Budapesti Közlöny, 1883. július (17. évfolyam, 148-173. szám)

1883-07-01 / 148. szám

Budapest, 1883 148. szám Vasárnap, július 1. H­IVATALOS LAP. Szüskebitörígi iroda : IV. kerület, hatvani-dtcza 7. isim, 1. emelet, 8. ajtó. Ki­AD­Ó-HIT­ATAL : Ferencziek tere, Athenaetun-ápttlet. Előfizetési Áras : Naponk­énti portai szétküldével, vagy helyben bánhva hordra : Égése évre...........................20 írt. Félévre....................................10 » Negyedévre «#«#«• 5 » Egy teljes Up írt *0 kr. A „Hivatalos Értesitó“-be iktatandó hivatalt* hír­ei­ lések dijai előlegesen beküldendők, még­pedig 100-sauig egytaeri hirdetésért 1 frt, 100— 800-aséig 8 frt, 800—300-taóig 3 frt és igy tovabb. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás utá­n 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. taipa után 30 kr part. ért. Hivatalos hirdetések: Magánhirdetések: Egy hatodbalikom­petitsor egyszeri hir­detésért lé ki­, kétszeri lé ki, és több­szöri hirdetésért 13 ki minden beik­tatásnál A bélyesrdés külön minden beik­­ HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán megengedem, hogy a közügyek és különösen Szeged városa ér­dekeinek előmozdítása körül szerzett érde­mekért. Pálfy Ferencz királyi tanácsos és Szeged városa polgármesterének elismeré­sem nyilvánittassék, s ugyanezen alkalom­ból dr. Go . Izidor szegedi ügyvédnek, valamint törvényes utódainak a magyar nemességet a »várhelyi« előnével díj­mentesen adományozom. Kelt Ischlben, 1883. évi junius hó 21-dikén. Ferencz József, s. k. B. Orczy Béla, s. k. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, dr. Szinnyei József roagy. nemz. múzeumi tisztvise­lőt a finn nyelvből és irodalomból a budapesti tud. egyetemen magántanárrá lett képesítése folytán, ezen minőségben megerősítette. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, dr. Mann Jakabot, a budapesti egyetemen az I-ső szülészeti és nőgyógyászati kóroda tanársegédét, a szülészeti műtéttanból egyetemi magántanárrá lett képesítése folytán, ezen minőségben megerősitette. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, Travnyik József és Toldy Ferencz m. fogalmazógyakornokokat a vezetése alatt álló ministeriumhoz fizetéstelen segédfogalmazókká nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, Egerváry Gyula II. oszt. számtisz­tet I. osztályú, — Pongrácz Béla II. oszt. szám­tisztet H. osztályú, — Winter József kebl. szám­gyakornokot HL osztályú számtisztté, és Blum Gyula közjegyzői írnokot számgyakornokká ne­vezte ki. A m. kir. pénzügyminister, Sor­ós Béla díjas fogalmazógyakornokot, a Bereg és Ugocsa megyék területén működő kir. adó felügyelő mellé ideig­lenes minőségű II. oszt pénzügyi fogalmazóvá ne­vezte ki. Kropf Károly budapesti illetőségű ugyanot­tani lakos vezetéknevének »Sziklai*-ra kért átvál­toztatása, f. évi 37,601/yiI. b. számú belügy­­ministeriumi rendelettel megengedtetett" Kiskorú Miller István nagyváradi illetősé­gű budapesti lakos vezetéknevének »Molnáré­ ra kért átváltoztatása, folyó évi 37,602/YII. b. számú belügyministeriumi rendelettel megenged­tetett Krizsek János paksi illetőségű budapesti lakos, saját, valamint Gizella és Sándor nevű kis­korú gyermekei vezetéknevének »Keresztesi*-re kért átváltoztatása, folyó évi 37.603/VII. b. számú belügyministériumi rendelettel megenged­tetett Goldberger Izidor nagyszalontai illetőségű budapesti lakos vezetéknevének *Fáj*-ra kért át­változtatása, folyó évi 37.604/VII. b. számú bel­­ügyministeriumi rendelettel megengedtetett. W­e­i­s­z Mór budapesti illetőségű ugyanottani lakos Ármin nevű kiskorú fia vezetéknevének *Tordai*-ra, kért átváltoztatása, f. évi 37,606/ VIL b. számú belügyministeriumi rendelettel meg­engedtetett Reisman Ignácz ungvári illetőségű ugyan­ottani lakos Áron, Jenő, Vilmos és Regina nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének »Révész*-re kért átváltoztatása, folyó évi 37,755/VH b. számú belügyministeriumi rendelettel megenged­tetett. Baumgarten Zsigmond székesfejérvári ille­tőségű budapesti lakos vezetéknevének »Bán"-ra kért átváltoztatása, folyó évi 37,794/VH. b. számú belügyministeriumi rendelettel megenged­tetett. A m. kir. pénzügyminister, f. évi 39.280. szám alatt a következő körrendeletét intézte valamennyi törvényhatósági közigazgatási bizottságokhoz, kir. pénzügyigazgatósághoz, kir. adófeügyelőkhöz és a kir. adóhivatalhoz, a fegyveradóról és a vadászati adóról szóló 1883. évi XXIII. t.-cz. végrehajtása iránt. A fegyveradóról és a vadászati adóról szóló 1883. évi XXII. t­ cz. annak 53. §-a szerint a folyó 1883. évi julius hó 1-ső napján lép életbe. Ezen törvény végrehajtása iránt az 1. alatt kö­vetkező Utasítást találtam kibocsátandónak, mely­nek beható tanulmányozását s pontos és szigorú követését az összes érdekelt hatóságoknak és kö­zegeknek ezennel szoros kötelességévé teszem. Mindamellett ezen körrendeletben még a kö­vetkezőket kívánom mintegy általános tájékozásul és figyelemben tartásul megjegyezni: 1. A szóban levő törvény 1. szakasza által a va­dászatnak és vadászatra használható fegyverek­nek megadóztatásáról szóló 1875. évi XXI. t.-cz. hatályon kivül helyeztetvén, önként következik, hogy az utóbb idézett törvény alkalmából időnként kibocsátott pénzügyministeri kör- vagy szabály­rendeletek is, a­mennyiben azok az új törvény határozmányaival és a most kiadott utasítással ellentétben állanának, hatályon kívül helyezettek­nek tekintendők. 2. Ezen új és hatályon kívül helyezett régi tör­vény határozmányai között észlelhető főbb és lényegesebb különbségek a következőkben foglal­hatók össze: a) Az új törvény szerint »11. §-a«, úgy a fegy­veradóra, mint a vadászati adóra nézve az adóév augusztus hó 1-ső napján kezdődik és a követ­kező évi július hó 31-ik napján végződik, míg a régi törvény szerinti adóév ezen adókra nézve is épen úgy mint más egyenes adónemeknél a nap­tári évnek felelt meg. b) A régibb törvény szerint »21. §-a« az adó tárgyainak minden évben hazankint eszközlendő általános összeírása alkalmával az ezen összeírást végrehajtó közegek által a vadászatra használ­ható lőfegyverek is összeírandók voltak,­­ azokért tulajdonosaikra az adó a többi egyenes adók mód­jára ugyanazon közegek által volt kirovandó és beszedendő, az új törvény szerint (»13. és 14. §§.«) pedig a lőfegyverek ezen összeírása jövőben egé­szen elmarad, hanem a helyett kötelesek azon lő­fegyvertulajdonosok, kik vadászati jegyet szerezni nem kívánnak, adóköteles fegyvereikről a bejelen­tést, az e czélra szolgáló és a fél kivonatára in­gyen kiszolgáltatandó űrlapot kellőképen kitöltve és sajátkezűleg aláírva, minden évben az adóévet megelőző június hóban azon községnél vagy vá­rosi adóhivatalnál benyújtani, a­hol az adóköteles állandó lakását tartja, mely bejelentés azonban élőszóval is történhetik, és ez esetben köteles a bejelentési űrlapot az adóköteles fél bemondása szerint a községi jegyző (városi adóhivatal) kitöl­teni ; az adómentes fegyverek tulajdonosai végre kötelesek azokat egyszer mindenkorra az illető községnél (városi adóhivatalnál) egyenkint bejelen­teni s magukat a községnek (városi adóhivatal­nak) az iránti bizonyítványával ellátni, hogy a bejelentett fegyverek adómentesek. A fent emlitett, csupán fegyveradót fizető és va­dászati jegyet szerezni nem kívánó adókötelesek adóját a községi közegek (községi jegyzők, városi adóhivatalok) vetik ki és szedik be. c) A régi törvény szerint (2., 3. §§.) a vadászati jegyet 50 krajczáros bélyeggel ellátott írott folya­modvány folytán,­­ a törvényben megállapított bélyegilleték lefizetése mellett, a törvényhatóság első tisztviselője szolgáltatta ki, és ennek a vadá­szati jegy kiadását megtagadó végzése a belügy­­miniszerhez, illetőleg Horvát-Szlavon-Dalmát or­szágok bánjához volt felebbezhető, — az új tör­vény szerint (34. § ) pedig a vadászati jegyet ezentúl, az adóköteles állandó lakására nézve ille­tékes kir. adóhivatal szolgáltatja ki, de azt csak azon esetben van jogosítva, illetőleg kötelezve ki­szolgáltatni, ha a fél a vadászati jegyre való jogo­sultságát azáltal igazolja, hogy az e czélra szóló Lapunk mai számához egy ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next