Budapesti Közlöny, 1880. szeptember (14. évfolyam, 200-224. szám)
1880-09-01 / 200. szám
Budapest, 1880. 200. szám. Szerda, szeptember 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY, HIVATAL.©. LAP. SZERKEsztésÉp: Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, IL lépcső, II emelet, é-ik ajtó. KIADÓ-HIVATAL : Budapesten, Ferencziek tere Atheneeum épület. Előfizetési Árak: Naponként postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva . Egész évn............................30 írt. Félévre ........ 10 » Negyedévre ...... . » Egy teljes lap ára 30 kr. A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hirdetések dijai előlegesen beküldendők, mégpedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 100-szóig 2 frt, 200—800-szóig 3 frt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az endékes nyugtabélyeg is beküldendő. Hivatalos hirdetések: Magánhirdetések: Egy hatod hasados petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. Lapunk mai számához negyedik melléklet, három és fél év .Hivatalos Értesítői van csatolva. HIVATALOS RÉSZ. A császári és Apostoli királyi Felsége, I. évi augusztus hó 27-én kelt legfelső elhatározásával, Orosz István nyírbátori járásbirósági albirónak áthelyezését hason minőségben a nagykárolyi járásbírósághoz legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. Utasítás az erdei kihágást bíróságok által használandó érték- és árszabályzatok kidolgozásánál követendő eljárásról. (Az erdőtörvény 85. §-ában foglalt határozat alapján kiadta a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium 1880. évi 24432. szám alatt.) Az 1879. évi XXXI. törvényczikk 85. §-a értelmében erdei kihágások bírói tárgyalásánál az eltulajdonított dolog értéke, a kártérítési összeg és a hajtópénz előre megállapított állandó érték- és árszabályzatok alapján szabandó meg. Ezen szabályzatokat ugyancsak az említett törvénycikk idézett szakasza értelmében a közigazgatási bizottságok tartoznak a kir. erdőfelügyelőkkel egyetértésben elkészíteni. Minden törvényhatóság számára külön értékes árszabályzat készítendő, éspedig aszerint, amint a vidék különböző részein e tekintetben kisebb vagy nagyobb különbözetek mutatkoznak , egy vagy több. A közigazgatási bizottságok által kidolgozott szabályzatok jóváhagyás végett a földművelés-, ipar- és kereskedelmi ministériumhoz terjesztendők fel, jóváhagyás után pedig közhírré teendők. Ha egymással összefüggő erdőterületek több törvényhatóság területén feküsznek, a szabályzatot az érdekelt közigazgatási bizottságok és erdőfelügyelők közösen állapítják meg. Minden érték- és árszabályzat három évről három évre, vagy ha időközben jelentékenyebb árváltozások állanak be, ennél is rövidebb időközökben annyiszor, amennyiszer szükséges, újból állapítandó meg. A szabályzatok kidolgozásánál az elősoroltak megtartása mellett, a következő elvek és részletes utasítások követendők. 1. §• Az érték- és árszabályzatok úgy szerkesztendők, hogy azokban az illető kerületben előforduló és erdei kihágás tárgyát képezhető minden fa választék és más erdei termék értéke vagy ára feltalálható legyen.2. §• Miután erdei kihágás tárgyát csak olyan erdei termékek képezhetik, melyek felhasználásra vagy eladásra feldolgozva nincsenek, érték és ár gyanánt, az alább következő 13. és 14-ik §-ban megjelölt esetek kivételével, mindig a tőérték illetőleg főár, vagyis azon érték és ár veendő fel az érték és árszabályzatba, melylyel valamely erdei termék eredeti termő-, vagy előfordulási helyén, még mielőtt eladásra vagy felhasználásra feldolgoztatnék, kir. 3. §. Egységeküt, melyekre az érték és áttételek számítandók, a következő mértéknemek alkalmazandók : a) a nagyobb méretű épület- és haszonfánál, a vastagabb szerszámfa választékoknál, továbbá a tűzifánál és tuskófánál, a tömörköbméter ; b) a vékonyabb épületfánál (szarufa, evezőrud stb.), a vékonyabb szerszámfánál (távirda pózna, szekérrud, petrenczerúd), továbbá a mezőgazdasági fánál (komló-, bab-, szőlőkaró stb.) és minden más, darabszám szerint értékesített választéknál: a darabszám; c) az ág- és galyfánál, vesszőnél és tövisnél, továbbá dűlt fánál, száraz fa hulladékoknál, forgácsnál és csak tüzelésre alkalmas fakéregnél, úgyszintén a falomb-, moha-, ólom-, termőföld-, mészkő-, agyag-, tőzeg-, gyephant- és fagyökérnél, a kétfogatú szekér vagy szán, a taliga vagy kézi szán, és a férfi-, női- és 14 éven aluli gyermekteher; d) cserzésre használható tölgy- és lucz kéregnél : az űrméter, vagy az átmérő- és hosszúság megjelölése mellett: a köteg vagy kéve ; e) gubacs-, makk- és más erdei famagvaknál és az erdei gyümölcsöknél: a liter-, illetőleg hectoliter; f) gyanta és hasonló termékeknél: a kilogramm ; g) vízépítkezésekre használt pézsnél, továbbá a fonóvesszőféle választékoknál, az átmérő megjelölése mellett: a köteg vagy kéve ; h) végül csemetekertek üsjönczeinél és ejtvények csemetéinél: a négyszögöl, utóbbiaknál egyszersmind a katasztrális hold és a csemete darabszám is. 4 §Az egységi árak és értékek az illető vidék különböző árviszonyainak figyelembevételével a fenálló tényleges ár- és értékadatok alapján (a 10. §ban leírt módon) állapítandók meg. 5. §: Ezen adatok beszerzése czéljából a törvényhatóság összes erdőbirtokosai felhívandók, hogy erdőtermékeiknek árait a közigazgatási bizottság által ezen czélra kiadandó mintának megfelelően készítendő kimutatásokba összefoglalva, a szolgabíróságok útján a közigazgatási bizottságoknak beterjeszszék. Tájékozásul figyelmeztetendők a birtokosok, hogy kimutatásaikba fanem, választék és értékesség szerint elkülönítve, minden előforduló és erdei kihágás tárgyát képezhető erdei terméket felvegyenek, s a 3. §-ban előszabott mértékegységek szemmeltartásával minden egyes ilyen termékre nézve kitüntessék: a) a fenálló főárakat, illetőleg olyan termékeknél, melyek adásvevés tárgyát nem képezik, értékkel azonban mégis bírnak (korhadékföld, moha, östönezék, csemeték) a főértékeket; b) a fenálló piact illetőleg raktári árakat ; c) a termelési költségeket, értve ezek alatt a vágatás és esetleg felrakásolás (mellékterményeknél pl. makknál és gubacsnál a szedetés, gyűjtés) költségeit; d) a szállítási költségeket az erdőből a piaczig, illetőleg a raktárig, kitüntetvén egyszersmind a távolságokat is kilométerekben; e) a, fenálló kézi és igás napszám béreket; és végül f) az illető községekben eddig alkalmazott hajtópénzeket állatnemek szerint elkülönítve. Megjegyzés: A b), c) és d) alatti adatok az a) alatti főárak helyességének megítéléséhez szükségesek.6. §. A birtokosok által beterjesztett kimutatásokat a közigazgatási bizottság erdészeti albizottsága helyességükre nézve gondos vizsgálat alá vévén, mindenek előtt meggyőződést szerez aziránt, vájjon a 3. §-ban előírt mértékegységek minden kimutatásban és minden választéknál megtartattak-e ? Ha egyes birtokosok által eltérő egységek alkalmaztattak volna, a hibás tételek a helyes mértékegységre számítandók vissza. Tűzifa választékoknál, melyeknél leginkább megtörténhetik, hogy egyes birtokosok köbméter helyett ármétert alkalmaznak, az átszámítás a következő arányszámok szerint eszközlendő: fenyő hasábjánál az ürméter árának 1.37 szeres® lomb » » » » » 1.45 ‹ fenyő dorong » » · · 1.52 » tölgy » » · » » 1.82 » más lomb levelű dorongjánál az ürméter árának 1.64 » tuskó fánál pedig az ürméter árának 2.00 » veendő, hogy egy tömör köbméter ára nyeressék. Ezen helyesbítések után vizsgálat alá veendő a kimutatásoknak valamennyi áradata, kiváló gond fordíttatván a főbb választékok főáraira. Ha ezeket illetőleg valamelyik kimutatás kétségesnek tűnnék fel, a piaci árakból a termelési és szállítási költségek levonása útján új tőárak számítandók ki, s a kétségeseknek talált eredeti tőárakkal való nem egyezés esetében ezek alkalmazandók. Olyan kimutatások, melyek egészen megbízhatlanoknak bizonyulnak, az illető erdőbirtok tényleges viszonyainak számbavételével valamelyik szomszéd erdőbirtokos helyesnek talált adatai segélyével igazítandók ki. 7 §* Ha a kimutatások ezen módon mind kiigazattattak, az egynemű választékok árai egymással gondosan összehasonlítandók, s ha ezen összehasonlítás alkalmával úgy találtatik, hogy a különböző választékok, különösen azonban a főbb választékok áraiban nagy különbözetek nem mutatkoznak az egész törvényhatóság számára egy érték- és árszabályzat készítendő. A legnagyobb eltérés, mely ezen esetben a főbb választékok legmagasabb és legalacsonyabb árai között fenállhat, legfeljebb 20°/0-ot tehet. Húsz százaléknál nagyobb eltérés esetében a törvényhatóság annyi kerületre osztandó fel, ahány 20°/0-ás árkülönbözeti osztály képezhető, s minden kerület számára külön érték- és árszabályzat készítendő.8. §. A kerületek ezen esetben lehetőségig úgy alkotandók, hogy azok határai a szolgabirói járások határaival összeessenek; olyan esetekben pedig, midőn az árkülönbözetek a szolgabirói járások határán belül is túlhaladják a 2G°/o-ot, úgy hogy ezen szűkebb keretben is több kerületnek alkotása mutatkozik szükségesnek, az egyes kerületek oly módon kerekítendők ki, hogy lehetőségig mindenik helyrajzilag is összefüggő egészet képezzen. 9. §. A fentebbiekben kimondott elvek alapján jelentékenyebb árkülönbözetek mutatkozása esetében, az érték és árszabályzati kerületek alkotása legczélszerűbben a következő módon eszközöltethetik. A beérkezett és kellően kiigazított árkimutatások szolgabirói járások szerint külön csoportokba soroztatván, azon csoportokban, melyekben a kimutatások a megengedhető 20°/o-nál még mindig nagyobb árkülönbözeteket mutatnak, további alcsoportok képeztetnek. Ezen alosztályozásnál elegendő, ha előzetesen az illető vidék egyik legértékesebb és egyszersmind legnagyobb mennyiségben előforduló választéka, például fenyődús vidékeken a fenyő épület- és haszonfa, tölgyben gazdagvidékeken a tölgy szerszámfa, oly vidékeken pedig, hol kiválóan tűzifa termeltetik s az uralkodó fanem a bükk, a bükk hasábja vétetik csak figyelembe, s az alosztályozás ennek alapján akként eszközöltetik, hogy mindazon kimutatások, melyekben ezen irányadónak vett választék ára az előforduló legmagasabb árhoz képest egészen 20°/0-ig különbözik, az első, azok, melyekben ezen árkülönbözet 20—40°/o-ig terjed, a második, s így tovább a többiek a 3-ik stb. alcsoportba soroztatnak. Ennek megtörténte után, minden egyes alcsoport egy-egy alkotandó érték- és árszabályzati kerület képviselőjeként tekintetvén, illető kimuta-