Budapesti Közlöny, 1880. szeptember (14. évfolyam, 200-224. szám)

1880-09-01 / 200. szám

Budapest, 1880. 200. szám. Szerda, szeptember 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY, HIVATAL.©» LAP. SrERKEsrrósÉo: Badapcsbea, Ferencziektere, Bazárépület, IL lépcsű, LL omelet, é-ik ajtó. KlADÓ-SIVATAL : Badapestec, Ferencziektere Atheneenm épület. Előfizetési Árak: NapvakénÜ postai szétküldéssel, v»gy helyben házhoz hordva : Egész évn ............................30 írt. Fé lévre ........ 10 » Negyedévre ...... S » Egy telje» lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hir­detések dijai elölegesen beküldendők; még­pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— ÍOO-szóig 2 frt, 200—800-szóig 3 frt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és ai ewdékes nyugtabélyeg ia bekül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatod hasa bős petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. O császári és Apostoli királyi Felsége, f. év1 augusztus hó 27-én kelt legfelső elhatározásával, Orosz István nyírbátori járásbirösági albirónak áthelyezését hason minőségben a nagykárolyi járásbírósághoz legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. Utasítás az erdei kihágást bíróságok által használandó ér­ték- és árszabályzatok kidolgozásánál követendő el­járásról. (Az erdőtörvény 85. §-ában foglalt határozat alapján ki­adta a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. mi- nisterium 1880. évi 24432. szám alatt,) Az 1879. évi XXXI. törvényezikk 85. §-a ér­telmében erdei kihágások bírói tárgyalásánál az eltulajdonított dolog értéke, a kártérítési összeg és a hajtópénz előre megállapított állandó érték- és árszabályzatok alapján szabandó meg. Ezen szabályzatokat ugyancsak az említett tör­vényezikk idézett szakasza értelmében a közigaz­gatási bizottságok tartoznak a kir. erdőfelügye­lőkkel egyetértésben elkészíteni. Minden törvényhatóság számára külön érték­es árszabályzat készítendő, és pedig aszerint, amint a vidék különböző részein e tekintetben kisebb vagy nagyobb különbözetek mutatkoznak : egy vagy több. A közigazgatási bizottságok által kidolgozott szabályzatok jóváhagyás végett a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministeriumhoz terjeszten- dők fel, jóváhagyás után pedig közhírré teendők. Ha egymással összefüggő erdőterületek több törvényhatóság területén feküsznek, a szabályzatot az érdekelt kö/. igazgatási bizottságok és erdőfel­ügyelők közösen állapítják meg. Minden érték- és árszabályzat három évről bárom évre, — vagy ba időközben jelentékenyebb árváltozások állanak be, ennél is rövidebb időkö­zökben annyiszor, amennyiszer szükséges, újból állapítandó meg. A szabályzatok kidolgozásánál az elősoroltak megtartása mellett, a következő elvek és részletes utasítások követendők. 1. §• Az érték- és árszabályzatok úgy szerkesztendők, hogy azokban az illető kerületben előforduló és erdei kihágás tárgyát képezhető minden fa válasz­ték és más erdei termék értéke vagy ára feltalál­ható legyen. 2. §• Miután erdei kihágás tárgyát csak olyan erdei termékek képezhetik, melyek felhasználásra vagy eladásra feldolgozva nincsenek, érték és ár gya­nánt, az alább következő 13. és 14-ik §-ban meg­jelölt esetek kivételével, mindig a töérték illetőleg főár, vagyis azon érték és ár veendő fel az érték és árszabályzatba, melylyel valamely erdei termék eredeti termő-, vagy előfordulási helyén, még mielőtt eladásra vagy felhasználásra feldolgoz­tatnék, bir. 3. §. Egységekül, melyekre az érték és ártételek számítandók, a következő mértéknemek alkalma­zandók : a) a nagyobb méretüépület- és baszonfánál, a vastagabb szerszámfa választékoknál, továbbá a tűzifánál és tuskófáuál: a töniörköbméter ; b) a vékonyabb épületfánál (szarufa, evezőrud stb.), a vékonyabb szerszámfánál (távirda pózna, szekérrud, petrencze rúd), továbbá a mezőgazda- sági fánál (komló-, bab-, szőlőkaró stb.) és minden más, darabszám szerint értékesitett választéknál: a darabszám; c) az ág- és galyfánál, vesszőnél és tövisnél, to­vábbá dűlt fánál, száraz fa hulladékoknál, for­gácsnál és csak tüzelésre alkalmas fakéregnél, úgyszintén a falomb-, moha-, alom-, termőföld-, mészkő-, agyag-, tőzeg-, gyephant- és fagyökérnél: a kétfogatu szekér vagy szán-, a taliga vagy kézi szán, és a férfi-, női- és 14 éven alóli gyermek- teher; d) cserzésre használható tölgy- és lúcz kéreg­nél : az űrméter, vagy az átmérő- és hosszúság megjelölése mellett: a köteg vagy kéve ; e) gubacs-, makk- és más erdei famagvaknál és az erdei gyümölcsöknél: a liter-, illetőleg hecto­liter. f) gyanta és hasonló termékeknél: a kilo­gramm ; g) vizépitkezésekre használt pözsnél, továbbá a fonóvesszőféle választékoknál, az átmérő megje­lölése mellett: a köteg vagy kéve ; b) végül csemetekertek ültönczeinél és ertvé- nyek csemetéinél: a négyszögöl, utóbbiaknál egy­szersmind a katasztralis hold és a csemete darab szám is. 4- §­Az egységi árak és értékek az illető vidék kü­lönböző árviszonyainak figyelembevételével a fen- álló tényleges ár- és értékadatok alapján (a 10. §- ban leirt módon) állapitandók meg. 5. §. Ezen adatok beszerzése czéljából a törvény- hatóság összes erdőbirtokosai felhivandók, hogy erdőtermékeiknek árait a közigazgatási bizottság által ezen czélra kiadandó mintának megfelelően készítendő kimutatásokba összefoglalva, a szolga- biróságok utján a közigazgatási bizottságoknak beterjeszszék. Tájékozásul figyelmeztetendők a birtokosok, hogy kimutatásaikba fanem, választék és értékesség szerint elkülönítve, minden előfor­duló és erdei kihágás tárgyát képezhető erdei terméket felvegyenek, s a 3. §-ban előszabott mértékegységek szemmeltartásával minden egyes ilyen termékre nézve kitüntessék: a) a fenálló főárakat, illetőleg olyan termékek­nél, melyek adásvevés tárgyát nem képezik, érték­kel azonban mégis bírnak (korhadékföld, moha, ültönezök, csemeték) a töértékeket; b) a fenálló piaczi illetőleg raktári árakat ; c) a termelési költségeket, értve ezek alatt a vá­gatás és esetleg felrakásolás (mellékterményeknél pl. makknál és gubacsnál a szedetés, gyűjtés) költségeit; d) a szállítási költségeket az erdőből a piaczig, illetőleg a raktárig, kitüntetvén egyszersmind a távolságokat is kilométerekben; e) a, fenálló kézi és igásnapszám béreket; és végül f) az illető községekben eddig alkalmazott hajtópénzeket állatnemek szerint elkülönítve. Megjegyzés. A b), c) és d) alatti adatok az a) alatti tőárak helyességének megítéléséhez szük­ségesek. 6. §. A. birtokosok által beterjesztett kimutatásokat a közigazgatási bizottság erdészeti albizottsága helyességükre nézve gondos vizsgálat alá vevén, mindenek előtt meggyőződést szerez aziránt, váj­jon a 3. §-ban előirt mértékegységek minden ki­mutatásban és minden választéknál megtartat­tak-e ? Ha egyes birtokosok által eltérő egységek alkalmaztattak volna, a hibás tételek a helyes mértékegységre számítandók vissza. Tűzifa választékoknál, melyeknél leginkább megtörténhetik, hogy egyes birtokosok köbméter helyett ürmétert alkalmaznak, az átszámítás a következő arányszámok szerint eszközlendő: fenyő hasábfánál az ürméter árának 1.37 szeres® lomb » » » » » 1.45 > fenyő dorong » » > > 1.52 » tölgy » » > » » 1.82 » más lomb levelii dorongfánál az ürméter árának 1.64 » tuskó fánál pedig az ürméter árának 2.00 » veendő, bogy egy tömör köbméter ára nyeressék. Ezen helyesbítések után vizsgálat alá veendő a kimutatásoknak valamennyi ár-adata, kiváló gond fordittatván a főbb választékok tőáraira. Ha eze­ket illetőleg valamelyik kimutatás kétségesnek tűnnék fel, a piaczi árakból a termelési és szállí­tási költségek levonása utján uj tőárak számítan­dók ki, s a kétségeseknek talált eredeti tőárakkal való nem egyezés esetében ezek alkalmazandók. Olyan kimutatások, melyek egészen megbizhat- lanoknak bizonyulnak, az illető erdőbirtok tény­leges viszonyainak számbavételével valamelyik szomszéd erdőbirtokos helyesnek talált adatai segélyével igazitandók ki. 7- §* Ha a kimutatások ezen módon mind kiigazat- tattak, az egynemű választékok árai egymással gondosan összehasonlítandók, s ha ezen össze­hasonlítás alkalmával úgy találtatik, hogy a kü­lönböző választékok, különösen azonban a főbb választékok áraiban nagy különbözetek nem mutat­koznak az egész törvényhatóság számára egy érték- és árszabályzat készítendő. A legnagyobb eltérés, mely ezen esetben a főbb választékok legmaga*- sabb és legalacsonyabb árai között fenállhat, leg­feljebb 20°/0-ot tehet. Húsz százaléknál nagyobb eltérés esetében a törvényhatóság annyi kerületre osztandó fel, a hány 20°/0-os árkülönbözeti osztály képezhető, s minden kerület számára külön érték- és árszabály­zat készítendő. 8. §. A kerületek ezen esetben lehetőségig úgy alko- tandók, hogy azok határai a szolgabirói járások határaival összeessenek; olyan esetekben pedig, midőn az árkülönbözetek a szolgabirói járások határán belül is túlhaladják a 2G°/o-ot, úgy hogy ezen szükebb keretben is több kerületnek alkotása mutatkozik szükségesnek, az egyes kerületek oly módon kerekitendők ki, hogy lehetőségig minde- nik helyrajzilag is összefüggő egészet képezzen. 9. §. A fentebbiekben kimondott elvek alapján jelen­tékenyebb árkülönbözetek mutatkozása esetében, az érték és árszabályzati kerületek alkotása leg- czélszerübben a következő módon eszközöltethetik. A beérkezett és kellően kiigazított árkimutatá­sok szolgabirói járások szerint külön csoportokba Boroztatván, azon csoportokban, melyekben a ki­mutatások a megengedhető 20°/o-nál még mindig nagyobb árkülönbözeteket mutatnak, további al­csoportok képeztetnek. Ezen alosztályozásnál ele­gendő, ha előzetesen az illető vidék egyik legérté­kesebb és egyszersmind legnagyobb mennyiségben előforduló választéka, például fenyődus vidékeken a fenyő épület- és haszonfa, tölgyben gazdagvidé­keken a tölgy szerszámfa, oly vidékeken pedig, hol kiválóan tűzifa termeltetik s az uralkodó fa­nem a bükk, a bükk hasábfa vétetik csak figye­lembe, s az alosztályozás ennek alapján akként eszközöltetik, hogy mindazon kimutatások, melyek­ben ezen irányadónak vett választék ára az elő­forduló legmagasabb árhoz képest egészen 20°/0-ig különbözik, az első, azok, melyekben ezen árkü­lönbözet 20—40°/o-ig terjed, a második, s igy tovább a többiek a 3-ik stb. alcsoportba soroztai­nak. Ennek megtörténte után, minden egyes al­csoport egy-egy alkotandó érték- és árszabályzati kerület képviselőjeként tekintetvén, illető kimuta­Lapunk mai számához negyediv melléklet, három és fél iv »Hivatalos Értesítői van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents