Budapesti Közlöny, 1886. február (20. évfolyam, 26-48. szám)

1886-02-02 / 26. szám

Kiskorú H­e­i­s­z­t Károly szemezi illetőségű Esztergom főegyházmegyei növendékpap vezeték­nevének ‚Lenkei~-re kért átváltoztatása, I. évi 4738. számú belügyministeriumi rendelettel meg­engedtetett. M­ó­j­z­e­s János szent-ferenczrendi társ. érsek­­újvári lakos vezetéknevének „Majtényi u-ra kért átváltoztatása, I. évi 4852. számú belügyministe­riumi rendelettel megengedtetett. Átalános rendelet a vízjogi törvény tárgyában. *) (Melléklet a 45.689/885. sz. földmivelés-, ipar- és keres­kedelemügyi min. rendelethez.) B) Az alispán (polgármester) hatásköre. 105. §. Az alispán (polgármester) illetékessége vizi ügyekben a vízjogi törvény 157. §-ában és a jelen szabályrendelet határozataiban részletesen van szabályozva; minden kétség eloszlatása czéljából az alispán (polgármester) illetékessége alá tartoz­nak még a korábban a közigazgatási bizottságok hatáskörébe tartozott következő ügyek: 1. A vasúti átjárók és átereszek megnagyobbí­­tása, megszüntetése, áthelyezése vagy új átereszek és hidak létesítése iránti kérdések. (A közigazga­tási bizottságok részére a közmunka- és közleke­désügyi minister által 1876. évi 1528. évi. sz. a. kiadatott utasítás 30. §.) 2. A közmunka- és közlekedésügyi minister által 1867. évi szept. 16-án 4916. sz. a. kiadott ideigle­nes hajómalmi rendszabály azon részének végre­hajtása, a mely a közigazgatási bizottságok részére kiadott utasítás szerint korábban a közigazgatási bizottság hatásköréhez tartozott. (Ugyanazon uta­sítás 38—40. §§.) 106. §. Az alispán (polgármester) elsőfokú hatóság mindazon ügyekben, melyeket a vízjogi törvény 157. §-a hatáskörébe utal, másodfokú hatóság pedig mindazon ügyekben, melyeket a vízjogi törvény 177. §-a első fokban a szolgabiróra, és az azzal egyazon hatáskörrel biró hatóságra bíz. C) A közigazgatási bizottság hatásköre, 107. §. A közigazgatási bizottság első fokban határoz a vízjogi törvény 110. §-ában megnevezett esetek­ben, nevezetesen mindazon kérdésekben, melyek a vízrendezési társulati védtöltések vagy egyéb víz­rendezési munkálatok által védett csatornák, épü­letek, körtöltések, utak és vasutak aránylagos hoz­zájárulása tekintetében egyrészt a vízrendezési tár­sulatok, másrészt pedig a védelemben részesült csatornák, épületek, körtöltések, utak és vasutak tulajdonosai közt felmerülnek. 108. §. A közigazgatási bizottság a vízjogi törvény 157. §-a szerint másodfokú hatóság mindazon ügyek­ben, melyekben az alispán (polgármester) első­­fokúlag határoz, a­mennyiben a vízjogi törvény egyes meghatározott esetekben (74., 108. és 152. §§.) máskép nem intézkedik. _ 109. §. A közigazgatási bizottság hatásköre és első fok­ban való illetékessége a vízjogi törvény alapján 1886. január 1-étől kezdve megszűnik, a közmunka és közlekedésügyi minister által 1876. évi 1528/el­. sz. a. kiadott utasítás 36—40. §-ában felsorolt ügyekben. Megszűnik továbbá a közigazgatási bizottság elsőfokú illetékessége a most idézett utasítás 30. §-ában a vasutvállalat által létesített átjárók és átereszek körül felmerülő kérdésekben, a 30. §-ban felsorolt többi kérdésekben azonban a közigazga­tási bizottság hatásköre változást nem szenved. XVII. Utasítás a büntető határozatok végrehaj­tására nézve. 110. §. A vízjogi törvényben megállapított kihágásokra nézve az illetékes hatóságok ugyanazok, melyek a vizek és vizi művek felett a vízjogi törvény 177. §-a szerint a felügyeletet gyakorolják. Az eljárás, a­mennyiben a vízjogi törvény más­ként nem intézkedik, az 1880. évi 38.547. sz. a. belügyministeri rendelet alapján történik. Kelt Budapesten, 1885. évi deczember hó 31-én. Gr. Széchényi, s. k. (A. minta a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister 1885. évi 45.689. sz. rendeletéhez. Engedély-okirat. *) .... .. ......................................................................megyei és....................................községi lakos a következő határozatok szoros megtartásának kötelezettsége mellett engedélyt­ nyert.....................község határá­ban vízfolyás..................a jelen engedély-okirat kiegészítő részét képező .................................................... .tervek alapján ...............................................munkálatokat fogana­tosítani. .... §• Az engedély tartama............................................ Az engedélyezett vízmennyiség......................... A duzzasztás magassága...................................... Az engedélyezett vízmagasság meg nem tartása esetén a vizimű tulajdonosa 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. (184. §.) .... §• A szabad zugó helye, szélessége és küszöbének magassága................................................................. (Öntözésnél egyúttal az a magasság, melynél a szabadon felhasználható vízfelesleg elő áll. Át. rendelet 53. §.) .... §• A tiltó táblák száma, magassága, szerkezete, felhúzás módja és a nyilás összes szélessége; ugyanott a küszöb magassága............................... . . . §• A magassági és vonatkoztató jegyek elhelyezése és magassága............................................................. A magassági jegyek sértetlen megőrzéséért az engedélyezett vizi mű tulajdonosa felelős, és tar­tozik azok megsértését vagy elpusztulását legfe­­lebb 8 nap alatt 100 frtig terjedhető pénzbünte­tés terhe alatt a szolgabirónak bejelenteni. (A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister által a vizduzzasztó művekről 1885. évi 66,655. sz. a. kiadott rendelet 13. §.) *) Az engedély-okirat tartós papíron két példányban állítandó ki, melyek egyike a vizi-könyvbe tétetik le, másika az engedélyesnek adatik ki. A mennyiben a be­nyújtott tervezet eltér az engedélyezettől, a változtatá­sok a terven keresztülviendők, esetleg egészen új terv készítendő. Ha az engedély-okirat több ívből áll, azok zsineggel összefüzetnek, és a zsineg a pecsét helyén lepecsételendő. A jelen engedély-okirat egyes §-ainak kitöltése után fenmaradó üres hely balról-jobbra tartó haránt­vonallal húzandó át. ....§. A távolság, meddig az engedélyes az árkot vagy medret jó karban tartani tartozik........................... .... §• A vizhasználatra jogosult, a­mennyiben a folyó víz medrét egész szélességében elfoglalja, tekin­tettel a halászat érdekére, alábbi módon elrende­zett hal­áteresztőt (hallétrát) tartozik alkal­mazni ......................................................................... A­mennyiben az engedélyezett vízhasználat az egészségre (a házi használatra vagy a halakra) nézve ártalmas anyagokat vezet a vízfolyásba, a következő fertőtlenítő eljárás alkalmazandó......... ■ v.­.y §: Az engedélyes köteles az engedélyezett munká­latokat ez engedély elvesztésének terhe alatt.... ........................................megkezdeni és.................. ..........................................befejezni. A munkálatok megkezdéséről és befejezéséről ........................................szolgabiró értesítendő. Kelt......................................... alispán (polgármester). (Pecsét helye.) A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, egyetértőleg a m. kir. pénzügymi­­nisterrel, Fried Izrael leveleki lakos gazdasági szeszgyára részére, az 1881. évi XLIV. t.-czikk­­ben biztosított állami kedvezményeket megadta. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m.. kir. minister, egyetértőleg a m. kir. pénzügyminis­­terrel, Weinberger Benjamin hajdanai lakos mező­­gazdasági szeszgyára részére, az 1881. évi XLIV. törvényczikkben biztosított állami kedvezményeket megadta. *) Lásd lapunk f. évi 22., 23., 24., és 25. számait. 2 NEMHIVATALOS RÉSZ. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, Barát~ Lehota községnek, az ott 1885. évi szeptember hó 17-én­ dühöngött tűzvész által károsodott lakosai segélyezésére, ötszáz frtnyi összeget méltóztatott mgánpénztárából legk. adományozni. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, Damócz községnek, az ott 1885. évi október hó 7-én dü­höngött tűzvész által károsodott lakosai segélye­zésére, kétszáz frtnyi összeget méltóztatott ma­gánpénztárából legk. adományozni. KIMUTATÁS a budapesti m. kir. távir­da forgalmáról 1885. évi deczember havában. Feladatott: 36,275 darab sürgöny; még pe­dig 850 állami, 1200 távirdaszolgálati, 2912 köz­érdekű, 508 hírlapi, 2658 tőzsdei, 13763 kereske­delmi és üzleti, 14384 különféle ügyekben. Érkezett: 39706 darab sürgöny; még pedig 183 állami, 889 távirdaszolgálati, 634 közérdekű, 392 hírlapi, 4702 tőzsdei, 16321 kereskedelmi és üzleti, 16583 különféle ügyekben.­­ Ezek közül helyben kézbesittetett: 39439 db., küldönczczel 9 darab, és postával 19 drb, kézbesithetlen ma­radt 239 darab.

Next