Budapesti Közlöny, 1881. augusztus (15. évfolyam, 174-197. szám)

1881-08-02 / 174. szám

Az érdekeltek, az ügygondnok kinevezéséről, lakhelyükre, s ha ez nem tudatnék, azon községbe czimzendő ajánlott levélben értesittetnek, a mely községhez az elárverezendő ingatlan tartozik. 154. §. A hirdetmény kifüggesztésétől számított 30 nap elteltével, a telekkönyvi hatóság az előző sza­kasz szerint netalán szükséges ügygondnoki kine­vezéssel egyidejűleg az árverő foganat­osítására kiküldöttet rendel, kinek a szükséges iratok kia­datnak. A telekkönyvi hatóság székhelyén foganatosí­tandó árverésre (147. §.) rendszerint egy bírósági tag vagy kir. közjegyző, — a helyszínen foganato­sítandó árverésre pedig rendszerint bírósági végre­hajtó küldetik ki; — illetőleg a bírósági végre­hajtó kiküldése végett azon járásbíróság, melynek területén az árverés foganatosítandó, megkeres­­tetik. 155. §. Ingatlanok, a mennyiben törvény szerint egy telekkönyvi jószágtestet képeznek, együttesen bo­­csátandók árverés alá. Ha azonban valamely telekkönyvi jószágtest különböző részletszámok alatt bejegyzett több bir­tok­darabból áll, a végrehajtató jogosítva van, árverési kérvényében azon kérelmet terjeszteni elő, hogy az egyes birtok­részletek külön bocsáttassa­nak árverés alá. Ezen kérelem felett a telekkönyvi hatóság a tudvalévő lakhelylyel bíró telekkönyvi érdeklettek meghallgatása után határoz. A hozott végzés ellen felfolyamodásnak helye nincs. A végrehajtató ezen esetben a 144. §-ban­ meg­jelölt adatokat akként köteles előterjeszteni, hogy azokból a különböző birtokrészletek kikiáltási ára külön-külön megállapítható legyen. Több telekkönyvi jószágtestet, ha egyidejűleg árvereltetnek is, együttesen árverés alá bocsátani rendszerint nem lehet. Azonban a végrehajtatnak az árverési kérvényben indokolt kérelmére, és a tudott lakhelylyel bíró telekkönyvi érdeklettek meghallgatása után, a telekkönyvi hatóság elren­delheti, hogy az ugyanazon telekkönyvi bejegyzé­sekkel terhelt ingatlanok, ha ugyanazon telek­könyvben vannak felvéve, vagy természetben egy­más mellett feküsznek, együttesen bocsáttassanak árverés alá. 156. §. Ha valamely ingatlan jószágra több tulajdonos­társ közül csak egynek vagy többnek, de nem va­lamennyinek adóssága miatt intéztetik végrehajtás, rendszerint csak a végrehajtást szenvedő vagy szen­vedők hányadára rendeltetik el az árverés. Ezen szabálytól eltérőleg az egész ingatlanra rendeltetik el az árverés : a) ha annak kikiáltási ára a 200 frtot meg nem haladja; b) ha Budapesten olyan ház és beltelek árverez­­tetik el, melynek kikiáltási ára az 5000 frtot meg nem haladja; c) ha olyan ház és beltelek árvereztetik el, melynek kikiáltási ára törvényhatósági joggal fel­ruházott, illetőleg rendezett tanácscsal biró váro­­sokban a 2000 frtot meg nem haladja ; d) ha más községekben olyan ház és beltelek árvereztetik el, melynek kikiáltási ára az 500 forintot meg nem haladja. 157. §. Ha az árverés csupán a végrehajtást szenvedő vagy szenvedők hányadára rendeltetik el, a tulaj­donostársaknak jogában áll, a hirdetmény kézbe­sítésétől számított 8 nap alatt, a telekkönyvi ható­sághoz azon kérelmet terjeszteni elő, hogy az egész ingatlan bocsáttassák árverés alá. Ha ezt a végre­hajtást szenvedőn vagy szenvedőkön kívül vala­mennyi tulajdonostárs hitelesített és vissza nem vonható beadványban kéri, az árverés az egész ingatlanra elrendelendő, s új árverési határnap kitűzése mellett új hirdetmény bocsátandó ki. Az újabb hirdetés költségei ezen esetben a tulaj­donostársak által viselendők. Ha ezen költségek a végzés kiadatásától számí­tott 8 nap alatt nem előlegeztetnek, az árverés újabb hirdetmény nélkül a kibocsátott hirdetmény értelmében tartatik meg. 158. §. Ha a 156. §. eseteiben nem csupán a végrehaj­tást szenvedők hányadára rendeltetik el az árve­rés , a végrehajtás alatt nem álló tulajdonostár­saknak, vagy ezek bármelyikének jogában áll a végrehajtató követelését magához váltani. A 156. és 157. §§. eseteiben a végrehajtás alatt nem álló tulajdonostársak vagy ezek bármelyike az ingatlanra árverezhet. Ha a közös ingatlant egy vagy több tulajdonos­társ vette meg, a vevő a vételár azon hányadát, mely az ő tulajdon hányadának megfelel, megfi­zetni nem köteles. A megfizetett vételár felosztása és a terhek kitörlése ez esetben azon módon esz­­közlendő, mintha csak a többi tulajdonostársak hányada bocsáttatott volna árverés alá. 159. §: Az elárverezendő ingatlanok tartozéka a hely­színen rendszerint nem iratik össze. A végrehajtat­nak azonban jogában áll saját költségére az árve­rési kérvény mellett a tartozékoknak egy állan­dóan alkalmazott bírósági becsüs, illetőleg két községelőljárósági tag által kiállított összeírását és becslését bemutatni, mely esetben a tartozékok becsértéke a kikiáltási árhoz hozzá számíttatik. Ha pedig az árverési kérvény mellett előter­jesztett iratokból az tűnnék ki, hogy az elárvere­zendő ingatlannak a 148. §. szerint megállapítan­dó kikiáltási ára legalább 5000 frtot tesz ki, vala­mint akkor is, ha a végrehajtató, egy állandóan alkalmazott becsüsnek vagy két községelőljárósági tagnak bizonyítványával, vagy egyébként hitelesen igazolja, hogy az elárverezendő ingatlanon gyár vagy gőzmalom, vagy más olyan építmény van, mely az érték megállapítására döntő befolyással bír, az árverés elrendelése előtt a tartozékoknak a helyszínen kiküldött által való pontos összeírá­sát és azt kérheti, hogy úgy ezeknek, mint az in­gatlannak becsértéke hivatalból kinevezendő két szakértő általi szabályszerű becslés útján állapít­tassák meg. Ezen esetben az árverés a helyszíni eljárás befejezése után rendeltetik el és kikiáltási árul a becsár szolgál. 160. §. A végrehajtást szenvedőnek az előző §. esetein kívül is jogában áll, az árverési kérvény beadása előtt és az általa viselendő költségeknek előleges fedezése mellett, az ingatlan tartozékainak össze­írását és hivatalból kinevezett két szakértő által való megbecslését a telekkönyvi hatóságnál kérni. Ha ilyen tartozék-összeírás és becslés eszközöl­tetik , a felveendő jegyzőkönyv az iratokhoz csa­­toltatik, s az árverési hirdetmény az eljárás befeje­zése után bocsáttatik ki , kikiáltási árul pedig a becsérték szolgál. (Folytatjuk ) A m kir. pénzügy­miniszer, Vörös Sándor pénz­ügyi titkárt Vas megye területén kir. adófelügye­lővé, Tóth László pénzügyi fogalmazót pedig II. oszt. pénzügyi titkárrá és a szombathelyi kir. ille­tékkiszabási hivatal főnökévé nevezte ki.­ ­ A m. kir. pénzügyminister, Ilosvay Pál pótbiz­tost, a debreczeni kataszteri kerület nagy­kállói já­rásába becslőbiztossá nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister, Makay Endre segéd­biztost a szegedi kataszteri kerületbe pótbiztossá nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Vizner Pál zalamegyei végleges, és gr. Festetics Bernó torontálmegyei ideiglenes segédtanfelügye­lőket kölcsönösen áthelyezte. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, az állandó gazdasági tudósítói tiszttel Sza­­bolcs megyében a tiszai járásra nézve: Erdőhegyi Lajos, a dadai felső járásra nézve Virányi János, a bogdányi járásra nézve Propper Sámuel és a nyír­bátori járásra nézve Pscherer József földbir­tokosokat bízta meg. Kluger Miksa sátoralja-ujhelyi lakos veze­téknevének »Komlósi*-ra kért átváltoztatása, fo­lyó évi 37,223. számú belügyministeriumi rende­lettel megengedtetett. Schaffhauser József czeglédi lakos saját, valamint Jenő és István kiskorú gyermekei veze­téknevének »Olgyai*-rákért átváltoztatása, folyó évi 37,234. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Katlik János szatmári lakos saját, valamint József és Juliánna kiskorú gyermekei vezetéknevé­nek­­Gyulai é­rs. kért átváltoztatása, folyó évi 37,236. számú belügyministeriumi rendelettel meg­engedtetett. Donner János szuloki lakos saját, vala­mint Mariska, Vilma, Gyula és István kiskorú gyermekei vezetéknevének „Dévai”-ra kért átvál­toztatása, folyó évi 37.308. számú belügyministe­riumi rendelettel megengedtetett. Haránt Béla tarnóczai lakos, B­u­z­á­s­i István és András törvénytelen gyermekei vezetéknevé­nek »Haránt*-TSL kért átváltoztatása, folyó évi 37.309. számú belügyministeriumi rendelettel meg­engedtetett. Spitzer Ferencz szegedi lakos Mihály, Vil­mos és Zsigm­ond kiskorú gyermekei vezetéknevé­nek »Székely*-re kért átváltoztatása, folyó évi 37.315. számú belügyministeriumi rendelettel meg­engedtetett Pályázat. A dévai m. kir. állami főreáliskolánál a szabad­kézi rajz tanszéke üresedésbe jővén, annak betöl­tésére ezennel pályázat nyittatik. Ezen állomás után, melylyel az ábrázoló mér­tan, esetleg mennyiségtan tanítása is össze lesz kötve, rendes tanár kineveztetése esetén 1200 frt fizetés, 200 frt szálláspénz, és 100 frt ötödéves pót­lék, helyettes tanár alkalmaztatása esetén pedig 800 frt évi díj jár. Pályázók felhivatnak, hogy a vallás- és közok­tatásügyi m. kir. ministeriumhoz czimzett kérvé­nyüket, melyekben koruk, vallásuk, állapotuk, vég­zett tanulmányaik, nyelvismeretük, tanári képesí­tésük s a katonai kötelezettség alól való mentessé­gük okmányilag igazolandók, ha szolgálatban van­nak, elöljáróságuk utján minősitvényi táblázattal, különben közvetlenül f. évi augusztus hó 25-ig az erdélyi tankerületi kir. főigazgatóságnál Kolozs­várott nyújtsák be. Kelt Budapesten, 1881. évi julius hó 27-én. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerium.

Next