Budapesti Közlöny, 1882. július (16. évfolyam, 148-173. szám)

1882-07-01 / 148. szám

átváltoztatása, folyó évi 32.146. számú belügymi­­­ ni8teriumi rendelettel megengedtetett. D­r. P­o­ll­á­k Lajos kaposvári illetőségű ugyan­ottani lakos saját, valamint Aladár nevű kisk. fia vezetéknevének „Polányi”-ra kért átváltoztatása, folyó évi 33,030. számú belügyministeriumi rende­lettel megengedtetett. riedländer Jakabperecséni illetőségű ko­lozsvári lakos vezetéknevének » Tolnaiéra, kért át­változtatása, folyó évi 33.569. számú belügyministe­riumi rendelettel megengedtetett. D­­eszk József érsekujvári illetőségű ugyanot­tani lakos saját, és Jenő nevű kiskorú fia vezeték­nevének *BarsU-va, kért átváltoztatása, folyó évi 33,622. számú belügyministeriumi rendelettel meg­engedtetett. e­­­s­z Sámuel komáromi illetőségű komáro­mi lakos vezetéknevének *Fehérvári*­T& kért át­változtatása, folyó évi 33,644. számú belügyminis­teriumi rendelettel megengedtetett. ö­zv. Pollák Salamonná szegedi illetőségű szegedi lakos Sámuel nevű kiskorú fia vezeték­nevének »Pártos*-ra kért átváltoztatása, folyó évi 33,752. számú belügyministeriumi rendelettel meg­engedtetett. Ódor (előbb Fleischner) Illés nagymihályi illetőségű ugyanottani lakos Dezső és Jakab nevű kisk. fiai vezetéknevének »Fodor*- ra kért átváltoz­tatása, folyó évi 33.825. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Jegorovics Gyula szolyvai illetőségű ugyan­ottani lakos vezetéknevének »Geröfi*-re kért átvál­toztatása, I. évi 33.969. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Schstaetter Ferencz kaposvári illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint Orzsike, Hona és Lajos nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének »Bakonyi*-ra kért átváltoztatása, folyó évi 34.030. számú belügyministeriumi rendelettel megenged­tetett. a n e k a m Adolf győrszentmártoni illetőségű és ugyanottani lakos vezetéknevének »Berényi*-re kért átváltoztatása, folyó évi 34.038. számú belügy­ministeriumi rendelettel megengedtetett. K­­o­h­n Mór gyöngyösi illetőségű budapesti la­kos vezetéknevének „Komjáti”-ra kért átváltozta­tása, folyó évi 34.109. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. S­zklenár János Lajos csetneki illetőségű rat­­kóbisztrói lakos, saját, valamint János-Sándor, Erzsébet-Mária, Géza-Rudolf és Aranka-Ilona nevű négy kiskorú gyermeke vezetéknevének a Szerényi*-re kért átváltoztatása, folyó évi 34.435. számú belügyministeriumi rendelettel megenged­tetett. K­­o­h­n Mór pöstyéni illetőségű ungvári lakos saját, valamint Olga nevű kiskorú leánya vezeték­nevének a Korányi*-ra­ kért átváltoztatása, folyó évi 34.668. számú belügyministériumi rendelettel megengedtetett. eisz János Jakab keczer-pekléni illetőségű budapesti lakos, saját, valamint Gyula, Olga és K­­r­a­u­s­z Adolf lovasberényi illetőségű buda­pesti lakos vezetéknevének »Kertész*-re kért át­változtatása, folyó évi 34.683. számú belügyminis­teriumi rendelettel megengedtetett. K­reutzberger Gyula szegedi illetőségű ugyanottani lakos, saját, valamint Béla nevű kis­korú fia vezetéknevének »Kereszthegyi*-re kért át­változtatása, folyó évi 34.758. számú belügymi­nisteriumi rendelettel megengedtetett. W­­i 1­f­­­i­n­g Sándor kishegyesi illetőségű ugyan­ottani lakos saját, valamint József, Lajos és Gyu­la nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének» Völgyi*­­re kért átváltoztatása, folyó évi 34,837. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. ichtenstahl Aronkun félegyházi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének „Ligeti”-re kért átváltoztatása, folyó évi 34,896. számú belügymi­nisteriumi rendelettel megengedtetett. G­oldschmidt Vilmos kaposvári illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének „Ötvös”-re kért átváltoztatása, folyó évi 34.928. számú belügymi­nisteriumi rendelettel megengedtetett. Pályázat. A budapesti m.kir. tudomány-egyetemen a classi­­ca-philologia számára egy harmadik tanszék rend­­szeresittetett, melyre ezennel pályázat hirdettetik. E­zen tanszékkel, mely nyilvános rendkívüli ta­nárral töltetik be, 1500 írt évi fizetés és 300 frt lak­bér jár. F­elhivatnak a pályázni szándékozók, hogy élet­rajzukkal, irodalmi munkáik mellékletével, tanári képesítésükről és erkölcsi viseletökről szóló bizo­­tonyitványokkal felszerelt folyamodványukat, 1882. évi szeptember hó 15-ig a budapesti m. kir. tudo­mány-egyetem bölcsészeti karának dékáni hivata­lában, és pedig ha jelenleg alkalmazásban vannak, elöljáróságuk utján nyújtsák be. K­elt Budapesten, 1882. évi junius hó 22-én. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerium. Hirdetmény az 1866. évi julius hó 7-éről keltezett 6 o. ért.írt­­ról szóló államjegyeknek kicserélésképen való elfo­gadása tárgyában. A m. kir. pénzügyministerium által f. évi 37,304. sz. alatt és vonatkozással a »Budapesti Közlöny« 1881. évi folyamának 219. száma alatt közzétett 2028. számú körrendeletre, egyúttal elrendeltetett, hogy az 1866. évi julius hó 7-éről keltezett 5 oszt. ért. írtról szóló államjegyek a m. kir. pénzügy­igazgatóságnak és az osztrák-magyar bank fiókin­tézeteinek székhelyein lévő kir. adóhivatalok ál­­­tal, Fiuméban az ottani kir. fővámhivatal által, kicserélésképen 1882. évi deczember hó végéig el­fogadtassanak. K­elt Budapesten, 1882. évi junius hó 27-én. A m. kir. pénzügyministerium. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 25,868. sz. alatt kelt rendeleté­vel megengedte, hogy Temesmegye területéhez tartozó Baranistye községben, a f. évi május hó 18-ra esett de meg nem tartott országos vásár he­lyett, folyó évi julius hó 9-én pótvásár tartassák. W W R­óbert nevű kiskorú gyermeke vezetéknevének * Vécsei*-re kért átváltoztatása, folyó évi 34.682. számú belügyministeriumi rendelettel megenged­tetett, Nagy-Szombatban alakult gazdasági egyesü­let alapszabályai, a földmivelés-, ipar- és kereske­delemügyi m. kir. ministerium által, f. évi 23,157. szám alatt, megerősittettek. gömör-kishontmegyei jegyzői egylet alapszabá­lyai, a m. kir. belügyministerium által, folyó évi 33,455. szám alatt, a bemutatási záradékkal ellát­tattak. fehértemplomi »Magyar Társaság« alapsza­bályai, a m. kir. belügyministerium által, folyó évi 34.256. szám alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak, ajdumegyei Felső-Józsa községben folyó évi julius hó 1-én kir. postahivatal lép életbe, mely össze­köttetését a Debreczen és Hajdú-Böszörmény közt naponként közlekedő küldöncz-kocsipostajáratok által fogja nyerni. F­orgalmi körét csupán Felső-Józsa község ké­pezendő zen­ei postahivatal levél- és kocsiposta-külde­­mények felvételével és leadásával, továbbá 200 órtig terjedő, valamint Belgium, Észak-Amerika egyesült államai, Francziaország, Luxemburg, Né­metalföld, Németország és Helgoland, Olaszor­szág, Rumánia és Svájczczal, nemkülönben a Kon­stantinápoly, Saloniki, Bejrut, Smyrna és Alexand­riában levő cs. és k. postahivatalokkal való for­galomban előforduló utalványok és utánvételek, ez utóbbiaknak azonban Németország, Luxemburg, Helgoland és Svájczba 75 frt erejéig való fölvé­telével és kifizetésével fog foglalkozni. NEMHIVATALOS RÉSZ F őmagassága és főtisztelendő dr. Haynald Lajos kalocsai bibornok-érsek úr, a zombori róm. kath. leányiskola, javára 50,000 irtot adományozni oltóztatott. M­i azzal hozatik köztudomásra, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, a kalocsai bi­bornok-érsek úrnak, ezen a hazai nőnevelés elő­mozdítását ezérzó utóbbi nagymérvű áldozatáért köszönetét nyilvánította. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Győr szab. kir. város közönségének, az általa a a hazai iparügy emelésére az 1882/3. tanév kezdeté­től a budapesti állami középipartanodába járó két Győr városi illetőségű növendék segélyezésére egyenkint és évenkint járó 150 frtos ösztöndíj alapítványért elismerését és köszönetét fejezi ki. A cs. és kir. közös külügyministériumtól a földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi m. kir. mi­­nisteriumhoz érkezett tudósítás szerint, a belga kormány f. hó 8-án kelt nyilatkozatával hozzájá­rult az osztrák-magyar monarchia, Németország, Francziaország, Portugál és a svájczi köztársaság által a phylloxera ellen követendő rendszabá­lyok ügyében­­, évi november hó 3-án kötött nemzetközi egyezményhez. A budapesti áru- és értéktőzsde részéről ezen­nel elrendeltetik és közhírré tétetik, hogy a 6°/C-os magyar aranyjáradékban az 1882. július 1-ső nap­jának esti tőzsdéjét megelőzőleg kötött, s ez időn túl lebonyolítandó, szabott határidőre szóló tőzs­dei zálogügyleteknél — a Szállító fél az átvevőnek a szelvények éretértéke és a folyó kamatok közti különbözet fejében: 6°/0-os aranyjáradéknál 100 frt után 60 krt, 5000 frtos tőzsdei kötésnél tehát 30 frtot; 4°/0-os r­­anyjáradéknál pedig 100 frt után 40 krt, 5000 felit kötésnél tehát 20 frtot tartozik megtéríteni. F

Next