Budapesti Közlöny, 1882. szeptember (16. évfolyam, 200-224. szám)

1882-09-01 / 200. szám

Budapest, 1882. 200. szám. Péntek, szeptember 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, hatvani-utóra 7. szám, I. emelet, 8. ajtó. Kiad ó-hiv ataí : Ferencziektere, Athenaeum-épület. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldés. >1, vagy helyben házhoz hordva : Egész évre ........................20 frt. F élévre.................................10 » N egyedévre........................5 » Egy telje, lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesitö“-be iktatandó hivatalos hir­detések dijai elolegesen beküldendők; még­pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhaaábos petitsor egyszeri hir. detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli * magyar ministerem előterjesztésére, idősb Novelly Sándornak, a kasssai kereskedelmi és ipar-kamara el­nökének, közhasznú tevékenysége által szerzett érdemei elismeréséül, Ferencz Jó- zsef-rendem lovagkeresztjét adományozom. Kelt Ischlben, 1882. évi augusztus hó 18-án. Ferencz József, s. k. B. Orczy Béla, s. k. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minis­ter, Srobl János postatisztet, a budapesti posta- igazgatóság kerületébe postafőtisztté nevezte ki. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minis­ter, Gröler Béla postatisztet a budapesti, Dach Armin postaigazgatósági fogalmazó-gyakornokot pedig a soproni postaigazgatósághoz fogalmazóvá nevezte ki. A vallás- és Közoktatásügyi m. kir. minister, a közalapítványi kezelés alá rendelt Szent István király czimü telki apátsági uradalomba a követ­kező okleveles gazdákat, még pedig: Horner Ár­pád eddigi apátsági gazd. intézőt, számadó- és ke- zelő-számtartóvá, — Návay Emil eddigi közala­pítványi írnokot, gazdasági ispánná, — végül Bäcker György eddigi gazdasági gyakornokot ír­nokká nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, a szemlaki vallás-alapitványi jószág felügyeletére ispánná: Berzeviczy József sellyei számtartósági írnokot nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Ényi Lászlót a trencséni állami felsőbb leányisko­lához a mértan, mértani és szabadkézi rajz ideig­lenes minőségű rendes tanítójává nevezte ki. A »Budapesti Közlöny« folyó évi augusztus hó 31-én megjelent 199. számából Luczenbacher Pálnak Budapest főváros közigazgatási bizottsá­gába közgazdasági előadóvá történt ki- neveztetése kimaradván, az ezennel köztudomásra hozatik. A magy. kir. József-müegyetem szi­gorlati szabályzata. (Folytatás.) 1- §• A műegyetemen szerzett tudományos szakképzett­ség igazolására a kir. József-műegyetemen a Szer­vezeti Szabályzat 39—43. §§-ai értelmében szigor­latok tartatnak, melyek alapján az illetők, ha a jelen szabályzatban előirt követelményeknek meg­felelnek, oklevelet nyernek. 2. §. Az építészi, a gépészmérnöki, a mérnöki és a vegyészi szakból az oklevél kiérdemlésére 2—2 szigorlat tartatik. 3. §. Az I. szigorlat tárgyai: a) Az épitészi szakban. Mathematika. (Ana­lysis és Geometria); Mechanika; Chemiai tech­nológia. b) A gépészmérnöki szakban. Mathematika. (Analysis, Felsőbb mennyiségtan és Geometria); Mechanika; Technikai fizika. c) A mérnöki szakban. Mathematika. (Analy­sis, Felsőbb mennyiségtan és Geometria) ; Mecha­nika ; Geodézia. d) A vegyészi szakban. Fizika (kísérleti és che­miai) ; Ásványtan. 4- §. A II. szigorlat tárgyai: a) Az építészi szakban. Technikai fizika; Köz- épitéstan; Építési műtörténet; Építési terve­zések. b) A gépészmérnöki szakban. Elméleti géptan. Gépszerkezettan; Mechanikai technológia. c) A mérnöki szakban. Középitéstan; Hidépi- téstan; Ut- Vasutépitéstan; Vizépitéstan. d) A vegyészi szakban. Chemia (általános és szerves chemia); Chemiai technológia és készítmé­nyek gyártása. Az I. szigorlatról. 5- §• A vizsgáló-bizottság a kir. József-müegyetem illető szakosztálya dékánjának elnöklete alatt, a szigorlati tantárgyak rendes és rendkívüli tanárai­ból alakul. Vizsgálók azon szakok rendes és rendkívüli ta­nárai, melyekből a szigorlat tartatik. Ha ugyan­arra a tárgyra két vagy több vizsgáló tanár van, ezek a szigorlatnál váltakozva működnek. A dékán akadályoztatása esetében, vagy ha a dékán saját tárgyából vizsgál, az elnöklés hivatal- beli elődét, a prodékánt illeti. Az elnöknek joga van a szigorlóhoz a szigor­lati tárgyakból kérdéseket intézni. 6- §• Az I. szigorlat a szakosztály első 4 félévének befejezte előtt nem tehető le. Letevésére rendes batáridőül a II. félév utolsó két hete és az I. félév első két hete, rendkívüli határidőül az I. félév utolsó hete van kitűzve. A rendkívüli határidőben rendszerint csak azok a szigorlók bocsáttatnak szigorlatra, kik a rendes határidőben letett szigorlaton vissz avettettek és a szigorlat ismétlésére utasittattak. A rendkívüli batáridőben kivételesen az olyan szigorlók is bocsáthatók szigorlatra, kik az I. félév elején a maga idejében jelentkeztek ugyan szi­gorlatra, de a megjelenésben rendkívüli körülmé­nyek által akadályozva voltak s elmaradásukat még a szigorlati bizottság összeülése előtt a dé­kánnál igazolták és a rendkívüli határidőben tartandó szigorlatra való bocsátásukat kérel­mezték. Efféle kérelmek meghallgatása- vagy megtaga­dására nézve első sorban az illető szakosztály ta­nártestülete határoz. 7- §■ Az I. szigorlatra való bocsáttatást a kir. József- müegyetem hallgatóinak kellően felszerelt folya­modásban az illető szakosztály dékánjánál kell ké­relmezni. A folyamodványhoz melléklendők: 1. Az érettségi bizonyítvány. 2. A műegyetemi leczkekönyv, illetőleg hiteles kimutatása annak, hogy a szigorló legalább 4 fél­éven át műegyetemi rendes hallgató volt (a folya­matban levő félév már teljesnek számíttatván) s e minőségben mindazon tantárgyakat legalább elég­séges előmenetellel látogatta, melyek a kir. József- műegyetemen az illető szakosztálynak L és II. évé­re szóló tanrendjébe föl vannak véve. (Szervezeti szabályzat II. melléklete.) Mindezen okiratok eredetiben nyújtandók be s a szigorlat folyamában a bizottság elé térj esz­tendők. Külföldön tanult magyarországi műegyetemi hallgatóknak az I. szigorlatra való bocsátását a 16. §. szabályozza. 8. §. A jelentkezésnek a szigorlati batáridő előtt leg­alább is egy hónappal előbb kell történnie. 9. §• A dékán a folyamodványt és mellékleteit meg­vizsgálja, és ha a szigorlatra bocsátásnak nincs akadálya, az engedélyt bátiratilag rájegyzi. 10. §. Kisebb akadályok esetében, melyeket a szigorló azonnal elháríthat, a dékán rövid utón megadja a kellő utasítást; kétséges esetekben az ügy a szak­osztály tanártestülete elé terjesztendő. 11. §• A jelentkezés idejének lejártával a dékánok kö­zösen megállapítják, vájjon tekintettel a vizsgáló tanárok számára és az idő kimért voltára, szakosz­tályonként egy vizsgáló- bizottság elégséges-e vagy két vagy több egyidejűleg működő bizottság ala­kítandó. A dékánok megállapítják a szigorlati napok szá­Lapunk mai számához egy ív »Hivatalos Értesítő« van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents