Budapesti Közlöny, 1883. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)
1883-08-01 / 174. szám
egy szabadon álló tisztító gödör, egy szivattyús házi kút, végre egy fordító korong mozdonyok számára. 2. H.Böszörményben: egy első osztályú felvételi épület, melléképülettel és szabadon álló árnyékszékkel, egy áruraktár, egy gabonaszín, egy rakodó emelvény, egy baromrakodó, két vízállomás Friedmann-féle ejectorral és kúttal, két szabadon álló gépüritő gödör, végre egy szivattyús házi kút. 3. H.Doroghon: 1 első osztályú felvételi épület mellék épülettel és szabadon álló árnyékszékkel, egy áruraktár, egy gabonaszín, egy rakodó emelvény, egy baromrakodó, végre egy szivattyús házi kút. 4. H. Nánáson: egy első osztályú felvételi épület mellék épülettel és szabadon álló árnyékszékkel, egy áruraktár, egy gabonaszin, egy rakodó emelvény, egy baromrakodó, egy mozdonyszin tisztító gödörrel, egy híd-mérleg, egy vízállomás Friedmann-féle ejectorral és kúttal, egy szabadon álló tisztító gödör, egy szivatyús házi kút, végre egy fordító korong mozdonyok számára. Az utak elzárására szükséges korlátok csak oly helyeken állítandók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárótól legalább 200 méter távolságra észre nem vétethetik. A pálya bekerítése, a védgátakat is ideértve, csak különös figyelemre méltó helyeken és ott szükséges, ahol a helyi viszonyok azt okvetlen megkívánják. Ahol a pálya hosszában anyagárkok vonulnak el, ott kerítés nem szükséges. A korláttal el nem látott útátjárásoknál lassú menetet jelző álló táblák alkalmazandók. Az engedélyesek kötelesek egy üzleti távirdahuzalt létesíteni, amelyen az állomások közti távsürgönyzés eszközölhető leen. Ezen huzal számára azonban engedélyesek az állam által a vaspályavonal mentén felállítandó távirda-oszlopok használatát igényelhetik. A lát-, hang- és harangjelzők mellőzhetők, azonban a jelenleg engedélyezett vonalnak a m. kir. államvasutak vonalából való kiágazása pontjánál villanyos távjelző állítandó fel. A kézi és a vonatokon használt jelzőszerek a fennálló szabályok szerint rendezendők be. d) Állomások. Az engedélyesek kötelesek a jelenleg engedélyezett pályán, a következő állomásokat létesíteni u. m. 1. Debreczenben a Széchényi- és Hatvan-utcza közt a gabona vásártér mellett; 2. H.Böszörményben közvetlen a város mellett fekvő községi (u. n. liba-) legelőn ; 3. H.-Doroghon a debreczeni út mellett közvetlen a város alatt fekvő községi legelőn; 4. H.-Nánáson szintén a debreczeni út mellett, közvetlen a város alatt fekvő és részben a város tulajdonát képező területen. Ha az engedélyezett vasútnak a m. kir. államvasutak debreczeni állomásába való bevezetése folytán ez utóbbi állomáson kibővítések, vagy változtatások szükségeltetnek, ezek költségei az engedélyeseket terhelendik. Ezen költségekre, valamint esetleg a m. kir. államvasutak debreczeni állomásának közös használatára nézve kötelesek az engedélyesek a m. kir. államvasutak igazgatóságával, a kormány jóváhagyásának fenntartása mellett egyezséget kötni. Ezen felül jogukban áll engedélyeseknek ezen állomások között a szükséglet szerint s önként érthetőleg a kormány engedélye mellett még további állomásokat, megállóhelyeket és kitérőket létesíteni. Az állomások, valamint a kitérők helyeinek (amennyiben esetleg az állomások elhelyezésére vonatkozó fenti határozmányoktól a kivitelben eltérés szükségeltetnék) és kiterjedésének meghatározása az engedélyesek javaslatához képest a kormányt illeti. Az állomások azonban úgy helyezendők el, hogy szükség esetén megnagyobbíthatók legyenek, e) Üzleteszközök. Az üzleteszközöket a 2. §-ban érintett ideiglenes vasútüzleti rend 21. és 22. §-aiban megszabott határozmányok fentartása mellett, amennyiben t. i. ezek a jelen engedélyokmány határozatai folytán változtatást nem szenvednek, az engedélyesek maguk választhatják meg. A beszerzendő üzleteszközök mennyiségére nézve az engedélyesek egyelőre csak a kezdetben várható forgalom nagyságának arányában tartoznak intézkedni. Kötelesek azonban az engedélyesek a forgalom emelkedésének megfelelőleg, időközönként az üzleteszközöket is szaporítani. Azon esetben, ha a kapcsolatban levő m. kir. államvasutak, vagy a magyar északkeleti vasút igazgatóságával oly egyezség köttethetnék, melynek folytán e vasutak egyike vagy másika venné át az engedélyezett pálya üzletét és látná el ezt részben a szükséges üzleteszközökkel, az engedélyesek csupán két mozdony, hat személy, két márkakocsi, egy hóeke és egy hajtány beszerzésére köteleztetnek. Az esetleg szükséges harmadik mozdony és 15 teherkocsi beszerzésére azonban az alaptőkéből 50,000 frt kihasítandó és kit. A részvényekben a kibocsátási árfolyamon számítva letéteményezendő. Ez összeg a kormány engedélye nélkül más czélra fel nem használható. A mozdony vagy teherkocsik tengelyének legnagyobb megterhelése 8600 kilogramra határoztató. Két tengelyű mozdonyok alkalmazása megengedtetik. A mozdonyok kivétel nélkül amerikai pályatisztítókkal látandók el. A személykocsiknál a szokásos négy osztály helyett csak két osztálybeli kocsik berendezésére és járatására köteleztetnek engedélyesek. 6. §: Az engedélyesek köteleztetnek a vonalon naponkint minden irányban legalább egy vonatot járatni. Mihelyt a forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekednék, hogy az éjjeli szolgálat berendezése kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, az engedélyesek kötelesek lesznek a felvételi helyiségek, jelzés, pályafelügyelet s minden más a rendszeres üzlet fentartása czéljából szükséges intézkedésekre nézve a pályát a m. kir. kormány részéről az első rendű vaspályák érdemében kiadott szabályok s utasítások szerint kiegészíteni s berendezni s a kormány részéről teendő e részbeni intézkedéseket saját költségükön s illetőleg az építési alap felemelésével foganatosítani. Ezen kötelezettség teljesítése azonban csak az engedélytartam első 70 éve alatt követelhető, a hátralevő engedélytartam alatt pedig a pálya ily módoni átalakítása csak a kormány s az engedélyesek közt e részben kötendő egyezmény alapján eszközölhető. Végre kötelesek engedélyesek a forgalmi eszközöket, sineket s egyéb az építésnél használandó anyagokat a belföldön szerezni be, s azoknak külföldről leendő behozatalát a kormány csak az esetben fogja megengedni, ha engedélyesek kimutatják, hogy azok a belföldön egyltalában vagy hasonló feltételek alatt, vagy végre az építés előhaladása által megkívánt határidőre, be nem szerezhetők. Az engedélyesek kötelesek a részletterveket az engedély jogerőre emelkedése napjától számított három hónap alatt a kormánynak előterjeszteni, s az építést ugyancsak a részlettervek jóváhagyásától számított tizenöt hónap alatt befejezni, s a pályát a közforgalomnak átadni. Jogukban áll azonban az engedélyeseknek, a pályavonal egyes részeit is, mihelyt azok az üzlet biztonságának megfelelően kiépítve lesznek, s ha más üzletben levő vasúttal összeköttetésben állanak, a fent említett határidő előtt a közforgalomnak külön-külön is átadni. 8. §: A kormány fentartja magának a jogot, hogy amennyiben más pályák beszakadása, pályaudvarok közös haszálata, kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető társulatok közt egyezmény nem jöhetne létre, egy ilyennek feltételeit meghatározza. 9. §. A kisajátítási jog az 1881: XII-czikk értelmében az engedélyezett pálya kiépítésére az engedélyeseknek megadatik. 10. §. Az engedélyesek felmentetnek a posta ingyenes szállításának kötelezettsége alól Ha azonban az engedélyezett vasúton rendes napi közlekedés lép életbe, a posta szállításáért a postaigazgatás és a vasútvállalat között egyezségileg megállapítandó díj lesz fizetendő. A vasút üzlete tárgyában az igazgatóság és alárendeltjei vagy utóbbiak között váltott levelezés a jelenleg engedélyezett vaspályán bérmentesen szállítható. O. 11. §. Az engedélyezett vaspályavonal mentén szükséges vaspálya-üzleti távirdavezetékeknek a pálya indóházain és esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőig, esetleg a forgatható védjelző készülékekig való kiépítését, a részletekre nézve az engedélyesekkel megállapítandó egyezmény alapján,a m. kir. távirdaigazgatás hajtatja végre. Kötelezve vannak ennélfogva az engedélyesek a m. kir. távirdaigazgatást a távirdaépitkezés elrendezése és a fent jelzett egyezmény megállapítása végett oly idejekorán megkeresni, hogy ennek a távirda-épitkezésekhez szükséges anyagok beszerzésére és a távirda-épitkezéseknek a pálya megnyitásáig leendő elkészítésére elég ideje maradjon. Engedélyesek kötelesek megengedni,hogy a felállítandó távirda-vezeték oszlopai a pálya saját birtokán és területén állíttassanak fel, anélkül, hogy az engedélyesek az elfoglalt területért jelenben vagy jövőben kártalanítást követelhetnének. A távirda-oszlopok helyei, valamint a távirdavezeték más megerősítési pontjai az engedélyesek és a m. kir. távirda-igazgatás illető építési közegei által, egyetértőleg és úgy állapítandók meg, hogy azok miatt sem a vasúti üzlet, sem az üzleti személyzet biztonsága veszélyeztetve ne legyen. Engedélyesek kötelesek azon esetben, ha az üzleti távirdavezetékekkel egyidejűleg állami távirda-vezeték nem építtetnék, a távirda-oszlopok és más távirdaépítési anyagok összes árát, s az összes távirda-építési költségeket, azon esetben pedig, ha egyidejűleg állami távirdavezeték is építtetnék, az üzleti vezetékek építésére fordított aránylagos részét a m. kir. távirda-igazgatásnak megtéríteni. Mindkét esetben kötelezve vannak az engedélyesek a m. kir. távirdaigazgatás kivonatára az előbbi pontban megnevezett távirdaépítkezésekhez szükséges összegeket az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni, és a távirda-oszlopokat s a többi összes távirda-építési anyagokat az építendő pálya mentén a m. kir. távirda-igazgatás által meghatározandó módon és időben, a már lerakott vasútvágányon saját költségükön szétosztani. Az üzleti vezetékek átadásakor az engedélyesek számlájára épített üzleti vezetékek összes leltári állománya az engedélyesek birtokába megy át. Jogában áll azonban a m. kir. távirdaigazgatásnak a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor államtávirda-vezetékeket alkalmazni, és akkor a távirda-oszlopok az állam költségén való fentartásának kötelezettsége mellett, a m. kir. távirdaigazgatás ingyen tulajdonába mennek át A vasutüzleti távirda-vezetékeket az engedélyesek a m. kir. távirdaigazgatás szokott ellenőrködése mellett kizárólag csak azon sürgönyzésekre használhatják, melyek a vasúti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei vagy az utóbbiak által egymás közt váltatnak. Jogosítva van azonban a m. kir. távirda-igazgatás a pályaigazgatósággal egyetértve ezen üzleti vezetékeknek, amennyire az üzleti forgalom megengedi, úgy állami, mint magánsürgönyök továbbítására illő ellenőrzés melletti használását kívánni és elrendelni. Ez esetben azonban a használat módja és a távirás díjának az engedélyesek s a m. kir. távirdaigazgatás közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni. Hasonlóan külön egyezményben állapíttatnak meg az engedélyesek és a m. kir. távirdaigazgatás közt azon feltételek is, melyek a vaspálya mellett felépített távirda-vezetékek felügyeletét, fentartását s az azokon netalán későbben a vaspályaigazgatóság kivonatára eszközlendő változtatásokat vagy áthelyezéseket, s általában mindazon távirdai ügyeket illetik, melyek a fentebbi pontok által még nem szabályozzák. (Folytatjuk.)