Budapesti Közlöny, 1883. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)

1883-08-01 / 174. szám

Budapest, 1883. 174. szám, Szerda, augusztus 1. BUDAPESTI flfeKÖZLÖNY. HIVATALOS A P. SZCBKSSZTÖEÉGI IBOBA : IV. kerület, hatvani-uteza 7. saám L emelet, 8. ajtó. Kiadó-hit atal : íerencziektere, Athenaeum-épület. Előfizetési Abae : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva : Egész évre ...............................20 írt. Félévre.........................................10 » Negyedévre................................6 > Egy teljes lap Ara 30 kr. Hivatalos hirdetések: tó l*. A „Hivatalos Krtesil detések dijai előle pedig 100-szóig egyi 200-szóig 2 írt, 200—: Azonfelül minden bélyegdij é* az e ys: e»e< Ski be iktatandó hivatalos hir- f e s e n beküldendők; még* [«ri hirdetésért 1 frt, 100— szóig 3 frt és igy tovább. — izeri beiktatás után 30 kr es nyngtabélyeg is bekül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 *r, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. ó császári és Apostoli királyi Felsége legk. méltóztatott: Ferrari Károly őrnagynak az 59. sz. gy.-ezred- ben, a fölülvizsgálat alapján »rokkant« gyanánt való nyugalmaztatását, és Atzinger Mihály őrnagynak a fennállott kát. építészeti kezelési tisztikarban, s miskolczi had­mérnök-igazgatónak, saját kérelmére a jól megér­demelt nyugalomba helyezését elrendelni; azután adományozni: a czimzetes őrnagyi jelleget díjmentesen: a következő 1. oszt. századosoknak : Fekonia Józsefnek a 6. sz. táb. tüzér-ezredben, saját kérelmére a jól megérdemlőit nyugalomba helyezése alkalmából; Seltner Frigyesnek a békeállományban, a prá­gai helyőrségi szállitó-ház parancsnokának, saját kérelmére a jól megérdemlett nyugalomba helye­zése alkalmából, és Richter Jánosnak, a nyugállományban; továbbá adományozni: Boxichevich Mór főhadnagynak a bécsi kát. rokkantak házában, a czimzetes századosi jelle­get, díjmentesen legf. kegyelemből és kivételesen ; Ronsperger Benedek főhadnagynak »szolgála­ton kívüli« viszonyban, a czimzetes századosi jel­leget, iegf. kegyelemből és kivételesen; azután: Lindner Ödön vasúti állomás-főnöknek Boszna- Bródban, és Cerniz József vámellenőrnek Görzben, az álta­luk a cs. és kir. hadseregben előbb viselt hadna­gyi raogfokozatot »szolgálaton kivüli« viszonyban legf. kegyelemből újra adományozni. Az 1880. évi XXXI. t-cz. 1. §-a és Ő császári és Apostoli királyi Felségének Laibacb- ban 1883. évi julius hó 14-én kelt legfelső elhatáro­zása alapjáD, a debieczen-hajdunánási helyi érde­kű vasút építésére és üzletére, a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister által, a következő Engedély-okmány adatik ki. 1- §• Az engedélyesek u. m. Debreczen szab. kir. váró*, továbbá H.-Böszörmény, H.-Dorogh és H.-Nánás városok az 1880: XXXI. t-cz. alapján jogot nyernek Debreczenből a m. kir. államvasutak tiszavidéki vonalának debreczeni állomásával ösz- 8zekötteté8ben H.-Böszörmény, H.-Dorogh érinté Bével H.-Nán sig vezetendő mezdonyvasut építé­sére és üzletére. 2§­Az engedélyesek az engedélyezett pálya építésé­nél és üzleténél kötelesek jelen engedélyokmány tar­talmához, továbbá azon építési és üzleti szabályok­hoz szorosan alkalmazkodni, melyek a közmunka- és közlekedési m. kir. minister által az 1878. évi XX. t.-cz.-kel beczikkelyezett vám- és kereske­delmi szövetség 8. §-ának utolsó bekezdése, illető­leg az 1880. évi XXXI. t-cz. 3. §-a alapján, a helyi érdekű vasutakra nézve kibocsáttatni l'ogoak. A most említett szabályok kibocsátásáig azon­ban a jelen engedélyokmányban foglalt eltérések­kel a közmunka- és közlekedési m. kir. ministerium által 1868. évi április hó 20-án 4973. sz. alatt az országgyűlés meghatalmazásával kibocsátott ideig­lenes v&sut-engedélyezési szabály, valamint a fenn­idézett vám- és kereskedelmi szövetség f. czikké- ben ideiglenesen elfogadott vasúti iizlets ;abályzat szolgálnak zsinórmértékül. 3.§. A pálya épitése és üzleti felszerelése az enge­délyesek által készítendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő áltldános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni. Az engedélyesek különben úgy a terve t készíté­sénél, mint az építés kivitelénél alkalmaz! ndó szer­kezetet, a jelen engedély s az üzlet biz' onságára való tekintetek által vont korlátok közt, szabadon választhatják. A kormány fentartja magának, hogy íz építési terven változtatásokat tehessen, a mennj iben ilye­nek a műszaki vizsgálat, vagy a jelen en jedélyok- mány 2. §-ban érintett mioisteri rendelei 6. §. ha­tározata szerint intézendő közigazgatási vonal-já­rás eredménye, vagy az épités tartama aljatt telje­sített egyes vizsgálatok nyomán a pálya szolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fenn­állásának biztosítására, nemkülönben a törvényes batározmányok teljesítése szempontjából szüksége­seknek fognak találtatni, ezek által aionban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, [másrészt a közig, vonal-járás folytán meghatároajtt pálya­nyom változást nem szenvedhet. Magátql értetik egyébiránt, hogy ez által az engedélyes 3knek az eDgedély-okmányban biztosított jogaik I sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy űz­eti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlet­tervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szüksé­gesnek mutatkozik, ily változtatások me$ engedése a kormánytól lesz kikéreudő. Magától ért »tik, hogy ez által az engedélyokmánynak a pálya k iépitésére vonatkozó határozatai változást nem szem ädhetnek. 4-§. A pálya építménye egy vágányra :észithető s ehhez képest a terület kisajátítása am yi térfo­gatra 8zoritkozhatik, a mennyi egynyomi sinuthoz és kitérőkhöz, nemkülönben az állomási kra meg- kivántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon ann ura növe­kedett a forgalom, hogy az évi elegy-be rétéi kilo- métereDkint 16,000 o. é. frtotezüstben i leghalad: akkor az engedélyesek kötelesek a korm iny kívá­natéra minden kártalanítás nélkül egy másik vá- j gányt létesíteni. , Ezen kötelezettség teljesítésére azonl an enge- ( déiyesek csak az engedély tartamának e.ső 70 éve alatt kényszeríthetők. Az utolsó 20 év lefolyása j alatt a második vágányt csak az állao részéről nyújtandó, egyezségileg megbatározar ió kárta- ] lanitás melleit kötelesek előállítani. 5.§. A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezé­sére nézve a következő általános szabályok lesz- . nek irányadók. I ( a) Alépítmény. A maximal emelkedési viszony legyei úgy, mint < egy áll a kétszázhoz (1: 200). A kan arodások- 1 nak a nyílt pályán 300 méternél kiseb » felátmé­rővel nem szabad birniok. i A pálya részletes kitűzése alkalmáví l az álta- e lános tervezetben kitűzött iránytól elt< rések tör- v ténhetnek ugyan, de az 1. §-ban meg elölt vég- i pontok megtartandók lesznek. e A pálya szabályszerű keresztszelvénye a bevá­gásoknál és töltéseknél akkép létesítendő, hogy a koronaszélesség ott, hol a sínek a talpfákon feküsz- nek, 3.3 métert tegyen. A homok-ágy a sinek lába alatt 0.30 mtr vas­tagságban és a sinlábak magasságában 2.6 mtr szélességben állítandó elő. A müépitmények téglafalazattal boltozva, ille­tőleg fahordszerkezettel s esetleg vascsövek alkal­mazásával állitandók elő, kivételt képez a m. kir. államvasutak debreczeni állomása közelében a je­lenleg engedélyezett vasút 8. és 9. szelvényei közt 5 meter nyílással létesítendő áteresz, mely vas-szer­kezettel leszen ellátandó. b) Felépítmény. A pálya az elsőrendű vasutakboz hasonló vá­gány-szélességet nyer. A sinek aczél-anyagot feltételezve 20 kilogram- nál könnyebbek nem lehetnek; ha vassínek fog­nak alkalmaztatni, ezeknek folyó méterenként leg­alább 23.6 kilogram sulylyal kell birniok. A sí­nek oly sűrűn rakott talpfákra belyezendők, hogy igénybevételük 4300 klgramnyi keréknyomás alatt, négyzet centiméter után vasanyagot feltételezve, 900 aczélanyagot feltételezve 1000 kilogramot meg ne haladjon. Már használt sinek alkalmazása csak annyiban engedhető meg, a menyiben oz által az üzlet biz­tonsága veszélyeztetve nincsen és azok igénybevé­tele a fenti határozmánynak teljesen megfelel. Ezen használt sínekre nézve kiköttetik továbbá, hogy azoknak magyarországi jó minőségű anyag­ból kell lenniük, végre, hogy azok súlya folyó mé­terenként 32 5 kilogramnál kevesebb nem lehet. MegeDgedtetik a függő sinkötés, valamint a jelzők nélküli egyszerűbb szerkezetű kitérők al­kalmazása is. A közönséges talpfák hossza 2.2 méternél kisebb nem lehet, azonban úgy azok, mint a kitérők talpfái is — tölgyfából állitandók elő. A felépítmény egyéb anyagát és szerkezetét illető minden egyéb intézkedések a kormány által a részlettervek előterjesztésekor állapíttatnak meg. c) Épületek, pályaelzárás, jelzések. Az épületek a helyszínén legjutányosabban meg­szerezhető anyagokból, esetleg favázos falazat, vá­lyog vagy vert falakból fatetővel vagy egészen fából is előállíthatok, kivéve az őrházakat és fel­vételi épületeket, melyek téglafalazattal állitan­dók elő. Az áturaktárak fából téglaalapzattal, mig a mozdony sinek favázas falazatból létesítendők. Az őrbázak száma akként állapittatik meg, hogy az állomásokon levő őrházak betudásával minden négy kilométerre egy őrház essék. Minden állomáson, kivéve a megálló és kitérő helyeket, két váróhelyiség rendezendő be. Közczélok, úgymint a posta, távirda, rendőrség, katonaság stb. részére megkivántató helyiségek előállítására az engedélyesek nem köteleztetnek. A jelenleg engedélyezett vasútnak a d) pontban elább megemlített állomásain, a következő épüle­tek állitandók elő: 1. Debreczenban: 1 első osztályú felvételi épület melléképülettel és szabadon álló árnyékszékkel; egy áruraktár; egy gabona-szio; egy rakodó emel­vény, egy baromrakodó, egy mozdony-s in kézi mühelylvel és tisztitó gödörrel, egy hid-mérleg ; egy vizállomá8 Fried mann- féle ejectorral és km. tál, Lupánk iw*i számához háromnegyed ív »Hivatal« s Értesítő« van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents