Budapesti Közlöny, 1882. december (16. évfolyam, 276-299. szám)

1882-12-01 / 276. szám

tékek szedésére való jogosultság mellett — leg­­kegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ó császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi november hó 17-én Gödöllőn kelt legi. elhatáro­zásával, a magyar honvédség szabadságolt állo­mányában legkegyelmesebben kinevezni méltóz­tatott , a gyalogságnál: főhadnagygyá: Lázló Sebestyén varasdi 16. sz. gy.­ezredbeli tar­talékos főhadnagyot; a honvéd-orvosi tisztikarban, főorvosokká: dr. Rosenwasser Miksa 29. sz. tab. vadász-zász­­lóaljbeli tartalékos főorvost, és dr. Sorger Miksa volt főorvost. Ifjabb gróf Ráday Gedeon, s. k. 2 SZERTARTÁSI REND a magyar királyi koronaőr ünnepélyes eskütéte­lének alkalmával 1882. évi november hó 30-án d. u. 2 órakor. Ezen eskü letételére meghatározott napon a kitűzött óra előtt a magyar országgyűlés mindkét házának tagjai a királyi palota nagy termében gyülekeznek, míg az ő császári és Apostoli kirá­lyi Felségének kíséretére hívatott cs. kir. udvari főhivatalnokok, a testőrkapitányok, a magyar ki­rályi ministerek, a bibornok herczegprimás, az ország zászlósai és az apostoli keresztet vivő püs­pök a kihallgatási teremben (a felső várnégyszög oldalán) gyűlnek egybe. Mihelyt a rendezkedés megtörtént, ezt a cs. kir. első főudvarmester Ő Felségének bejelenti, mire ő Felsége belső termeiből a következő kísérettel a nagy terembe vonul: egy cs. kir. kamarai írnok, a magyar királyi főajtónállómester helyettese, a többi országzászlósok (párosával), a bibornok herczeg-primás, a magyar királyi ministerek, a cs. kir. első főudvarmester a pálczával, a magyar királyi főlovászmester, mint a cs. kir. udvari főmarschall helyettese felfelé tartott mez­telen karddal, s ennek jobbján az apostoli keresztet vivő püspök. Ő Felségének oldalán és háta mögött a kísére­tet a következők képezik: a cs. kir. főkamarás, a magyar királyi testőrség kapitánya, a cs. kir. da­­rabant-testőrség századosa, a cs. kir. lovastestőr­­század kapitánya és Ő Felségének főhadsegéde. A terembe érve, Ő császári és Apostoli királyi Felsége a trónra lép, leül s­zövegét felteszi, kísé­rete pedig a trónnál az idemellékelt helyrajzban megjelölt helyeket foglalja el. Erre az újonnan kinevezett koronaőr a magyar királyi ministerelnöknek a végzendő ünnepélyes cselekvényre vonatkozó néhány bevezető szava után, az Ő Felsége személye körüli magyar minis­ter által felolvasott esküt Ő császári és Apostoli királyi Felségének kezeihez leteszi. Ennek utána Ő Felsége belső termeibe vissza­vonul. A visszavonulás a fennebbi sorrendben történik. Helyrajz. 14. 14. 14. 7. 5.3.2. 1. 46. 8. 13. 13. 13. A. 10. 10.13.13.13. 13. 13. 10-10- 13. 13. 10. 10. 13. 13. 13. 9. 11. 10. 10. 13. 13.13. 13. 13. 13. 18. 13. 13. 13. 13. 18. 18. 18. 13. 18. 18. 18. Magyarázat. A. A trón. B. Bemenet a terembe. 1. Ő császári és Apostoli királyi Felsége. 2. A magyar királyi főlovászmester. 3. A cs. kir. első főudvarmester. 4. A cs. kir. főkamarás. 5. A magyar királyi testőrség kapitánya. 6. A cs. kir. darabant-testőrség századosa. 7. A cs. kir. lovastestőr-század kapitánya. 8. Ő Felsége főhadsegéde. 9. Az apostoli keresztet vivő püspök. 10. A magyar királyi ministerek. 11. A bibornok herczegprimás. 12. Az országzászlósok. 13. A magyar országgyűlés mindkét házának tagjai. 14. Magyar kir. testőrök. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, dr. Lichtenberg Kornélt, az elméleti és gyakorlati fülgyógyászatból egyetemi magántanárrá lett ké­pesítése következtében ezen minőségben megerő­sítette. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, a trencsénmegyei segéd-tanfelügyelői állomásra egyelőre ideiglenes minőségben Kubányi Károly volt korponai tanítót nevezte ki. A magyar királyi igazságügyminiszer, Hajdú Gézát, Hont megye tiszteletbeli főjegyző­jét a nyitrai kir. törvényszékhez jegyzővé, to­vábbá Grün József szegedi kir. törvényszéki joggya­kornokot a csongrádi, Binder Lipót kismartoni kir. járásbirósági jog­gyakornokot pedig a kapuvári kir. járásbírósághoz aljegyzőkké; Markovits Elek budapesti kir. törvényszéki ír­nokot ugyanezen kir. törvényszékhez s­e­g­é­d t­e­­lekkönyvvezetővé, végre Domsa Simon honvéd törzsőrmestert a jászbe­rényi,­­ Aparnik Antal oraviczabányai kir. járásbirósá­gi dijnokot pedig a fehértemplomi kir. törvény­székhez, és Boruzs Ferencz debreczeni kir. törvényszéki dijnokot a püspökladányi kir. járásbírósághoz i­r­­n­o­k­o­k­k­á nevezte ki. A magyar királyi igazságügyminiszer, Istvánfy József szeniczi kir. járásbirósági te­lekkönyvvezetőt, Pivinger Mihály nyitrai kir. törvényszéki se­­gédtelekkönyvvezetőt, és Mezey Andor nyitrai kir. törvényszéki írnokot a galgóczi kir. járásbírósághoz, Abránovich Lajos püspökladányi kir. járásbi­rósági írnokot pedig a debreczeni kir. törvényszék­hez helyezte át. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 49,152. szám alatt kelt rende­letével megengedte, hogy Tolna megye területéhez tartozó Hőgyész községben, a f. évi november hó 15-ére esett, de meg nem tartathatott országos vásár helyett, f. évi deczember hó 13-án pótvásár tartassák. 14. B. 14. 14. 14. 14. 1­1 NEMHIV­AT­ALOS KÉSZ. Ő Felsége csütörtökön, f. évi deczember hó 7-én d. e. 10 órakor Budapesten legfelső kihall­gatást fog adni. Előjegyzések deczember hó 1-től kezdve a kabineti irodában (budai kir. várlak) eszközöltetnek. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, a perku­pai róm. kath. templom belső felszerelésére, száz forintnyi összeget méltóztatott magánpénztárából l­egkegyelmesebben adományozni. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, a bozzai róm. kath. kápolna építésére száz forintnyi se­gélyt méltóztatott magánpénztárából legkegyelme­sebben adományozni. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, a kis­­szöllösi róm. kath. templom belső felszerelésére, százötven frtnyi segélyt méltóztatott magán­­pénztárából legkegyelmesebben adományozni. A császári és Apostoli királyi Felsége, a cse­pel gör. kath. hitközségnek száz, a liszkovai ágost. hitv. hitközségnek száz, a liszói ágost. hitv. hitközségnek kétszáz, és a szalóki helv. hitv. hitközségnek, iskola-felépitésre, száz frtnyi segélyt méltóztatott magánpénztárából legk. enge­délyezni. A KÉPVISELŐHÖZ 1882-ik ÉVI NOVEMBER HÓ 25-ÉN tartott 138-ik ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVI kivonata. 1847. Következik ezután a 19-ik sorjegyzék­ben foglalt kérvények tárgyalása, melynek fo­lyamán : Veszprém, Gömör, Kishont, Szeben megyék, Debreczen sz. kir. és Budapest főváros közönségei­nek feliratai, melyekben a hadmentességi díjról szóló 1880. évi XXVII. t.-cz. némely részeit mó­dosíttatni kérik, — a 260. számú törvényjavaslat tárgyalása alkalmával leendő tekintetbevétel czél­­jából kiadatnak a pénzügyi bizottságnak. 1848. Komárom és Békés megyék közönségei­nek feliratai, melyekben az italmérési regale-jogot végleges megváltás utján megszüntetni kérik, — a beterjesztendő törvényjavaslat szerkesztésénél leendő felhasználás végett kiadatnak a belügy­­ministerium vezetésével megbízott ministerel­nöknek. 1849. Tárgyalás alá vétetik Hevesmegye kö­zönségének felirata, melyben a m. kir. belügymi­­nistert a folyó évi 2355.eln. szám alatt kibocsá­tott körrendelete miatt felelőségre vonatni kéri. A kérvényi bizottság többségének nevében Berzeviczy Albert bizottsági előadó a következő határozati javaslatot terjeszti elő. »A ház a belügyminiszer eljárását teljesen iga­zoltnak találván, a kérvényben kérelmezett intéz­kedések szükségét nem látja, miről a kérvényező megyei közönség a házszabályok 176. §-a értelmé­ben értesittetik.« A tanácskozás folyamán az idő előre haladván, a kérvény tárgyalása félbeszakittatik. A KÉPVISELŐHÁZ 1882. ÉVI NOVEMBER HÓ 27-ÉN TAR­TOTT 140-ik ülésének JEGYZŐKÖNYVI KIVONATA. 1861. Ezek után a ház a napirendre áttérvén, következett a 19-ik sorjegyzékben foglalt heves­megyei kérvény folytatólagos tárgyalása, és­pedig a mára halasztott zárbeszédek megtartása és a szavazás megejtése. A zárbeszédek előterjesztése után elnök a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítván, a házzal

Next