Budapesti Közlöny, 1881. május (15. évfolyam, 99-123. szám)

1881-05-01 / 99. szám

vagy időszaki lapot első megjelenésétől számítan­dó 8 nap alatt az illető illeték-kiszabási vagy adó­hivatalnál bejelenteni, máskülönben közigazgatási uton 20 és ismétlés esetében 100 órtig terjedhető pénzbírsággal terheltetik. 29. §. A pénzügyminister utasíttatik, hogy a bélyeg- és illetéki szabályokat, valamint az 1868: XXIIL, 1869 : XVI, 1870 : LVIIL, 1871 : LXIIL, 1873 : IX. és 1875 : XVI. és XXV. törvényczikkekben foglalt határozatokat, — a mennyiben jelen tör­vény által nem módosíttatnak, — ezen törvény egyéb intézkedéseivel együtt, hivatalos összeállí­tásban kiadja és közzétegye. 30. §. Ezen törvény 1881. évi május hó első napján lép érvénybe és annak végrehajtásával a pénzügy­minister, az igazságügyminister és a közmunka- és közlekedésügyi minister, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminister, ki e tekintetben Horvát- Szlavon- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el, bízatnak meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szente­sitjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Hiveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáznyolczvan­­egyedik évi április hó tizenötödikén. Ferencz József, s.k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. 1881. évi XXVIII. TÖRVÉNYCZIKK a magyar királyi minister­elnöki hivatal állandó elhelyezéséről. (Szentesítést nyert 1881. évi április h­ó 18-án. Kihirdet­tetek az országgyűlés képviselő házában 1881. évi áp­rilis hó 25-én, a főrendek házában 1881. évi április hó 27-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: A ministerelnök felhatalmaztatik, hogy a Buda­pest főváros első kerületében, a Szent-György té­ren 1. szám alatt fekvő, a budai 6488-ik számú te­lekjegyzőkönyvben 210. szám alatt felvett s az őr­­gróf Pallavicini-család mindszent-anyási első­szü­­löttségi hitbizományi javaihoz tartozó palota­ épü­letet a hozzá tartozó 23. helyszínszám alatti ud­varral a magy. kir. ministerelnöki hivatal állandó elhelyezése czéljából, a magyar állam számára száz­­hetvenkilenczezer négyszáznegyvenkét forint ötven krajczár vételárért tulajdonjogilag megszerezte. 2. §. A ministerelnök felhatalmaztatik, hogy a fent­­kitett összeget az 1882. évi állami költségvetésbe, a Xll-ik fejezetnél, mint beruházási kiadást felve­hesse, addig is pedig ezen összeg kifizetéséről oly módon gondoskodjék, hogy az e czélból felveendő kölcsön kamatai a f. évi deczember hó 31-kéig a ministerelnökség költségvetésében házbér rovat alatt 1881. évre megszavazott összegből teljesen fedezhetők legyenek. 3. §. Ezen törvény a kihirdetés után azonnal életbe lép s végrehajtásával a ministerelnök és a pénz­ügyminister bizatik meg. 2 Mi e törvényczikket s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és szente­sítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Hiveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáznyolczvan­­egyedik évi április hó tizennyolczadikán. Ferencz József, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. 1881. évi XXIX. TÖRVÉNYCZIKK a Szeged szabad királyi város törvényhatóságába kiküldött királyi biztos kinevezéséről és hatásköré­ről szóló 1879. évi XX. törvényczikk érvényének meghosszabbitásáról. Szentesítést nyert 1881. évi április hó 18-án. Kihirdet­­tetett az országgyűlés képviselő házában 1881. évi áp­rilis hó 25-én, a főrendek házában 1881. évi április hó 27-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket terjesz­tették szentesítés végett Felségünk elé: 1. §. A Szeged szabad királyi város törvényhatósá­gába kiküldött királyi biztos kinevezéséről és ha­tásköréről szóló 1879. évi XX. törvényczikk érvé­nye, az 1880. évi XV. törvényczikkben foglalt mó­dosítások mellett, 1882. évi ápril hó 30-ik napjáig meghosszabbittatik. 2. §. Ezen törvény érvénye 1881. évi május hó 1-sejé­­vel lép életbe, s végrehajtásával a ministerium bi­zatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és szente­sítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Hiveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáznyolczvan­­egyedik évi április hó tizennyolczadikán. Ferencz József, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán, Richter György bá­nyatanácsos és kohászati előadónak, nyu­­galmaztatása alkalmából, sok évi hű és si­keres szolgálatai közben szerzett érdemei elismeréséül, Ferencz József-rendem lovag­keresztjét adományozom. Kelt Bécsben, 1881. évi április hó 4-én. Ferencz József, s. k. Báró Orczy Béla, s. k. A császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi április hó 26-án kelt legfelső kéziratával : ő cs. és kir. fenségét Ottó főherczeget, ő kir. fenségét Miguel braganzai herczeg lovas-századost, herczeg Szász-Coburg-Gotha Fülöp vezérőrnagyot, verőczei gróf Pejácsevich Pétert, herczeg Schwarzenberg Károly szolgálaton kívüli őrnagyot, gróf Abensperg- Traun Hugó fővadászmestert, herczeg Lobkowitz Mórt, gróf Szapáry Gyula magyar országos pénz­­ügyministert és herczeg Leivenstein-Wertheim- Rochefort Károlyt az arany gyapjas-rend lovagjaivá legkegyelmesebben kinevezni mél­­tóztatott. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, trakostyáni gróf Draskovich Pálnak, a cs. és kir. kama­­rási méltóságot legk. adományozni méltóztatott. Ő császári és Apostoli királyi Felsége legke­gyelmesebben méltóztatott , lovag Reimann Károly ezredest, száml. a 13. sz. gy.-ezredben és a cs. és kir. közös hadügyministe­­rium 1. osztályának főnökét, — a 45. sz. gy.-ezred parancsnokává csapatszolgálati bevonulásra való előjegyzéssel kinevezni, s neki ez alkalommal eddi­gi állomásán teljesített kötelességeit és jeles szol­gálatai elismeréséül, a katonai érdemkeresztet ado­mányozni, és ennek helyére lovag Smalawski Ede alezredest, száml. a 40. sz. gy.­ezredben, szóig. alkalmazásban a bud­apesti fő­had­parancsnokságnál, — a cs. és kir. közös had­­ügyministerium 1. osztályának főnökévé kinevezni ; továbbá elrendelni : schrollheimi Traxler József várakozási illetékkel száml. szabadságolt ezredesnek a 6. sz. dzsidás-ez­­redben, a megújított felülvizsgálat alapján » csa­patszolgálatra képtelen, de helyi szolgálatra alkal­mas* gyanánt, utóbbira való előjegyzéssel nyuga­lomba helyezését ; Klinger Ferenczet 1. oszt. századosnak a krakói tüzérszertárnál, őrnagyi helyi alkalmazásra való előjegyzését ; azután : dr. Schürer József tartalékos tengerész-orvos­­növendéket, korvett-orvossá a tartalékban kine­vezni ; továbbá : Ebert Antal kat. számtanácsosnak a zágrábi hadbiztosságnál, »rokkant« gyanánt nyugalomba helyezését elrendelni ; végül : Pangerl János 1. oszt. főállatorvosnak a 9. sz. dragonyos ezredben, sokévi és jeles szolgálatai elismeréséül a koronás arany érdem keresztet, és Mátyás Lajos gyalogosnak a 1. sz. gy.­ezredben, a betegápolás körül teljesített sikeres szolgálatai elismeréséül az ezüst érdemkeresztet adományozni. A magyar királyi igazságügyminiszer, Környei Imre budapesti kir. törvényszéki jog­gyakornokot az esztergomi kir. járásbírósághoz al­jegyzővé, Horváth György nagy-kanizsai kir. törvényszéki birnokot pedig, a nagy-kanizsai kir. törvényszékhez írnokká nevezte ki. A magyar királyi igazságügyminiszer, Török Szilárd szatmár-németi kir. törvény­széki, és Bodnár Lajos fehér-gyarmati kir. járásbirósági írnokokat kölcsönösen áthelyezte. A magyar királyi honvédelmi minister, Tarkőy Antal II. osztályú honvéd-számtisztet, 1881. évi május hó 1-től számítandó ranggal, I. osztályú honvéd-számtisztté ; továbbá Stutter János honvédelmi ministeri II. rendű számtisztet, 1878. évi julius hó 1-től számítandó ranggal, III. osztályú honvéd-számtisztté ; végül Stefánovics György tettleges állományú honvéd­­törzsőrmestert, honvéd-számvevőségi gyakornokká nevezte ki.

Next