Budapesti Közlöny, 1885. december (19. évfolyam, 275-298. szám)
1885-12-01 / 275. szám
teendő jelentés kíséretében a postatakarékpénztárnak ajánlva beküldendő. Ezen jelentésben, azon esetben, ha az engedményes betét könyvecskével bír, ennek adatai pontosan feljegyzendők, ha ilyennel nem bír, a megfelelő előnyomat mellé vastag húzások alkalmazandók. A postatakarékpénztár a beadvány elintézésénél azon közvetítő hivatalnak, melyet az engedményes kijelölt, az ennek szóló értesítéssel ellátott utasítást az átruházott könyvecskével együtt kiküldi, a közvetítő hivatal pedig az utasításhoz csatolt értesítést elvágván, azt az engedményesnek kézbesíti. Mihelyt az utóbbi a közvetítő hivatalnál jelentkezik, emez az átruházott könyvecskéről szóló átvételi elismervény és az illető értesítés átvétele után, az esetben, ha az engedményes takarék könyvecskével még nem bír, ennek nevére új betétkönyvecskét szabályszerűen kiállít, abba a régi könyvecske kiegyenlítése mellett, emennek tőkekövetelését, a postatakarékpénztár rendeletére való hivatkozással, bejegyzi s az új könyvecskét a belépő nyilatkozat visszatartásával az engedményesnek kiszolgáltatja. Oly esetben pedig, ha az engedményes egy betét könyvecskével már bír, a közvetítő hivatal az átruházott tőkekövetelést egyszerűen csak az illető rendelet feljegyzésével az engedményes könyvecskéjébe átviszi. Az összes okmányokat pedig (úgymint: az átruházott könyvecskét, a bevont átvételi elismervényt és értesítést, s esetleg az új nyilatkozatot a napi számadáshoz csatolja. Az ekként beérkezett okmányok alapján a postakarékpénztár az átruházott könyvecske megsemmisítését eszközli. Az engedményezés által a kamatszámítás folytonossága nem érintetik. Eljárás teljesen beírt vagy hasznavehetlenné vált betét-könyvecske kicserélése esetében. 29. §. Ha a közvetítő hivatal valamely ügylet alkalmával észre veszi, hogy a bemutatott betét-könyvecskében további bejegyzésekre más nincsen hely, avagy ha az, akármely oknál fogva, például: szétszakítás, beszenyesedés stb. következtében hasznavehetetlenné vált, a közvetítő hivatal a betevőnek a 13. számú nyomtatványt megfelelő kitöltés végett átnyújtja, illetőleg maga tölti ki; a betétkönyvecskét ujjal való becserélés végett a betevőtől bevonja, s neki arról a 10. sz. nyomtatványon átvételi elismervényt állít ki, melybe a betétkönyvecskében foglalt utolsó tőkekövetelés összege pontosan bejegyzendő. A betevőnek folyamodványa a bevont betétkönyvecskével az esetleg beszedett díjnak hozzácsatolásával külön boríték alatt, mint hivatalos ajánlott levél a postatakarékpénztárnak beküldendő. Teljesen beírt s nem a betevő hibájából hasznavehetetlenné vált betét-könyvecskének becserélése dij nélkül történik ; ha azonban a betét-könyvecskének hasznavehetetlensége a betevő hibájából eredt, az uj könyvecskéért 10 krdist kell beszedni, s levéljegyekben a fent mondott módon a a postatakarékpénztárnak beszállítani. Ha a beérkezett jelentés alapján a postatakarékpénztár új könyvecskének kiállítását elhatározza, arról úgy a közvetítő postahivatalt, mint a betevőt értesíti; s az uj betét-könyvecskét, mely a régi számmal és II. jegygyel ellátva s a régi könyv alapján az adatokkal teljesen kiállítva van, a postahivatalnak küldi meg. Ha a betevő betét-könyvecskéjének átvétele végett a közvetítő postahivatalban megjelenik, az illető postaalkamazott a betevővel úgy a könyvecskét, mint a nyilatkozatot aláíratja, mely alkalommal a betevő magának esetleg más jelszót is választhat, s ennek megtörténte után az átvételi elismervény visszavétele után betevőnek az új könyvecskét kiszolgáltatja. Az átvételi elismervény és nyilatkozat a napi számadással a takarékpénztárnak beküldendő. Eljárás a betétkönyvecske elvesztése esetében. 30. §. Oly esetben, ha egy betevő betétkönyvecskéjét elvesztette, avagy ha az tőle ellopatott volna, erről a betevő a 14. számú nyomtatvány megfelelő kitöltése és 10 kvnyi levéljegy hozzácsatolása mellett a postatakarékpénztárt haladék nélkül tartozik vagy közvetlenül, vagy valamely közvetítő hivatal útján értesíteni. A posta-alkalmazott tehát, mihelyt valamely betevő nála betét könyvecskéjének elvesztését, vagy ellopását szóval bejelenti, a 14. sz. nyomtatványt a betevőnek átadja, kívánságára azt a betevőtől megtudandó adatokkal pontosan kitölti, a betevővel aláiratja, illetőleg kézjegyével, esetleg jelszavával elláttatja, s külön boríték alatt, ajánlva a postatakarékpénztárnak beküldi. Ezen ajánlott levélről a betevőnek szabályszerű feladó-vevény állítandó ki. A postatakarékpénztár a jelentést tevő fél aláírásának kellő megvizsgálása s a szükséges előjegyzés foganatosítása után az esetet összes közvetítő hivatalaival haladék nélkül oly czélból közli, hogy az elvesztettnek bejelentett könyvecskére semminemű visszafizetést ne teljesítsenek, és egyidejűleg az 1885 : IX. törv.-czikk 21. §-a értelmében kiállított 15. nyomtatvány-számú hirdetményt a közvetítő hivatalnál függesztett ki, mely az illető könyvecskét kiállította. E közvetítő hivatal a posta-takarékpénztártól leérkezett hirdetményt a »kifüggesztett« szó alatt legott az érkezési kerti bélyeggel ellátja s azt saját helyiségében szembetűnő és könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszti, a hirdetményen levő szelvényt levágja, saját aláírásával, valamint a hely és kerti bélyegzőnek lenyomatával ellátja s posta fordultával a posta-takarékpénztárnak beküldi. A kifüggesztés napjától számítandó egy havi törvényes határidő letelte után a közvetítő hivatal a hirdetményt hivatalból bevonja s a kerti bélyegző lenyomatával ellátva ismét a postatakarékpénztárhoz beküldi. A postatakarékpénztár ennek beérkezte után az esetben, ha az épen említett törvényes határidőn belül más személy is jelentett volna be az illető könyvecskéhez való igényt, a feleket rendes perusra utasítja, és csak a jogerejűvé vált ítélet alapján teszi meg a további intézkedéseket. Ha pedig ezen határidőn belül igény nem jelentetett be, a postatakarékpénztár az illető könyvecskét 16. számú hirdetmény útján semmisnek nyilvánítja, a vesztes betevő részére pedig a régi ügyleti számmal és II. jegygyel ellátandó másodlat-könyvecskét állít ki, s azt további eljárás végett, a betevő által megjelölt közvetítő hivatalnak megküldi, mely utóbbi azt a takarékpénztár által egyidejűleg értesítendő betevőnek a belépti nyilatkozat, valamint a takarék-könyvecske törzslapjának szabályszerű aláírása után, minden elszámolás nélkül kiadja, a nyilatkozatot pedig all. sz. nyomtatványon teendő külön jelentéssel a postatakarékpénztárhoz beküldi. Oly esetben, ha egy már semmisnek nyilvánított könyvecske, valamely közvetítő hivatalnál bármely eljárás végett bemutattatnék, a közvetítő hivatal ilyen könyvecskét átvételi elismervény mellett bevonni, egyúttal azon adatokat, miként jutott az a bemutató birtokába, lehetőleg pontosan kitudni s erről a könyvecske csatolásával a postatakarékpénztárhoz azonnal jelentést tenni tartozik. V. FEJEZET. A betétekről. Takarék-betétek mely összegben, hol és mikor teljesíthetők ? 31. §. A legkisebb elfogadható betét összeg 50 kv. ezen felül sem összegre, sem időre nézve megszorítás alá nem eső, tetszés szerinti betétek bármely közvetítő hivatalnál a postaszolgálatra kitűzött órákon belől teljesíthetők. Kamatozó betét legnagyobb összege (1885 : IX. t.-cz. 15. §-a) 1000 frt. Takarék-lapok. 32. §. Azon czélból, hogy az 50 kvnyi törvényes betétminimumon alóli összegek megtakarítása is lehetségessé tétessék, reányomott 5 kr. értékű levéljegyyel ellátott 17. nyomtatványszámú takaréklapok minden postahivatalnál és levéljegy árusítónál darabonkint 5 krnyi áron elárusíttatnak. Az 50 krnyi betétminimumhoz még hiányzó 45 kr. értékű levéljegyeknek a takarék-lap erre szánt üres helyére kell felragasztalni. E czélra 5, 10 és 20 krós levéljegyek használhatók. Az így kiegészített takarék-lap minden közvetítő hivatalnál készpénz gyanánt fogadtatik el. A közvetítő hivatal tartozik a nála benyújtott takarék-lapot mindenek előtt az iránt megvizsgálni, ha vájjon e takarék-lapon levő levéljegyek 50 kv értéket képviselnek-e, s vájjon azok között hasznavehetetlen vagy már használt jegyek nincsenek ? Hasznavehetetlenné vált, vagy már használt levéljegyekkel ellátott takaréklap betétül el nem fogadandó. A közvetítő hivataloknak a benyújtott takaréklapokon levő levéljegyeket felelősség terhe alatt sem átírni sem átbélyegezni nem szabad. Eljárás első betétek befizetése alkalmával. 33. §. a) írni tudók részéről. Ha a közvetítő postahivatalban valaki takarékbetét befizetése végett megjelenik, a postaalkalmazott mindenekelőtt az illetőtől megtudja, vájjon a postatakarékpénztári intézet felől tájékozva van-e, és szükség esetén az illetőt a szükséges tudnivalók felől u. m. a kamatláb, betét-minimum, kamatozó maximum, jelszó előnyei, portamentesség, a betét-könyvecskéknek le nem foglalhatása stb. iránt kellőleg felvilágosítja. Ezután a beteendő összeget, esetleg takaréklapot, a betevőtől átveszi, készletéből a legkisebb számú betét-könyvecskét kiválasztja, az abban levő nyilatkozatot, úgyszintén a betét-könyvecske 1 arabs számmal jelzett lapját a betevő személyére vonatkozó összes adatokkal — u. m. vezeték- és keresztnév, foglalkozás, születési hely és év, lakás és azon külön lakczimet olvashatóan kitölti, mely alatt a betevő a postatakarékpénztár közléseit magának esetleg kézbesittetni kívánja, esetleg a betevő által választott jelszót is a nyilatkozatra följegyzi, s a betevőt ezen okmányok sajátkezű aláírására felszólítja. Ezen névaláírásoknak tisztáknak és olvashatóknak kell lenniük, mire a betevő előre figyelmeztetendő ; ha az aláírás ezen követelményeknek meg nem felelne, akkor a 2. számú nyomtatványon (pótnyilatkozat) a fél újbóli aláírása kivonandó. Ezen külön nyilatkozatnak aláírása azonban csak az esetben követelendő, ha az aláírás teljesen olvashatlan. Ennek megtörténte után a posta alkalmazott a