Budapesti Közlöny, 1883. március (17. évfolyam, 48-73. szám)

1883-03-01 / 48. szám

Budapest, 1883. 48. szám. Csütörtök, márczius 1. BUDAPESTI • • • • KÖZLÖNY. H­IVATALOS AJ A I». Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben húsbol hordra . Egész évre...............................20 írt Félévre.................................... . 10 » Negyedévre..............................5 » IlST telj©« lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A­­ Hivatalas £trte*ite*-be iktatandó hívta kai hir­detések dijai előlegesen bektUdendfik, mély pedig lOO-ssóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-Rióig 2 frt, 800—300-oóig 3 frt és így tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is BZEBKKGSTogfol IRODA ! IV. kerület, hafrani-utcza 7. Bsánt. I. emelet, 8. ajtó Kiadó-hivatal : Ferra­­riek tere. A thenaenti-épület dende. Magánhirdetések: Egy hatodhAsibos petitsor egyszeri hir­­detésért 16 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden 'wik­tatóimé]. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A császári és Apostoli királyi Felsége legke­gyelmesebben méltóztatott: Baer Manó műszaki tüzérségi ezredesnek, a prágai tüzérszertár parancsnokának, a jól megér­demelt nyugalomba helyezését saját kérelmére el­rendelni és megparancsolni, hogy neki ezen alka­lomból, sokévi és sikeres szolgálata elismeréséül, a legfő megelégedés kifejezése tudtára adassék; továbbá: Hauke István műszaki tüzérségi alezredest, a pólai tüzérszertár parancsnokát — a prágai tü­zérszertár parancsnokává, és Holecek Venczel műszaki tüzérségi alezredest, a steini lőporgyár parancsnokát — a pólai tüzér­szertár parancsnokává kinevezni; azután: Ziedler Gyula várakozási illetékkel számi, sza­badságolt 28. számú gy.-ezredbeli őrnagynak, a megnyitott felülvizsgálat következtében a csapat­­szolgálatra képtelen, de helyi szolgálatra alkal­mas e gyanánt nyugalmaztatását, és Obst Ede 77. sz. gy.-ezredbeli őrnagynak, a fe­lülvizsgálat következtében »jelenleg szolgálatkép­telen« gyanánt, egy év tartamára a várakozási illetékkel száml. szabadságoltak viszonyába he­lyezését elrendelni; továbbá a következő 1. oszt. századosoknak őrna­gyi helyi alkalmazásokra előjegyzésüket elrendelni, névszerint: tordai Winkner Gábornak, a 60. sz. gy.-ez­­redben; Lederer Seligmannak, a 98. sz. gy.-ezredben; Klautschek Jánosnak, a 88. sz. gy.-ezredben, és Wojatzek Józsefnek, a 85. sz. gy.-ezredben; azután: Schmidag Sándor, és Pokorny Sándor nyug. 1. oszt. századosoknak a czimz. őrnagyi jelleget dijmentesen, végül Stamek Antal 14. sz. dragonyos-ezredbeli őr­mesternek, sokévi kötelességhű és sikeres szolgá­lata elismeréséül, a koronás ezüst érdemkeresztet adományozni. Ó császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi február hó 18-án Bécsben kelt legf. elhatározásával, pásztori báró Pászthory Árpád nyugállomány­beli honvéd-századosnak, a czimzetes őrnagyi jelleget díjmentesen legk. adományozni méltóztatott. Ifjabb gróf Ráday Gedeon, s. k. A magyar királyi igazságügyminister, Vincze Miklós jászberényi kir. járásbirósági al­jegyzőt a karczagi, Apáthy Gyula nagy­szebeni kir. törvényszéki al­jegyzőt pedig a nagy­szebeni kir. törvényszékhez jegyzőkké, továbbá Csolnoky István veszprémi kir. törvényszéki joggyakornokot a veszprémi kir. törvényszékhez aljegyzővé, Baka Elek nagyszebeni kir. törvényszéki segéd­­telekkönyvezetőt ezen kir. törvényszékhez telek­könyvvezetővé, Krisán György szászsebesi kir. járásbirósági ír­nokot a nagy­szebeni kir. törvényszékhez, és Bartha Miklós deési kir. törvényszéki írnokot a dévai kir. törvényszékhez segédtelekkönyvveze­­tőkké, Horváth János cs. és kir. 12. huszárezredbeli számvevő-őrmestert a mezőkövesdi kir. járásbíró­sághoz írnokká; végre Csíki János brassói ügyvédi írnokot a bosszu­­falusi kir. járásbírósághoz végrehajtóvá nevezte ki. A magyar királyi igazságügyminister, Kiss Géza marczalii kir. járásbirósági aljegyzőt a pécsi kir. járásbírósághoz, és Bemner István szegedi kir. járásbirósági végre­hajtót a váczi kir. járásbírósághoz helyezte át. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Berzeviczy Rezsőt, Sárosmegye tapolyi járása szol­­gabiráját, ezen szolgabirói járás iskolái számára, — Kalmár livadar soóvári m. kir. kincstári er­dőmestert pedig a Sárosmegyébe kebelezett Soó­­vár, Kakasfalva, Sós-Ujfalu, Aranybánya, Vörös­vágás, Dubnik és Keczer-Peklén községek szá­mára, ideigl. iskolalátogatókká nevezte ki. Neumann Sándor ungvári illetőségű jelenleg kunszentmártoni lakos vezetéknevének a Németh-re kért átváltoztatása, folyó évi 11.977. számú bel­­­ ügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, f. évi 5686. sz. a., az izraelita zugiskolák iránt a követ­kező rendeletet intézte az összes tanfelügyelőkhöz, — közölvén azt egyszersmind az összes közigazgatási bizottságokkal is. Ámbár a közigazgatási bizottságok jelentései­ből értesülve vagyok arról, hogy az izraeliták által rendes hitközségi iskoláikon kívül, vagy olyanok nem létében, egyes családok által fentartott ma­gán jellegű zugiskolák irányában itt-ott a köz­­igazgatási bizottságok a hozzájok 1876. évi szep­tember hó 2-áról 20,311. sz. a. kibocsátott rende­­letem 1. §. 4. pontja értelmében járnak el, s azok bezáratását több helytt elrendelték, mindazonál­tal ily zugiskolák az ország különböző vidékein még ma is léteznek s tüzetnek, holott azokban sem a tanítók nem képesített egyének, sem a tör­vényben kiszabott tantárgyak nem taníttatnak, sőt ha névleg föl is vannak véve, taníttatásukra a kellő gond és idő nem fordittatik, sem különösen az 1879. évi XVIII. t.-cz. rendeletei végre nem hajtatnak; ellenkezőleg a tanulók, a magyar nyelv és a rendes tantárgyak mellőzésével vagy hátra­­tételével, kiválólag sőt majdnem kizárólag, a héber tantárgyak szertelen tanításával foglal­tatnak el. Biztos tudomást kívánván szerezni az ily zugis­kolák létezéséről és működéséről, felhívom (a czímet) hogy mielőbb, legfölebb azonban e ren­­deletem vételétől számított egy hónap lefolyása alatt, tegyen alapos és részletes jelentést a tanke­rületében netalán létező izraelita zugiskolákról, egyenkint megnevezvén a községeket, melyekben ilyenek fennállanak, valamint a hitközséget (rabbi­kerületet), melyhez azok tartoznak, és kimutatva egyenkint ezen zugiskolákról, a­­milyen azok helyisége, iskolai bútorzata és felszerelése (taneszközeik) ? b) név szerint kik a tanítók és képesítettek-e vagy nem ? c) mely tantárgyakat, mily heti órákban, s mely tankönyvek szerint tanítanak ? d) eleget tesznek-e a népoktatási törvények, és különösen az 1879: XVIII. t.-cz. követelmé­nyeinek ? Egyúttal meghagyom (a czimnek), hogy az e részben hozzám teendő jelentése másolatát a köz­­igazgatási bizottságnak is mutassa be, és felhiván annak figyelmét a közigazgatási területén létező zugiskolákra, szólítsa fel azt, hogy felhivatott 1876. évi 20,311. sz. rendeletem értelmében, az ily törvénytelen zugiskolák haladéktalan bezára­tását rendelje el, vagy a­mennyiben az ily zugis­kola bezáratása valamely rendkívüli körülmény vagy tekintet miatt (pl. ha a községben semmi­nemű nyilvános iskola nem léteznék) azonnal esz­közölhető nem volna, jelentse ki, hgy a bezára­­tási rendelet végrehajtására legfölebb három havi határidőt engedhet, melyen túl egyetlen ily iskola fennállása sem tűrhető meg. Ezen eljárásáról is jelentését, a közigazgatási bizottság intézkedé­seinek megtörténte után, a legrövidebb idő alatt elvárom. Kelt Budapesten, 1883. évi február hó 15-én. Trefort, s. k. S­zabályzat a hadsereg és hadtengerészet ujonczainak és póttar­talékosainak a különböző fegyvernemekhez és a had­seregbeli intézetekhez való kiválasztása és beosztása iránt. (Melléklet a 7051/V. számú honv. minist. körrendelethez.) I. Azon testmagasság és azon különös tulajdonsá­gok, a melyek az ujonczoknak és a póttartaléko­soknak a hadsereg és a hadtengerészet különböző fegyvernemei és intézetei számára való kiválasztá­­sára nézve irányadók, a következők: Lapunk mai számához egy ír »Hivatalos Értesítő« van csatolva.

Next