem állami sem községi adóalap tárgyát nem képezik A téritvényes épületek közül azok, melyek bármi okból az 1882. évi deczember hó 31-én túl fenmaradnak, az 1883. évi január hó 1-ső napjától kezdve községi pótadóval rovatnak meg; azok pedig, melyek bármi okból az 1884. évi deczember hó 31-én túl is fenmaradnak az 1885. évi január hólső napjától kezdve állami adóval rovatnak meg. Az 1882. éven túl fenmaradt téritvényes épületek a községi pótlék, illetőleg állami adó kivethetése czéljából a fennálló adótörvények értelmében az 1883. év január havában összeirandók. 2 §• Az 1879. évi árvíz után épült és az 1884. évi deczember hó 31-ig lakható állapotba helyezett végleges uj házak közül azok, melyek az árviz következtében földig lerombolt épületek telkén, a korábbi épületek falanyagainak vagy tetőrészeinek felhasználásával vagy a nélkül, az újon megállapított építkezési rendszabályoknak megfelelőleg építtettek, legyenek ezen épületek akár önnállóak, akár az 1868. évi XXII-ik törvényczik 23. §-a szerint uj adó tárgyát képező toldalék-építmények, azon naptól kezdve, melytől fogva lakható állapotba helyeztettek, az 1896. évi deczember hó végéig állami adómentességben részesittetnek. 3. §. a) Azon épületek, a melyek város szabályozása folytán előállott uj telkeken teljesen újonnan építtetnek és a jelen törvény kihirdetésétől számított 10 év alatt lakható állapotba helyeztetnek, általánosságban tizennégy évig mentesek az állami adótól; b) azon épületek, melyek a város szabályozási terve szerint nyitandó kiskörút mentén emeltetnek : tizenhat évig; c) azon épületek végre, melyek a kiskörút s a Tisza folyam között fekvő és továbbá az úgynevezett Sina-telken eddig házhelyeknek nem használt területeken legalább egy emeletre építtetnek, tizennyolcz évig mentesek az állami adótól. Az ezen §-ban körülirt adómentesség kezdetét veszi: 1. azon épületeknél, melyek 1884. év deczember hó végéig lakható állapotba helyeztetnek, 1885. évi január hó 1-ső napjától; 2. azon épületeknél, melyek 1884. évi deczember hó 31-ke után lakható állapotba helyeztetnek az építés bevégeztét követő béridőszak 1-ső napjától. 4 § A 2. és 3. §-okban említett házak adómentességét a házadó iránti gyakorlati szabályokban körül irt módon és időben a királyi adófelügyelő állapítja meg. 5 §Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszer bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, ami abban foglaltatik, összesen és egyenként helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesitjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáznyolczvanadik évi április hó huszonnyolczadikán. Ferencz József, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. 1880. évi XIX. TÖRVÉNYCZIKK a Szeged szab. töh. város területének árviz elleni biztosítására 1879. évben tett munkálatok költségeinek viseléséről és az államkincstárból Szeged városnak ugyanezen évben adott előleg-összeg megtérítésének elengedéséről. (Szentesítést nyert 1880. évi márczius hó 28-án. Kihirdettetett az országgyűlés képviselő házában 1880. évi április hó 29-én, a főrendek házában április hó 30-án.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé:§Az 1879. évi XXV. t. sz. 1. §-ában elősorolt munkálatokkal járó, a szegedi árvíz következtében szükségesekké vált költségeken felül, Szeged szab. kir. város belterületének árvíz ellen való védelmezésére szolgáló, ez idő szerint még építés alatt álló körtöltés költségeit, valamint a sövényházi ideiglenes töltés építési költségeinek fedezetlenül maradt részét is az állam viseli; a város azonban az igénybe vett épitési területet és anyagödröket ingyen tartozik átadni és a szakközegek által hivatalból igénybe vett fuvarokat ingyen teljesitni. 2.§. Szeged szab. kir. város részére, közigazgatási költségeinek fedezésére, az államkincstárból 1879. évben előlegezett 369,042 frt 55 ^ kr. megtérítéséről az állam végleg lemond. 3 §Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és szentesítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáznyolczvavanadik évi április hó huszonnyolczadikán. Ferencz József, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. 3350 1880. évi XX. TÖRVÉNYCZIKK a Tisza és mellékfolyói mentében alakilt vizszabályozó és ármentesitő társulatok és Szeged szab. kir. város részére kötendő állami kölcsönről. (Szentesítést nyert 1880. évi április hó 28-án. Kihirdettetett az országgyűlés képviselő házában 1880. évi április hó 29-én, a főrendek házában április hó 30-án.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hu fórendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesitőle végett Felségünk elé : I. FEJEZET. 1.§. Az 1879. évi XX. és XXXV. törvényczikkekben foglalt rendelkezések kapcsában felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy 40 millió oszt. ért. forintot kölcsön útján szerezzen be, éspedig: a) a Tisza és mellékfolyói mentében alakult vizszabályozó és ármentesitő társulatok részére, ezen törvény 11. §-ában közelebb körülirt czélokra 25 millió irtot. b) Szeged szab. kir. város újjáépítési czéljából, középítményekre a városnak és lakházak építésére a szegedi kárvallott lakosoknak adandó kölcsönökre 15 millió irtot. 2.§. Az előző szakaszban említett 40 millió forintnyi kölcsön létesítése czéljából felhatalmaztatik a pénzügyminiszer, hogy 44 millió o. ért. forintnyi névértékű nyereménykölcsön-kötvényeket bocsáthasson ki, melyek évi 4 százteli papírban kamatoznak és e mellett a pénzügyminiszer által megállapítandó sorsolási terv alapján nyereményekben részesülnek. 3 §• A kölcsön 50 év alatt törlesztendő oly módon, hogy kamat- és tőketörlesztési járulék fejében évenkint összesen 2.400,000. oszt. ért. frt fizetendő és pedig félévenkint utólagosan, 1.200,000 frtos részletekben. 4 § A pénzügyminiszer felhatalmaztatik, hogy a kölcsön-kötvények 22 millió frtnyi névértékű felét a folyó 1880. évben akként árusítsa el, hogy ebből az általa megállapítandó határidőkben, az időközi kamatokon kívül 20 millió forintnyi készpénz folyjon be az állampénztárba. A kölcsönykötvények másik fele az 1880., 1881. és 1882-ik években akként értékesítendő, hogy ebből hasonlókép legalább 20 millió frt készpénz folyjon be az állampénztárba. Ezen értékesítésből előállható többlet a 17. és 24. §§. rendelete szerint alakítandó tartalékalapokhoz aránylagos részben és azok javára csatolandó. 5. §. A kölcsönből az állampénztárba befolyt pénzek a pénzügyminiszer által alapszerűen kezelendők. A nem értékesített kötvényekre eső nyeremények ezen kölcsönalap javára esnek. 6. §. Az állami kölcsönből ezen törvény 1. §-ának a) és b) pontjai értelmében engedélyezett kölcsönök után fizetendő évi járulékok pontos befizetéséért az illető vízszabályozó és ármentesítő társulatok, illetőleg Szeged szab. kir. város az alább következő 7., 17., 23. és 24. §-okban jelzett módon kereskednek; ezen évi járulékok kizárólag a kölcsön után teljesítendő fizetésekre fordítandók; és úgy ezen évi járulékok, valamint a 8. §-ban említett tartalék-alapok, — mégpedig a mondott társulatok által alkotott közös tartalék-alap a társulatoknak nyújtott kölcsönök erejéig, — a szegedi tartalékalap pedig a szegedi házbirtokosoknak adott kölcsönök erejéig a kötvénybirtokosok biztosítására szolgálnak. 7 §• A vizszabályozó és ármertesitő társulatoknak, valamint Szeged szab. kir. városnak és az ottani kárvallott lakosoknak adandó kölcsönök után fizetendő évi járulékok az 1879. évi XXXIV. törvényczikk 5 §-ában megállapított elsőbbségi joggal bírnak. Az évjáruléki részletek az 1876. évi XV. t. czikk értelmében úgy az illető vizszabályozó társulatoktól, illetőleg Szeged várostól, mint az egyes fizetőköteles magánfelektől az egyenes adók módjára szedetnek és esetleg hajtatnak be; a május 15-éig, illetőleg november 15-éig be nem fizetett évjáruléki részletek után a késedelmi kamatok, esetleg intésdíjak és behajtási illetékek ép úgy számíttatnak, mint az egyenes adók után.