Budapesti Közlöny, 1883. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)

1883-08-01 / 174. szám

egy szabadon álló tisztító gödör, egy szivattyús házi kút, végre egy fordító korong mozdonyok szá­mára. 2. H.­Böszörményben: egy első osztályú felvé­teli épület, melléképülettel és szabadon álló ár­­nyékszékkel, egy áruraktár, egy gabonaszín, egy rakodó emelvény, egy baromrakodó, két vízállo­­más Friedmann-féle ejectorral és kúttal, két sza­badon álló gépüritő gödör, végre egy szivattyús házi kút. 3. H.­Doroghon: 1 első osztályú felvételi épület mellék épülettel és szabadon álló árnyékszékkel, egy áruraktár, egy gabonaszín, egy rakodó emel­vény, egy baromrakodó, végre egy szivattyús házi kút. 4. H. Nánáson: egy első osztályú felvételi épület mellék épülettel és szabadon álló árnyékszékkel, egy áruraktár, egy gabonaszin, egy rakodó emel­vény, egy baromrakodó, egy mozdonyszin tisztító gödörrel, egy híd-mérleg, egy vízállomás Fried­­mann-féle ejectorral és kúttal, egy szabadon álló tisztító gödör, egy szivatyús házi kút, végre egy fordító korong mozdonyok számára. Az utak elzárására szükséges korlátok csak oly helyeken állítandók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárótól legalább 200 méter távolságra észre nem vétethetik. A pálya bekerítése, a védgátakat is ideértve, csak különös figyelemre méltó helyeken és ott szükséges, a­hol a helyi viszonyok azt okvetlen megkívánják. A­hol a pálya hosszában anyagár­kok vonulnak el, ott kerítés nem szükséges. A korláttal el nem látott útátjárásoknál lassú menetet jelző álló táblák alkalmazandók. Az engedélyesek kötelesek egy üzleti távirdahu­­zalt létesíteni, a­melyen az állomások közti távsür­­gönyzés eszközölhető leen­. Ezen huzal számára azonban engedélyesek az állam által a vaspálya­vonal mentén felállítandó távirda-oszlopok hasz­nálatát igényelhetik. A lát-, hang- és harangjelzők mellőzhetők, azon­ban a jelenleg engedélyezett vonalnak a m. kir. államvasutak vonalából való kiágazása pontjá­nál villanyos távjelző állítandó fel. A kézi és a vonatokon használt jelző­szerek a fennálló szabá­lyok szerint rendezendők be. d) Állomások. Az engedélyesek kötelesek a jelenleg engedé­lyezett pályán, a következő állomásokat létesí­teni u. m. 1. Debreczenben a Széchényi- és Hatvan-utcza közt a gabona vásártér mellett; 2. H.­Böszörményben közvetlen a város mellett fekvő községi (u. n. liba-) legelőn ; 3. H.-Doroghon a debreczeni út mellett közvet­len a város alatt fekvő községi legelőn; 4. H.-Nánáson szintén a debreczeni út mellett, közvetlen a város alatt fekvő és részben a város tulajdonát képező területen. Ha az engedélyezett vasútnak a m. kir. állam­vasutak debreczeni állomásába való bevezetése folytán ez utóbbi állomáson kibővítések, vagy vál­toztatások szükségeltetnek, ezek költségei az en­gedélyeseket terhelendik. Ezen költségekre, vala­mint esetleg a m. kir. államvasutak debreczeni állomásának közös használatára nézve kötelesek az engedélyesek a m. kir. államvasutak igazgató­ságával, a kormány jóváhagyásának fenntartása mellett egyezséget kötni. Ezen felül jogukban áll engedélyeseknek ezen állomások között a szükséglet szerint s önként érthetőleg a kormány engedélye mellett még to­vábbi állomásokat, megálló­helyeket és kitérőket létesíteni. Az állomások, valamint a kitérők helyeinek (a­mennyiben esetleg az állomások elhelyezésére vonatkozó fenti határozmányoktól a kivitelben el­térés szükségeltetnék) és kiterjedésének meghatá­rozása az engedélyesek javaslatához képest a kor­mányt illeti. Az állomások azonban úgy helyezendők el, hogy szükség esetén megnagyobbíthatók legyenek, e) Üzleteszközök. Az üzleteszközöket a 2. §-ban érintett ideiglenes vasútüzleti rend 21. és 22. §-aiban megszabott ha­­tározmányok fentartása mellett, a­mennyiben t. i. ezek a jelen engedélyokmány határozatai folytán változtatást nem szenvednek, az engedélyesek ma­guk választhatják meg. A beszerzendő üzleteszközök mennyiségére nézve az engedélyesek egyelőre csak a kezdetben várható forgalom nagyságának arányában tartoz­nak intézkedni. Kötelesek azonban az engedélyesek a forgalom emelkedésének megfelelőleg, időkö­­zönként az üzleteszközöket is szaporítani. Azon esetben, ha a kapcsolatban levő m. kir. államvas­utak, vagy a magyar északkeleti vasút igazgatósá­gával oly egyezség köttethetnék, melynek foly­tán e vasutak egyike vagy másika venné át az engedélyezett pálya üzletét és látná el ezt rész­ben a szükséges üzleteszközökkel, az engedélyesek csupán két mozdony, hat személy­, két márka­kocsi, egy hóeke és egy hajtány beszerzésére köteleztet­­nek. Az esetleg szükséges harmadik mozdony és 15 teherkocsi beszerzésére azonban az alap­tőké­ből 50,000 frt kihasítandó és kit. A­ részvények­ben a kibocsátási árfolyamon számítva letétemé­­nyezendő. Ez összeg a kormány engedélye nélkül más czélra fel nem használható. A mozdony vagy teherkocsik tengelyének leg­nagyobb megterhelése 8600 kilogramra hatá­roztat­ó. Két tengelyű mozdonyok alkalmazása meg­engedtetik. A mozdonyok kivétel nélkül amerikai pálya­­tisztítókkal látandók el. A személy­kocsiknál a szokásos négy osztály helyett csak két osztálybeli kocsik berendezésére és járatására köteleztetnek engedélyesek. 6. §: Az engedélyesek köteleztetnek a vonalon na­ponkint minden irányban legalább egy vonatot járatni. Mihelyt a forgalom a jelenleg engedélyezett vo­nalon annyira növekednék, hogy az éjjeli szolgálat berendezése kívánatosnak vagy szükségesnek mu­tatkoznék, az engedélyesek kötelesek lesznek a fel­vételi helyiségek, jelzés, pályafelügyelet s minden más a rendszeres üzlet fentartása czéljából szük­séges intézkedésekre nézve a pályát a m. kir. kor­mány részéről az első rendű vaspályák érdemében kiadott szabályok s utasítások szerint kiegészíteni s berendezni s a kormány részéről teendő e rész­beni intézkedéseket saját költségükön s illető­leg az építési alap felemelésével foganatosítani. Ezen kötelezettség teljesítése azonban csak az engedély­tartam első 70 éve alatt követelhető, a­­ hátralevő engedélytartam alatt pedig a pálya ily­­ módoni átalakítása csak a kormány s az engedé­­­­lyesek közt e részben kötendő egyezmény alapján­­ eszközölhető. Végre kötelesek engedélyesek a forgalmi eszkö­­­zöket, sineket s egyéb az építésnél használandó anyagokat a belföldön szerezni be, s azoknak kül­földről leendő behozatalát a kormány csak az eset­ben fogja megengedni, ha engedélyesek kimutatják, hogy azok a belföldön egyltalában vagy hasonló feltételek alatt, vagy végre az építés előhaladása által megkívánt határidőre, be nem szerezhetők. Az engedélyesek kötelesek a részletterveket az­­ engedély jogerőre emelkedése napjától számított­­ három hónap alatt a kormánynak előterjeszteni, s az építést ugyancsak a részlettervek jóváhagyásá­tól számított tizenöt hónap alatt befejezni, s a pályát a közforgalomnak átadni. Jogukban áll azonban az engedélyeseknek, a pályavonal egyes részeit is, mihelyt azok az üzlet biztonságának megfelelően kiépítve lesznek, s ha más üzletben levő vasúttal összeköttetésben álla­nak, a fent említett határidő előtt a közforgalomnak külön-külön is átadni. 8. §: A kormány fentartja magának a jogot, hogy a­mennyiben más pályák beszakadása, pályaudva­rok közös haszálata, kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető társu­latok közt egyezmény nem jöhetne létre, egy ilyen­nek feltételeit meghatározza. 9. §. A kisajátítási jog az 1881: XII­­-czikk értel­mében az engedélyezett pálya kiépítésére az enge­délyeseknek megadatik. 10. §. Az engedélyesek felmentetnek a posta ingye­­­­nes szállításának kötelezettsége alól Ha azonban az engedélyezett vasúton rendes napi közlekedés lép életbe, a posta szállításáért a postaigazgatás és a vasútvállalat között egyezségileg megállapí­tandó díj lesz fizetendő. A vasút üzlete tárgyában az igazgatóság és alárendeltjei vagy utóbbiak között váltott levele­zés a jelenleg engedélyezett vaspályán bérmente­sen szállítható.­­ O. 11. §. Az engedélyezett vaspályavonal mentén szük­séges vaspálya-üzleti távirdavezetékeknek a pálya indóházain és esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőig, esetleg a forgatható védjelző készü­lékekig való kiépítését, a részletekre nézve az en­gedélyesekkel megállapítandó egyezmény alapján,a m. kir. távirdaigazgatás hajtatja végre. Kötelezve vannak ennélfogva az engedélyesek a m. kir. távirdaigazgatást a távirdaépitkezés elrende­zése és a fent jelzett egyezmény megállapítása vé­gett oly idejekorán megkeresni, hogy ennek a táv­­irda-épitkezésekhez szükséges anyagok beszerzé­sére és a távirda-épitkezéseknek a pálya megnyi­tásáig leendő elkészítésére elég ideje maradjon. Engedélyesek kötelesek megengedni,hogy a felál­lítandó távirda-vezeték oszlopai a pálya saját birto­kán és területén állíttassanak fel, a­nélkül, hogy az engedélyesek az elfoglalt területért jelenben vagy jövőben kártalanítást követelhetnének. A távirda-oszlopok helyei, valamint a távirda­­vezeték más megerősítési pontjai az engedélyesek és a m. kir. távirda-igazgatás illető építési közegei által, egyetértőleg és úgy állapítandók meg, hogy azok miatt sem a vasúti üzlet, sem az üzleti sze­mélyzet biztonsága veszélyeztetve ne legyen. Engedélyesek kötelesek azon esetben, ha az üzleti távirdavezetékekkel egyidejűleg állami távirda-ve­zeték nem építtetnék, a távirda-oszlopok és más távirdaépítési anyagok összes árát, s az összes táv­­irda-építési költségeket, azon esetben pedig, ha egyidejűleg állami távirdavezeték is építtetnék, az üzleti vezetékek építésére fordított aránylagos ré­szét a m. kir. távirda-igazgatásnak megtéríteni. Mindkét esetben kötelezve vannak az engedélye­sek a m. kir. távirdaigazgatás kivonatára az előbbi pontban megnevezett távirdaépítkezésekhez szük­séges összegeket az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni, és a távirda-oszlopokat s a többi összes távirda-építési anyagokat az építendő pálya mentén a m. kir. távirda-igazgatás által megha­tározandó módon és időben, a már lerakott vasút­­vágányon saját költségükön szétosztani. Az üzleti vezetékek átadásakor az engedélyesek számlájára épített üzleti vezetékek összes leltári állománya az engedélyesek birtokába megy át. Jogában áll azonban a m. kir. távirdaigazgat­­ásnak a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor államtávirda-vezetékeket alkalmazni, és akkor a távirda-oszlopok az állam költségén való fentartásának kötelezettsége mellett, a m. kir. táv­irdaigazgatás ingyen tulajdonába mennek át A vasutüzleti távirda-vezetékeket az engedélyesek a m. kir. távirdaigazgatás szokott ellenőrködése mellett kizárólag csak azon sürgönyzésekre hasz­nálhatják, melyek a vasúti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei vagy az utób­biak által egymás közt váltatnak. Jogosítva van azonban a m. kir. távirda-igaz­gatás a pályaigazgatósággal egyetértve ezen üzleti vezetékeknek, a­mennyire az üzleti forgalom meg­engedi, úgy állami, mint magánsürgönyök továbbí­tására illő ellenőrzés melletti használását kívánni és elrendelni. Ez esetben azonban a használat módja és a távirás díjának az engedélyesek s a m. kir. távirda­igazgatás közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni. Hasonlóan külön egyezményben állapíttatnak meg az engedélyesek és a m. kir. távirdaigazgatás közt azon feltételek is, melyek a vaspálya mellett felépített távirda-vezetékek felügyeletét, fentar­­tását s az azokon netalán későbben a vaspálya­igazgatóság kivonatára eszközlendő változtatáso­kat vagy áthelyezéseket, s általában mindazon távirdai ügyeket illetik, melyek a fentebbi pontok által még nem szabályozzák. (Folytatjuk.)

Next