Budapesti Közlöny, 1884. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1884-02-01 / 27. szám

semmi hajó nincs, fölhúzza, s a fölfelé menő hajó­nak csak ezen adott jelzés után szabad a zúgók közé menni; a felülről alámenő hajóknak pedig csak akkor szabad a zúgók közé menniök, ha a kettős gömb le van eresztve. A fölfelé menő hajókra nézve akkor szabad a zúgókon átjárás, ha a kettős gömb föl van húzva, alámenőkre nézve pedig akkor, ha az le van eresztve. 72. §: Az álló hidakon szabad átjárás megjelölése. A kormány minden álló hídon megjelölteti nap­palra egy-egy fehér és feketére festett táblával, éjjelre egy-egy fehér fényű lámpával, a hajójárás­ra legkedvezőbb övezetnek a víz folyásával szem­ben és a víz folyása irányában álló közép­vonalát. 73. §: A felnyitható hídon szabad átjárás jelzése. A mely hajó valamely felnyitható hídon akar átmenni, tartozik a híd közelében fölmenet fehér, lemenet kék zászlót vonni előárbocza csúcsára, vagy éjjel egy vörös lámpát a fehér lámpák fölé helyezni, mi azt jelenti, hogy a hajó a hídon egy­­egy kapuszárnynyitás mellett akar átmenni. Ha a mondott lobogók az árbocz félmagasságá­ra, 8 éjjel egy helyett két vörös lámpa vonatott a fehér jellámpák fölé, ez azt jelenti, hogy az egész kapu (mindkét szárnya a hidnyitásnál) kinyi­tandó. A parti hidőr a hidnyitókat a hajón adott jelek viszonzása, illetőleg ismétlése által utasítj­a a híd azonnali kinyitására. A híd kinyittatván, a hidnyitás nappal a nem­zeti lobogóval, éjjel pedig a nyitás két végpontján a hajó felé tartott egy egy vörös lámpával jel­­zendő. A hajóknak, míg e jeladás meg nem történt, a hídnak menniük nem szabad. 74. §: A péter­vár­adi hídnál adott jelzés megfigyelése. Ha a pétervárdi várban valamely alámenő hajó számára a hídnyitás jelezve van, a fölfelé menő hajó, mennyiben ezt még teheti, álljon meg a vár alatti épitményeken (Kriegs-Insel) alól és várjon, míg a fölülről érkező hajó mellette el nem haladt. 75. §: A réveknél szabad hajózás jelzése. Réveknél, hol az átjárás könnyítésére kötél van a vizen keresztül húzva, a közeledő gőzös gőzfüty­­tvel, vagy csengetéssel, egyéb hajók és tutajok hangos kiáltással figyelmeztessék a révészeket, s a révészek tartoznak a kötelet azonnal leereszteni és ha a komp (hidas, repülő híd) épen útban volna, azonnal azon parthoz sietni, melynél a hajó vagy tutaj utjából mielőbb kitérhetni. 76. §. Baj- vagy kivéjelre. A mely hajónak más segítségére vagy kíméle­tére (p. o. sérültség esetében) szüksége van, nappal egy az ország czimere nélkül álló nemzeti lobogót, éjjel egy zöld fényű lámpát tűzzön árbocra (ille­tőleg őrfája) félmagasságára, — e mellett csön­getéssel, vagy hangos kiáltással is jelezzen. 77. §. A kikötőben s réveken kívül álló tszók jelzése. A kikötőkön s réveken kívül álló minden hajó — a gőzösök kivételével, — malom és egyéb vizi eszköz, naplementétől napkeltéig egy fehér, min­den oldalról legalább 500 ölre ellátszó tiszta fényű lámpával, a gőzösök pedig egy az árboczra vagy kéményre vont zöld lámpával legyenek meg­világítva. A csoportosan horgonyzó hajók és a révekben egymás mellett álló hajómalom közül, egy-egy fehér lámpával csak a hajózáshoz legközelebb eső első és utolsó és azon malom világitandók meg, melyeket a malomszabályozó bizottság az elsőn és utolsón kívül még megvilágitandóknak kijelöl. 78. §. A vörös lámpák. Miután ezen rendszabályok értelmében a vörös lámpák egyedül a gőzhajók éjjeli viaszára kitéré­sük és a hidak kinyitásának jelzésére szolgálhat­nak, minden lehető félreértés elkerülése végett ezennel kimondatik, hogy a jelen rendszabályok kihirdetése után senkinek sem szabad a vörös lámpát a hajózható vizeken és partjain egyébre, mint a hajók éjjeli viaszára kitérésének, vagy a hidak kinyitásának jelzésére használni. Ennélfogva a vörös lámpák a hajózható vizek­ről és partjaikról — a gőzhajókat és a valamely két partot összekötő kinyitható hidat nem számít­va — ezen törvények kihirdetése után 14 nap alatt mindenünnen eltávolítandók. 4. Forgalmi zavarok és szerencsétlenségek. 79. §. Ha a forgalmi rendet elemi vagy egyéb rend­kívüli esetek megzavarják vagy teljesen megakaszt­ják, a hajóvezetők tartoznak mindarról gondos­kodni és szükség esetében a közigazgatási ható­ságok segélyének igénybe vételével is oda mun­kálni, hogy a fennakadás okainak elhárítására minden kellő eszköz és alkalmas intézkedés szor­gosan megtétessék és alkalmaztassák. Ha az efféle zavarok és akadályok miatt a posta és az utasok egy vagy más vonalon a hajóval to­vább menésben föltartóztatva lennének, a hajó­vezető kötelessége a hajó fölött rendelkező válla­lat legközelebb eső ügynökének segítségével el­intézni, hogy a posta és az utasok más után mi­előbb elszállíttassanak. Hogy ily esetben mennyi legyen az utasok által lefizetett vitelárakból visszafizetendő, s hogy a továbbszállítás költségeit ki és mily mérvben viselje, ez iránt az illető fölvételi szabályok, s a jelen rendszabálynak a vállalatok jótállásáról szóló határozmányai szolgáljanak zsinórmértékül. 80. §. Az üzleti esetek, fennakadások és szerencsétlenségek följelentése. A gőzhajózási vállalatok, valamint ezek hajó­vezetője és egyéb közegei tartoznak minden ese­ményt és balesetet, akár valamely a vállalathoz tartozó vagy nem tartozó egyén testi sérülésével járt, akár nem,avagy mihelyt az eset olyan,hogy az a köz­lekedő közönség figyelmét magára vonhatja, azonnal a legközelebbi helyhatóságnak avégett bejelenteni, hogy az esemény fölvétessék, s a bajon a lehető­ségig segítve legyen ; eg­yszersmind, ha lehet, táv­­irda útján, de minden esetre írásban is, a m. kir. közmunka- és közlekedésügyi ministériumnak, illetőleg a vasúti és hajózási főfelügyelőségnek körülményesen bejelenteni. Az egyéb hajózási vállalatok és vállalkozók, és ezek hajóvezetői szintén tartoznak hasonló esete­ket első­sorban a legközelebbi helyhatóságnak be­jelenteni, egyúttal a folyam felügyeleti közegeket azonnal tudósítani, mely azokat a m. kir. köz­munka- és közlekedési ministérium, illetőleg a vasúti és hajózási főfelügyelőség elé terjesz­tendő 2­ 81. §. A szerencsétlenség eltávolítására megkívántabb eszközök alkalmazása. A hajózási vállalatok tartoznak mindazon esz­közöket, melyeket a tapasztalás és a tudomány ajánl, a szerencsétlenség elkerülésére vagy meg­előzésére fölhasználni. 82. §. A szerencsétlenségek esetén adandó segítség. Valamely szerencsétlenség esetén az érdeklett hajózási vállalat hivatalnokai és szolgái szoros felelősség terhe alatt különösen köteleztetnek a szerencsétlenség körül mindazt megtenni, mi ma­gát a bajt és annak következményeit eltávolít­hatja. 5. A vállalkozóknak, a vállalat hivatalnokai és szolgáinak kötelezettségei. 83. §. Igazgatóság fölállítása. Minden hajózási vállalat tartozik üzlete veze­tésére egy igazgatóságot fölállítani, s azon egy vagy több egyén nevét, kikből az igazgatóság álland, valamint azokét is, kik a vállalat nevében aláírni jogosítvák, a m. kir. közmunka- és közle­kedési minist­ériumnál bejelenteni. Ezen kötelezettség a nevezett egyénekkel tör­ténő változások esetére is kiterjed. 84. §. Az igazgatóság felelőssége. Az igazgatóság, mint a vállalat meghatalma­zottja, mind a kormány, mind a közönség irányá­ban minden a hajózási vállalatra vonatkozó intéz­kedéseiért és mulasztásaiért, s az általa alkalma­zott egyének hivatalos eljárásáért felelős. 85. §. A hivatalnokok és szolgák létszámának nyilván­tartása. Minden hajózási vállalat, illetőleg igazgatóság, tartozik hivatalnokai és szolgái létszámát a m. kir. közmunka- és közlekedésügyi ministérium által adandó táblázatok szerint pontosan kimu­tatni és ezen betöltött táblázatok egy példányát a nevezett ministériumhoz beküldeni, nemkülönben a létszámban keletkező változásokat a ministérium által meghatározandó időközökben ugyanennél bejelenteni. Az említett kimutatásokat a ministériumhoz felküldés végett azon közigazgatási hatóságnál kell benyújtani, melynek hatáskörében a vállalat székhelye van. 86. §. A hivatalnokoknak és szolgáknak szolgálati uta­sításokkal és szabályzatokkal ellátása és a hivatal­nokok és szolgák kötelességei. A gőzhajózási vállalatok minden külön osztály­beli hivatalnoka és szolgája egy-egy utasítással és szolgálati szabályzattal látandó el, mely szaba­tosan és körülményesen előírja az illető köteles­ségeit és jogait, valamint a vállalat rendességére, szabályszerűségére és a biztonságra vonatkozó határozmányokat, továbbá a hivatalnokoknak és szolgáknak kötelességükké teszi, hogy szolgálatuk teljesítése alkalmával valamely saját szolgálati jelvénynyel megkülönböztessék magukat, s a kö­zönség irányában illendő és szerény magaviseletet tanusítsanak. Ezen szolgálati utasítások még életbe lépteté­sük előtt (a már fennállók pedig az ezen szabá­lyok kihirdetésétől számítandó egy hó lefolyása alatt) a kormány elé terjesztendők, melynek a köztekintetek által indokolt észrevételei a válla-

Next