Budapesti Közlöny, 1881. március (15. évfolyam, 48-73. szám)

1881-03-01 / 48. szám

évi 9670. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Weinberger Soma gyöngyösi lakos vezeték­nevének » Visontai”-is. kert átváltoztatása, folyó évi 9684. számú belügyministeriumi rendelettel meg­engedtetett. Özvegy Guttmann Mórné budapesti lakos, Lajos, Imre és Leo nevű kiskorú gyermekei veze­téknevének »Gere*-re kért átváltoztatása, folyó évi 9699. számú belügyministeriumi rendelettel meg­engedtetett. Poszpischill Ferencz kőröshegyi lakos ve­zetéknevének »Almási*-x& kért átváltoztatása, folyó évi 9790. számú belügyministeriumi rende­lettel megengedtetett. S­z­­­r u­­ Zelig gyergyó-tölgyesi illetőségű lakos vezetéknevének »Szegáh-ia, kért átváltoztatása, folyó évi 9911. számú belügyministeriumi rende­lettel megengedtetett. Neumann Soma komáromi lakos, valamint Dezső, Izidor, Ödön és Regina nevű kiskorú gyer­mekei vezetéknevének »Nemes*-re kért átváltoz­tatása, folyó évi 9916. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Klein Antal komáromi lakos, vezetéknevének »Kis*-re kért átváltoztatása, folyó évi 9917. szá­mú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A m. kir. pénz­ügymi­nisternek 83,601. sz. alatt kiadott rendelete, a tengeri kereskedelmi hajók által kiállítandó hajónyilatkozatok tárgyában. Egyetértőleg a földmivelés-, ipar- és kereskede­lemügyi m. kir. ministeriummal, valamint a biro­dalmi tanácsban képviselt királyságok és országok cs. kir. pénzügyi- és kereskedelmi ministériumai­­val, a tengeri kereskedelmi hajók által kiállítandó hajó-nyilatkozványok tárgyában következő szabály adatik ki: SZABÁLY A HAJÓ-NYILATKOZVÁNYOKRA NÉZVE. 1. §• Milyen hajók kötelesek hajó­nyilatkozványt maguk­kal vinni. Minden belföldi vagy idegen tengeri kereske­delmi hajó, mely valamely belföldi kikötőből más belföldi kikötőbe vagy külföldre útra kell, osztály különbség nélkül a berakott árukról a hajóvezető által sajátkezűleg aláírt nyilatkozványt tartozik magával vinni, a­mennyiben a kötelezettség alól a 11. §. értelmében fölmentve nincs. Ha a hajóvezető írni nem tud, ez esetben a ha­jó­nyilatkozványt aláíró két tanú jelenlétében, kiknek egyike a hajó­vezető nevét is aláírja, köte­les e nyilatkozványt kézjegyével ellátni. 2. §. Azon belföldi vagy idegen tengeri kereskedel­mi hajók, melyek külföldről jönnek s valamely belföldi kikötőbe tartanak és egyáltalában mind­azon járművek, melyek a nélkül, hogy erre vala­mely véletlen esemény hatalma által kényszerit­­tetnének, a vámvonalat négy tengeri mérföld távolra megközelítik, hasonlóképen nyilatkozványnyal tar­toznak ellátva lenni. 3. §. A hajó­nyilatkozvány tartalma. A nyilatkozványban a járművön levő csomagok, ládák, bálok vagy egyéb tartályok számai és je­gyei, valamint a berakott áruk súlya, mennyisége és neme, nem különben az úgynevezett paccotiglia vagyis azon áruk, melyeket a hajóvezető vagy a hajólegénység kereskedelmi forgalomra saját számlájára hoz magával, végre a hajó élelmi kész­lete és a hajón lévő utazók podgyászai elkülönítve tüntetendők ki. Az áruk súlyát, mennyiségét és nemét nem szükséges a vámtarifa elnevezéseihez és mérvéhez képest megjelölni, sőt inkább megengedtetik a súlyt és mennyiséget azon mértékekkel jelölni meg, melyekkel az illető tárgy a kereskedelmi fogalom­ban eladatni szokott. Mindazonáltal úgy az áru súlya és mennyisége valamint annak neme is pontosan jelölendők meg és ép úgy, mint a tartályok kitüntetett számai s jegyei összhangzásban kell, hogy álljanak a rako­mány valóságos állapotával. Kifolyható áruk és pedig: a) folyadékok u. m. bor, olaj, méz, pálinka, szörp, növényi nedvek stb; b) osztrigák és kagylók; c) folyadékokba becsinált tárgyak u. m. olajba vagy sós vízbe, becsinált hús, gombák, halak, stb. tekintetében nem követeltetik, hogy az edényekben és tartályokban tényleg foglalt mennyiség ponto­san kitüntettessék, hanem elegendő az edények és tartályok számát és jegyeit, továbbá minden egyes árunemre nézve ennek egész mennyiségét a rak­­jegyekkel vagy hajó málha levelekkel megegyező­en, a beszáradás vagy kifolyás által okozott apa­dás levonása nélkül kitüntetni. Ha valamely hajó be vagy kivitelre szánt egyéb áruk mellett oly belföldi árukat is tartalmaz, me­lyek a belföldi forgalomban tengeren át valamely más vámhivatalhoz utalják, azok a hajó­nyilatkoz­­ványban hasonlóképen feltüntetendők. 4. §. A hajóvezető felelőssége, valamint a hajó és az áruk kezessége. A hajóvezető a hajó­nyilatkozvány helyességéért felelős s ennek valótlansága esetén a 14. §.-ban megállapított büntetések őt érik. Maga a hajó és a hajón lévő áruk kezeskednek a bírságért, az utóbbiak azonban csak akkor, ha a hajóvezető tulajdonát képezik vagy ha azoknak tulajdonosát az áthágásban vagy a hajó-nyilatkoz­vány valótlanságában részesség terheli. 5. §. A hajó-nyilatkozvány hány példányban és hol nyújtandó be ? A hajó-nyilatkozvány úgy az érkezésnél mint az elindulásnál a 6. §.-ban megjelölt hatóságnál egy példányban nyújtandó be. Csak a szabad kikötőkben kell az induláskor egy második példányt is benyújtani. 6. §. A vámterülethez tartozó kikötőkben a vámha­tósághoz, szabad kikötőkben pedig a kikötő és ten­gerészeti egészségügyi hatósághoz kell benyújtani a hajó­nyilatkozványt. Az utóbbi az érkezési nyilatkozványokat, me­lyek az egészségügyi okmányokkal egyidejűleg nyújtandók be, vett használat után haladéktala­nul átteszi a vámhatósághoz s ezt az indulási ok­mányoknak minden egyes hajótól való átvétele felől is értesíti. 7. §. A hajónyilatkozvány láttamozása. Az indulási nyilatkozványt a rakj­egy­ekkel együtt kell benyújtani, a 6. §. szerint erre hivatott hatóság azt a rakjegyekkel összehasonlítja, és a láttamozási záradékkal, valamint a hivatalos pe­cséttel ellátja, hivatalosan lepecsételi és a hajóve­zetőnek visszaadja. A rakjegyzékeket ellenben nyitva kell átadni a hajóvezetőnek. A hajónyilatkozványnak a szabad kikötőkben benyújtott második példányát, valamint minden körülmények között az érkezési nyilatkozványt, hivatalos használatra vissza kell tartani. 8. §• Pó­tnyilatkozvány. Oly árukat, melyek a nyilatkozványban fölvéve nincsenek, tilos a hajóba rakni. Ha az indulási okmányok átvétele után még egyéb áruk volnának lerakandók, a hajó­vezető még mielőtt ezen árukat hajójára szállítaná, az új ra­komány márkalevelein kívül még pótnyilatkozványt is köteles erről a hivatalnak benyújtani s ezen kí­vül a hivatalosan lepecsételt nyilatkozványt is tartozik újból bemutatni. A hivatal fölbontja a nyilatkozványt, hozzá­csatolja a pótnyilatkozványt s a 7. §-ban előírt módon jár el. Szabad kikötőkben a pótnyilatkozványt is két példányban kell benyújtani. 9. §. Nyilatkozvány különböző kikötők érintésénél. Ha valamely belföldi vagy idegen hajóra rakott áruk különböző belföldi kikötőkbe vannak szánva, akkor e kikötőket a nyilatkozványban meg kell nevezni, s minden egyes kikötőben az ott kirakott árukat a nyilatkozvány hátlapján föl kell sorolni, mely alkalommal a nyilatkozványt újból a benyúj­tására nézve előírt eljárásnak kell alávetni. Az utolsó kikötőkben, melyet a hajó ily utazás közben érint, a nyilatkozványt azon hivatal, mely­nek átadandó, visszatartja s a hajóvezető külföldre való esetleges továbbutazáskor új indulási nyilat­kozványt tartozik benyújtani. Közbeeső kikötőkben eszközlendő berakodások ugyanazon szabályoknak vannak alávetve, melyek az indulási kikötőkben való berakodásokra nézve elő vannak szabva. 10. §. Nem szab­ályszerű nyilatkozványnyal való elbánás. Azon belföldi kikötő vámhatósága, melybe va­lamely más belföldi kikötőből jövő hajó beérkezik, az oly nyilatkozványt, melynek hivatalos pecsétje megsérült, vagy mely az előírt hitelesítéssel ellát­va nincs, érvénytelennek nyilvánítja, a hajóveze­tőtől bevonja s a jövedéki vizsgálatot megindítja. Hivatalos lepecsételésnek tekintendő azon pénz­ügyőrségi közegnek lepecsételése is, ki a járművet útközben megvizsgálta, a nyilatkozványt felbon­totta, megtekintette, s újból lezárta. 11. §. Járművek, melyekre nézve nyilatkozványok nem szükségesek. Hajónyilatkozványok nem szükségesek mindazon tengeri kereskedelmi hajókra nézve, melyeknek rakománya csak 1) vámmentes tárgyakból áll; vagy 2) oly árukból, melyek vámhivatali okmányok­kal egyik vámhivataltól a másikhoz utaltatnak vagy 3) oly tárgyakból, melyeknek kiviteli vámkeze­lésére a II. osztályú mellékvámhivatalok mennyi­ségre való tekintet nélkül fel vannak hatalmazva, vagy 4) az 1) 2) és 3) pontban említett árukból van összetéve. Az 1) és 3) pontokban megjelölt áruk az 1880. évi julius 24-én 16,934. sz. alatt kiadott körrende­lethez csatolt két kimutatásban vannak kitüntetve. Azon járművekre, melyek a tengeri kereskedel­mi hajók lajstromozásáról szóló 1879 évi XVI. törvényczikk 10. §-a értelmében nem tartoznak a tengeri kereskedelmi hajózás osztályzatainak egyi­kébe sem, mint a kizárólag kedvtöltési czélokra .

Next