Budapesti Közlöny, 1884. június (18. évfolyam, 128-150. szám)

1884-06-01 / 128. szám

értekezletek jegyzőkönyveit aláírja, akár vétetett fel a jegyzőkönyvbe észrevételeket, akár nem. 7. Nem magyar tannyelvű középiskolákon az Érettségi vizsgálati Utasítás 7. §-a (írásbeli vizsgálati dolgozatok) a következő módosulás alá esik: Az iskola tannyelvén készítendő írásbeli dol­gozat azon helyet foglalja el, melyet a magyar tannyelvűeken a magyar nyelvi dolgozat, vagyis »Értekezés kívántatik az iskola tannyelvén a középiskolai tananyag köréből vett valamely tárgyból oly czélból, hogy a tanulónak alapos nyelvtani ismeretei, helyes gondolkodása és gon­dolatainak írásban való szabatos kifejezése meg­ítélhetők legyenek.« Ily középiskolákon a magyar nyelvi dolgozat iránti követelés szintén módosulást szenved és itt az iskola tannyelvéből magyarra való fordítás, vagy esetleg valamely, a középiskola tananyagá­nak köréből vett szabad dolgozat kívánandó, ez utóbbi esetben is különösen az alapos nyelvtani ismeretek megítélésére való tekintettel. A­hol az iskola tannyelve épen német, mely kü­lönben is tárgya minden intézeten az írásbeli vizs­gálatnak, ott a fordítás magyarból németre magá­tól elesik, mert annak helyébe a német nyelven készítendő értekezés lépett. A magyarból más nyelvekre, úgymint latinra francziára és a nem német, hanem román vagy szerb tannyelvű intézeten a németre is, nem ma­gyarból, hanem az intézet tannyelvéből kivonan­­dók a fordítások. Végre a szóbeli vizsgálat ily intézeteken az in­tézet tannyelvén történvén, a fordítások is latinból, francziából, magyarból, németből — az intézet tannyelvére­l viszont történnek. 8. §. A kormányképviselő eljárásáról és tapaszlatai­­ról kimerítő jelentést tesz a vallás- és közoktatás­­ügyi ministernek. (A törvény 23. §. d) pontja). E jelentésében ki terjeszkedik az érettségi vizs­gálat egész menetére és összes eredményeire, kü­lönösen a következő szempontokat véve irány­adókul : 1. A befejezett középiskolai tanfolyam alatt föl­karolt tananyag mennyisége megfelel-e az illeté­kes felekezeti főhatóság által megállapított s a miniszer által tudomásul vett tantervben megálla­pított mértéknek ? 2. A tanítás színvonala általában elérte-e, ille­tőleg megtartotta-e a középiskola számára kijelölt határvonalt ? 3. Az érettségi vizsgálat eredménye megfelel-e a követelményeknek (Éretts. vizsg. Utasítás 2. §.) ? — S ha nem, miben mutatkozik hiány? Jelentésében ki kell emelnie továbbá : megtar­­tottak-e a törvény és az Éretts. vizsg. Utasítás ha­tározatai ? tett-e s mi ellen észrevételt jegyző­könyvileg ? különösen: kivánta-e egy vagy több, vagy esetleg az összes tanulók érettségi bizonyít­ványai kiadatásának felfüggesztését ? s ha igen , ezt részletesen kell indokolnia. Jelentését az érettségi vizsgálatok befejezése után minél rövidebb idő alatt, az esetben pedig, ha a jegyzőkönyvben felfüggesztést kér, melynél fogva további eljárásnak s vizsgálatnak van helye, legfölebb egy hét alatt kell a miniszerhez fölter­jesztenie. NEM HIVATALOS RÉSZ. Pályázat a cs. és kir. hadapród-iskolákba való felvételről. a Bécsben, Budapesten és Prágában létező gyalogsági hadapród-iskolák I. tanfolyamára külön-külön 80, a Károlyvárosban, a Brünn melletti Karthaus­­ban, Krakkó melletti Lobzowban, továbbá a Nagyszebenben, és Triesztben létező gyalogsági hadapród-iskolák I. tanfolyamára külön-külön 40, a Grácz melletti Liebenauban, valamint a Pozsonyban, Innsbruckban és Temesvárott létező gyalogsági hadapród-iskolák I. tanfolyamára külön­­külön 30, a tüzérségi hadapród-iskola I. tanfolyamára 80, az utászi hadapród-iskola I. tanfolyamára 40, a mérnökkari hadapród-iskola I. tanfolya­mára 12, a lovassági hadapród-iskola II. tanfolya­mára 80, a lovassági hadapród-iskola IV. tanfolya­mára 25. A hadapród-iskolák többi tanéveire növendé­kek csak az esetben vétetnek fel, ha természetes fogyaték (halálozás, elbocsátás) következtében helyek megüresednek. A felvétel általános feltételei a következők : 1. testi alkalmatosság; 2. minden tekintetben kifogástalan előélet; 3. megfelelő előképzettség; 4. azon kötelezettség elvállalása, hogy az illető a hadapród-iskolából való kiléptével minden ottan elvégzett vagy megkezdetett tanév után a törvény­szabta három évi sorhadi tettleges szolgálaton kívül még egy-egy évvel a közös hadseregben tovább fog szolgálni; 5. azon kötelezettség, hogy az előírt felszerelési tárgyak megszerzését és fentartását saját költ­ségéből eszközli, és 6. hogy az iskolai czélokra időnként meghatá­rozott évi járulékot mindenkor pontosan a kellő időben kifizeti. Ide vonatkozólag megjegyeztetik, hogy a lovassági hadapród-iskola növendékei fentebb említett járulékokon kívül a házas lovak, és a lovaglási oktatáshoz megkívántató szükség­letek beszerzésére rendszeresített s ezen iskolánál létesített »lovaglási alap«-hoz évenként előlegesen és egyszerre 200 forintot köteleztetnek lefizetni. Ezen összeg csak kevésbbé vagyonos katonatisztek és katonai hivatalnokok fiainál, indokolt folyamod­vány folytán, 100 forintra szállítható le. A 3. ponthoz. A megfelelő előképzettség igazo­lása — iskolai bizonyítványok előmutatása, és a felvételi vizsga sikeres letétele által történik. Az iskolai bizonyítványoknak elő kell tüntetni hogy a pályázó az elvégzett tanintézeteket (osztá­lyokat) általánosságban legalább kielégítő ered­ménynyel végezte, — és pedig: a) a gyalogsági hadapród-iskola I. tanfolyamára való­ felvételhez: legalább valamely nép-, vagy polgári iskolának teljes, vagy valamely középis­kola II-ik osztályának elvégzése kívántatik meg. Azon pályázók, kik valamely alsó reál­iskola vagy gymnasium négy osztályát végezték, elő­sor­ban vétetnek fel. b) A tüzérségi, vagy utászi hadapród-iskola I. évi tanfolyamára való felvételhez : valamely állami reáliskola, vagy alsó gymnasium legalább 4 osztó­iknak, avagy ezekkel egyen rendű tanintézet meg­felelő osztályának elvégzése. Azon pályázók, kik valamely reáliskola, vagy gymnasium ötödik vagy hatodik osztályát elvégez­ték, első­sorban vétetnek fel. c) A lovassági hadapród-iskola IIL tanfolya­mára való felvételhez: legalább valamely reális­kola, vagy gymnasium hat alsó osztályának, avagy ezen iskolákkal egyen rendű más tanintézet meg­felelő tanfolyamának elvégzése; d) a lovassági hadapród-iskola IV. tanfolyamára való felvételhez megkívántatok: valamely reális­kola, gymnasium, vagy ezekkel egyenjellegű más tanintézetnek teljes befejezése; e) a mérnökkari hadapród-iskola I. tanfolyamára való felvételhez valamely reáliskola teljes bevég­zése kívántatik meg. A hadapród-iskolákba való felvételre pályázók mindannyian felvételi vizsgának vannak alá­rendelve. A cs. és kir. hadapród-iskolákba az 1884/5. A pályázók választásánál az eddig nyert neve­­tanév kezdetével (szeptember hó 18-án) növendé­­lés különös figyelembe vétetik, kék körülbelül az alább megjelölt számban vétet­ A pályázati folyamodványok legkésőbb 1884. nek fel, és pedig: I évi junius hó 25-ig azon hadapród-iskola parancs- A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 24.793. sz. alatt kelt rendeleté­vel megengedte, hogy Torontálmegye területéhez tartozó Debelidcsa községben, a f. évi junius hó 14-re eső országos vásár ez évben kivételesen 1. évi junius hó 9-én tartassák meg. 2 vokságához küldendők, a­melybe a pályázók magu­kat felvétetni kívánják. Hiányos vagy elkésve beérkezett folyamodvá­nyok figyelembe nem vétetnek. Felvételért folyamodó pályázónak az illető had­apród-iskola részéről a szabályrendeletek alapján bekövetkező elutasítása ellen, további felfolyamo­dásnak helye nincsen. Kelt Budapesten, 1884. évi május hó 12-én. Hirdetmény. A m. kir. belügyministerium kiadásában a fo­lyó 1884-ik évben megjelent és Nágel Ottó könyv­­kereskedőnél, mint főbizományosnál (Budapest, VIII. kerület, Muzeum-körut, »Nemzeti Színház* bérháza) kapható. 1884. évi törvénygyűjtemény magyar szö­vegű nyolczadrétű kiadás I. füzete (I—X. tör­­vényczikk) — írt 45 kr ugyanannak II. füzete (XI— XVI. törv.­czikk) — » 25 » 1884. évi törvénygyűjtemény magyar szövegű 16-odrétű ki­adás I. füzete (I—X. törv.-czikk) — » 50 » ugyanannak II. füzete (XI— XVI. törv.-czikk) — » 30 » 1884. évi törvénygyűjtemény német szövegű kiadás I. füzete (I—X. törv.-czikk) — » 50 » 1884. évi törvénygyűjtemény tót szövegű kiadás L füzete (I—X. törv.-czikk) — » 50 » 1884. évi »Magyarországi Ren­deletek Tára« I. füzete — » 60 » ugyanannak II/III. (kettős) fü­zete­­ » 50 » 1884. évi XVI. törvényezikk: »a szerzői jogról« 16-odrét — » 20 » 1884. évi XVII. törvényezikk: »ipartörvény« 16-odrét — » 50 » Ges.-Art. XVII. v. J. 1884. »Gewerbegesetz« 16-odrét — » 50 » az ipar-törvény magyar-német kiadása 16-odrét — »80 » Az »Országos Törvénytár« szerkesztősége. A vetések állása és a mezőgazdasági állapot 1884. évi május hó 18—26-ig. (A földmivelés-ipar- és keresked.m.kir.ministerium állandó gazdasági tudósítóitól beérkezett jelentések alapján.) (Folytatása és vége.) IV. Alföld déli része. Bács-Bodrogmegye. (I. tiszai, I. felső, II. felső, apatini, ó­becsei, zombori és újvidéki járás.) Az L tiszai járásban úgy az őszi, mint a tavaszi vetések jól állnak, a tengeri kapálása folyamatban van, a gyümölcs a rozsdától szenvedett; az I. felsőben a rozsvetéseken rozsda észlelhető, az árpa és zab jól áll; a II. felsőben a búzában rozsda mutatkozik, a tengeri jól kikelt, sok helyen már meg is van kapálva; az apatiniban a búza kitűnő szép, árpa már el­virágzott; a repeze megsárgult, a kender szépen kikelt; az ó­ becseiben a repeze jó közép­termésre mutat, az árpa és a zab szépen áll, a tengerikapálás folyamatban van ; a zombokiban a búzában több helyt a rozsda mutatkozik, a takar­mánynövények igen jól állnak; az újvidékiben a repeze szépen elvirágzott. Békés megye. (Csabai, békési, orosházi és szar­vasi járás.) A csabai járásban a tavaszi vetések ki­tűnően gyarapodnak, a repezében és a takarmány­­répában a bolha sok kárt tett; a békési járásban a repezét a penészbogár meglepte, úgy az őszi, mint a tavaszi vetések jól állnak; az orosházai­ban a búza és a repeze igen jól áll; a szar­vasiban a búza középszerűen áll; a tengeri még nem kelt ki. Csanádmegye. (Batonyai, makói és nagy­laki járás.) A batonyai járásban a repeze a sok hideg eső miatt rosszul virágzik, a korai őszi búza igen szép, a későiek megritkultak, a tavaszi búza tűr­hető, a rozs igen szép, az árpa és zab a nagy szá­razság folytán igen fejletlen; a makóiban az őszi búzák helyenkint rozsdásak, a szőlőtermés jól mu­tatkozik ; a nagy-lakiban a búza kitűnően áll, az

Next